Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-04 / 182. szám

NÉPÚJSÁG I98t). augusztus 4.; péntek Gorbacsov csak harmadik a tagok sorában Magyar Gazdaszövetség alakult lugusztus 12.: Bélmegyeri nap Vetekszik egy pesti május elsejével Háromszáz forint egy Volkswagen Golf Az emberek általában kedvelik az izgalmas, bizarr, vagy furcsa híreket. Nos, a következő is ebbe a kategó­riába tartozik: Bélmegy er en 300 forintba kerül egy Volks­wagen Golf. Nem ócska, va­donatúj. Olyan, amit rendes körülmények között 600 eze­rért árulnak. A részleteket Jurt Lajostól, az ottani Üj- barázda Termelőszövetkezet fejlesztési főmérnökétől tud­tuk meg: . — Augusztus 12-e már harmadik éve ünnepnap községünk számára. Mi egy­szerűen csak úgy hívjuk: Bélmegyeri nap. Persze azt szeretnénk, ha ez a két szó minél több ember előtt is­mert lenne. S ha egy-egy évet nyereséggel- zárunk, azt a következő .évi szervezés színvonalának emelésére szánjuk. így történt például, hogy az idén egymillió fo­rint értékben tudtunk aján­déktárgyakat vásárolni tom­bolajátékunkhoz. Ennek fő­nyereménye a 600 ezret érő autó. S miután egy sorsjegy 300 forintba kerül, a Szeren­csés nyertes ennyiért kapja meg a többszörösét érő jár­művet. De egyéb értékes tár­gyakat, sőt, háziállatokat is hazavihet az, akinek sorsje-. gyét a nap végén kihúzzák. A tombolasorsolás mellett a közönséget feltehetően a termékbemutatóval egybekö­tött vásár érdekli majd leg­inkább. Legalábbis erre mu­tatnak a tavalyi tapasztala­tok, amikor is 79 vállalat, kisszövetkezet és csaknem száz magánkereskedő árulta itt portékáit. S amint Jurt Lajos elmondta, a választék az idén sem lesz kevesebb. Az ide érkező termelők és kereskedők csak minőségi árukat, és csak termelői áron adhatnak el — ez volt a Bélmegyeri nap szervező bi­zottságának feltétele. A vá­sárlóknak pedig meglepetés­ként eltörölték a vásári be­lépőt. Belépődíjat egyedül az is­kola udvarán tartandó mű­soros rendezvénysorozat megtekintéséért kell fizetni, de tizennégy éven alul még ott sem. A program igen lát­ványosnak és sokszínűnek ígérkezik. A délelőtti gyer­mekműsor után ifjú Déki Lakatos Sándor és zenekara szórakoztatja a közönséget, de fellép itt Csongrádi Kata énekesnő, operettműsorral Lehoczki Zsuzsa, Vámossy Éva, Benkóczy Zoltán és Straub Dezső. Kovács Kati és Koncz Tibor táncdalokat énekel majd, s aki akarja, a nap folyamán felkeresheti Wittmann Tibor szexológust is. A szexológiai tanácsadás egyébként a Bélmegyeri nap legújabb szolgáltatása. Vé­gül a programsorozatot Déri János napzártája, s a Dolly Roll együttes koncertje zár­ja majd. Jurt Lajos, aki egyébként az „ünnepnap” szervező bi­zottságának titkára is, rövi­den így foglalta össze a Bél­megyeri nap jelentőségét: — Nem anyagi szempon­tok' vezérelnek bennünket, amikor ezt a napot hagyo­mánnyá akarjuk tenni. A cé­lunk az, hogy országszerte felfigyeljenek községünkre, s ezáltal minél több kapcso­latot létesítsünk más vidé­kekkel. Azt hiszem, bátran állíthatom, hangulatában, programjaival a Bélmegyeri nap ma már vetekszik egy pesti május elsejével... — ria — t Kecskeméten 1989. július 7-én megalakult a Magyar Gazdaszövetség a földmű­vesek érdekvédelmi szerve­zete. Tárgyalásokat folytat­nak a nyugatnémet zöldek­kel, a svájci gazdaszövet­séggel, Izrael bonni nagy­követével, illetve a Bonnba akkreditált földművelésügyi attaséval. — Szervezetünk politika- mentes szervezet, illetve azért a kormányért, gazda­sági-, politikai vezetésért áll ki, amelyik a szövetsé­get, a magyar földművest segíti — mondja az elnök, — Kalocsai András. — Sza­vazatainkat az ilyen kor­mányra és ilyen vezetőkre adjuk. Nyugati tárgyalá­saink elsősorban pénzügyi segítség és kisgépek beszer­zése érdekében folynak. Terveink között szerepel egy bank létesítése is, ki­fejezetten a magyar föld­műveseknek. s különösen a vékonypénzű, tanyával és földdel rendelkező fiatal magyar földműveseknek, akik erejükkel, tudásukkal, a haza iránti szeretettükkel vissza tudják szerezni azt a méltóságot, amit a magyar földműves, a föld, a magyar vidék megérdemel. A Gazdaszövetség főbb cél­jai: 0 A világon elsőként, or­szágos szinten kialakítani a biotermesztést. (Magyarország nagy tömegű árukkal nem tud betörni a nyugati piacra.) 0 Ha eddig egy földműves termelt 100 forint értéket, ab­ból 80-at olyan felső szerv vitt el, amelynek szinte sem­mi köze nem volt a termelés­hez. Húsz forint maradt a termelőnek. A szövetség ezt az egyszerű számtani példát szeretné megfordítani. 0 Az önálló export-im­port jog megszerzése. Ez a gyakorlatban a következő: Ko­vács János termelőnek a szövetség piackutató osztálya megadja a nyugati vásárló nevét, pontos címét. Ezek után a két félen múlik az üzlettel kapcsolatos minden ténykedés. Ezzel kizárnánk a haszonszerzésből a különböző szerveket. Ezért a szolgálta­tásért viszont bizonyos szá­zalék jutalékot kérne a Gaz­daszövetség piackutató osztá­lya. 0 A szövetség bel- és kül­földi újságíróknak havonta sajtóértekezletet tart, és együttműködésre törekszik — gazdasági és kulturális téren egyaránt — a világ gazdaszö­vetségeivel. 0 Közreműködik a termé­szet megóvásában, valamint — nyugati pénzügyi segítség­gel, , és a magyar földműves szorgalmával — a termelés fejlesztésében. 0 Terveik közt szerepel, hogy a nyugati fővárosokban biocsárdákat létesítsenek. En­nek lényege: magyar módra, magyar szervezéssel bioéle­lemmel és magyar személy­zettel nyugati színvonalú szol­gáltatás. A gazdaszövetség azt sze­retné, ha Békés megyében is minden faluban megala­kulna a szövetség. A Kecs­keméten működő országos elnökség ehhez minden se­gítséget megad. (Levélcím: Kecskemét, Majális u. 1 b. Kalocsai András MGSZ.) Meghívás esetén személye­sen is részt vesznek az ala­kuló ülésen. A Magyar Gazdaszövet­ség 1. sz. tagkönyvét Buda­pesten az amerikai nagy- követségen George Bushnak adták át, a 3. sz. tagkönyvet pedig. Mihail Gorbacsovnak küldték el. (A 2. számút, Kalocsai András magának tartotta meg.) A szovjet pártfőtitkárnak feladott kí­sérőlevélben - felajánlották, hogy Kárpátalján egy ma­gyar falu és egy mezőváros boltjainak polcait feltöltik áruval. Szovjet szakemberek bevonásával azt szeretnék bemutatni, ami Magyaror­szágon már a legtermésze­tesebb. Nem utolsó sorban szívesen lennének Amerika és a Szovjetunió, illetve ke­let és nyugat között gazda­sági kapocs. Tárgyaltak vele — a nép haragszik rá „Engedték volna leugrani” — vélekednek az emberek „El akartuk kerülni a pánikot” — mondják a rendőrök „Nem segélyt kapott” — állítja a tanácselnök Akik olvasták vagy a rádióban, tévében hallották, lát­ták, azok tudják, hogy Békéscsaba legújabb „szenzáció­ját”, a börtönből most szabadult (és ott 17 évet töltött) Szecsenkó Lajos szolgáltatta azzal, hogy — tiltakozásul — felment Békéscsaba egyik tízemeletes lakóházának tetejére. Ott-tartózkodásával és éhségsztrájkjával első­sorban azt akarta elérni, hogy megszüntessék rendőri felügyeletét (refjét). Ennyi volt a rövid történet. Amióta a hír megjelent az újságban, nem csillapod­nak a kedélyek. Olvasóink véleményükkel és kemény kérdésükkel ostromolják a szerkesztőséget és a rendőr­séget. Vissza kell tehát tér­nünk a témára. Ezért keres­tük fel ismét a rendőrséget és a városi tanácselnököt. Dr. Gál László alezredes és dr. Sutka Sándor őrnagy ismeri az emberek reagálá­sát. Nemcsak a szerkesztő­ségbe érkeztek a jelzések, hanem hozzájuk is. A kér­dések ismerősek, mi is eze­ket fogalmazzuk meg. •— Legtöbben azt mond­ják, miért nem hagyták le­ugrani Szecsenkót a tize­dikről (ezzel fenyegetőzött ugyanis, ha a rendőrök vagy a tűzoltók megközelítik), hi­szen felnőtt ember, tettének tudatában volt. —( Egyszerűen azt sem tudjuk megmagyarázni — kezdi a választ az alezredes —, hogy Szecsenkó miért mászott fel a tizedikre, hi­szen aznap, pénteken járt a kapitányságon, amikor el­mondtuk neki, hogy utána­nézünk, és intézkedünk a rendőr-felügyeleti ügyében. Ezért volt számunkra meg­lepő, amikor szombat reg­gel a rádió riporterétől tud­tuk meg Szecsenkó lépését. Mjután az ügy illetékesség­ből a városi kapitánysághoz tartozik, felhívtam Sutka őr­nagyot, a városi kapitányt, és kértem, szakítsa meg hét­végi pihenőjét, hogy megbe­széljük, mit is tegyünk a Szecsenkó-ügyben. Azt a tá­jékoztatót kaptuk, hogy Sze­csenkó mindenre elszánt, ha nem történik valami, akkor öngyilkos^ lesz. — Azt is megtudtuk — veszi át a szót az őrnagy —, hogy késsel és borotvával szerelte fel magát. Nekünk nem csak az ő védelméről kellett gondoskodnunk, ha­nem az ott lakókéról is. Gondolja csak meg, ha mondjuk Szecsenkó, tényleg leugrik, vagy szíven szúrja magát. Ki a hibás? Mit mondanak az emberek? Bi­zonyára ilyeneket: „Micso­da embertelen viselkedés a rendőrség részéről; hagytak egy embert meghalni.” Fel kellett tehát mindenre ké­szülnünk. Felmentem Sze- osenkóhoz a tetőre és el­mondtam, mire számíthat. Nem kötöttünk kompromisz- szumoit, nem ígértük, hogy levesszük róla a refet. Csú­hogy a tetőn nem tárgyalok. Ha marad, az ő baja, .akkor valóban nem segítünk raj­ta. Ezért megadtam neki egy időpontot: hétfőn 8 órá­ra jöjjön a kapitányságra, nem zárkózunk el az elől, hogy segítsünk. — ön pisztoly nélkül ment fel hozzá, holott tud­ta róla, hogy milyen „nehéz fiú”? — Nem vittem magammal fegyvert. Ismertem, nem elő­ször találkoztam vele. Nem tételeztem fel róla, hogy támadhat... Egyébként ő először csak éhségsztrájkkal fenyegetőzött, szó nem volt leugrásról, öngyilkos szúrás­ról. — Ha jól értettem, első­sorban a lakosok védelmét akarták biztosítani egy több­szörösen büntetett előéletű­vel szemben? — Igen. így van! — ve­szi át a szót ismét Gál László. — Gondolja csak vé­gig. Ha nem intézkedünk, előfordulhat, hogy a tízeme­letes ház lakói a rádióból tudják meg, mi is történt a fejük felett. Előfordulha­tott volna, hogy pánik tör ki, beláthatatlan következ­ményekkel, és akkor a köz­vélemény megint csak min­ket tesz felelőssé. — Eleget tettek Szecsen­kó kérésének, vagyis meg­szüntették a refet? — Nem. Először neki kell bizonyítania, a társadalom­ba visszailleszikedési szándé­kát. Az országban több mint hétezer refes van. Ha mi megszüntetnénk a felügyele­tet, meglehet, holnap az or­szág tízemeletes házait el­lepnék hasonló kéréssel a többiek. A munkánkat beha­tárolják a jogszabályok és törvények. Miért tennénk ki­vételt? * * * Dr. Gally Mihály ebben az ügyben legalább. annyira reflektorményben áll, mint a rendőrség. — Az állampolgárok kiké­rik maguknak, hogy az ő pénzüket segélyként olyan ember kapja, aki még a bör­tönben is szabotálta a mun­kát. — Először is, nem se­gélyt kapott — válaszol Bé­késcsaba tanácselnöke —, vissza fogja fizetni az 5 ezer forintot. Erre odafigye­lünk. Másodszor, nem az állampolgárok pénzéből kapta, hanem központi ke­retből. Arról nem beszélve, ihogy olyanról nem tudok, aki jogosultként segélyért folyamodott hozzánk, és nem kapott. — Ebben a fél évben há­nyán kaptak önöktől se­gélyt, gondolok itt elsősor­ban a nyugdíjasokra és a kiskeresetüekre. — Ez évi szociális segély­keretünk 4 millió 620 ezer forint. Július 15-ig 3 millió 438 ezer forintot fizettünk ki. Csaknem 1200-an kaptak segélyt. Egy évben hatszor kaphat a rászoruló; 500-tól 3800 forintig utaltunk ki pénzsegélyt. — Ha így van, akkor Sze­csenkó miért kapott 6500 fo­rintot? — Az 1500 forint minden börtönből kijött egyénnek jár. A felesége rokkantnyug­díjas és 4200 forintból tart­ja fenn magát. Ahogy már mondtam, az ötezer forintot visszafizeti. Reméljük, hogy az elinduláshoz, a társada­lomba való beilleszkedésé­hez ezzel sokat segítettünk, hiszen ez volt a cél... Béla Vali H harc megkezdődött A mellettem ülő két munkáskülsejű férfi beszélgetésé­re akkor lettem figyelmes, mikor egyikük váratlanul ki­jelentette: nem szeretem az értelmiségieket, mert ők te­hetnek arról, hogy a szicíliaiizmus (így!) idáig jutott. El­képesztő tudatlanságról ' vagy egyszerűen nyelvbotlásról lenne szó? — igazából nem is ez foglalkoztatott. Csak úgy magamban vitatkoztarrt velük, Sartre azon okfejtését is segítségül híva, hogy bizony a marxista ér­telmiség hosszú időn keresztül azt hitte: a pártját szol­gálja, ha erőszakot tesz a tapasztalatokon, ha mellőzi a zavaró részleteket. Aztán eszembe jutott „demokrata’- ér­telmiségi ismerősöm aznapi kifakadása: „Mit akarsz te kezdeni ezzel a bunkó munkásosztállyal?” Nos, roppantul zavart és azóta is zavar engem ez a jelszó. Nem elsősor­ban azért, mert Kelet-Európábán épp a politikai orga­nizáció tette a manipuláció tárgyává és szüntette meg, mint történelemalkotó „szubjektumot” a munkásosz­tályt, hanem, mert sajnos nem egyedi véleményalkotást tükröz. Évekkel ezelőtt egy jogásztársaságban idéztem a kö­vetkező, Lenintől származó gondolatot: „Az állam akkor erős, ha a tömegek mindenről tudnak.” Kinevettek. Ma persze más lenne a megítélés, de nem is ez a lényeges. Sokkal inkább az, hogy az Európa ezen szegletére min­dig is jellemző elit kultúrából táplálkozva lassanként ná­lunk is kezd kialakulni a műveltségi monopóliummal ren­delkező elitek —• az ellenzék szándéka szerint, lehetőleg ideológiamentes — politizálása, politizálgatása, miköz­ben még kevéssé figyelhető meg ,a nép spontán módon végbemenő önszerveződése. (Csak zárójelben jegyzem meg: érdekes, az amerikai pragmatizmus és utilitarizmus bűvöletében az ellenzék valahogy „elfelejtett” reagálni Bush elnök azon kijelentésére, hogy Magyarországon is az eszmék szabad áramlására és harcára van szükség ...) Hogy esetenként mit jelent ez? Lehet például a népre a hazára hivatkozva kérni, .sőt követelni. Magyar—Ame­rikai Baráti Társaságot alakítani. Békéscsabán. Termé­szetesen a nép nevében. Lehet álhumánus módon, politi­kai érdektől vezérelve egy köztörvényes bűnözőt pátyol- gatni. Egy másik őrült lakást követel az „állam bácsitól”, s végletes toleranciába hajszolja a hivatalt (most meg őt kétségbeesésbe a lakosság). Mi van itt, bolondokháza? Vajon mire várnak az MSZMP helyi erői? Nem ismerem ugyan Gally Mihály indítékait, de szá­momra úgy tűnik: azzal, hogy bojkottra szólította fel választópolgárait az ellenzék visszahívási akciójával szemben, végre valaki konkrét politikai lépésre szánta el magát. És ugye, minő merészség, felhívását az MSZMP helyi lapja még le is közölte! Mert értsük meg jól: kis országunkban még most is szakadék tátong az értelmiség (legyen az MSZMP-beli vagy ellenzéki) és a munkásosztály, szélesítve a kört, a kétkezi dolgozók között. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a képviselőválasztás már megkezdődött előcsatáro- zásai folyamán milyen szerepet vívnak ki maguknak a színre lépő politikai erők. Az ellenfelek apró, de fontos segédpontokat érő ütéseket igyekeznek bevinni egymás­nak — valamennyi párt harcba száll az állampolgárok voksaiért. — Kire szavazzak? — kérdezte tőlem a minap az élete első parlamenti (ráadásul szabad) választása előtt álló diák, s válaszomat meg sem várva, így folytatta: — A kommunistákra nem fogok, mert ők a felelősek minde­nért, az ellenzékről meg nem tudom, hogy mit is akar valójában, és főleg hogyan. Halkan említettem neki, mint lehetőséget, az MSZMP Nyers Rezső és Pozsgay Imre vezette reformszárnyát, ám különösebben nem tudtam felvillanyozni. Teljes hát a bi­zonytalanság, s * MSZMP-nek ebben -a helyzetben kell felvennie az ellenzék által odadobott kesztyűt, felszámol­nia politikai ernyedtségét, defenzíváját. Az ellenzék bel­ső harcai, elit jellege miatt, valamint valós gazdasági program híján — főként vidéken — eleddig kevéssé tud­ta mozgósítani a tömegeket, de az máris látszik, hogy ak­tivitása jelenleg felülmúlja az MSZMP-t. Azt pedig, vé­leményem szerint, dőreség lenne hinni, hogy hosszú tá­von is megmaradnak „A nép nevében” szavalásánál, s előbb-utóbb nem térnek át „A néppel tűzön-vízen át!” szellemében való politikái cselekvésre. A választási harc tehát megkezdődött — Békéscsabán és a megyében. Egyebek között a „szicíliaiista” munká­sokért is. Sokat, nagyon sokat kell tenni bizalmuk visz­sza/megnyeréséért. ... ,. Danyi Laszlo Beérett a mák. Megkezdték a száraz gubók begyűjtését a háztáji parcellákon. Képünk a Magyarbánhegyesi Egyetér­tés Termelőszövetkezet földjén készült, ahol napok óta népes társaság töri és rakja zsákba a termést Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents