Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-31 / 205. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 'Em SZERKESZTETTE: A KNER NYOMDA ÉS A NÉPÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGE KÜLÖNSZÁM 1989. AUGUSZTUS 31. Térni Andor centenáriumán A magyar nyomdászat történetében kevés az ünnep. A szakma egykori kiválóságai közül csak néhánynak sikerült túlélni a feledést. Az első nyomdaalapítók munkásságát a kutatás a legapróbb részletekig igyekszik feltárni, de a kismesterek nevét sokszor csak fennmaradt nyomtatványaik őrzik. Nem is bizonyos, hogy ezek mesterségbeli tudásuk igazi tükrei, hiszen éppen azok az alkalmi nyomtatványok enyésztek el javarészt nyomtalanul, amelyekkel ' egykori megrendelőik előtt büszkélkedtek. A múlt század második felétől ezeknek a kis cégeknek a száma évtizedről évtizedre nőtt, és ezen nem változtatott az a tény sem, hogy a nagy ipari üzemek számának megnövekedésével mind többjüket szippantotta fel a már mindinkább csak mennyiségre törekvő könyvtermelés. A századfordulón fejlődő kisvárosok, nagyobb települések mind több és több nyomtatóműhely számára kínáltak munkaalkalmat, sőt egyszerre többnek is. A századelő magyar kisvárosaiban legalább három-négy ilyen kis műhely működött, változatos profillal és sikerrel. A szellem robotosainak hadából kiválni keveseknek sikerült. A jó üzleti érzék és a mesterség biztos tudása az üzemecske gyarapodását jól szolgálhatta ugyan, talán más tájakról bérmunkát is ígért, megbecsült polgári létet, de ez még messze nem jelentett valódi hírnevet. A mesternek ehhez iparosból művésszé kell lennie, akinek szívében nemcsak a mívesség szeretete él, hanem az a küldetéstudat is, hogy az ő betűi valóban a szellem szárnyalását szolgálják. És nem akármilyen szellemét. Amikor ma Tevan Andor születésének centenáriumát ünnepeljük, ezt az elhivatottságot kell elsősorban köszöntenünk benne: a hitet a nyomtatott szó erejében. Mert Tevan Andor hitte, hogy a nyomdász akkor tölti be igazán a hivatását, ha az irodalom és az írók gyámolítójává, szolgálójává válik. És biztosan tudta azt is, hogy az irodalmi mű élete akkor kezdődik, amikor nyomtatott lapokra préselődve az első ismeretlen olvasó szemében egyszerre megelevenedik, hússal és vérrel telnek meg alakjai, a tájak és tárgyak valósnak látszanak, az élet eleven véráramai hatják át a lapokat: a mű újra lélegzik. Tevan tudta, hogy a könyvnyomtató számára a legfontosabb ennek a találkozásnak az elősegítése, amelyben a legkisebb részletkimunkálást ÍS‘ ennek a célnak kell vezérelnie. A műhelyéből kikerülő kötetek születését az írókkal való szoros együttgondolkodás, a közös teremtés varázsa hatja át, kivált Krúdy és Kosztolányi egy-egy könyvének esetében. És bár Tevan látványos sikerekre sohasem tartott igényt, szerényen, visszahúzódva, igaza tudatában dolgozott egész életében - teremtményeire méltán volt büszke. Kiváló irodalmi érzéke és ízlése vezette mindvégig. Ma már biztosan elmondhatjuk, hogy századunk leghitelesebb irodalmi értékítéleteit és folyamatait megfogalmazó nyomdásza volt. És ebben az elsőbbsége vitathatatlan. ivóit kriszti naj ANATOLE FRANCE Jacques Tournebroche vagyis NYÁRSFORGATÓ JAKAB MESÉI FORDÍTOTTA KELETI ARTHUR TEVA N ANDOR. A KÖNYV ÉVEZREDES ÚTJA HINCZ GYULA SZf*£8 BAJZÁIVAL • ' j • %*£*£:* . * TEVAN KIADÁS \* . Jf’ MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ Méreteiben kicsiny, ám különlegességében annál óriásibb jelentőségű újság elkészítésére vállalkozott a nemzetközileg is elismert békéscsabai Kner Nyomda. Az egykori nyomdaalapító Tevan Andor születésének centenáriumára, a szerkesztőség munkatársainak közreműködésével megalkotta a Békés Megyei Népújság Tevan-különszámát. Ez a nyolcoldalas, 5,5x8,0 cm-es oldalméretű újság mini változata a megyében megjelenő napilapnak. Ehhez hasonló piciny újságot - a Londonban évente kiadott Rekordok Könyve (Guinesse Books) nyilvántartása szerint is - csak 1876-ban, az Amerikai Egyesült Államok Rose- berg (Oregon állam) városában állítottak elő. A Daily Banner című minilap méretei (7,6x9,5 cm) azonban lényegesen nagyobbak voltak annál, mint amit most kezében tart az olvasó. Száztizenhárom évvel később Békéscsabán, a Kner Nyomdában (az egykori Tevan Nyomdában) Gécs Béla tervezőgrafikus ötlete, majd tervei alapján fényszedéssel és ofszetnyomással elkészült a világ legkisebb napilapja. A miniatűr, szivarzsebben is jól elférő újságocska megírásában, elkészítésében közreműködtek a Békés Megyei Népújság újságírói, nyomdász szakírók, továbbá az a lelkes nyomdászcsapat, melyből ki kell emelni Czene Zoltán fényszedő kreatív munkáját. BACSA ANDRÁS
