Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-02 / 180. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1989. AUGUSZTUS 2., SZERDA Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM Mai számunkból: • Egy leértékelődött bérezés (3. oldal) Gyulai középiskolák küzdelmes évek előtt (4. oldal) Ki a felelős a meghiúsult szoboravatásért? (4. oldal) Szeretni kell a növényt (5. oldal) Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak (5. oldal) Elmozdulunk a mélypontról lervhivatali értékelés a gazdaság első fél évéről A kormányzat további szigorításokat tervez a rubelexportban. Ily módon is elejét kívánják venni a szocialista országokkal bonyolított forgalom folyó fizetési mérlegében, az első félévben keletkezett 800 millió rubeles aktívum további növekedésének. Ezért fpntolgatják a kontingensek felülvizsgálatát, egyes esetekben az exportengedélyék visszavonását, és az előszállítások megfékezését. A turizmusban is szankciókat vezetnek be, vagyis a szocialista országokból érkezők egyelőre nem kapnak több forintbeváltási lehetőséget. Ezekben a kérdésekben a kormányzat elszántságot tanúsít, akkor is, ha az konfliktusokkal jár. Egyebek közt ezt jelentette be Surányi György, az Országos Tervhivatal államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. A lakossági deviza- gazdálkodás terén is rövidesen intézkedéseket hoznak, mindenekelőtt a bevásárló- turizmus megakadályozása érdekében, mert az első félévben a lakosság 28 milliárd forintért vásárolt valutát, szemben az egy évvel ezelőtti 10 milliárd forinttal. Erről részleteket nem közölt az államtitkár. Az első félévben a gazdaság tervelőirányzatai csak részben teljesültek. Az állami költségvetés deficitje 39 milliárd forint volt, amiben az is közrejátszott, hogy a vállalatok a vártnál 20-25 milliárddal kevesebbet fizettek be az államkasszába. Azt, hogy ezt nem látta előre a kormányzat, pénzügyi tervezési hiányosságra vezette vissza. A termelő vállalatok is nehéz helyzetbe kerültek, mert a fizetésekért sorban állnak. Az ilyen jellegű tartozások összege 64 milliárd forint. Ami a gazdálkodási adatokat illeti: a termelés folyamatosan mérséklődött, az iparé például 1,5 százalékkal csökkent. A mezőgazdaságban kis mértékű struktúra- elmozdulás figyelhető meg az ipari növények és a hüvelyesek javára. A kalászosok terméskilátásai kedvezőek, nőtt a vágósertés és a vágómarha, valamint a tej felvásárlása, a baromfié pedig csökkent. Az év első hat hónapjában a konvertibilis áruforgalom egyenlege 150 millió dolláros aktívumot mutatott, ez 100 millióval több a tavalyinál és 500 millióval kedvezőbb a két évvel ezelőttinél. Ezen a piacon a cserearányok 2,5 százalékkal javultak, az exportnövekedésből nagyjából egyenlő arányban részesedett az ipar, illetve az élelmiszer- gazdaság. A konvertibilis behozatal 4,5 százalékkal nőtt, a liberalizáció eredményeként. Egyedül beruházási jellegű gépipari termékekből 160 millió dollár volt az import. A szocialista export a tervezett csökkenéssel szemben 1 százalékkal növekedett, mert a vállalatok az éves szállítások időarányosnál nagyobb részét, teljesítették. Eközben a behozatal a tervezettnél jobban, 6 százalékkal csökkent. Ebben az importliberalizálás hatása érvényesült: sokan késleltetik a szovjet, bolgár vagy lengyel piacról az áruk érkezését, ehelyett Nyugatról vásárolnak. A tájékoztató szerint a kiskereskedelmi forgalom több mint 18 százalékkal nőtt, különösen a vegyes iparcikkeké, a mházati termékeké viszont csökkent. A fogyasztói árszínvonal 15,1 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A lakosság pénzbevételei 20 százalékkal gyarapodtak (tavaly ebben az időben 12 százalékkal), miközben erre az évre 3-4 százalékos reálbércsökkenést terveztek. A foglalkoztatottak száma csökkent; a félév során 4600-an vették igénybe a munkanélküli-segélyt, az állás nélküliek száma most 3000. Ez idő alatt 48,5 millió forintot fizettek ki munkanélküli-segélyre. Az államtitkár értékeléséből kitűnt, hogy gazdaságunk a felsorolt gondok ellenére egyes területeken — például a tőkés külkereskedelem terén — kezd elmozdulni a mélypontról, ahova a ’70-es' évek óta alkalmazott hibás, voluntarista- gazdaságpolitika vezetett. Megkezdődött a piaci erők térnyerése, amely felváltja az eddigi adminisztratív úton Irányított piaci mechanizmusokat. Ugyanakkor — mint azt a kritikus fizetési helyzet is jelzi, a gazdaságban még nem tapasztalható gyökeres fordulat. Az export szerkezetében továbbra is az alapanyagok és az alapanyag-igényes termékek dominálnak, s kevés a feldolgozóipari cikk. Azokra a híresztelésekre reagálva, melyek szerint a kormányzat a lakáskamatok emelését tervezi, elmondta: amikor a kedvezményes kamatokat megállapították, az infláció mértéke is nagyjából ugyanannyi volt. Azóta a hitelt felvevők is jövedelmüknek jóval kisebb arányát fizetik törlesztésre. Ugyanakkor a kamatemelést jogilag nem jelentheti be az egyik fél önkényesen. Kalászosok betakarítása után Békés megyében július utolsó napjaiban befejeződött a mintegy 143 ezer hektár kalászos gabona betakarítása. Minden évben nagy várakozás előzi meg e munkákat, a várható eredményeket, hiszen a szántóterület 34 százalékát kitevő kultúra jelentős bevételi forrást és takarmányalapot jelent, s meghatározza az egész évi gazdálkodás végeredményét is. A kalászosok hozamát — a vetéstől a betakarításig — rendkívül szélsőséges időjárás alakította. A vetés után a szárazság miatti későbbi kelés, majd a száraz tavasz, májusban és júniusban jótékony csapadék, vihar és jégverés, a betakarítás időszakában rendkívüli hőség volt tapasztalható. A szakszerű munka, és természetesen az összességében kedvező időjárás jó kalászosgabona-eredményeket hozott. A kalászosok betakarítása mindig az év nagy erőpróbája, melyet alig több mint 1000 gabonakombájn végzett el. Sajnos e gépállomány jelentős rétze gyenge műszaki állapotban van, s cseréjükre és a fejlesztésre nincs elegendő pénz. Így a mezőgazdasági üzemek az északi megyéktől és a megyén belüli partnergazdaságaiktól kértek segítséget. Az aratásban, a szállításban, a szárításban, a terményátvételekben részt vevő dolgozók a kezdettől a befejezésig, hétköznap, vasárnap, ha kellett nyújtott műszakban, szükség esetén éjjel is dolgoztak. A betakarítási munka jól szervezett volt, az abban részt vevő dolgozók, vezetők áldozatos munkáját elismerés illeti. A kalászos gabonából a legnagyobb részarányt az őszi búza és az őszi árpa képviseli. A búzát 123 ezer 300 hektárról takarították be, s a termésátlag várhatóan az utóbbi négy év legjobbja lesz, megközelítheti az 1984. évi rekordot. Az őszi árpát 11 ezer 678 hektárról, az eddigi legjobb, hektáronkénti 5 tonna feletti — termésátlagban takarították be. A tavaszi kalászosok területe nem számottevő, de itt is kiugróan jó eredmények voltak. A jó szakmai munka mellett kétségtelenül meghatározó volt a májusi-júniusi csapadék. A csapadékos és meleg időjárás rendkívül kedvezett a kórokozók és kártevők elszaporodásának is. A növényvédő szerek beszerzése nehézkes volt, leginkább a megszokott szerek hiányoztak. A gyengébb hatékonyságú helyettesítő szerek ellenére a hozzáértő, szorgos munka meghozta az eredményt, s jelentősebb kártételt nem tapasztaltunk. Az ütemes betakarítást a gyomosodás nem gátolta, mert az őszi és tavaszi gyomirtást az eddigi legnagyobb területen végezték el eredményesen. A betakarítás időszakában — egy-két esettől eltekintve — a csapadék az aratást huzamosabb időre nem állította le. ösz- szességében kevés vizet kellett szárítással a terményből elvonni, így az átvétel is folyamatos és zavartalan volt, s a minőség is kedvezőbb. A kalászos gabona aratási munkái a szokásosnál mintegy 5-7 nappal korábban kezdődtek. Ennek ellenére több gazdaságban a befejezés elhúzódott, mivel a területileg megnövekedett szárazborsó betakarítása igen nehéz feladatnak bizonyult. A jelentős mennyiséget képviselő szalma letakarítása — évente visszatérően — nem kis fejtörést okoz mezőgazdasági üzemeink vezetőinek. Ez évben nagyobb arányban báláztak szalmát. Ugyancsak örvendetes, hogy több üzemben tapasztaljuk: a felesleges szalmát a területre aprítják és a talajba dolgozzák. Ezek a műveletek idő- és eszközigényesek. Sajnos, pénzügyi okok miatt nincs elegendő szalmaaprító gép. Több üzemben a szalma felhalmozódik és sok értékes földterületet foglal el. Azt tapasztaljuk, hogy üzemi vezetőink is belátják, a tarló- és a szalmaégetés nem célszerű megoldás. A sikeres és jó termést adó kalászosga- bona-betakarítással a mezőgazdaságban az év jelentős hányada lezárult, s megkezdődött a talaj munkákkal, a tápanyag- utánpótlással a jövő év előkészítése. A végeredményt azonban csak akkor lehet számba venni, ha az ágazatban folytatott valamennyi tevékenység — így az őszi betakarítású növényeké is, ahol szünet nélküli helytállással kell dolgozni — ugyancsak jó eredménnyel zárul. Dr. Kácsor András csoportvezető, Békés Megyei Tanács Európai sorkötelesek érdekvédelmi konferenciája Finnországban Az elmúlt napokban a semleges Finnország adott otthont annak a konferenciának, amelyen az európai sorkötelesek érdekvédelmi szervezetei vitatták meg tapasztalataikat, a katonafiatalok jogainak védelmével, a szolgálati körülmények javításával összefüggő problémákat. A kelet-európai megújulási törekvések iránt világszerte tapasztalható érdeklődés egyik újabb jeleként az érdekvédő szövetség XI. kongresszusára ez alkalommal meghívót kaptak a magyar és a szovjet katonafiatalok képviselői is. Hazánkat a hátországvédelemnél szolgálatot teljesítő 19 éves Winkler Krisztián őrvezető és a honi légvédelemnél szolgáló 21 éves Rój-« kovics Zoltán honvéd képviselte. Élményeikről, tapasztalataikról kedden sajtótájékoztatón számoltak be a Honvédelmi Minisztériumban. Mindenekelőtt néhány szóban bemutatták a Magyar- országon eleddig ismeretlen nyugat-európai szövetséget. Míg a katonáskodás hazai gyakorlatában egyelőre meglehetősen szokatlanul hangzik a sorkötelesek érdekeinek védelméről beszélni, addig Európa nyugati felén — Svédországitól Franciaországig — többfelé máir egy jó évtizede eredményesen működnek a nemzeti hadseregekben szolgálatot teljesítő katonafiatalok érdekelnék érvényesítésére létrehozott szerveződések. A „honvédelmi adminisztráció” az egyes országokban természetesen eltérően értékeli az efféle érdekvédő szervezetek tevékenységét. A skandináv államokban általában széles körű működési lehetőséget biztosítanak számukra, míg a kontinens déli felén az érdekvédő egyleteket jobbára a laktanyák kapuin kívülire igyekeznek szorítani. A két magyar katomafíia- tal helyszíni tapasztalatai szerint nyugat-európai társaikat általában ugyanazok a problémák foglalkoztatják, amelyek megoldásáért a Magyar Néphadseregben szolgá*- ló sorkatonák is időről időre szót emelnek a különféle fórumokon. Ezék közé tartozik mindenekelőtt a szolgálati idő lehetőség szerinti mérséklése, az emberséges bánásmód;, a lakóhelyükhöz közeli elhelyezés, a polgári képesítésüknek megfelelő katonai szolgálat, az elhelyezési körülmények javítása, a „zsold” emelése. Mivel az érdekvédelemnek ezek a problémái hazánkban sem kevésbé fontosak, várhatóan Magyarországon is hamarosan megjelenik majd a sorkötelesek érdekvédő szervezete, amihez egyébként a nyugat-európai társ- szervezetek máris felajánlották segítségüket. Kérdésekre válaszolva a Honvédelmi Minisztériüm képviselője elmondta; bár a HM vezetése is felkarolta a sorkatonai érdekvédelem ügyét, egyelőre türelemre inti a katonafiiatalokat. A hivatalos álláspont szerint ugyanis a Magyar Néphadsereg belső életét érintő szerveződéseknek összhangt- ban kell állniuk a szolgálati szabályzat előírásaival. Ez viszont szükségessé teszi a jelenleg érvényben levő, s az elmúlt hónapok viharos gyorsaságú változásai nyomán elavult szabályikönyv átfogó felülvizsgálatát. A tervek szerint a párttörvény elfogadásával egy időben születne meg az új szolgálati szabályzat.. Aratás Mezőhegyesen Fotó: Veress Erzsi
