Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-04 / 182. szám
NÉPÚJSÁG I98t). augusztus 4.; péntek Gorbacsov csak harmadik a tagok sorában Magyar Gazdaszövetség alakult lugusztus 12.: Bélmegyeri nap Vetekszik egy pesti május elsejével Háromszáz forint egy Volkswagen Golf Az emberek általában kedvelik az izgalmas, bizarr, vagy furcsa híreket. Nos, a következő is ebbe a kategóriába tartozik: Bélmegy er en 300 forintba kerül egy Volkswagen Golf. Nem ócska, vadonatúj. Olyan, amit rendes körülmények között 600 ezerért árulnak. A részleteket Jurt Lajostól, az ottani Üj- barázda Termelőszövetkezet fejlesztési főmérnökétől tudtuk meg: . — Augusztus 12-e már harmadik éve ünnepnap községünk számára. Mi egyszerűen csak úgy hívjuk: Bélmegyeri nap. Persze azt szeretnénk, ha ez a két szó minél több ember előtt ismert lenne. S ha egy-egy évet nyereséggel- zárunk, azt a következő .évi szervezés színvonalának emelésére szánjuk. így történt például, hogy az idén egymillió forint értékben tudtunk ajándéktárgyakat vásárolni tombolajátékunkhoz. Ennek főnyereménye a 600 ezret érő autó. S miután egy sorsjegy 300 forintba kerül, a Szerencsés nyertes ennyiért kapja meg a többszörösét érő járművet. De egyéb értékes tárgyakat, sőt, háziállatokat is hazavihet az, akinek sorsje-. gyét a nap végén kihúzzák. A tombolasorsolás mellett a közönséget feltehetően a termékbemutatóval egybekötött vásár érdekli majd leginkább. Legalábbis erre mutatnak a tavalyi tapasztalatok, amikor is 79 vállalat, kisszövetkezet és csaknem száz magánkereskedő árulta itt portékáit. S amint Jurt Lajos elmondta, a választék az idén sem lesz kevesebb. Az ide érkező termelők és kereskedők csak minőségi árukat, és csak termelői áron adhatnak el — ez volt a Bélmegyeri nap szervező bizottságának feltétele. A vásárlóknak pedig meglepetésként eltörölték a vásári belépőt. Belépődíjat egyedül az iskola udvarán tartandó műsoros rendezvénysorozat megtekintéséért kell fizetni, de tizennégy éven alul még ott sem. A program igen látványosnak és sokszínűnek ígérkezik. A délelőtti gyermekműsor után ifjú Déki Lakatos Sándor és zenekara szórakoztatja a közönséget, de fellép itt Csongrádi Kata énekesnő, operettműsorral Lehoczki Zsuzsa, Vámossy Éva, Benkóczy Zoltán és Straub Dezső. Kovács Kati és Koncz Tibor táncdalokat énekel majd, s aki akarja, a nap folyamán felkeresheti Wittmann Tibor szexológust is. A szexológiai tanácsadás egyébként a Bélmegyeri nap legújabb szolgáltatása. Végül a programsorozatot Déri János napzártája, s a Dolly Roll együttes koncertje zárja majd. Jurt Lajos, aki egyébként az „ünnepnap” szervező bizottságának titkára is, röviden így foglalta össze a Bélmegyeri nap jelentőségét: — Nem anyagi szempontok' vezérelnek bennünket, amikor ezt a napot hagyománnyá akarjuk tenni. A célunk az, hogy országszerte felfigyeljenek községünkre, s ezáltal minél több kapcsolatot létesítsünk más vidékekkel. Azt hiszem, bátran állíthatom, hangulatában, programjaival a Bélmegyeri nap ma már vetekszik egy pesti május elsejével... — ria — t Kecskeméten 1989. július 7-én megalakult a Magyar Gazdaszövetség a földművesek érdekvédelmi szervezete. Tárgyalásokat folytatnak a nyugatnémet zöldekkel, a svájci gazdaszövetséggel, Izrael bonni nagykövetével, illetve a Bonnba akkreditált földművelésügyi attaséval. — Szervezetünk politika- mentes szervezet, illetve azért a kormányért, gazdasági-, politikai vezetésért áll ki, amelyik a szövetséget, a magyar földművest segíti — mondja az elnök, — Kalocsai András. — Szavazatainkat az ilyen kormányra és ilyen vezetőkre adjuk. Nyugati tárgyalásaink elsősorban pénzügyi segítség és kisgépek beszerzése érdekében folynak. Terveink között szerepel egy bank létesítése is, kifejezetten a magyar földműveseknek. s különösen a vékonypénzű, tanyával és földdel rendelkező fiatal magyar földműveseknek, akik erejükkel, tudásukkal, a haza iránti szeretettükkel vissza tudják szerezni azt a méltóságot, amit a magyar földműves, a föld, a magyar vidék megérdemel. A Gazdaszövetség főbb céljai: 0 A világon elsőként, országos szinten kialakítani a biotermesztést. (Magyarország nagy tömegű árukkal nem tud betörni a nyugati piacra.) 0 Ha eddig egy földműves termelt 100 forint értéket, abból 80-at olyan felső szerv vitt el, amelynek szinte semmi köze nem volt a termeléshez. Húsz forint maradt a termelőnek. A szövetség ezt az egyszerű számtani példát szeretné megfordítani. 0 Az önálló export-import jog megszerzése. Ez a gyakorlatban a következő: Kovács János termelőnek a szövetség piackutató osztálya megadja a nyugati vásárló nevét, pontos címét. Ezek után a két félen múlik az üzlettel kapcsolatos minden ténykedés. Ezzel kizárnánk a haszonszerzésből a különböző szerveket. Ezért a szolgáltatásért viszont bizonyos százalék jutalékot kérne a Gazdaszövetség piackutató osztálya. 0 A szövetség bel- és külföldi újságíróknak havonta sajtóértekezletet tart, és együttműködésre törekszik — gazdasági és kulturális téren egyaránt — a világ gazdaszövetségeivel. 0 Közreműködik a természet megóvásában, valamint — nyugati pénzügyi segítséggel, , és a magyar földműves szorgalmával — a termelés fejlesztésében. 0 Terveik közt szerepel, hogy a nyugati fővárosokban biocsárdákat létesítsenek. Ennek lényege: magyar módra, magyar szervezéssel bioélelemmel és magyar személyzettel nyugati színvonalú szolgáltatás. A gazdaszövetség azt szeretné, ha Békés megyében is minden faluban megalakulna a szövetség. A Kecskeméten működő országos elnökség ehhez minden segítséget megad. (Levélcím: Kecskemét, Majális u. 1 b. Kalocsai András MGSZ.) Meghívás esetén személyesen is részt vesznek az alakuló ülésen. A Magyar Gazdaszövetség 1. sz. tagkönyvét Budapesten az amerikai nagy- követségen George Bushnak adták át, a 3. sz. tagkönyvet pedig. Mihail Gorbacsovnak küldték el. (A 2. számút, Kalocsai András magának tartotta meg.) A szovjet pártfőtitkárnak feladott kísérőlevélben - felajánlották, hogy Kárpátalján egy magyar falu és egy mezőváros boltjainak polcait feltöltik áruval. Szovjet szakemberek bevonásával azt szeretnék bemutatni, ami Magyarországon már a legtermészetesebb. Nem utolsó sorban szívesen lennének Amerika és a Szovjetunió, illetve kelet és nyugat között gazdasági kapocs. Tárgyaltak vele — a nép haragszik rá „Engedték volna leugrani” — vélekednek az emberek „El akartuk kerülni a pánikot” — mondják a rendőrök „Nem segélyt kapott” — állítja a tanácselnök Akik olvasták vagy a rádióban, tévében hallották, látták, azok tudják, hogy Békéscsaba legújabb „szenzációját”, a börtönből most szabadult (és ott 17 évet töltött) Szecsenkó Lajos szolgáltatta azzal, hogy — tiltakozásul — felment Békéscsaba egyik tízemeletes lakóházának tetejére. Ott-tartózkodásával és éhségsztrájkjával elsősorban azt akarta elérni, hogy megszüntessék rendőri felügyeletét (refjét). Ennyi volt a rövid történet. Amióta a hír megjelent az újságban, nem csillapodnak a kedélyek. Olvasóink véleményükkel és kemény kérdésükkel ostromolják a szerkesztőséget és a rendőrséget. Vissza kell tehát térnünk a témára. Ezért kerestük fel ismét a rendőrséget és a városi tanácselnököt. Dr. Gál László alezredes és dr. Sutka Sándor őrnagy ismeri az emberek reagálását. Nemcsak a szerkesztőségbe érkeztek a jelzések, hanem hozzájuk is. A kérdések ismerősek, mi is ezeket fogalmazzuk meg. •— Legtöbben azt mondják, miért nem hagyták leugrani Szecsenkót a tizedikről (ezzel fenyegetőzött ugyanis, ha a rendőrök vagy a tűzoltók megközelítik), hiszen felnőtt ember, tettének tudatában volt. —( Egyszerűen azt sem tudjuk megmagyarázni — kezdi a választ az alezredes —, hogy Szecsenkó miért mászott fel a tizedikre, hiszen aznap, pénteken járt a kapitányságon, amikor elmondtuk neki, hogy utánanézünk, és intézkedünk a rendőr-felügyeleti ügyében. Ezért volt számunkra meglepő, amikor szombat reggel a rádió riporterétől tudtuk meg Szecsenkó lépését. Mjután az ügy illetékességből a városi kapitánysághoz tartozik, felhívtam Sutka őrnagyot, a városi kapitányt, és kértem, szakítsa meg hétvégi pihenőjét, hogy megbeszéljük, mit is tegyünk a Szecsenkó-ügyben. Azt a tájékoztatót kaptuk, hogy Szecsenkó mindenre elszánt, ha nem történik valami, akkor öngyilkos^ lesz. — Azt is megtudtuk — veszi át a szót az őrnagy —, hogy késsel és borotvával szerelte fel magát. Nekünk nem csak az ő védelméről kellett gondoskodnunk, hanem az ott lakókéról is. Gondolja csak meg, ha mondjuk Szecsenkó, tényleg leugrik, vagy szíven szúrja magát. Ki a hibás? Mit mondanak az emberek? Bizonyára ilyeneket: „Micsoda embertelen viselkedés a rendőrség részéről; hagytak egy embert meghalni.” Fel kellett tehát mindenre készülnünk. Felmentem Sze- osenkóhoz a tetőre és elmondtam, mire számíthat. Nem kötöttünk kompromisz- szumoit, nem ígértük, hogy levesszük róla a refet. Csúhogy a tetőn nem tárgyalok. Ha marad, az ő baja, .akkor valóban nem segítünk rajta. Ezért megadtam neki egy időpontot: hétfőn 8 órára jöjjön a kapitányságra, nem zárkózunk el az elől, hogy segítsünk. — ön pisztoly nélkül ment fel hozzá, holott tudta róla, hogy milyen „nehéz fiú”? — Nem vittem magammal fegyvert. Ismertem, nem először találkoztam vele. Nem tételeztem fel róla, hogy támadhat... Egyébként ő először csak éhségsztrájkkal fenyegetőzött, szó nem volt leugrásról, öngyilkos szúrásról. — Ha jól értettem, elsősorban a lakosok védelmét akarták biztosítani egy többszörösen büntetett előéletűvel szemben? — Igen. így van! — veszi át a szót ismét Gál László. — Gondolja csak végig. Ha nem intézkedünk, előfordulhat, hogy a tízemeletes ház lakói a rádióból tudják meg, mi is történt a fejük felett. Előfordulhatott volna, hogy pánik tör ki, beláthatatlan következményekkel, és akkor a közvélemény megint csak minket tesz felelőssé. — Eleget tettek Szecsenkó kérésének, vagyis megszüntették a refet? — Nem. Először neki kell bizonyítania, a társadalomba visszailleszikedési szándékát. Az országban több mint hétezer refes van. Ha mi megszüntetnénk a felügyeletet, meglehet, holnap az ország tízemeletes házait ellepnék hasonló kéréssel a többiek. A munkánkat behatárolják a jogszabályok és törvények. Miért tennénk kivételt? * * * Dr. Gally Mihály ebben az ügyben legalább. annyira reflektorményben áll, mint a rendőrség. — Az állampolgárok kikérik maguknak, hogy az ő pénzüket segélyként olyan ember kapja, aki még a börtönben is szabotálta a munkát. — Először is, nem segélyt kapott — válaszol Békéscsaba tanácselnöke —, vissza fogja fizetni az 5 ezer forintot. Erre odafigyelünk. Másodszor, nem az állampolgárok pénzéből kapta, hanem központi keretből. Arról nem beszélve, ihogy olyanról nem tudok, aki jogosultként segélyért folyamodott hozzánk, és nem kapott. — Ebben a fél évben hányán kaptak önöktől segélyt, gondolok itt elsősorban a nyugdíjasokra és a kiskeresetüekre. — Ez évi szociális segélykeretünk 4 millió 620 ezer forint. Július 15-ig 3 millió 438 ezer forintot fizettünk ki. Csaknem 1200-an kaptak segélyt. Egy évben hatszor kaphat a rászoruló; 500-tól 3800 forintig utaltunk ki pénzsegélyt. — Ha így van, akkor Szecsenkó miért kapott 6500 forintot? — Az 1500 forint minden börtönből kijött egyénnek jár. A felesége rokkantnyugdíjas és 4200 forintból tartja fenn magát. Ahogy már mondtam, az ötezer forintot visszafizeti. Reméljük, hogy az elinduláshoz, a társadalomba való beilleszkedéséhez ezzel sokat segítettünk, hiszen ez volt a cél... Béla Vali H harc megkezdődött A mellettem ülő két munkáskülsejű férfi beszélgetésére akkor lettem figyelmes, mikor egyikük váratlanul kijelentette: nem szeretem az értelmiségieket, mert ők tehetnek arról, hogy a szicíliaiizmus (így!) idáig jutott. Elképesztő tudatlanságról ' vagy egyszerűen nyelvbotlásról lenne szó? — igazából nem is ez foglalkoztatott. Csak úgy magamban vitatkoztarrt velük, Sartre azon okfejtését is segítségül híva, hogy bizony a marxista értelmiség hosszú időn keresztül azt hitte: a pártját szolgálja, ha erőszakot tesz a tapasztalatokon, ha mellőzi a zavaró részleteket. Aztán eszembe jutott „demokrata’- értelmiségi ismerősöm aznapi kifakadása: „Mit akarsz te kezdeni ezzel a bunkó munkásosztállyal?” Nos, roppantul zavart és azóta is zavar engem ez a jelszó. Nem elsősorban azért, mert Kelet-Európábán épp a politikai organizáció tette a manipuláció tárgyává és szüntette meg, mint történelemalkotó „szubjektumot” a munkásosztályt, hanem, mert sajnos nem egyedi véleményalkotást tükröz. Évekkel ezelőtt egy jogásztársaságban idéztem a következő, Lenintől származó gondolatot: „Az állam akkor erős, ha a tömegek mindenről tudnak.” Kinevettek. Ma persze más lenne a megítélés, de nem is ez a lényeges. Sokkal inkább az, hogy az Európa ezen szegletére mindig is jellemző elit kultúrából táplálkozva lassanként nálunk is kezd kialakulni a műveltségi monopóliummal rendelkező elitek —• az ellenzék szándéka szerint, lehetőleg ideológiamentes — politizálása, politizálgatása, miközben még kevéssé figyelhető meg ,a nép spontán módon végbemenő önszerveződése. (Csak zárójelben jegyzem meg: érdekes, az amerikai pragmatizmus és utilitarizmus bűvöletében az ellenzék valahogy „elfelejtett” reagálni Bush elnök azon kijelentésére, hogy Magyarországon is az eszmék szabad áramlására és harcára van szükség ...) Hogy esetenként mit jelent ez? Lehet például a népre a hazára hivatkozva kérni, .sőt követelni. Magyar—Amerikai Baráti Társaságot alakítani. Békéscsabán. Természetesen a nép nevében. Lehet álhumánus módon, politikai érdektől vezérelve egy köztörvényes bűnözőt pátyol- gatni. Egy másik őrült lakást követel az „állam bácsitól”, s végletes toleranciába hajszolja a hivatalt (most meg őt kétségbeesésbe a lakosság). Mi van itt, bolondokháza? Vajon mire várnak az MSZMP helyi erői? Nem ismerem ugyan Gally Mihály indítékait, de számomra úgy tűnik: azzal, hogy bojkottra szólította fel választópolgárait az ellenzék visszahívási akciójával szemben, végre valaki konkrét politikai lépésre szánta el magát. És ugye, minő merészség, felhívását az MSZMP helyi lapja még le is közölte! Mert értsük meg jól: kis országunkban még most is szakadék tátong az értelmiség (legyen az MSZMP-beli vagy ellenzéki) és a munkásosztály, szélesítve a kört, a kétkezi dolgozók között. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a képviselőválasztás már megkezdődött előcsatáro- zásai folyamán milyen szerepet vívnak ki maguknak a színre lépő politikai erők. Az ellenfelek apró, de fontos segédpontokat érő ütéseket igyekeznek bevinni egymásnak — valamennyi párt harcba száll az állampolgárok voksaiért. — Kire szavazzak? — kérdezte tőlem a minap az élete első parlamenti (ráadásul szabad) választása előtt álló diák, s válaszomat meg sem várva, így folytatta: — A kommunistákra nem fogok, mert ők a felelősek mindenért, az ellenzékről meg nem tudom, hogy mit is akar valójában, és főleg hogyan. Halkan említettem neki, mint lehetőséget, az MSZMP Nyers Rezső és Pozsgay Imre vezette reformszárnyát, ám különösebben nem tudtam felvillanyozni. Teljes hát a bizonytalanság, s * MSZMP-nek ebben -a helyzetben kell felvennie az ellenzék által odadobott kesztyűt, felszámolnia politikai ernyedtségét, defenzíváját. Az ellenzék belső harcai, elit jellege miatt, valamint valós gazdasági program híján — főként vidéken — eleddig kevéssé tudta mozgósítani a tömegeket, de az máris látszik, hogy aktivitása jelenleg felülmúlja az MSZMP-t. Azt pedig, véleményem szerint, dőreség lenne hinni, hogy hosszú távon is megmaradnak „A nép nevében” szavalásánál, s előbb-utóbb nem térnek át „A néppel tűzön-vízen át!” szellemében való politikái cselekvésre. A választási harc tehát megkezdődött — Békéscsabán és a megyében. Egyebek között a „szicíliaiista” munkásokért is. Sokat, nagyon sokat kell tenni bizalmuk viszsza/megnyeréséért. ... ,. Danyi Laszlo Beérett a mák. Megkezdték a száraz gubók begyűjtését a háztáji parcellákon. Képünk a Magyarbánhegyesi Egyetértés Termelőszövetkezet földjén készült, ahol napok óta népes társaság töri és rakja zsákba a termést Fotó: Veress Erzsi
