Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-09 / 186. szám

1989. augusztus 9., szerda KHîWKfilcl Szembetűnő ellentét a régi és az új iskola között Fotó: Gál Edit „n megoldás NB l-es !” Új helyen a textilipari szakmunkásképző Kusza kábelek — csalódott lakosok Szarvason Mentőöv lehet — Informatikai kft. — egymilliós tőkével Színhely: Békéscsaba, is­kolacentrum 2. — kollégi­um. Kora reggel van. Mások még alhatnak, nekik men­niük kell. Irány a belvárosi Pöltenberg utca. Pöltenberg utca 16. Látta már valaki ezt az épületet? A hajdani csendőrlaktanya cselédlaká­saiból átalakított iskola. Négy tanterem, váltakozó ta­nítás, nedves falak, egész­ségtelen zsúfoltság. Szerep­lőink ide érkeztek, ma el­méleti oktatás van. Kora délután aztán újra nyakuk­ban a város. Mindenki éhes, de étkezniük csak a válla­latnál lehet, ahol a szakmai gyakorlatot végzik. Az pe­dig igencsak kint van a város szélén ... Lázár Imrénével, a Tex­tilipari Szakmunkásképző és Ruhaipari Szakközépiskola igazgatóhelyettesével jártuk be képzeletben ezeket az utakat, s láttunk bele ta­nítványaik mindennapjaiba. — Több mint egy évtize­dig kellett ilyen áldatlan kö­rülmények között taníta­nunk — mondta. — ígérete­ket persze mindig, minden fórumon kaptunk, ám soha semmi nem vált valóra. A létszámunk pedig egyre nőtt. Száznyolcvanról ötszázra . . . A „több mint egy évtize­dig kellett...” múlt ideje azonban azt jelzi, valami változás történt. A megol­dás „NB I-es” — ahogy László István, a 61 l-es Szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója mondta kedélyesen. A párt megyei bizottsága ugyanis ez év elején bérbeadásra ajánlotta impozáns békéscsabai okta­tási épületét. A tanács dön­tött: legyen a textileseké a bérlemény. — Az itt tanító pedagógu­sok már éppen a tűréshatá­ron voltak — hallottuk László Istvántól, aki még most is szívén viseli a tex­tilipari iskola sorsát, pedig szeptembertől már kiválva a 611-esből, önálló iskolaként folytatják tevékenységüket. — A tanáriban egy asztal­nál egy széken két-három A francia Le Monde há­romhasábos színes riportot közölt a Balaton televízióról, mint a szocialista országok­ban első kereskedelmi tv- csatornáról. A riport szerint a több mint egymillió nyugatnémet nyaraló alig akart hinni a szemének és a fülének, ami­kor készülékeiken* német nyelven szóló, illetve német feliratos magyar műsort fog­ember ült — folytatta az­után. — Ritkaságszámba ment, ha valakinek saját fél fiókja volt. Az új szemlél­tetőeszközök néhány hónap alatt tönkrementek a ned­ves helyiségekben ... Lázár Imréné, az önálló iskola igazgatóhelyettese egyetértő: — Minthogy az épületet a Béköttől béreltük, most, hogy elköltöztünk onnan, is­mét hozzájuk került. Biztos­ra veszem, hogy megfontol­tabb lesz a kihasználása. Oda még egyszer gyerekeket vinni bűn lenne! A párt oktatási épülete tényleg NB I-es megoldása a korábbi gondoknak. Azon­ban nemcsak maga az épü­let impozáns, de végre meg­szűnik az iskola-étkezés-kol- légium közötti vándorlási kényszer is, hiszen itt min­dent együtt találnak a diá­kok. A helyszínen járva ar­ról érdeklődtünk, vajon mi­ért adta bérbe az MSZMP az épületet? A választ dr. Beraczka Istvántól, az ok­tatási igazgatóság igazgató- helyettesétől kaptuk. — Az intézményt már nem először adjuk bérbe, bár a korábbi alkalmaknál — a tanítóképzőt kivéve — csak rövidebb időszakokra szóltak a szerződések. Akkor még olcsók voltunk és ka­pósak, hiszen kevésbé vezé­reltek bennünket az anya­giak. Ma kicsit más a hely­zet. Köztudott, hogy az Or­szággyűlés a társadalmi szervezetek számára bizto­sított támogatások jelentős csökkentését szavazta meg nemrégen. Ez természetesen az MSZMP-re is vonatko­zik. A párt másik jelentős bevételét a tagdíjak jelen­tették, de az sem titok, hogy sokan elbizonytalanodtak ebben az átmeneti időszak­ban. Ez pedig a tagdíjakból befolyó pénz apadásához ve­zetett. Amikor erről a hosz- szabb távú — öt évre szóló tak. A riport Ízelítőt ad a másfél millió néző által ve­hető első magán tv-csator­na műsorkínálatáról, bemu­tatja Kovács Pétert, a vál­lalkozó szellemű igazgatót és elmondja, hogy a stúdiót egyelőre a siófoki művelődé­si házban üzemeltetik. Hoz­záteszi, hogy a csatorna egyelőre csak a nyaralási idényben működik. A lap beszámol arról is, — bérbeadásról döntés szü­letett, e források pótlása is fontos tényező volt. Az igazgatóhelyettes a to­vábbiakban elmondta, hogy éppen az előbb említett át­meneti időszak az oka an­nak is, hogy az idén szep­tembertől jóval kevesebb tanfolyam indul a pártisko­lán. Mindezt számokkal iga­zolta. Tavalyelőtt 93, tavaly 73 kurzust szerveztek párt­tagok és pártonkívüliek ré­szére, míg az idén 30, eset­leg 40 csoportra számítanak. A több mint kétmillió fo­rint bérleti díjat a tanügyi, s a hatvan férőhelyes kollé­giumi részért Békéscsaba Városi Tanácsa és a megyei tanács művelődési osztálya fizeti az ide költöző szak­munkásképző és szakközép- iskola számára. A bérleti szerződés öt évre szól, s ez­alatt fel kell épülnie a Ka­zinczy utca sarkán az új textiles épületnek, amelyben természetesen a kollégium is helyet kapna. Legalábbis a tervek szerint. Minderről dr. Virág László, a városi ta­nács művelődési osztályve­zetője mondott részleteket. Tőle tudtuk meg azt is, hogy a 611-esből kivált iskola új profilja a középkáderkép- zésre vállalkozó ruhaipari szakközépiskola. Az új kép­zés iránt máris nagy az ér­deklődés. Eredetileg egyet­len szakközépiskolai osztály indítását tervezték 26-os lét­számmal, a jelentkezők azon­ban 117-en voltak. Meg­egyezve a tanáccsal, az is­kola végül két szakközépis­kolai osztály szervezése mel­lett döntött, ahová 48 tanu­lót vettek fel. Velük együtt a tavalyi tanulói összlétszám 600-ra bővült. Nyolc tanterem, világos, tágas előadó, kényelmes ne­velői szoba, korszerű ebéd­lő és egészséges körülmé­nyek várják a szeptember­ben kezdő pedagógusokat és diákokat. Megérdemelték. Magyar Mária hogy ősszel új sajtótörvény várható, amely nemcsak jo­gi, hanem természetes sze­mélyeknek is engedélyt ad már a lapalapításra. A ri­port rövid körképet ad a magyar sajtó átalakuló vilá­gáról, a Danubius Rádió, az új kiadványok megjelenésé­ről és hozzáteszi, hogy a posta már sok térségben ter­jeszti az angol és francia nyelvű világadásokat. Szent lobb- körmenet augusztus 20-án Negyven év után ismét lesz Szent Jobb-körmenet Budapesten augusztus 20-án. Mint ismeretes, a nemzeti ereklyét a Szent István Ba­zilikában, a sekrestye mel­letti kápolnában őrzik. Az üveghenger ereklyetartóban elhelyezett, pecsétekkel le­zárt kézfejereklyét ott te­kinthetik meg egész éven át az érdeklődők. Tavaly, Szent István halálának 950. évé­ben a hívők és tisztelők százezrei ' köszönthették a Szent Jobbot országjárása során, s augusztus 20-án a Szent István téren, a bazili­ka előtt ünnepi misén is be­mutatták. Az idei Szent István-ün- nepen a nemzeti ereklye is­mét elhagyja a bazilikát. A rendezvénysorozat már a reggeli órákban megkezdő­dik: 8 órakor plébániai szent­mise keretében helyezik ki a Szent Jobbot tartalmazó ereklyét a székesegyház elé. Délelőtt 10 órakor Pataky Kornél győri megyés püspök emlékezik meg szentbeszé­dében az államalapító ki­rályról, s 13 órától a zarán­dokok tiszteletadására nyí­lik lehetőség a Szent Jobb előtt. Paskai László bíboros, Magyarország prímása, esz­tergomi érsek pontifikálásá- val 17 órakor kezdődik az ünnepi mise; utána — vár­hatóan 18.15-kor — indul el a körmenet, amelyen részt vesznek a különböző egyhá­zak, továbbá a Szuverén Máltai és a Johannita Lo­vagrend, a magyarországi Mária Szeretetszolgálat, a Magyar Cserkész Szövetség. * * * Augusztus 20-át a kiegye­zéstől — a második világhá­ború végéig — nemzeti ün­nepként tartották számon, s munkaszünettel, zászlódísz- szel, ünnepi misével és kör­menettel 'emlékeztek az első magyar királyra. A mumi- fikált kézfej — a Szent Jobb — a felszabadulás utáni években is elindult körme­netére, 1949-től azonban zárt tabernákulumban őrizték, s évenként augusztus 20-án, a bazilika szentélyében róhat- ták le előtte kegyeletüket a látogatók. Nyilvános tiszte­letét Lékai László bíboros lendítette fel, az utóbbi év­tizedekben a Szent Jobb a bazilika kápolnájában rend­szeresen megtekinthető. Az Északi-tengeri fríz szi­getvilág több mint 5 ezer évvel ezelőtt keletkezett. A 13. századig a térképek egy összefüggő, nagy szigetet je­löltek azon a helyen, me­lyet aztán az első ezredfor­duló utáni árvizek tördeltek szét. Így alakult ki a kele­ti-fríz szigetcsoport mai sorrendje: Borkum, Juist, Norderney, Baitrum, Lan­geoog, Spikeroog és Wange- roog. Valamennyi az NSZK területéhez tartozik. Geog- ráfiailag egyik sem tekint­hető stabil képződménynek, hiszen a tenger és az idő­járás változásai állandóan alakítják arculatukat. A szigetek körüli nyílt tenger mélysége 13—25 méterig terjed, ez hosszú távon biz­tosítja fennmaradásukat. ' * * * Ismerőseim már előre fel- készítettek tanácsaikkal, amikor megtudták, hogy ho­vá utazom. Cápákat, fóká­kat. sőt bálnát helyeztek ki­látásba. turistacsemegeként. És hideget. Barátságtalan északi szelet, esőt, ami el­len nincs védekezés, mivel vízszintesen esik. Nem in­dultam rózsás hangulatban, ám az idei nyár szeszélye halomra döntötte a jóslatai­kat. A víz késett, mármint a dagály, ahogyan azt az egyik öreg „tengeri medvé­Egy év telt el azóta, hógy először jelent meg egy para­bolaantenna Szarvason, a városi tanács épületének te­tején. A szomszédban levő Árpád lakótelepiek néhány hétig élvezhették a műhol­das tv-adásokat, a város többi részén lakók pedig vár­ták, hogy mikor kerül sor a hálózat kiépítésére. Ez azon­ban tavaly elmaradt, sőt a parabolaantennát is leszerel­ték és elvitték. Az elmúlt héten a város vezetői — harmadszori „ne­kifutásra” — ismét megkísé­relték koordinációs tárgya­lás keretében megteremteni az anyagi alapokat, legalább a kiinduláshoz. A megbeszé­lés pesszimista hangulatban kezdődött, mert a meghívott gazdaságvezetők egy jelen­tős része el sem jött a tár­gyalásra. Székely László, a Vas-Fémipari Szövetkezet el­nöke szomorúan ecsetelte, hogy szövetkezetünk mennyi szervezőmunkát fejtett ki eddig — nem kevés anyagi áldozatot hozott — annak érdekében, hogy végre ki­épüljön Szarvason a kábel- televíziós hálózat. Tavaly például a Telekábel kísérleti adásait szervezték meg, most az Orion leányvállalatával folytatnak tárgyalásokat. A vasipari szövetkezet azon­ban egymaga nem tudja ma­gára vállalni sem a szer­vezés, sem a finanszírozás dolgát, de rajtuk kívül a városban sajnos, senki „nem vette a lapot”. Mivel a városi tanács rend­kívül1 feszült anyagi helyze­tében nem tudott fedezetet biztosítani erre a beruházás­ra, két lehetséges megoldás körvonalazódik: a város je-_ lentősebb gazdasági egységei összeadják az induláshoz szükséges pénzt (2-3 millió forintot) és a lakásépítő szö­vetkezet szervezésében tör­ténik a hálózat kiépítése, vagy vállalkozás formájá­ban, gazdasági társaság (kft.) alapításával, tehát a vállal­kozók befektetéseiből jön össze az induló tőke. tői” hallottuk, s így hajónk is félórás késéssel indulha­tott a szárazföldről a cél­pontja felé. A kapitánynak ügyesen kellett manőverez­nie, hiszen a „Watt”, az iszapos, sekély tengersáv szűk folyosók közé kénysze­rítette a személy- és a te­herszállító hajókat. Közben sok mindent megtudtunk az elébünk tárulkozó szigetről. Juistöt, ezt a 16 kilomé­ter hosszú és alig 500 mé­ter széles földcsíkot a világ hét legszebb szigete között tartják számon. Homokdű­néivel. melyek közül 21 mé­teres a legmagasabb, édes­vizű belső tavával, a Ham- mersee-vel. a körülötte bur­jánzó bozótos növényzettel," hihetetlenül gazdag • állatvi­lágával egy darabka para­dicsom a civilizált világban. Az idei nyárhoz hasonló melegre tíz év óta nem em­lékeztek a szigeten. A nap­sütéses órák száma a szoká­sos 7 helyett kora hajnaltól késő estig húzódott, és a tengervíz hőmérséklete is heteken át tartotta a 20 fo­kot. A jó idő előcsalogatott minden élőlényt. Sirályok, fecskék röpködtek a magas­ban, fácánok, nyulak. vad­kacsák verték fel a cserjék csendjét. A tenger hullámai a homokos partot a kagy­lók ezer válfajával terítet­Némi vita után a tárgyalás résztvevői ez utóbbi válto­zat mellett döntöttek. Hi­szen évente kevesebb lehe­tőségük van a gazdasága egy­ségeknek arra, hogy „aján­dékba” adjanak pénzt a vá­rosnak, pláne úgy, hogy ab­ból saját dolgozóinak csak egy része lát hasznot. A gaz­dasági vállalkozáshoz termé­szetesen csatlakozhatnak mindazok, akik részben az anyagi haszon reményében, részben a város érdekében is hajlandóak a kockázatvál­lalásra. A tárgyalás résztvevői egy szarvasi székhelyű, általános informatikai kft. megszerve­zése mellett döntöttek. Te­vékenységi köre magába foglalná — a helyi kábelitévé- hálózat kiépítését, a Szarvas és Vidéke című helyi lap ki­adását, szerkesztését és ter­jesztését, valamint egyéb kiadói tevékenységeket, he­lyi kiadványok megjelenteté­se, továbbá egy helyi tv-stú- dió kialakítása, működteté­se, valamint egyéb reklám- és propagandatevékenység. A kft. megszervezését a városi tanács és a vas-fém­ipari szövetkezet vállalta ma­gára. A részvételről eddig konkrét szándéknyilatkoza­tot tett a vasipari szövetke­zet 300 ezer, a Dózsa Terme­lőszövetkezet 300 ezer, az MSZMP városi bizottsága 100 ezer, a Bútoripari Szövetke­zet 100 ezer, az Integrál Gmk 100 ezer forint erejéig. Egyelőre a tőkehozzájárulás összegének megnevezése nél­kül kinyilatkoztatta csatla­kozási szándékát a lakás­építő- és a Plastolus mű­anyagfeldolgozó szövetkezet is. A vállalkozás szervezésé­vel egyidőben folynak a to­vábbi tárgyalások a kábel­tévé ügyében. Ismét fenn egy parabolaantenna a városi tanács épületén, ismét foly­nak kísérleti adások az Ár­pád lakótelepen. Reméljük, a folytatás sem marad el... ték be. Szív, teknő, sugár, tuskó, tányér, kés. kard, fú­ró — a kagylócsalád majd minden tagjával találkoz­tunk. A csigák már zárkó- zottabbak voltak, a hullám­kürt. az orsós és a köldök­csiga például csak télen ke­rült elő. Kollekcióm egyet­len rákpéldányát, a zsebrá­kot sminkvatta közt hoztam haza. hogy lábának ízei épek maradjanak. A tengeri álla­tok színes kavalkádjára gon­dolva, ismerőseim szavai jutnak eszembe, akikelször- nyedve mesélték az Adriá­ról hazatértükben, hogy Ri- mininél a tengerpart a dög­lött rákok tetemétől, a víz pedig az algáktól bűzlik el­viselhetetlenül. Az algákról Juistön csak könyvben olvashattam, de a tengeri fűnek nevezett nö­vényt nagy mennyiségben láthattuk a szigeten. A vad­kacsák előszeretettel fo­gyasztották a szárát és a magját, és megtudtuk, hogy az angolok és a franciák fű­tőanyagként. sőt trágyaként hasznosítják. A természet nagy háztartásában az al­gák és a füvek — éppen ne­gatív tevékenységük folytán — a tenger számtalan élő­lényének fennmaradását se­gítik. A vízszennyeződési probléma sajnos az Északi­tengert is érintette. Az At­lanti-óceán felől a Ham­burgba igyekvő hajók a szi­geteket . 12 ■ kilométeres tá­volságban közelítették meg, s a nagy forgalom nem tett jót a . víz tisztaságának. Bár­kivel beszéltünk, központi gondjának tekintette a ten­II Le Monde a Balaton televízióról (Kovács) H frízek földjén n díinék szigete (2.)

Next

/
Thumbnails
Contents