Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-07 / 184. szám

1989. augusztus 7., hétfő SZERKESSZEN VELÜNK! Egy „gazdag” város . Békéscsaba az a város, ahol anyagi prob­lémák nincsenek, a pénz számolatlanul áll a városi és megyei tanács rendelkezésére. Következtetésemet az alábbi okokból szűr­tem le: 1. Építettek egy sportcsarnokot, melynél "nem sokkal láttam nagyobbnak a római kolosszeumot. Ez a gigantománia jegyében született ronda monstrum csak arra jó, hogy évente néhány alkalommal néhány ezer ember kiordíthassa magát, meccs ürü­gyén. Mindezt hány milliárdért teheti? 2. Építettek egy adóhivatalt. Hát igen! Megadtuk a módját, mert szinte kacsalábon forog. Legalább gyönyörködjön a polgár a pénzéért. 3. Megnagyobbították a megyei tanácsot és emeletet húztak rá. Sok ember azt hitte, hogy az ezáltal felszabaduló helyeken is­mét lakás lesz. Ugyan már, dehogy! 4. A városi tanács is tanult • „idősebb testvérétől”, és szintén terjeszkedni akar. Nosza, tűnjön el a Gelka, csak néhány tíz-, vagy százmillióért át kell építeni az üzlet- helyiséget, lesz ott hely bőven a gyámügyi osztály dolgozóinak, sőt még az esetleges „ejtőernyősöknek” is. Ez az üzlethelyiség — mellesleg — három szép, nagy lakás volt! Még megkérdezném: a városi tanács il­letékesei szeretik, ha az épületnek leg­alább egy kis része fel van állványozva? És idő-, vagy gondossághiány miatt nem veszik észre, hogy az erkély életveszélyes? Amikor már végre kész lenne a tatarozás, akkor kezdődik ennek a rendbehozása. Re­mélem, most már nem fogja kitalálni va­lamelyik illetékes, hogy a szeme színéhez jobban állna egy kék épület, mint a sár­ga. Befejezésül csak annyit: végtelenül örü­lök, hogy szegény kis országunknak van egy gazdag városa is! Csaba Gusztávné, Békéscsaba Isméi a jelzőlámpákról (a szakember szemszögéből) Sok bírálat éiri Békéscsaba jelzőlámpás forgalomirányí­tását. A bírálatok jelentős része megalapozott. Ugyan­akkor a teljesebb tájékozta­tás érdekében szeretném összefoglalni mindazokat a beavatkozásokat, fejlesztése­ket, melyek — a szűkös pénzügyi lehetőségek ellené­re —, ha lassan is, de kö­vetkezetesen és folyamato­san — egy összehangolt jel­zőlámpás irányítási rendszer irányába hatnak­Az 1975 óta létesített jel­zőlámpás csomópontokba egymástól eltérő típusú, „Pécs II.” és „Tesla” auto- matikák lettek telepítve. Ezek a berendezések fix programmal üzemeltek és szerkezetükből adódóan nem voltak összehangolhatok. Ez váltotta ki azt, hogy az egy­re szaporodó (eltérő típusú gépekkel üzemelő) jelzőlám­pás csomópontok — habár a forgalom biztonságát jelen­tős mértékben növelték — a gyakori feltartóztatások, a hosszú, várakozó sorok és a kis helyváltoztatási sebesség miatt sok bosszúságot okoz­tak, okoznak a közlekedők­nek. Az utóbbi években már megjelentek a mikroszámító­gép vezérlésű jelzőberende­zések, melyek kevesebb kö­töttséggel programozhatók és összehangolhatok. Ilyen mik- rogépes berendezést fejlesz­tett ki Turay Ferenc (Köz­úti Igazgatóság) és csoport­ja. Ezekkel a „Csaba” típu­sú berendezésekkel történt a régi automatikák felváltá­sa. A kiindulási álapöt a Fő­városi Mélyépítési Tervező Vállalat belvárosról készült forgalomtechnikai tanulmá­nya jelentette, mely a me­gyei tanács vb közlekedési osztályának megbízása alap­ján készült 1988-ban. Eztkö- vetőleg fogott együttműkö­désbe a közúti igazgatóság a városi és a megyei tanács. Az összehangolásra vonatko­zó kiviteli terveket szintén a Fömterv készítette. Az ösz- szehangolási főtengely a Bar­tók Béla út, ehhez kapcso­lódók a Petőfi—Jókai— Szarvasi út és a Temető sor, mint hangolt melléktenge­lyek. Ezen útvonalakon az összehangolási irányokban (a Bartók Béla úton egyenesen és a Petőfi utcában balra nagyívben) a járművezetők csak legfeljebb egyszer kap­hatnak tilos jelzést, s utána, tartva az összehangolási se­bességet — az 50—55 km/ órát —, végig „zöld hullám”- ban haladhatnak. Ezen tervek alapján már jelentősebb beavatkozások, áttelepítések történtek. Így például a Temető sor jelző­lámpás forgalomirányításá­nak kiépítése, programmó­dosítása (a buszpályaudvar átépítéséhez kapcsolódóan) ; a Bartók—Vozárik—Gábor Áron és a Bartók—Petőfi— Szemere csomópontok átépí­tése, programmódosítása (a két csomópont összehangol­tan üzemel); a Jókai—Lu­ther és a Jókai—Illésházi csomópontok programmódo­sítása (szintén párban össze­hangoltan üzemelnek). To­vábbá: halad az összehan­goló kábelek fektetése, az egyes csomópontok össze­kötése. Várhatóan 1989 nyarának végére elkészül a Petőfi— Jókai—Szarvasi út összehan­golása, 1990—1991-re pedig a Bartók Béla út belépésével kiépül a rendszer, mely a forgalom fejlődésének igé­nye alapján bővíthető. A rendszer működéséneik folya­matos figyelemmel kísérésé­re, a beavatkozások és a szervizmunkák megkönnyí­tésére a központi számítógé­pes irányítás is majd ekkor­ra kezdi meg működését. — gm — A közelmúltban Orosháza külterületén, késő este „lerob­bant” a GP 57-76 írsz. személygépkocsi. A jármű tulajdono­sa szinte reménytelenül keresett szerelőt, míg a közelben lakó Bock Imre műhelyéig nem ért. Az autószerelő kisipa­ros a kocsi tüzetes átvizsgálása után, mintegy négyórai munkával elhárította a hibát. De jó lenne, ha Bock Imré­hez hasonlóan másoknál sem a munkaidő végéig tartana az önzetlen segítségnyújtás Fotó: Gál Edit FIGYELEM, ÁRAMSZÜNET! Értesítjük t. fogyasztóin­kat, hogy hálózati karban­tartási munkák miatt: 1989. augusztus 8-án 7.00—16.00 h-ig Gyulán : Sándorhegy „A”, ,,B” kút környékén, a Téglagyár környékén, a Csabai út jobb és bal ol­dalán levő fogyasztási te­rületen a Pósteleki bejáró­ig áramszünetet tartunk. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni, azok érintése és megközelítése ÉLETVESZÉLYES és TILOS ! DÊMASZ Kirendeltség Gyula ÉRTESÍTJÜK a t. lakosságot, hogy a Gyomaendrőd Soczó, Bó- num és Kecskés zug ré­szére épített kisfeszültségű hálózatot 1989. augusztus 8-án FESZÜLTSÉG ALA HELYEZZpK. A létesítményen, elhelye­zett tárgyak érintése ÉLETVESZÉLYES és TILOS ! DÊMASZ Üzemigazgatóság Békéscsaba Csupán a pontosság miatt: „Fújt paripák...” E nyár sok szenzációja között is megkülönböztetett figyelem kíséri a barguzini Petőfi-expedíció munkáját. A lapokban címben és szö­vegben egyaránt idézik az „Egy gondolat bánt enge- met..." híres sorait. Gyak­ran hibásan — a Népújság­ban is. A költő holttestén átszáguldó, „fúvó” sőt „zú­gó” paripákról olvashatunk többek között, holott a vers e részletét így írta Petőfi: „S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivívott diadalra.. Bármi tesz is a szibériai Petőfi-kutatás » végeredmé­nye: idézzünk pontosan, eny- nyivel tartozunk a költőnek és — talán — önmagunknak is. (szabó) Ki talált hallákészüláket? Július 25-én, kedden 19 óra tájban a gyulai kórház udvarán, a trafik felé ve­zető fedett úton elvesztettem hallókészülékemet. 83 éves vagyok, a készülék nélkülöz­hetetlen számomra, újat pe­dig nem kaphatok, mert egyet több évre adnak. Ezért kérem azt, aki megtalálta, szíveskedjen a gyulai kór­ház szájsebészetén, a magas­földszinten Ica nővérnél le­adni, s ő majd átadja ne­kem. Előre is köszönöm a becsületes megtaláló jósá­gát, segítségét. Várhegyi Péterné, Békéscsaba Megtagadott orvosi segitság Nem mindennapi esemény történt velem július 20-án 22 óra körül az Orosházi Városi Tanács kórházának ügyeleti helyiségében, ahová azért mentem, mert édes­anyám rosszul- lett és ki kellett hívni hozzá az ügye­letes orvost. Csengetésemre N. l.-né asszisztens nyitott ajtót. Szándékomat közölve, legnagyobb megdöbbehésem- re azt a választ kaptam, hogy minálunk, cigányoknál, a cigánytelepen mindig baj van, s hogy nem jönnek ki cigányokhoz. Megdöbbenésemből fel­ocsúdva tiltakozásomat fe­jeztem ki, mire dr. B. R. felszólított: amennyiben nem hagyom abba a tiltako­zást, . kihívja a rendőrséget. Ezt meg is tette telefonon azzal az indokkal, hogy az ügyeleti szobában tartózko­dik egy részeg egyén és du­hajkodik. Két rendőr nemsokára meg is érkezett, ám ők lát­ták, hogy nem vagyok it­tas. Felszólították a doktor­nőt (miután az egyik rend­őr megadta a nevem és a cí­mem) — ugyanis ezt koráb­ban meg sem kérdezték, s mondanom se kell, hogy nem a cigánytelepen lakom —, hogy e címre menjen ki. Édesanyám tulajdonképpen így részesült orvosi ellátás­ban. De kérdezem én: ha ci­gány az ember és beteg, ak­kor először a rendőrséghez kell fordulnia? Hány ci­gánynak kell meghalnia or­vosi segítségnyújtás elmu­lasztása miatt ahhoz, hogy dr. B. R. és N. I.-né asszisz­tens fegyelmit kapjon? N. A., Orosháza Margit néni társadalmi munkája Azt mondják a szomszé­dai, érdemes felkeresni. Ök voltak a férjével az elsők a községben, akik társadalmi munkára buzdították az em­bereket. Sikerrel. Mert az első munka, egy kút, el is készült. Mégpedig 1954 au­gusztusában. Pontosabban Szent Istvás-napjára, au­gusztus 20-ra. Margit néni, azaz Csik An- talné újkígyósi kis kertjé­ben tesz-vesz. Pedig az idő eljárt felette. 82 éves. Igaz, ha nem ő maga mondja, el sem hisszük. — Hogyan tetszik bírni ezt a nem is könnyű fizikai munkát? — Hogyne bírnám! Nem csak ennek a kis virágos­kertnek a megmunkálása az enyém.... Hat kvadrát te­rületet tartok rendben. — Tessék azokról a ré- gebbi időkről valamit mon­dani. Hogyan lehetett az embereket 1954-ben társa­dalmi munkára fogni? — Akkor lehetett igazán. Ügy emlékszem, mintha tegnap lett volna, pedig már 35 éve. A ház előtt beszél­gettünk a szomszédokkal, Deák Jánosékkal, Érchegyi Istvánnal és Labancz Józse- fékkel. Beszéltük, hogy messze a kút, s jó lenne, ha az ivóvizet nem kellene kilométerekről hordani. Nem sokat tanakodtunk. Az elha­tározást hamar tett követte. A férjem összeszedte a pénzt — családonként 300 forintot, ami nem kis ösz- szeg volt akkor —, s hozott Pestről vagy 200 méter csö­vet. Aztán neki kezdtünk, s találtunk is 158 méteren -iható vizet. Persze azért több idő eltelt, mint ahogy én most elmondom, de össze­jött a csapat. Az volt az el­ső társadalmi munka. Fel is kerestek akkor az újság­írók. Sok-sok dicséretet kap­tunk. Aztán alig telt el kis idő, utánozni kezdtek ben­nünket a faluban. Így aztán a férjemre, aki géplakatos volt, egyszer csak 18 kutat bíztak... Hát így történt. — Gyerekei vannak? — Egy fiam, egy lányom, no meg hat unokám és hét dédunokám — sorolja büsz­kén. — Jönnek, rám néznek, különösen a lányom. De hál’ istennek még jól bírom ma­gam, így nem sokat kell se­gíteniük. — Részt vett-e Margit né­ni más társadalmi munká­ban is? —1 Bizony, hogy ... két évvel ezelőtt itt, előttünk utat építettünk. Én is ugyan­úgy dolgoztam, mint akár­melyik húszéves. Mérges is voltam. Az útépítők akkor itt hagytak egy csomó kö­vet, ,s nekem kellett onnan elhordogatni... Na, de mindegy, csak legyen ilyen erőm még 100 éves korom­ban is ... __a _| F otó: Kovács Erzsébet Jogi tanácsadó flz elévülésről A polgári jog az idő múlá­sához érdekes módon kétfé­le joghatást fűz. Az egyik esetben egy bizonyos idő el­múltával megszünteti a jog gyakorlását magát, a másik esetben csak azt zárja ki, hogy a jogot állami kényszer útján lehessen érvényesíteni. Nos, ez az utóbbi eset maga az elévülés. A polgári jog­ban az általános elévülési idő öt év, amely alól azon­ban számos kivétel van. Helyszűke miatt a felsorolás­ra itt nem térhetünk ki, csak egy mostanában nagyon ak­tuális esetre hívjuk fel a fi­gyelmet: a kölcsönből és más hitelezésből eredő ka­matkövetelés három év alatt évül el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követe­lés esedékessé vált. Ha a jogosult az idő múlása köz­ben levelet ír, telefonál, bí­rósághoz fordul, az elévülési idő újra kezdődik. Ha a jo­gosult olyan okból nem tud­ja érvényesíteni a követelé­sét, amelyet kimentő okként a jogszabály elfogad, akkor még az elévülési idő eltelte után is kap plusz időt jogá­nak érvényesítésére. A munkaviszonyból folyó igény három év alatt évül el, de a munkaügyi viták el­döntésére vonatkozó szabá­lyok a kérelem előterjeszté­sének lehetőségét az elévülé­si határidőn belül is sző­kébbre szabhatják. (Felmon­dás, fegyelmi és kártérítési határozat ellen 15 napon be­lül lehet kérelemmel élni.) Gyakorlati jelentősége ennek a ki nem fizetett jubileumi jutalomnál, az anyasági já­randóságoknál van, mert bi­zony elő-előfordul a mun­káltatókkal, hogy ezeken a területeken megrövidítik dolgozóikat. A társadalombiztosításról szóló jelenleg még hatályos törvénynek van egy paragra­fusa, amely az igény érvé­nyesítésének szabályaival kapcsolatos. Ha az igény el­bírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt tévesen utasították el, vagy az igény­lőnek tévesen alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a hiba felfedezésétől visszafele számított öt éven belül járó összeget utólag ki kell fizet­ni. Mielőtt a családi pótlékban részesülők megrohamoznák a különböző illetékes szerve­ket, ide írjuk a paragrafus második bekezdését is: az esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékesség­től számított egy éven belül lehet' felvenni. Tehát akinek kiskorú gyermeke van, és a munka­adónál vagy társadalombiz­tosítási szervnél nem jelenti be igényét családi pótlékra, az az utóbbi rendelkezés sze­rint járhat csak el. Dr. Kertész Éva Továbbra is várjuk kedves vásárlóinkat a Csongrád Megyei Városellátó Közös Vállalat PORFAGYLALT-LERAKATÄBA. A móri áfész 65-féle fagylaltporából. lehet választani. Nyitva hétfőtől csütörtökig 6—15.00 óráig, pénteken 6—12.00 óráig, szombaton szünnap. Cím: Szeged-Szőreg, Szerb u. 200. Telefon: (62) 14-174.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents