Békés Megyei Népújság, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-18 / 220. szám

A HAZA MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI 1989. SZEPTEMBER 18., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XUT. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM Mai számunkból: Ez is része életemnek (2. oldal) Törvény a sztrájkról (4. oldal) A körülmények nem mesések (5. oldal) A Sziget ura (6. oldal) Vitafórum Orosházán Kongresszusi küldöttek és üzemi dolgozók találkozója „Nem egymás öldöklésére, hanem összefogásra kell törekedni’ Múlt hét szombaton zárult az az ese­ménysorozat, melyet az Orosházi üveggyár pártbizottsága szervezett a lakóterületi pártmunka megismertetésére. ) A fórum résztvevői felhívást fogalmaztak meg a kö­zelgő MSZMP-kongresszusra készülve. Cél­juk a kongresszusi küldöttek munkájának segítése, a párt helyzetének elemzése, és ki­fejtették, milyen pártot akarnak a megye ipari területén dolgozó párttagok. A vita­fórum megtárgyalta az MSZMP program­tervezetét, alapszabályzatát, valamint azo­kat a társadalompolitikai kérdéseket, ame­lyeket az ipari munkásság, a műszaki ér­telmiség és a rendezvényen megjelent ér­deklődő párttagok megoldás szempontjá­ból fontosnak tartottak. Az üveggyár által kezdeményezett eseményen megjelent Sza­bó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának (első titkára, dr. Forrai József, a megyei kongresszusi küldöttcsoport veze­tője és 22 Kongresszusi küldött. Amikor a hallgatók a legtöbben voltak Ellenzéki szabad szombat Békéscsabán Két téma váltotta ki a legnagyobb érdeklődést; a párt alapszabály-tervezete, neve és jellege, illetve az MSZMP programtervezete. A tanácskozás így két szek­cióban folyt. A párt alapszabály-terve­zetéről, nevéről és jellegéről az első szekció (vezetője Varga Zoltán, az üveggyár építésze volt), résztvevői kü­lönbözőképpen vélekedtek. A vita középpontjában a névváltoztatás kérdése állt. Voltak, akik a jelenlegi MSZMP nevet megfelelőnek tartották. Érveik között el­mondták, hogy nem a név (a forma), hanem a jelleg (a tartalom) a meghatározó. Ha a párt képes a kong­resszuson megújulni, akkor megtarthatja mostani nevét. A másik táborba tartozók szerint a szövetségi politika, a közelgő helyhatósági és or­szággyűlési választások, _ a múlt hibáinak tagadása miatt elengedhetetlen köve­telmény az MSZMP nevé­nek megváltoztatása. Javas­latuk a párt nevére; Ma­gyar Szocialista Párt, ami kifejezné a párt jellegét, tö­rekvéseit. Ebben a kérdés­ben nem sikerült egységre jutni. Abban viszont mind­annyian egyetértettek : ha névváltoztatásra kerül a sor, akkor az országos pártsza­vazás útján történjen, s er­re a kongresszus dolgozzon ki alternatívákat. Az újjászervezett párt jellegét tekintve szocialista Hegyen és azt rögzíteni kell a Szervezeti Szabályzatban. A magyar társadalom for­dulóponthoz érkezett. Az el­múlt négy évtized bebizo­nyította a rendszer életkép­telenségét, megérlelődött a rendszerváltás szüksége, a fordulat azonban még nem kezdődött el — hangsúlyoz­ta Gazsó Ferenc, a Demok­ratikus Magyarországért (DMM) előkészítő bizottsá­gának tagja, a mozgalom zászlóbontó nagygyűlésén szombaton, a Közgazdaság­tudományi Egyetem zsúfolá­sig megtelt aulájában. Ezt követően Pçzsgay Im­re államminiszter tartott előadást. Bevezetőjében egyebek között arról szólt, hogy a Demokratikus Ma­gyarországért Mozgalom — amely nem új versenytárs­ként jelentkezik a politika színterén — nemzeti egysé­gért, közmegegyezésért ki­Az alapszabály akkor jó — mondták a jelenlévők —, ha egyértelmű, ha első olvasás után azonnal megérti min­denki. Meg kell adni a le­hetőséget, hogy bárki tagja lehessen a pártnak. Nem kell ajánló, a tagfelvétel kérdésében az alapszerveze­tek döntsenek. A jövő szem­pontjából nem osztálypártra van szükség, a klasszikus ér­telemben vett osztályok ma már nem léteznek. Jelenlegi társadalmi viszonyaink kö­zött csak dolgozó rétegekről beszélhetünk. Felvetődött a kérdés, ez esetben kik, milyen rétegek alkossák a párt gerincét, kiknek az érdekeit képvi­selje? Az első válasz azvolt, hogy a bérből és fizetésből élők pártja legyen a kong­resszus utáni új baloldali párt. Viszont ez a megha­tározás szűk — hangsúlyoz­ták a szekció tagjai —, mert így kizárja például a diá­kokat, a fiatalokat. S után­pótlás nélkül nincs folyto­nosság. Ezért végleges vá­laszként abban állapodtak meg, hogy a „választóvi­zet” a program elfogadása jelentse. Aki egyetért és elfogadja a párt stratégiá­ját, az önkéntes alapon be­léphet és tagja lehet az MSZMP-nek vagy jogutód­jának, társadalmi hovatar­tozástól függetlenül. A fó­rum résztvevői egyöntetűen támogatták a pártoló tag­ság bevezetését, amely al­kalmas lehet a szimpátia kifejezésére. A párt anya­ált, s a diktatórikus szocia­lizmusból, egy államszocia­lista berendezkedésből a de­mokratikus jogállamba, al­kotmányos viszonyokra való áttérést tűzte célul. A DMM nem fog perlekedni a pár­tokkal — mondotta —, nem kívánja kérdéssé tenni sze­repüket, funkciójukat, új vállalásaikat a nemzet, az ország megújításáért. Vala­mi mást akar. Tartalmat adni — ha teheti, éppen a néppel összefogva — annak a szándéknak, hogy az is je­len lehessen ebben a poli­tikai átalakulásban, aki ma még nem tudja eldönteni, hogy pártokhoz csatlakoz­zon-e ... Az államminiszter végeze­tül arról szólt, hogy a DMM elhatárolja magát minde­nekelőtt azoktól, akik a visszarendeződést akarják, ám azoktól is, akik az el­lan tagdíjbesorolás helyett többen a felajánlásos mód­szert javasolták. Az MSZMP országos fel­építéséről szólva kifejtették, hogy legfelsőbb szervnek a kongresszust, majd az el­nökséget és a pártválaszt­mányt javasolták. Vélemé­nyük szerint a kongresszus szükség szerint, de legalább kétévenként ülésezzen. Az irányítási rendszerben lej­jebb haladva az államigaz­gatási mechanizmushoz ha­sonló felépítést tartanak megfelelőnek. Megyéknél a választmány, városoknál, községeknél az egytestületes pártbizottságokat célszerű kiépíteni. Egyetértettek ab­ban, hogy megyei szintű koordinációs szervezetek (testületek) nélkül nem lé­tezhet hatékony pártmumka. Alsóbb pártszervezeteknél „szabad kezet kell adni' a helyi felállás meghatározás sában”. Felvetődött a kérdés; „be­lefér-e a szervezeti szabály­zatba, hogy országgyűlési képviselőválasztáskor kire szavazzon a párttag? A vá­lasz így hangzott: a válasz­tások időszakában az MSZMP-tag saját jelöltjére kell, hogy szavazzon. Ezt etikai szabályként minden­ki • elfogadta. Szorosan ösz- szefügg a fentiekkel az a vita, amelyet az üzemi vagy a lakóterületi politizálás váltott ki. Mindkét szerve­ződési elvet jónak ítélték, de a munkahelyekről történő (Folytatás az 5. oldalon) múlt korszak értékeiből csu­pán a pártérdekük szerinti értéket tudják felfedezni. Az alakuló ülést távirat­ban üdvözölte Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. Németh Miklós miniszterelnök leve­let küldött az alakuló 'köz­gyűlés résztvevőinek. A nagygyűlés résztvevői a vitát követően megalakult- nak nyilvánították a Demok­ratikus Magyarországért Mozgalmat, s elfogadták az alapító nyilatkozatot, vala­mint az ideiglenes működé­si szabályzatot. A mozgalom ideiglenes elnökévé közfelki­áltással Pozsgay Imrét vá­lasztották meg. Az elnökség tagja lett Bihari Mihály egyetemi tanár, Király Zol­tán országgyűlési képviselő és Vigh Károly, a Bajcsy- linszky Baráti Társaság el­nöke. A főtitkári teendőket Gazsó Ferenc egyetemi ta­nár látja el. Az SZDSZ, Fidesz, MDF, Po- fosz szabad szombatja Bé­késcsabán. a Széchenyi-liget- ben, a szabadtéri színpa­don szeptember 16-án, dél­előtt 10-től sötétedésig és még azután is. Házigazda: Szokolay Zoltán és Herczeg Tamás. Így hívogatott a város­szerte terjesztett meghívó, majd a programot részle­tezte. Borongás reggelre éb­redtünk a rendezvény nap­ján; időnként eső permetez­te a liget fáit, a szabadtéri színpad padjait. Délelőtt 10 órakor még többen voltak a szervezők, mint az érdeklő­dők. Szeretnek aludni a csabaiak, hát lassanként szállingóztak a nézőtérre. Csaknem 20 percnek kel­lett eltelnie ahhoz, hogy egy valamirevaló akciót följe­gyezhessen a krónikás. Ek­kor Miklya egy egyéni alakí­tás végén megcélozta a ka­put, ám a 14 méterről kül­dött labda a bal felső sarok mellett hagyta el a játékte­ret. A túloldalon Zircher ira­modott meg, de hosszan szöktette magát, így a kifu­tó Gulyás a 16-oson kívülre kifutva elrúgta előle a lab­dát. A 22. percben egy szög­let után Galaschek nem messze a kaputól még igazí­tott is egyet a labdán, ám A résztvevők száma a nap folyamán 500-700-ra volt te­hető. Megnyitót Szokolay Zoltán mondott, amelyből részleteket idézünk. Először is emlékeztetett a lapunk­ban is megjelenő fenyegető levélre, amilyet a Józan Magyarok Társasága írt ne­ki, a fegyverletételt fegy­verhasználattal hozva pár­huzamba. — Mi itt ma eszmecseré­re készültünk, nem lövöldö­zésre — mondta Szokolay Zoltán. — Ha ők (mármint a Józan Magyarok Társasá­ga) mégis az utóbbit vá­lasztják, hát tessék, itt ál­lunk előttük; lőjenek, hogy legalább lelepleződjenek és a valóban józan magyarok, mellélőtt. A 28. percben született a mérkőzés egyet­len gólja. Claude belőtt a 16-oson belülre, ahol Zvara bűvölte tovább a labdát, vé­gül Fabulya és Pásztor kö­zös erővel fellökték a Va­sas-játékost, a játékvezető pedig azonnal a 11-esre te­tette a labdát. Schmidt a balra vetődő Gulyás mellett a kapu jobb oldalába lőtt, 1—0. A lefújás előtt három perccel sárga lapot kapott Horváth, a korábbi gólszer­ző akasztásáért. A szünet után, az 50. perc­a békéscsabaiak kivethessék őket soraikból. Minket ugyan hiába várnak, majd haza, de a vérünk figyelmeztető jel­ként, kibontott vörös zász­lóként lobog majd el, akár a Pekingben széttaposotta- ké, a Tbilisziben lemészá­roltaké. Hogy mire a gyer­mekeink félárván felnőnek, ne kelljen tartni efféle ve­szedelmektől ... Kedves Honfitársak! A csabai demokraták őszinte szeretettel és tisztelettel köszöntik Önöket, a város el­ső szabad szombatján ... A plakátokon szereplő kérdés az ellenzékiek közös platformja: szocializmust (Folytatás a 3. oldalon) zsinórban ben Claude balról beívelt a kapu elé, a labda túljutott Zircheren, egész Zvaráig pattant, aki öt méterről a kapu fölé fejelt. A 63. perc­ben Horváth távoli lövése éppen hogy a bal alsó sarok mellett zúgott el. A 68. perc­ben ismét Claude-tól indult az akció és Zvara próbálta befejezni, de 12 méterről le­adott lövését Gulyás hárítot­ta. Továbbra is ott pattogott a labda a viharsarki kapu előtt. Ismét Zvara került helyzetbe, ám ő tovább emelt középre, s Zircher hét mé­terről fejelt a bal alsó sarok felé, de ismét parádés vető­déssel hárított Gulyás. A 75. percben Zvara kísérelt meg a kint álló .Gulyás fölött a hálóba emelni, de alaposan elvétette a labdát. Nagy le­hetőséget szalasztott el a bé­késcsabai csapat a 84. perc­ben, amikor Takó egy csellel túljutott Komjátin, majd jobbról középre lőtt, Horváth robbant be a labdára, de az (Folytatás a 8. oldalon) • Duna Kupa: kettős kosarasgyőzelem Ausztriában • A díjnyertes fotó 4 ezer dollárt ér • Dr. Török Ferenc még töpreng • Labdarúgó NB II, NB III: Jó hajrá Szarvason — A nagyszénásjak most is meglepetést okoztak... a döntetlennel • A főiskola kézilabdázói az Ózdi Kohászt is legyőzték (A hét vége sporteseményeiről szóló beszámolóink a 7— 8. oldalon.) gi támogatására a rugiaíllmat­Megalakult a Demokratikus Magyarországért Mozgalom Negyedik vereség — Vasas-Békéscsabai Előre Spartacus 1-0 (1-0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Budapest, Fáy utca, 3000 néző. V.: Varga L. (Kovács I. L., Huták). VASAS : Andrusch — Pecha, Komjáti, Mészöly — Kecskés, Schmidt (Duró, 46. p.), Galascheek, Claude (Geress, 82. p.), Gubucz — Zva­ra, Zircher. Edző: Mészöly Kálmán. BÉKÉSCSABA : Gulyás — Szenti, Ottlakán, Fabulya — Takó, Csa­tó, Pásztor (Major, 54. p.), Csanálosi, Horváth — Miklya, Kanál (Kemenes, 77. p.), Edző: Vlgh Tibor. Gólszerző: Schmidt, 11-esből (28. p.). Sárga lap: Horváth (42. p.). Szögletarány: 7:7 (6:2) a Vasas javára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents