Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-19 / 221. szám
1989. szeptember 19. kedd o „Nadrágos úriemberek huncut mulatsága” Deutsch Tamást nem volt nehéz megtalálnom szombat délelőtt a ligetben. Magas, vékony alakja kiemelkedett a tömegből. A békéscsabai eseményre farmerkabátkában, bordó kordbársony nadrágban és fehér pólóban érkezett. Bal fülében piciny fülbevaló, hosszúra hagyott barna haja lobogott a szélben. Készséggel tesz eleget kérésemnek, hogy rám szánjon néhány percet. Színes anyagot terveztem vele, hogy a kép mégis' inkább sötétre sikerült, az nem az ő hibája. — Mit szól a Népújságban megjelent levélhez, amelyben a Józan Magyar Társaság bikaborjúnak nevezi? — Nem a levélírók találták ki. Prágában az egyik újság állapította meg, hogy a Fideszesek alacsony osztályba járnak még a demokrácia iskolájában, de már tudják — mint a megvadult bikaborjak —, ha vörös színt látnak, akkor támadni kell. — ön alig múlt 23 éves. Mikor kezdett el politizálni? Netán van valami családi indíttatása? — Azt gondolom, hogy szinte valamennyi családban politizálnak. Amikor olyan 14 éves lehettem, ha asztalhoz ültünk szüleimmel (édesapám közgazdász, a mamám vegyésztechnikus) és két évvel fiatalabb öcsémmel. megtárgyaltuk történelmi leckéinket, s ehhez pluszt kaptam szüleim elbeszéléseiből . . . — Felmérték-e, amikor Prágába indultak, hogy kellemetlenségük lehet egy idegen országban, idegenként politizálni? Hiszen, ha jól tudom, figyelmeztetést kaptak, hogy nem vagyunk kívánatosak ott, akkor augusztus 21-én a szomszéd országban? — Nem tudok konkrét figyelmeztetésről. A csehszlovák külügyminisztérium szóvivője azt nyilatkozta augusztus 20-a előtt, hogy az általuk illegálisnak titulált tüntetést nem engedélyezik. Ha mégis sor kerül valamiféle demonstrációra, azt feloszlatják, és nem garantálják a külföldi turisták, újságírók személyes biztonságát. Ennyi volt. Személyre szólóan még informálisan sem érkezett semmiféle tiltás. Egyébiránt természetes, hogy felmértük mi történhet. Tudjuk, az elmúlt év augusztusa óta, hogy a különböző prágai megmozdulásokat milyen hihetetlen brutalitással verik le a belügyi Már harmadik éve mondhatjuk, hogy megyénkben autósmozi működik. Az országban mintegy 10-12 ilyen mozi van, s ebből is hat Pest megyében. A kuriózumnak számító pósteleki autósmoziról a Kontúr Moziüzemi Vállalat igazgatóját, Dankó Pált kérdeztük. — Hogyan jutott eszükbe, hotry autósmozit létesítenek? — A Pest megyéi példákat látva úgy gondoltuk, megyénkben is elkelne egy ilyen moziszolgáltatás. Az ottani tapasztalatokat felhasználva figyelembe vettük a környező három városban (Békéscsaba, Gyula, Békés) mutatkozó igényeket, így esett a választás Póstelekre. Persze ez nem jelenti azt, hogy máshonnan ne jöjjenek ide autósmozi-kedvelők. — Mennyibe került ez a mozi? — Egymillió-négyszázezer forint. Vetítőfalat kellett szervek. Mint minden gondolkodó ember, mi is arra számítottunk, hogy esetleg megvernek, netán bekísérnek. De arra senki sem számított, hogy nyolc napig börtönben tartanak és bíróság elé állítanak. Nem követtünk el törvényellenes cselekményt, még a cseh törvények szerint sem. Azt .mondták, jogsértők voltunk. Mert a politikáról ugye lehet vitatkozni, de annak helye nem a bírósági termekben van. Az lehetett volna egyedül csak a megfelelő, ha a politikai érveket, véleményeket nem egy büntetőeljárás köntösébe csomagolják. — Amikor ismerőseimnek elmondtam, hogy interjút, illetve színes anyagot készülök önnel készíteni, arra kértek, kérdezzem meg, milyen \jogon beszéltek Prágában a magyar nép nevében? — Szó sem volt erről. Ha az emberek ezt érezték, akkor ez az érzés — véleményem szerint — egyfajta félelem. Mert Magyarországon a politikai megnyilatkozások szinte mindig „a magyar nép nevében, a magyarság érdekében stb.” hangzottak el. És ez él még az emberek tudatában. Úgy szóltunk, hogy mi, magyar demokraták, soha nem értettünk egyet azzal, ami 1968-ban Prágában történt. — Hogyan gondolkodik ma egy 23 éves fiatalember az ország jövőjéről? — Válságos helyzetben áll az ország. Mégis optimista vagyok. Ügy érzem, hogy egyre többen látják be, hogy a XX. század végén, a XXI. század küszöbén a nép, a nemzet, a társadalom sofs- kérdése az, hogy végre a demokratikus fejlődés, az európai, a polgári demokrácia fejlődésének útjára lépjen az ország. Ha a szabad választások megtörténtek, remélemelni, gépházat, parkolót kialakítani, büfét felállítani, utat építeni és más egyebeket ... — 1987. augusztus elsején nyitottak. Három év elteltével rentábilisnak bizonyult a beruházás? — A közvetlen költségekkel számolva mind a három évben nyereséges volt. — Hogyan fogadta a közönség? — Kétségtelen, hogy rétegigényt elégítünk ki. főleg fiatalok, gyermekes családok látogatják az autósmozi előadásait. Előfordult, hogy a 150 autó befogadására alkalmas moziban négyszáz autót kellett elhelyezni. — Gondolom, az érdeklődés a filmektől is függ? — Ez természetes. A műsorpolitikánkban egyértelműen a siker- és közönségfilmeket, a könnyű, szórakoztató műfajt tartottuk szem előtt. Ilyen filmeket vetítettünk. hetőleg egy legitim parlament, legitim kormány jöhet létre és ez a kormány hozzáfoghat egy nagyon radikális átalakításhoz, ami mind a politikában, mind pedig a gazdaságban szükségeltetik. De hangsúlyozom, mindezek feltétele a szabad választás. — Az emberek azt mondják, elég már a politikai csatározásokból, hiszen belepusztulunk abba, hogy a gazdaságunk ott áll a szakadék szélén. — Való igaz, hogy folyik politikai harc. De hiszen ez így van minden demokratizálódó országban. A diktatúrában nem folyhat politikai küzdelem, mert a rendőrség erőszakkal lép fel a másként gondolkodókkal szemben. Mondják, valóban, hogy ,',nadrágos úriemberek huncut mulatsága” a nemzeti kerekasztal mellett folyik. de mi van a gazdasággal? Mindannyian érezzük, hogy egyre nehezebben élünk. Mégis miért nem a gazdasággal foglalkozunk? Mert a mostani kommunista kormánynak sem önbizalma, sem bátorsága a negatív következményekkel járó gazdasági intézkedések meghozatalára. Nincs önbizalma, mert a helyére nem szabad választások útján került. A kérdés az, hogy ez a kormány, amely nem képes feladatát ellátni, miért van még mindig hatalmon? Egyrészt még mindig azok vannak hatalmon, akik 1956- ban a szovjet tankok hátán érkeztek. Másrészt ezt a kormányt a magyar gazdaság legfontosabb érdekszövetségei támogatják, mint az ipari, mezőgazdasági és vízügyi lobbik. Természetesen ezért a nemzeti jövedelemből ők szépen részesültek — eddig. Most viszont fordult a kocka. A kormánynak nincs pénze, az igényeket nem tudják kielégíteni. Mindezekért is- mondjuk azt, hogy a kommunista kormánynak mennie kell! — Mielőtt leültem önnel beszélgetni, figyelmeztettek', vigyázzak, mert kemény legénnyel ülök szembe ... Mire gondoltak? — Talán arra, hogy politikai kérdésekben határozottak az álláspontjaim. Komolyan hiszem azt, amit csU nálok. Igaz, nem is állítok olyan, amire érvek sokaságát ne tudnám felhozni. Ezzel szemben meggyőzhető is vagyok, ha az állításomat erősebb érvekkel cáfolják meg .. . Béla Vali — Es mindezt mennyiért? — Személyenként 50 forintot kell fizetni ebben a moziban. Persze, ez a jövőt tekintve több is lehet. Tervezzük autórádiókon keresztül a hangosítást, amely persze növeli a belépőjegyek árát. — Lesz-e máshol is ilyen mozi? — Szerettünk volna az Orosháza melletti. Gyopá- rosfürdőn is összehozni egy autósmozit. Ez azonban a városi tanács miatt nem sikerült. (Pest megyében versenyeznek a városok egy ilyen moziért.) — Az autósmozik általában idényjellegűek. Mennyiben befolyásolja ez a vetftések gyakoriságát? — Az elő- és utószezonban két-három szünnapot tartunk egy héten, nyáron azonban minden* este vetítünk, esetenként éjszaka 11 órától is. Most már elérkeztünk az utószezonhoz, ami előreláthatóan szeptember végén ér véget. H. A. fl négykerekűek mozija Eredményesen zárult a politikai tárgyalások plenáris ülése (Folytatás az 1. oldalról) gyűlés teljes mértékben betöltheti történelmi hivalását a jogállamiságra való átmenetben. Az átmenet zavartalansága és a demokratikus elvek szempontjából elfogadhatatlannak tekintjük a terebélyesedő visszahívási kampányt, amely nehezíti a képviselői testület munkáját. — Az ország érdeke, hogy mielőbb szabad választásokat tartsunk. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a pártok működése, gazdálkodása törvényes garanciák, rendezett jogi keretek között történjék. A fejlett polgári demokráciák gyakorlata arra int, hogy ne korlátozzuk a pártok működését ott, ahol az nem ellentétes a jogállamiság követelményeivel. Az MSZMP mint elsősorban a munkavállalók pártja ezért is ragaszkodik ahhoz, hogy állami jogszabály, törvény ne tiltsa a munkahelyeken való szabad szerveződést. — Az MSZMP — a választás eredményeitől függően — készen áll arra, hogy más pártokkal együtt osztozzon a kormányzati felelősségben. Elkerülhetetlen, hogy a jelen helyzetben a poétikai erők inkább az egymásból való elhatárolódásban, saját politikai arculatuk kialakításában és megismertetésében érdekeltek. Ennek ellenére már a következő hónapokban is munkálkodnunk kell azon, hogy az önös pártérdekek ellenére a közös felelősségérzet és együttmunkál'kodás is uralja a politikai terepet. — Sorsdöntő hónapok előtt állunk. Nem kis mértékben e teremben ülőktől is függ. élni tudunk-e a páratlan történelmi lehetőséggel, meg- teremtjük-e a modernizációt, segítő demokratikus jogállamot. Most újjászülető baloldali, szocialista reformpártunk e történelmi lehetőség kihasználására mozgósítja erőit, és ennek támogatására hív fel minden, a haza sorsáért felelősséget érző magyar állampolgárt — mondotta befejezésül Nyers Rezső. Ezután az elnök Szabad Györgynek, az EKA tárgyalódelegációja tagjának adta meg a szót: — Percekkel ezelőtt még szavakat mérlegeltünk, mondatokat egyeztettünk, megpróbáltuk pontokba sűríteni mindazt, amiben egyetérteni tudtunk. Ha visszagondolunk a néhány hónappal ezelőtti indulásra, azt kell mondanunk: sokat elértünk abból, amit akkor célul tűztünk, ha korántsem mindent. Az ország közvéleménye hamarosan meg fogja ismerni, mi az amiben meg tudtunk egyezni, mi az, amiben szembesíteni tudtuk egymással álláspontunkat, és reméljük, meg fogja érteni, hogy. nem hiába és nem a fejek fölött tárgyaltunk. Amikor ezeket a tárgyalásokat megkezdtük, egy fordulattal élve azt mondtuk: nem kártyaasztalnak tekintjük a tanácskozóasztalt, ahol az egyik fél annyit nyer, amennyit a másik veszít. Hanem annak, amivé reményem szerint tenni is tudtuk. Olyan asztallá tudjuk emelni, amely fölött megfogalmazódik a jövő Magyar- országa kifejlődésének alapja. — Mi egy békés átmenetnek a feltételeit akartuk megteremteni. Talán nem mindent sikerült máris biztosítani. De úgy gondoljuk, ahhoz eleget, hogy az önerejére ébredt nép most már cselekedhessen a jog biztosította keretek között, a demokrácia értelmét felismerve a szabad vélemény- és akaratnyilvánítás útján a maga jövőjéért. És akik itt vagyunk, sokan talán nem is lépünk többé az aktív politika mezejére. Átadjuk a helyünket azoknak, akik vállalni tudják a jövő kiépítésének és az alapokon való továbbépít- kezésnek a lehetőségét. De arra valamennyien vigyázni fogunk, hogy senki megcsorbítani azt, amit elértünk — minősítsék ezt kevésnek vagy elégnek — ne merje. Amit az önkény helyébe a demokrácia előlegeként megteremtettünk. És legyen meg a lehetőség a továbbépítésre. Mi szerepünket betöltve lelépünk, sokan közülünk a továbbépítés, a javítás munkáját vállalva, azzal a reménnyel, hogy amit tettünk, abban a jelen és a jövő felismeri a nemzetféltő szándékot, az emberi tisztességet, a magyar és az európai történelmi örökség megbecsülését és a tettekre vállalkozó emberek bátorságát arra, hogy az utánunk következők jobbat, messzebbre hatolót, eredményesebbet teremtsenek. Ennyit akartunk. Reméljük, utánunk mód lesz arra, hogy a nálunk jobbak, a nálunk merészebbek, a nálunk alkotóképesebbek a biztos alapról továbblépve még többet nyújtsanak a veszélyeztetett, de reméljük, a veszélyek fölé fejét emelni tudó népünknek. Köszönöm a figyelmet — mondotta végezetül Szabad György. A harmadik oldal képviseletében Nagy Imre szólalt fel. — A harmadik oldalon részt vevő társadalmi szervezetek nevében örömmel üdvözlöm a tárgyalásokon hosszú munkával elért eredményt. Ezúton a széles nyilvánosság figyelme előtt is kijelentjük, hogy a közösen kidolgozott törvénytervezetekkel egyetértünk, azok parlament elé terjesztését szorgalmazzuk. Meggyőződésünk, hogy a törvénytervezetek jó alapot biztosítanak a mindenki által óhajtott békés átmenetre, megfelelnek a magyar társadalom nagy többsége valódi érdekeinek. Ugyanígy egyetértünk a jogszabályba nem foglalható egyéb megállapodásokkal. — Honfitársaink aggódó figyelmétől kísérve pár hónappal ezelőtt arra fogtunk össze — egyébként politikai vitában álló, egymással néha ütköző szervezetek —, hogy közösen kimunkáljuk a felelős, békés átmenet menetrendjét, szabályait és biztosítékait, egy kudarcot vallott, de romjaiban még létező és működő társadalmi gyakorlatból egy, az európai fejlődés követelményeinek és történelmi múltunknak jobban megfelelő, közösen óhajtott, de ma még nem létező újba. Azaz hídépítő szerepre vállalkoztunk a tegnapi és a holnapi Magyarország között. Erős, stabil hídra van itt szükség ... — A békés átmenet feltétel- és eszközrendszerének egy szeletét megteremtettük. Megállapodtunk az alkotmány módosításában, ezen belül a köztársasági elnöki intézmény létrehozásában. A harmadik tárgyaló félként részt vevő szervezetek mielőbbi köztársasági elnök- választást tartanak szükségesnek, közvetlenül a nép által történő választás formájában. Megállapodtunk egy korszerű, jó, bár mondják meg őszintén, kicsit bonyolult' választási rendszerben. Ezen belül megoldást találtunk a pártként működni nem akaró társadalmi szervezetek részvételének lehetőségére. Megállapodtunk a pártok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben, és — ha a parlament elfogadja javaslatunkat — kiépülhetnek a szükséges intézményes biztosítékok, garanciák, mint az alkotmánybíróság vagy a köztársasági elnöki intézmény. Van tehát mit védenünk, már van mi mellett közösen kiállnunk, van mit közösen megvalósítanunk. A munkát azonban még nem végeztük el... Hiszen, ha a szociális problémák kiéleződnek a társadalomban, és a tömegek már nem hisznek a demokratikus formákban, akkor mi a legtökéletesebb intézmény- rendszert is hiába hozzuk létre. És ne felejtsük el: akik itt az asztal körül ülnek, többségükben — ha nem is egyenlő mértékben — a társadalom jobbmódú rétegeihez tartoznak. A másik, amit szóvá kell tenni, az, hogy a holnap pozíciói eldőlhetnek a színfalak mögött is. Az állami vagyonon való elvtelen marakodás formájában, hogy mire a választásokig jutunk, már kész tényként legyen létező egy, a gyakorlatban igazságtalan rendszer helyett egy vagyoni alapon meg igazságtalanabb. Talán ünneprontásnak tűnik, hogy a megállapodások aláírásakor a még előttünk álló feladatokról szólók. De mi nem ünnepelni, hanem az eddigi -eredményeket. értékelve, megbecsülve tovább cselekedni aka- 'runk — mondotta Nagy Imre. * * * A három tárgyaló fél nevében elhangzott politikai deklarációkat követően Pozs- gay Imre, az MSZMP delegációja nevében bejelentette: elfogadják az Ellenzéki Kerékasztalnak azt a javaslatát, hogy az alkotmány- módosítás hatályba lépésével egyidejűleg az Elnöki Tanács lemond, és a köztársasági elnök megválasztásáig az államfői funkciókat — a törvényben előírt normák szerint — az Országgyűlés elnöke látja el. Ezzel azonban — a várakozásokkal ellentétben nem fejeződött be a plenáris ülés. Sorozatosan szót kértek egyes, az Ellenzéki Kerékasztalba tömörült pártok, szervezetek képviselői ... További válaszok, viszontválaszok és magyarázkodások után az elnöklő Horváth Lajos megkérte a három tárgyaló delegáció képviselőit, hogy írják alá a dokumentumot, amely a sarkalatosnak nevezett — az alkotmánymódosítással, az alkotmánybírósággal, a pártok működésével és gazdálkodásával, az országgyűlési képviselők választásával, valamint a Büntető Törvény- könyv és a büntetőeljárási — törvényjavaslatokkal függ össze. A megállapodást aláírta az MSZMP, az EKA-ból a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Néppárt, valamint külön záradékkal a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt. Az SZDSZ, a Fidesz, valamint az FSZDL, nem írta alá a dokumentumot. A harmadik oldal. részéről aláíró volt: a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a De- misz, a HNF, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Szövetsége, a Münnich Ferenc Társaság. (A SZOT, mint ismeretes, már korábban ki- isonult a tárgyalásokról.) Ezzel befejeződött a politikai egyeztető tárgyalások plenáris ülése, amelyről helyszíni, élő adásban közvetített a Magyar Televízió.
