Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-28 / 202. szám
1989. augusztus 28., hétfő Jamina fényei Egy jelilögyiílés jegyzőkönyve (Folytatás az 1. oldalról.) a válasz. Most mit csináljunk? — érződik a bizonytalanság a teremben. — Ez ugyanis felvet egy olyan kérdést is, hogy itt a helyi rendezők bedobják a ..., és ezt nem szeretnénk ... — jegyzi meg Molnár László kissé zavartan. A többség végül kézfelemeléssel jóváhagyja a partizánakciót. Bizalom kérdése az egész — kommentálja az eseményt a mögöttem ülők egyike. A Szabadság Tsz alapszervezetének nevében ezt követően Kassai József még azt kéri: a jelölőgyűlés fogadja el Szakái János műszaki . főmérnök jelölését is. A jelölést megszavazzák. Az elsőként szóló (és önjelöltként induló) Báli Péter, a Körös Volán munkavédelmi-forgalombiztonsági osztályvezetője azt fejtegeti, hogy bizony — mint a jelenlévők létszámából is kitűnik — a párttagok nem veszik komolyan a pártmunkát. Ostorozza a politikai demagógiát, a dogmatiz- must és a politikai érdekekből elkövetett hazugságokat. Nem hisz abban a megújulásban, amely a kialakult hierarchiára, a hosszú évek alatt elbürokratizálódott, fizetett pártapparátusra támaszkodik. Bencsik Zsolt, a Békéscsabai Baromfi-feldolgozó Vállalat libafeldolgozó csoportvezetője programbeszédében arra utal, hogy a reformfolyamat túl gyorsan megy végbe, időt kellene hagyni az embereiknek a megértésre. Nem tudja például azt sem, hogy ki kivel van és mit akar. — Megmondom őszintén : én személy szerint jól érzem magam a jelenlegi MSZMP-ben. Örülök, hogy platformok vannak, s hogy minden kérdést végre meg lehet vitatni — kezdi mondandóját Hideg Gábor, a Jamina TCSV Leányvállalat gazdasági vezetője. Ezzel együtt olyan egységes MSZMP-t szeretne a párt- kongresszus után látni, amelyben megszűnnek a jelenlegi nem túl nagy tetszést kiváltó viták. A közelgő parlamenti választásokra célozva pedig felhívja a figyelmet: az a párt sehol a világon nem nyerhet választást, amely nem rendelkezik gazdasági programmal. Egyelőre, sajnos, csupán az alapelvek ismeretesek; mégpedig az, hogy olyan piacgazdaságot kell kiépíteni, mely az elosztásban érvényesíti a szocializmust. Kozák Ferenc, a megyei tanács művelődési, ifjúsági és sportosztályának referense mindenekelőtt olyan társadalom és párt szervezését szorgalmazza, ahol az emberek jól érzik magukat. Még mindig kevés az őszinte szó — állapítja meg. A jelöltségre alig egy órával ezelőtt javasolt Szakái János arra hivatkozik, hogy a programjának kidolgozására kevés időt használhatott fel. Inkább arról beszél: miért vállalta el a jelölést. Ügy gondolja, mivel az addig szólók programbeszédeiben még véletlenül sem fordult elő a mezőgazdaság szó, neki kell képviselnie Jaminában ezt az ágazatot. Fél nyolc is elmúlik, mire a hét, jelöltségre pályázót meghallgatja a már felére fogyatkozott jelölőgyűlés. (Az időközben eltávozók persze leadták szavazatukat.) Egyébként mindössze 143-an képviselik „Vörös Jamina” ezer fős párttagságát. A többiek, nem tudni, /hol vannak, miért nem jöttek el. Hogy miért nem hallatják hangjukat az idős párttagok, a jaminai munkásmozgalom veteránjai, csak sejteni lehet. • Azért, nélkülük nehéz lesz, nagyon nehéz. Ezután az ifjúság, a nyugdíjasok, a gazdaság helyzetét, az első munkahelyhez való jogot érintő, a káder- politikát és a szocializmusképet boncolgató kérdések következnek (némi vita is támad azok tartalmát és szükségességét illetően), s a jelöltek névsor szerint válaszolnak. Fél kilenckor rendben megtörténik a szavazás, de annak eredményét már csak ötvenen várják meg. Az MSZMP békéscsabai, V. kerületi körzeti bizottságának kongresszusi küldöttje Hideg Gábor, Kozák Ferenc és Szakái János lett. Molnár Lászlóval, még egy órán keresztül értékeljük az előtérben a jelölőgyűlés tapasztalatait, azután hazaindulok. Az úton nem történik semmi különös esemény, csak egy piros Opel fordul be a „Tégla” melletti házba, s egy fehér mentőautó robog lámpáját villogtatva Jamina felé. Dányi László A szálak Európához Kibontakozásunk és európaiságunk hosszú útját nem könnyű bejárni. Ehhez elengedhetetlen feltétel a kapcsolatok mind tágabb skálája. Erre nyílott lehetősége a városszépítőknek — Pécsett, a Vili. országos konferenciájukon —, akiket az Europa Nostra, főleg kulturális tevékenységet végző szervezet kért fel arra, ' hogy hozzájuk csatlakozzanak. A szervezet alelnökiével', dr. Otto Karlssonnal beszélgettünk arról, mit jelenthet számukra az EN-tagság, és elősegítheti-e felzárkózásunkat Európához? — Magyarországon jóformán ismeretlen az Europa Nostra szervezete. Elmondaná, mivel foglalkoznak, miért jött létre az EN? — Huszonhat éve hívta életre Párizsban, öt, a kormányoktól független szervezet. Ma már több száz tagszervezetet mondhat magáénak az EN ; harminchárom országból, ami több millió embert jelent. Európai központi szervezet vagyunk, amely minden kormánytól független. Tevékenységünket alapvetően a környezetvédelem, ezen belül a kultúra-, a műemlékvédelem alkotja. Véleményünk szerint a műemlék és a környezet védelmére nagy szükség van, mert ezek az egyes népek kultúrájának szerves részei, a történelmük tanúi, saját identitásuk jellemzői, össze kell fognunk ezek megőrzésében, egyben az európai közös múlt és kultúra megőrzéséért is. Tulajdonképpen ezen dolgozik az Europa Nostra szervezete. — A magyarországi látogatásuk célja úgy tudom az, hogy megbizonyosodjanak a városszépítők függetlenségéről. — A függetlenség valóban elengedhetetlen feltétel a csatlakozáshoz. Azért jöttünk Magyarországra, mert tudtunk a szervezet függetlenségéről. Mi kértük fel a magyarokat, hogy lépjenek be az EN-be. Az el nem kötelezettségükről egyébként a konferencia is meggyőzött. — Miért ennyire fontos a függetlenség? Nem elképzelhető, hogy a környezetet és a kultúrát egy olyan szervezettel is óvni lehet, amely egy kormány szárnyai alatt, azzal közösen dolgozik? — Nem, mert így a szervezet nem önmaga véleményét képviseli, ez pedig olyan kompromisszumokat jelent, ami esetleg a környezet vagy a kultúra hátrányára válhat. — Említette a plenáris ülésen, hogy az Europa Nostrában levő országok egyben tagjai az Európa Tanácsnak is. Jelenthet-e ez valamit az EN-tagországok számára, így Magyarországnak is? — Az Európa Tanács döntéseit vagyunk képesek — persze meghatározott kérdésekben — befolyásolni, ugyanis az EN az Európa Tanács tanácsadó szerve. Javaslatainkat meg kell vitatnia a tanácsnak, és csak azután hozhatnak döntéseket. Kialakult egy kétsínes rendszer. Mi javaslatot teszünk a tanácsnak, a tanács pedig a kormányoknak. Ha a tanács javaslatait a kormányok nem fogadják el, újra mi lépünk fel az egyes kormányoknál. — Az EN-ben lépésünkkel lát-e olyan lehetőséget, ami elősegíti Magyarország mihamarabbi felzárkózását, csatlakozását az európai házhoz? — Ez mindenképpen nyitást jelent a Nyugat felé. Az már bebizonyosodott, hogy a kulturális aktivitás megelőzi a politikai aktivitást, és ez elősegíti a politikai megértést. Ügy vélem, az önök országának fontos egyre több kaput nyitni, mert ez lehetőség a tapasztalatokra, így láthatják, nálunk hogyan működnek a dolgok. Abban is bizonyosak lehetnek, hogy a Magyarországról induló impulzusokat Nyugaton szívesen fogadják. Herpai Attila Ónálló szervezetben a délszláv fiatalnk Mladost, azaz ifjúság néven, _ független szervezetet hozták létre a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén fiatalok. Hazánkban ez az első politikai jellegű nemzetiségi tömörülés, jelezvén a megújulási törekvéseket a nem magyar anyanyelvű lakosság körében is. Célja: a délszláv fiatalok aktivizálása, bekapcsolása az országszerte zajló demokratizálási folyamatokba. Tagja lehet minden 14—35 év közötti fiatal,' mégpedig nemcsak délszláv, hanem a délszlávökkal rokonszenvező magyar és más nemzetiségű is. A Baján nemrég lezajlott délszláv isfjúsági találkozón született meg az állásfoglalás, hogy önálló, aulról építkező szervezetbe tömörítik az országban élő horvát, szerb és szlovén fiatalokat. A Mladost székhelye Pécs lett; azért döntött így a tagság, mert ebben a térségben — az ország déli megyéiben — él a legtöbb hazai horvát, szerb és szlovén család. Figyelembe vették továbbá az anyanemzet (Jugoszlávia) közvetlen közelségét. A délszláv fiatalok szövetsége alapszabálya szerint tfelvállalja a hazai délszláv ifjúság jogi, politikai, államigazgatási, gazdasági és kulturális érdekképviseletét. Legfőbb fóruma az évente ülésező közgyűlés. A Mladost elnöki tisztét egymást váltva horvát, szerb és szlovén fiatal tölti be. Jelenlegi — három évre választott — elnöke a horvát Gyúrok János, pécsi népművelő—szociológus, az egyik alelnök a szerb Lásztity Péter, budapesti fizikus, a másik alelnök a szlovén Dómján László, ap»átistvánfalvai pedagógus. Csurka István Orosházán Visszaadni az életkedvet — „Forró nyár végén vagyunk”. A politikai meteorológia viszont forró őszt jósol. Ideje, hogy ismét találkozzunk, szót váltsunk egymással, hiszen a kemény csatákat hozó nyár mindannyiunk számára tanulságul szolgál. Emellett nap, mint nap új kifejezésekkel kell megismerkednünk, új kifejezéseket kell ízlelgetnünk. Mindezek apróságnak tűnhetnek azokhoz a választásokhoz képest, amelyekről már múlt időben szólhatunk. A Magyar Demokrata Fórum jelölteket állított és képviselőket hozott a magyar országgyűlésbe. Ezek a tények is jelzik, hogy az ország sorsáért aggódás egy új szakaszba lépett, olyan politikai ' cselekvés szakaszába, amikor felelősségünket, részvételünket az ország alakításában cselekedeteinkkel, tetteinkkel is bizonyítanunk kell ” — e szavakkal köszöntötte Varga Zoltán, az MDF orosházi Táncsics Mihály csoportjának nyilvános vitaestjén a megjelenteket, valamint a már megalakult és még alakulóban lévő ellenzéki szervezetek képviselőit. A bevezető után az est vendége, Csurka István író, „Pótválasztások után, választások előtt” címmel tartott vitaindító beszédet, (melyből most néhány gondolatot idézünk: — A magyar történelemnek azt a korszakát éljük, amely egész Európa életében és különösen a vasfüggöny mögött élő népek életében sorsdöntő fontosságú. Az MDF kihasználva ezt az alkalmat, megmutatta erejét, pontosan tudta, hogy miit ér ez a csaknem húszezer taggal rendelkező, sajátos lábon álló, öntevékeny szervezet a mai társadalomban. Az eredmény figyelemreméltó. Három különböző jellegű településen a legkevesebb, amit elért az MDF, a 62 százalékos eredmény. Kecskeméten viszont 75 százalékos volt a siker. Ez azt is jelenti, hogy a szervezet jó eséllyel néz elébe az országos választásoknak. A mostani hatalom legfőbb tulajdonsága a rohamos összeomlás — mondta Csurka István. — Minden csak látszat, a hatalmi elitnek egyéb gondja sincs, csak hogy az utolsó filléreket is hazamenekítse, amit lehet, azt még megszerezze. A vezetőgarnitúra láthatóan keresi az új helyeket, az emberek tömegei pedig fásultan, megrökönyödve nézik ezt a folyamatot. Reménykedni — ezek után — már nem is mernek. Az MDF-nek a már említett eredményekkel a háta mögött, az egész nemzetért való felelősséget — amivel elindította mozgalmát — most már konkrétan a vállára kell vennie. Hogyan lásson hozzá? Először az élet alapjait kell megváltoztatnia. Az életkedvet kell visszaköltöztetnie minden magyarba. Különben nem lesz változás. A vitaindítót követően, a jelenlévők kérdéseire adott választ Csurka István. Az egyik felszólaló részéről viszont elhangzott egy javaslat: a Magyar Demokrata Fórum ne zárkózzék a négy fal közé, hanem tartson nyílt fórumot, gyűlést az utcán, vagy a téren, ahol nagy tömegekkel teremthet, kapcsolatot! Az ötlet nem megvalósíthatatlan, sőt! Mint azt Varga Zoltán elmondta, szeptemberben az Eötvös téren munkásfórumot szervez az MDF orosházi csoportja, ahová minden érdeklődőt szeretettel várnak. Csete „Itt születtem én ezen a tájon” Egy szombati nap Endrödön Szombaton elszármazott end- rődiek keresték fel szülőfalujukat. Körülbelül százötven-száznyolcvan ember vett részt ezen az egész napos eseményen. Délelőtt tíz órakor kezdődött a gyülekező az Encl nagytermében, ahol a megjelenteket dr. Iványl Lajos képviselő, dr. Ha- nyecz Pál, az Énei vezérigazgatója és Jenel Bálint tanácselnök köszöntötte. Hunyad Péter Simon, az Endrődlek Baráti Körének elnöke arról beszélt, hogy a szülőföld szeretete még távol Is összetartja őket. Kérdésünkre az elnök elmondta, hogy az Endrődlek Baráti Körét 1976-ban 18-an alapították Budapesten. A több mint kétszáz tagot ma öt felelős tartja nyilván. Negyedévente klubdélutánt rendeznek a HNF XII. kerületi bizottságának épületében, évente egyszer nagyobb összejövetelt a Budapesti Konzervgyár termében, Illetve ezüttal itt Endrödön, Vendéglátóik az Endrődi Cipész Szövetkezet, a Béke, a Lenin, a Győzelem Tsz és a városi tanács. Még ebéd előtt dr. Farkas János orosházi sebész főorvos egy alapítvány létrehozására tett javaslatot: a baráti kör ebből időről időre egy-egy tehetséges endrődi fiatal felsőfokú tanulmányait finanszírozná. Pár percre rá meg is érkezett az első adakozó: Harnos Imre éremgyűjtő erre a célra egy száz- forintos névértékű FAO-emlék- érmet ajánlott fel. A vendégek délután a tájházban megtekintették azt az egynapos fehér- hímzés-kiállítást, amelyet Vaszkő Irén és segítői rendeztek. A Déryné Művelődési Házban erre az alkalomra időzítették a helyismereti szoba megnyitóját. Mi látható ebben a kicsi, de barátságos helyiségben? Hunya István hagyatékából egy kevés, Rózsahegyi Kálmán-féle dokumentumok, Kiss István Kos- suth-díjas szobrász ajándéka, Gergely Agnes, Fenákel Judit művei, középiskolások Endréddel kapcsolatos pályamunkái — hogy csak néhányat említsünk, hiszen lehetetlen lenne felsorolni azt a sok gyűjteményt, tanulmányt, amelyet endrődlek vagy pedig Endrődről alkottak. Márton Gábor megnyitójában kifejtette, hogy ezt a helyet Intézménynek, alkotóműhelynek szánják, ahol tanulni, dolgozni lehet. (Történetesen éppen Hunya István Íróasztalánál.) Az, hogy ez az esemény egybeesett az elszármazottak találkozójával, nem csupán a látogatók számát növelte meg, hanem bizonyította, hogy itt Is, ott is mennyien tekintik szívügyüknek a szülőföld tiszteletét. K. K. gazdag, egy-, másfél kilós pontyokat. Mert várhatóan a húsáremelés miatt jelentősen növekszik Inajd a kereslet, hiszen a hal ára marad a régi. Sőt, a gyoma- endrődiek úgy vélik, éppen a hal állami támogatásinak megszűnése miatt köny- nyebb a helyzetük, hiszen az árversenyben hosszú ideig képesek áraikat tartani. Ha megrögzött és ősi étkezési szokásaink miatt eddig nem is sikerült a magyar népet halevő nemzetté formálni, ők mégis remélik, a kényszer eredményt hoz, s azon túl, hogy egészségesebb étrendünk lesz, a Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet egyszámlájára is nagyobb árbevétel jut. A gyomaiak egyébként előnevelt, egynyaras halakat telepítenek a mesterséges tavakba, s ennek köszönhetően száz forint helyett hatvan forintból állítanak elő egy kiló halhúst. Bár igaz, hogy költségeik is tetemesek, például a gyulaváriban lévő százhat- vannégy hektár vízfelületen nevelt halállomány két év alatt 35 vagon búzát és 34 vagon vegyestakarmányt fogyasztott el. A szövetkezet legnagyobb hazai felvásárlója a Szegedi Konzervgyár. De korszerű csomagolású, és a nyugati fogyasztók igényeihez igazodó késztermékeikkel egyre több nyugati vevőt hódítanak meg. A mintegy 900 tonna halmennyiség kedvező önköltsége minden bizonnyal komoly esélyt ad a szövetkezetnek arra, hogy stabil lábakon álljon egy versenygazdaságban is.- rákóczi Fotó: Veress Erzsi Hej halászok, halászok... Pontyoktól dagadó hálóra számíthat a Gyomaendrődi Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet az őszi lehalászáskor. Legalábbis a pénteken megrendezett pró- bahalászatan Gácspusztán és a gyulavári halastavaknál erről győződhettek meg a szakemberek és a szövetkezet vezetése. A piacérett hároméves állomány egyöntetű, egészséges. Dr. Csorna Antal szövetkezeti elnöktől azt is megtudtuk, hogy elsősorban hazai piacon értékesítik az érték«, fehérjében >
