Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-10 / 187. szám

1989. augusztus 10., csütörtök o IgHíUMM Mi dühíti a termelőket? IIMUOSZ elnökségének nyilatkozata A Magyar Üjságírók Országos Szövetsé­gének elnöksége szerdai ülésén több, a szak­mát és a nyilvánosságot érintő témában foglalt állást. Az elnökség ismételten a há­romoldalú tárgyalások résztvevőinek fi­gyelmébe ajánlja: a közvélemény elfogad­hatatlanul keveset tud e tárgyalások té­máiról és a tárgyalási folyamat alakulásá­ról. Nem segíti a szakma és a nyilvánosság ügyét, hogy a folyamatokat érzékenyen be­folyásoló tájékoztatási kérdésekben a dön­tés-előkészítési, döntési folyamatokban to­vábbra sem vesznek részt az illetékes szak­emberek, így a szakmai megalapozottság legalábbis kérdéses. Az elnökség szerint az MSZMP által alapított lapok kiadói és fenn­tartói az átmeneti helyzetben csakis a me­gyei tanácsok lehetnek, megfelelő társadal­mi ellenőrzés mellett, a választáson indu­lók esélyegyenlőségének biztosításával. Megoldatlan a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió tár­sadalmi ellenőrzése a választásokig terje­dő időszakban. Az elnökség meggyőződése: sem az MSZMP-nek, sem az Ellenzéki Ke­rékasztalnak, sem az úgynevezett harma­dik oldalnak nem érdeke, hogy ezen intéz­mények tevékenysége politikai harcok tár­gya legyen. A megoldás alapja csakis a po­litikai tájékoztatás figyelemmel kísérésén alapuló, utólagos felügyelet és panaszelbí­rálás lehet. Az elnökség egyetért a kormány azon döntésével, hogy újabb rádió- és tévéstú­diók számára egyelőre nem adnak sugár­zási engedélyt, viszont sajnálattal állapítja meg, hogy e döntést részben maga a kor­mány, részben a kormány felügyelete alatt álló szervek és hivatalok eltérően értelme­zik, hiszen a döntés bejelentése óta is töb­ben kaptak új sugárzási engedélyt. Az El­nökség úgy véli, hogy a nemzeti rádió és televízió frekvenciája csakis a nemzeti rádió és televízió adásaihoz használható. Javasol­ja, hogy új engedélyeket csakis a nyilvá­nosság számára követhető, demokratikus pályázat útján adjanak ki. Október 20—22. országos gyűlés MDF-sajtAértekezlet A Magyar Demokrata Fó­rum — amely jelenleg 17 350 tagot számlál — október 20— 22. között tartja országos gyűlését, ekkor dönt a mó­dosított alapszabályról, a szervezet további terveiről, s nyilvánosságra hozza válasz­tási programját. Egyebek kö­zött erről tájékoztatták az MDF vezetői az újságírókat tegnap Budapesten az MDF központjában. A hazai és a nemzetközi sajtó képviselői­nek bemutatták az időközi választásokon győztes MDF- jelölteket. Kiss Gy. Csaba, az or­szágos elnökség tagja, az MDF sajtószóvivője hangoz­tatta: az MDF mérsékelt de­rűlátással nyugtázza válasz­tási sikerét, amely sok ta­nulsággal szolgált. Vélemé­nye szerint a sikerben köz­rejátszott az is, hogy jó né­hány szavazó azért válasz­totta őket, mert nem kívánt az MSZMP-re voksolni. Rá­mutatott arra, hogy a meg­választott képviselők nem az Ellenzéki Kerekasztalt kép­viselik a Parlamentben. Az EKA nem e politikai csúcs­szervezet, viszont igen fon­tos szerepe van abban, hogy az átmeneti időszakban meg­állapodjon a hatalom képvi­selőivel a demokratikus át­menet játékszabályairól. Szólt arról is, hogy az MDF a politikai egyeztető tárgya­lásokon részt vevő harmadik oldalt alkotó szervezeteket nem tartja politikailag és gazdaságilag függetleneknek. Ennek ellenére nem kíván­ja megnehezíteni a tárgyalá­sok sikerét azzal, hogy a tár­gyaló felek státusát bolygat­ja: az MDF szeretné, ha a megbeszélések minél előbb eredményre vezetnének, hogy mielőbb legitim parla­ment alkosson törvényeket. A szervezet nemzetközi kap­csolatait érintve hangoztatta: az MDF fontosnak tartja a szomszédos országokkal és népekkel való szoros kapcso­latot. Emlékeztetett arra a né­hány nappal ezelőtt közzé­tett nyílt levélre, amelyben felhívják a kormányt, hogy ítélje el az 1968-as csehszlo­vákiai beavatkozást, határol­ja el magát az aki őri dön­téstől. hezsák Sándor, az orszá­gos elnökség tagja a párt­szervezés helyzetét ismertet­te. Elmondta: az MDF-nek 230 településen van szerve­zete, Budapest kerületeiben 252 helyi csoport működik. E szervezetek munkáját az MDF központja irányítja. Országszerte 5 területi iro­dát kívánnak felállítani, ezek Pécsett, Miskolcon, Győrött, Szegeden, illetve Budapesten szervezik majd a munkát. Szólt arról, hogy jól halad a gazdakörök, az ipartestületek szervezése, egyre több a munkástanács néven műkö­dő munkásfórum. Csurka István, az orszá­gos elnökség tagja a válasz­tásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a legfon­tosabb az MDF erejének fel­mérése volt. Kétségkívül ér­zékelhető volt egyfajta pasz- szivitás, ám ez a nyári sza­badságolásokkal is magya­rázható. A politika iránti passzivitás szerinte termé­szetes emberi jelenség, ren­dezett, normális társadalom­ban ez fel sem tűnik. Az akció folytatódik! Leg­alábbis erre lehet következ­tetni a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa legutóbbi üléséíi elhangzott bejelentés­ből. A Fejér megyei szövet­kezetek képviselője indítvá­nyozta, hogy a sikertelen aratási demonstráció miatt a gazdaságok a műtrágya vá­sárlását is mérsékeljék, ezzel is jelezve elégedetlenségüket. Az aratási felvonulás nem hozott sikert, a kormány nem emelte meg a búza fel- vásárlási árát. Ha úgy tet­szik, alulmaradtak a terme­lők. De most győznek, ha er­re válaszul tovább csökken­tik a termelést? A műtrágyavásárlás és -felhasználás csökkenésének ugyanis feltétlenül alacso­nyabb növénytermelés lesz a következménye. A gazdasá­gok jelentős része, fizetési nehézségekre, más pénzügyi zavarokra hivatkozva idáig sem vásárolt kellő mennyisé­gű műtrágyát, sok helyen már zsarolták a talajokat. Ez az újabb „bosszú” akció a már megkezdett tala j zsaro­lást fokozza, a hozamokat, s velük egvütt a jövedelmeket gyéríti. Ez tovább rontja a fizetőképességet, s a kör be­zárul. Valós számításokat, végiggondolt érveket Az ilyen magatartás aligha azonosítható a tulajdonosok­ra jellemző következetes vi­selkedéssel. Persze ez érthe­tő, mert valódi tulajdonosok sincsenek a szövetkezetek­ben. A kétkezi munkát vég­ző szövetkezeti tag és a ve­zető egyaránt a havi jövede­lem növelésében érdekelt, nem a vagyon gyarapításá­ban. Ezért akarnak a na­gyobb felvásárlási árnak ér­vényt szerezni, még azon az áron is, hogy hosszabb távú érdekeiket alárendelik en­nek. Azt kevesen vitatják, hogy a búza árának emelése indo­kolt. Erre szükségük van, il­letve lenne a termelőknek. Az agrárolló kinyílt, s az egykori kiugró jövedelmező­séggel termelhető növény mára a terület felén veszte­ségessé vált. S e helyzetnek aligha lehet megoldása a so­kat emlégetett szerkezetvál­tás, hiszen gabona kell az élelmezéshez, a takarmányo­záshoz, s eladhatósága miatt a pénzügyi egyensúlyhoz is. Azt el lehetne fogadni, hogy adott pillanatban az ország nem bír el magasabb felvá­sárlási árat, s emiatt átme­netileg a termelők járnak rosszabbul. De ehhez valós, végiggondolt és számítások­kal is igazolható érvekre len­ne szükség. Ez azonban az aratási feli- vonulást megelőző vitában elmaradt, sőt félrevezető adatok zavarták a termelői közvéleményt. Az árhivatali illetékes pél­dául úgy nyilatkozott, hogy a termelő által követelt har­mincszázalékos áremelés 13-14 százalékkal növelné a sertéshús fogyasztói árát. Ez mintegy sugallja, hogy ilyen mértéket nem viselnek el a fogyasztók, s a hivatal az ő érdekükben áll ellent a ter­melői követeléseknek. Ha a valóságot fednék a számok, vélhetően nem is okozott volna nagyobb zavart a hi­vatali érvelés. Veszélyes hangulatkeltés Ám az adatok nem a leg­egyszerűbb matematikai mű­veleteken alapulnak. Fölté­telezve, hogy egy kilogramm sertéshús előállításához négy kilogramm abrak kell, s ez mind gabona; a 30 százalé­kos felvásárlási árnövekedés hat forinttal emelné a hiz­lalás költségeit. Ha ezt ma­radéktalanul érvényesítenék a hús árában, akkor is csak 4-5 százalékkal kellene töb­bet adni érte a boltokban a takarmány árváltozása miatt. Ez csupán harmada a hiva­tali közlésnek. A termelőket ezen túl az is dühíti, hogy legutóbb, amikor a hús fo­gyasztói árát emelték, akkor is csak a költségvetési támo­gatások apadtak, a termelői árak változatlansága mellett jártak rosszabbul a fogyasz­tók. E tényt azonban nem magyarázta oly lelkesen a hivatal, mint a gabona és a hús árának összefüggéseit. Nem állítható, hogy szán­dékos félrevezetésről van szó, ám az ehhez hasonló esetek a hangulatkeltéshez elegendőek. Azaz a helytelen adatok közlése azt erősítheti a vásárlókban, hogy a fize­tésekhez képest egyébként is magas élelmiszeráraknak csupán a mezőgazdaság a gerjesztője. Leegyszerűsítve: a paraszt az oka az életszín­vonal romlásának. A hangulatkeltés persze nem csak hivatali erdetű, hiszen az aratási demonstrá­ció, a műtrágyavásárlás fé­kezése a kormányra hárítja a felelősséget. Azt sugalllja, hogy a hibás irányítás miatt nem lesz elég gabona, hús. Nyilvánvaló: mindkét állí­tás erősen sarkított, egyol­dalú nézőpontból megfogal­mazott. A valóság valahol félúton lehet, hiszen a nem elég hatékony mezőgazdasági termelés is árnövelő, és a kormányzati intézkedések is vitathatók. A korrekt, ténye­ken alapuló tájékoztatás hiá­nyában, a középúton meg­búvó igazságot nem találhat­ja meg a jó szándékú állam­polgár, ezért amellé áll, aki számára szimpafcikusabb ál­lításokat közöl, aíki hatáso­sabban ’ képes manipulálni őt. S arra későn jön rá, hogy a szóhadjáratok vesz­tese végül is saját maga lesz. Éppen a dolgos és jó szándékú többség érdekében kellene a nyilatkozathábo­rúktól, a hangulatkeltő in­formációktól megszabadítani a közéletet. V. Farkas József Pénteken minden kiderül Mozgalom egy Globális Parlamentért Szarvasi fiatalok Spanyolországban Nemcsak Békés megyéből, hanem Szombathelytől Mis- kolcig az ország legkülönbö­zőbb városaiból érkeztek lel­kes falukutatók és színját­szók a battonyai szociodrá- ma-táborba. A kéthetes ko­moly munka és nem kevés­bé komolyan vett játék au­gusztus 11-én. pénteken este 8 órakor zárul egy olyan elő­adással, amelyre a táborozok a művelődési házba várják az otthont adó Battonya pol­gárait. Nem titkolt céljuk ugyanis az, hogy a műsort követően elbeszélgessenek arról, milyennek látták ők, a kívülállók ennek a település­nek az életét, múltját, jele­nét, és milyen esélyt adnak a iövőnek. Ez már a harmadik olyan alkalom volt a megyében, hogy a szociológia és a szín­játszás, vagyis a tudomány és művészet eszközeit ötvöz­ve igyekeztek népművelők, kis kutatók és színjátszók egy adott településsel megis­merkedni, annak lakóihoz közelebb kerülni, majd végül tapasztalataikat „színpadra állítva” a közönség elé tárni. Vagy inkább vitára bocsáta­ni. Két hét természetesen nem nagy idő, s a tapasztalatok könnyen lehetnek felszíne­sek, hiányosak. Különösen akkor, ha számba vesszük az itt élő emberek súlyos prob­lémáit. Fabulva Lászlóné tá­borvezető máris sorol ilyene­ket: — Nem sok település mondhatja el magáról, hogy ne lennének környezetvédel­mi gondjai. Battonyán példá­ul állandóan vándorol a sze­méttelep, mivel nincs állan­dó helye. A Száraz-ér olajos, mocskos, hulladékot hoz, szennyvizet engednek bele. Ahogyan az egész magyar gazdaságban, itt is súlyos hi­ba a vállalkozáshiány, vagy egy másik téma, a budapesti központtal rendelkező válla­latok helyzete. A két hét alatt azt kutattuk, nyomoz­tuk, igaz-e, amit hallottunk erről a hátrányos, depresszi­ós térségről, az ivóvíz és ai SOS Gyermekfalu körüli bo­nyodalmakról. Sajnos tény, hogy az egykor virágzó Bat­tonya lakossága mára jelen­tősen csökkent. Ezért érde­kelt bennünket, hogyan él­nek itt az emberek, milyen közérzettel és bizalommal képesek mégis a mindenna­pokban helytállni. Nyaralás helyett falukuta­tás? Szórakozás helyett szembesülés megdöbbentő té­nyekkel? Ezek a középisko­lások, pedagógusok — össze­sen harmincegyen — nem kis feladatra vállalkoztak. S a táborvezető szerint arra is gondoltak, hogy nyár van, a játék, a kikapcsolódás ideje. Záró programjukat úgy állí­tották össze, hogy a közönség egyszerre nevethessen és el is gondolkodhasson a látot­takon. A három csoport foglalko­zásait Nyilas György szocio­lógus, Almási István mene­dzser és Józsa Mihály szí­nész vezette. A tábor létre­jöttét a középiskolás közélet fejlesztési alapítvány, a me­gyei tanács ifjúsági és sport­osztálya, a Hazafias Nép­front, a helyi művelődési központ és a készséges, ven­dégszerető battonyaiak segí­tették. A záró est pedig alighanem akkor lesz teljes, ha nemcsak az előadás, ha­nem az azt követő eszmecse­re is jól sikerül. N. K. Már többéves mozgalmi múltra tekint vissza a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetben működő Fer­rum Békeklub. Rendezvé­nyeik nemcsak a városban népszerűek, az Országos Bé­ketanács jóvoltából közis­mertek a fővárosban, csak­nem minden megyében. Nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeznek, az idén pél­dául meghívást kaptak az END (Európai Nukleáris Le­szerelési Konferencia) júli­us 6—9-ig tartó rendezvé­nyeire Spanyolországba. Négy fiatalember volt a szarvasi delegáció tagja: Ökrös János, Szpisják János, Tóth Ferenc és Erdei Sán­dor. Valamennyien a vas­ipari szövetkezet dolgozói. Gépkocsival tették meg a rendkívül hosszú utat (napi 1300 km-t), s bár némi anya­gi támogatást kaptak az Or­szágos Béketanácstól és munkahelyüktől is, bizony nagyon szerény körülmények között éltek az utazás alatt, összesen például egy alka­lommal aludtak szállodában, a többi éjszaka a szabad ég alatt telit el. Ez a^ tény sze­rintük csak érdekesebbé tet­te a kalandos és élmény ék­ben gazdag utazást. A konferencián minden földrészről csaknem 50 or­szág képviselője vett részt. A tanácskozásokon rendkí­vül nagy hangsúlyt kapott az emberi jogok kérdése, a nukleáris fegyverkezés meg­fékezése, az atommentes Eu­rópa megteremtése. Foglal­koztak környezetvédelem­mel is, valamint az egész világot érintő globális prob­lémákkal. A szarvasi csapat a „Mozgalom egy Globális Parlamentért” (MGP) nevű új szerveződés programját vitte magával, amelynek cél­ja egy világparlament létre­hozása az átfogó problémák megoldásáért. A program — amit angol nyelvű szóróla­pon juttattak el mindenki­hez — 'naigyon sok pártfogó­ra talált, angolok, franciák, ausztrálok, izlandiak csatla­koztak hozzá. Jövőre a konferenciát Tal- liiinban rendezik meg. Az előzete-s elképzelések szerint ott egy külön magyar teret alakítanak majd ki, aho.1 a magyar delegáoió szervezé­sében előadásokat tartanak, s beszámolnak aiz MGP egy­éves tevékenységéről. A „Mozgalom egy Globá­lis Parlamentért” Ügyvivő Testületé minden érdeklődő tanácsát, véleményét és kér­dését várja. Címük: Szarvas, Szabadság u. 64—66. Kovács Mária GYÁSZOLJUK SZIRTES ADÁM M KOLLEGÁNKAT : j AKI 1989. JÚLIUS 27-EN TÁVOZOTT KÖZÜLÜNK. UTOLJÁRA JULIUS. 17-EN 1 ITT A GYULAI VÁRSZÍNHÁZBAN ; Kedden délután nagy részvét mellett temették el a közel­múltban'elhunyt Szirtes Ádám színművészt. A Gyulai Vár­színház kollektívája és művésztársadalma is gyászolja Szir­tes Ádámot, aki még nem is olyan régen Gyulán próbált Fotó: Béla Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents