Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-26 / 201. szám

1989. augusztus 26., szombat o IgHíHMTd­Küldöttjelöltek Szeghalmon, Tótkomlóson, Békéscsabán és Orosháza vonzáskörzetében — Ml a véleménye a há­rom kongresszusi küldöttje­löltről — érdeklődtem csü­törtökön délután a Szeghal­mi Állami Gazdaság tövis- kési kerületének ebédlőjé­ben, az összevont párttag­gyűlés előtt. — Én csak egyről, Ambrus Balázsról tudok — hallottam a meglepő választ. További kérdezősködésre nem ma­radt időm, ugyanis Papp Endre, a gazdaság párttitká­ra megnyitotta az ülést. Rö­viden ismertette a Népsza­badságban a múlt szomba­ton napvilágot látott prog­ramnyilatkozat-tervezetet. A tájékoztató után következő napirendi pontként a kül­döttválasztásra tértek át. Hogy a tagság mindhárom jelöltet megismerhesse, Papp Endre néhány mondatban bemutatta őket. Szólt Amb­rus- Balázsról, a Szeghalmi Állami Gazdaság agrármér­nökéről, Pákozdi Gáborról, a. Demisz városi titkáráról és Thurzó Gergelyről, a Titász szeghalmi kirendeltségének villanyszerelőjéről. Bemuta­tásukra igen nagy szükség volt, hiszen — mint azt Elek István, a választási bizottság tagja elmondta — a gazda­ság 118 párttagjából a váro­si jelölőgyűlésre csak 24-en voltak kíváncsiak. A szava­zás módjáról már Tóth An­tal, a választási bizottság el­nöke szólt, és a jelenléti ív kitöltése után ki is osztották a szavazócédulákat. Mielőtt Domokos Mihály traktoros leadta volna sza­vazatát, arról faggattuk, mi a véleménye a . jelöltekről? Elmondta, hogy küldöttnek mindhármójukat alkalmas­nak tartja, de közülük leg­inkább Ambrus Balázst is­meri. A kongresszustól nagy Változást remél. Most be­csapva érzi magát, hiszen korábban ez a párt teljesen mást tanított, mint amit ma hangoztat. Hogy mi legyen a párt neve? Domokos Mi­hály szerint maradhat akár MSZMP is, hiszen nem a név a meghatározó. Petri Erzsébet oktatási előadó azt várja a kongresszustól, hogy nem fogják különböző plat­formokkal belülről szétverni az alapszervezeteket. Arról nem mert jósolni, hogy ké­pes lesz-e a megújulásra az MSZMP — mint mondotta, ezt csak reméli. Hogy végül is a 900 szeg­halmi párttagot ki fogja a kongresszuson képviselni, ez ma délelőtt A órakor derül ki, ugyanis a városi pártbi­zottságon ekkor bontják fel az urnákat. * * * Tótkomlóson, az MSZMP községi bizottságának össze­vont taggyűlésén augusztus 24-én nem sokan jöttek el a jelölőgyűlésre. A jelenle­vők titkos szavazással vá­lasztották meg a pártkong­resszus küldöttét. A tótkom- lósi kommunistákat az ok­tóberi pártkongresszuson Bartos Péter, a Viharsarok Mgtsz tehenésze képviseli. * * * Békéscsabán tegnap délután mutatkoztak be az MSZMP II. kerületi körzeti bizott­ságának kongresszusi kül­döttjelöltjei. A titkos szava­zólapon való választást kö­vetően, ismertté vált mind a 24 jelölt neve, akik au­gusztus 29-én, 18 órakor ta­lálkoznak az ifjúsági és út­törőházban a párttagérdek­lődőkkel. A pártszavazásra, az alapszervezetenkénti vá­lasztásokra — a Békéscsaba párttagságát képviselő 10 küldött kiválasztására au­gusztus 30-án és 31-én kerül sor. A szavazócédulákat a körzetközpontokba augusz­tus 31-én, 17 órára kell el­juttatni. -A szavazók a kö­vetkező jelöltekkel ismer­kedhetnek meg az ifjúsági házbeli találkozón: Horváth Imre, igazgató, Békéscsabai Hűtőház; Kutas Gyula, MSZMP V. B. első titkár, Tóth Károly MSZMP vb-tit- kér, Erdélyi Mihály DTCSV pb-titkár, Hideg András, DTCSV-osztályvezető, dr. Forrai József, MSZMP mb- titkár, Bálint Tibor, MSZMP vb politikai munkatárs, dr- Cserei Pál, MSZMP MB politikai munkatárs, Pintér Lajos, termelési osztályve­zető, Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat, dr. Ár­pást Zoltán főszerkesztő, Bé­kés Megyei Népújság, Győr- fi Károly, titkár, Teszöv; dr. Simon Imre, igazgató, MTA RKK. Alföldi Kutató- csoport; Fodorné Birgés Ka­talin, vezetőtitkár, SZMT, Nagy Sándor műszaki koor­dinátor, Békéscsabai Kon­zervgyár ; Nosza József, MÁV pb-titkár, Hideg Gábor, gaz­dasági vezető, Jamirua TCSV Leányvállalat; Kozák Fe­renc, ifjúsági referens, me­gyei tanács művelődési, if­júsági sportosztálya; Szakái János, műszaki főmérnök, Szabadság Tsz, dr. Keller- man Márton főorvos, városi tanács, kórház; Trézing Gá­bor gépcsoportvezető, Május 1. Tsz; Trefü Károly, nyug­díjas ttzemigazgató, Démász; Gregor László tanár, 2. sz. általános iskola; dr. Kibédi Varga Lajos MSZMP mb po­litikai munkatárs, Vhrin Er­zsébet igazgató, szlovák ál­talános iskola és gimnázium. * * * Orosháza város körzeté­hez tartozó 5 község (Békés- sámson, Csanádapáca, Gá­doros, Kardoskút, Puszta­földvár) MSZMP-tagjai ösz- szevont taggyűléseken kong­resszusi küldötteknek vá­lasztották az 5 küldöttjelölt közül Olajos Imrét, a Kar­doskúti Rákóczi Tsz elnö­két, és Varga Józsefet, a gá- dorosi községi pb. titkárát. A nemzeti háromszög tárgyalásai Keményedik a Teszöv Tanulnak együtt élni... Határozottabb érdekképviseletet, bürokráciamentes irányítást A napokban tanácskozott a Békés Megyei Mezőgazda-, sági Szövetkezetek Szövet­ségének elnöksége Nagyszé­náson, ahol összegezték an­nak a hét körzeti megbe­szélésnek a tapasztalatait, amelyeken több mint száz üzem képviselője vett részt. A meghívóban szereplő na­pirendeken (munkaértéke­lés, fejlesztési elképzelések), túlmenően, heves vita ala­kult ki az érdekképviselet helyzetéről. A felszólalók véleménye szerint, a februári szövetke­zeti konferencia nem vál­totta be a hozzáfűzött re­ményeket. Teljességgel mel­lőzik a szövetkezeti paraszt­ság véleményét, ezért a Te­szöv levélben fordul a kor­mányhoz és a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalá­sok résztvevőihez, hogy amíg új érdekképviseleti testület nem jön létre, addig tartsák tiszteletben a meg­lévő szervezet, a TOT jo­gait. A Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsát pe­dig felszólítják a szövetke­zeti parasztság érdekeinek határozottabb képviseletére. A továbbiakban a terme­lőszövetkezetek jelentési kö­telezettségeinek könnyítése érdekében az alábbi felhí­vást fogalmazták meg: A mezőgazdasági nagyüzemeknek tekintélyes és fölösleges költségeket okoz az állam által rájuk kényszerltett bürokrá­cia. Ez ‘magában foglalja az <— elsősorban külső érdekeket szolgáló — számviteli előírásokat, az adóhivatal áthárított feladatait, a különböző hatóságok felé (KSH, munkavéde­lem, polgárvédelem, MÉM stb.) jelentési kötelezettségeket, és számtalan más adatszolgáltatást. Az egyszerűsítésre, korszerűsítésre számtalan kezdeménye­zés történt, amelyek jogosságát a legmagasabb kormányzati szervek elismerték és ígéreteket tettek. Legutóbb tavaly a MÜSZI koordinálásával szakértői csoportok minősítették a jelentési kötelezettségeket, amelyek jelentős részét — ál­lamigazgatási szakemberekkel együtt — teljesen fölösleges­nek ítélték meg. Mindezek ellenére a csökkentés helyett to­vább burjánzik a bürokrácia. % A szektorok közötti valódi versenysemlegesség, az általá­nos költségek csökkentésének égető szükségessége nem en­gedi, hogy tovább tűrjük ezt a folyamatot. Felhívjuk a kor­mányt, az országgyűlési képviselőket; elsősorban az agrár- szektort a helyzet azonnali megváltoztatására. Kérésünk nyomatékéül Békés megye szövetkezeteinek kép­viselői felszólítanak minden mezőgazdasági üzemet arra, hogy első lépésként ez év szeptember í-jétől a már említett vizsgálat során fölöslegesnek minősített jelentések adatszol­gáltatását fogadják meg /. . Tisztában vagyunk azzal, hogy felhívásunk a statisztikai törvénybe ütközik, de az ütközést jogszabályok változtatá­sával kell elhárítani. Célunk nemcsak a bürokrácia csök­kentése, hanem olyan gyakorlat kialakítása is, hogy aki ada­tot kér a gazdálkodóktól, az fizesse is meg az adatszolgál­tatás költségeit. Végezetül a szövetség el­nökségének határozata ér­telmében 25 éves elnöki te­vékenységéért emlékplaket­tet kaptak: Hrabovszki Mi­hály, Danis József, Hegedűs Béla, Záhorecz József, Fi- czere János, Sótyi János és Balázs Mihály. P. J. Gyöngyből, filcből készülnek az állatkák Fotó: Veress Erzsi Laci színes gyöngyből krokodilt fűz. A nyelvét is kidugja, úgy elmerül a munkában. Mellette a kis magnó szól, szereti a ze­nét. A szomszédjában ülő kislány varrogat. Az ala­kuló állatfigurát sokdiopt- riás szemüvegéhez emeli, úgy öltöget. Van, aki raj­zol, más meseképet rak össze apró darabokból. Mindez természetes szün­idei tevékenységük az egész­séges gyerekeknek. Ám a békéscsabai napközis tábor­ban ezúttal értelmi fogya­tékosok töltik értelmes cse­lekvéssel a délelőttöt. Per­sze, nem mindenki dolgo­zik. Babika — a tábor leg­kisebbje — például sétál­gat. Csodálja a környék fa- óriásait, s ahogy fölfelé néz, megbotlik, elesik. Ketten is odaszaladna, kézenfogják a síró kisgyereket, borogatást tesznek szőke, fürtös fejére. — Az idén először 22 gyermek táboroztatását tud­tuk megszervezni — áll fel az asztaltól a gyerekek közt elvegyülő Szabó Sándorné, a Békéscsabai Városi Vörös- kereszt titkára. — Többen gyermekotthonból, mások családjuktól jöttek, hogy 12 kellemes napot töltsenek el itt. A tábor szervezése­kor mindenhol segítőkészsé­get tapasztaltunk. A tanács­tól ingyen kaptuk a helyet, az egészségügyi gyermek- otthon olcsón szállítja az élelmet. Az egyéb kiadá­sokra szükséges pénz egy részét pályázat útján nyer­tük, illetve a megyeszék­hely vállalatai adták össze. Gondozónők, tanítóképző­sök, gyógypedagógiai fő­iskolások és egészségügyi szakközépiskolások foglal­koznak nagy-nagy szeretet­tel a gyermekekkel. — Középsúlyos értelmi fogyatékosok vannak itt, akik új környezetbe kerül­ve tanulják a hétköznapi élet viseikedésmodelljeit, a közösségi életet — foglalja össze a tábor lényegiét Csep- regi András gyógypedagó­gus. — Laza napirendet kö­vetünk, melyben helyet kap a manuális foglalkozás, a közös játék. Kihasználunk mindenfajta nyári szórako­zási alkalmat: moziba, meccsre, strandra, fagyizni megyünk,' kirándulunk a környéken. Mindez számta­lan lehetőséget kínál arra, hogv új ismereteket szerez­zenek, megtanuljanak olyan mindennapi dolgokat, mint utazás a buszon, köszönés, vásárlás, stb. Ügy látom, hogy majdnem mindegyik gverek érdeklődik valami yfe-ánt, s ezen keresztül lehçf* irányítani fejlődését, s a lehetőségekhez képest mi­nél nagyobb önállóságra ne­velni. „Szeretek it lenni” — ír­ja, vagy inkább rajzolja a betűket egy vékonyka ka­maszfiú. Hogy miért? Arra már nem talál választ. Szé­gyenlősen elmosolyodik, megböki, szomszédját, aztán ismét a papír fölé hajol... gubucz A Parlamentben pénteken folytatódtak a nemzeti há­romszög csütörtökön meg­kezdett középszintű politikai megbeszélései. Az MSZMP tárgyalódelegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerékasz­talét Boros Imre, a harma­dik oldalét Nagy Imre veze­ti. A tárgyalások megkezdé­sekor az elnöklő Kósáné Ko­vács Magda bejelentette, hogy a megbeszélések egész időtartama alatt jelen lehet a sajtó. Ezt követően rövi­den összefoglalta a csütörtö­kön történteket. Elmondta: a tegnapi megbeszéléseken szó volt a BTK és a bünte­tőeljárási törvény módosítá­sával kapcsolatos kérdések­ről', valamint az erőszakos megoldásokat kizáró jogi ga­ranciákról. Középszinten konszenzus született abban, hogy a tárgyalófelek minden olyan megoldást támogatnak, amely erősiti az ^állampolgá­rok biztonsággérzetét. A fe­lek egyetértettek abban, hogy a katonák által elkö­vetett köztörvényes bűncse­lekményeket ezentúl bíróság­nak kell tárgyalnia. Csütörtökön külön kiemelve tárgyalták a háromoldalú megbeszélések nyilvánossá^ góró!. Megállapodtak, hogy ezentúl a középszintű tár­gyalásokon mindvégig jelen lehet a sajtó. Ugyancsak nem látják akadályát annak, hogy a Magyar Televízió heti rendszerességgel adjon tájé­koztatást a háromoldalú megbeszélések menetéről. Pénteken a középszintű bi­zottság a választójogi tör­vénnyel kapcsolatos kérdé­sek megvitatásával folytatta munkáját. Dőlt betűvel A fiúk Szemlesütve, iszégyenérzettel írom e sorokat! Nem men­tem ki Prágába, nem ültem a budapesti csehszlovák nagykövetség elé. Én csak dolgoztam idehaza, szándéka­im szerint a többpártrendszerií, demokratikus Magyar- országért, egy igazi jogállamért. Nem először számitok rosszul: egy kis ülősztrájk az utcán, fenyegetés halálug­rással a tizedikről — már ezekből is kimaradtam. Pedig ezt honorálja a nyilvánosság, /és ez ad hírnevet. Hovato­vább az abnormális, a meghökkentő, a rendkívüli jelent értéket ebben az országban. Minden demagóg felhang, vagy szándék nélkül mondom: alighanem most kellene lerakni a kalapácsot, a kaszát, vagy a tollat, és egy fél­órácskát vagy órácskát tiltakozni a megőrzésre érdemes, vagy követendő új értékek védelmében. A fiúk kimentek Prágába, ott a csehszlovák rendőrök fogságába estek, és azóta nemzeti hősnek tekinti őket a tájékoztatás. Az újságok hétfő óta címoldalon foglalkoz­nak kálváriájukkal, családi hátterükkel, vélt vagy valós megaláztatásukkal. A rádió és a televízió főhírként tá­lalja a prágai tüntetés magyar vonatkozású utóéletét, megszólaltatva itthoni barátokat és hozzátartozókat. A tömegkommunikáció egyszerre sugall drámát és hősies helytállást. Hirtelen a szöuli aranyérmes gyerekek jut­nak eszembe. Egyikükről sem hallottunk annyit, mint most a prágai fiúkról. Pedig hát amazok tényleg dicső­séget hoztak a hazának: győzelmet, aranyérmet, Him­nuszt. Ügy érzem, azt akarják most belém sulykolni, hogy az egész ország a Prágában őrizetbe nettekért remeg, s ag­gódva figyel a híradásokra: mi van a fiúkkal a szomszéd fővárosban? Ám a közvélemény mintha bölcsebb lenne, mint némely, a tájékoztatásban dolgozó kollégánk. An­nak ellenére, fiogy az előbbiek valószínűleg nem tudják azt, amit az utóbbiaknak illenék: a csehszlovák hatósá­gok jó előre közölték, hogy tudomásuk van magyar fia­talok Vencel téri fellépéséről, lés magyar tévés csoport kiutazásáról. Sőt azt is megmondták, hogy nincs mód­juk külön bánásmódban részesíteni hívatlan „magyar barátaikat". Következésképp a történtekben semmi meg­lepő nem lehetett az érintettek számára. Ha valaki most azt gondolja, hogy az i„ortodox”, „sztá­linista”, „kriptokommunist”, a ’68-as párgai tavasz szel­lemiségét és örökségét nem vállaló prágai vezetés mellé akarok állni, az téved. Időszerűnek tartom a magyar kormány állásfoglalását — a ’68-as „testvéri segítség- nyújtásban” való magyar részvétel elítélését. A tünteté­sekkel kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy egy hatalomnak mindig akkor volt szüksége a rendőrség be­vetésére, amikor oka volt a félelemre. A demonstráció­kat csakis a tömegek avathatják tüntetéssé! Vagyis ha egy összejövetel politikai mondanivalójára nincs „vevő”, akkor abból aligha lesz tüntetés. Ha viszont azzá dagad, akkor rendőr attakkal csak ideig-óráig lehet visszaszorí­tani. Hiszen szelleme ragályos kórként terjed a nép kö­rében, s előbb-utóbb — mint a puskaporos hordó — rob­ban. Prágában most tüntetés volt, amit az ottani hatalom — az ottani felfogás és az ottani törvények szerint — szétveretett. Sőt, néhány száz tüntetőt őrizetbe is vete­tett. A lefogott magyarok között voltak hivatásukat tel­jesítő újságírók és politikai szándékkal Prágába utazott fiatalok. (Tudósítóként vagy politikai okokból ott lenni persze nem egészen ugyanaz, és kár, hogy a hazai tájé­koztatás e tekintetben sem volt differenciált.) Akárhogy csűrjük-csavarjuk ja dolgokat, egy ország törvényeit min­den odaérkező külföldinek kötelessége tiszteletben tarta­ni. Az adott törvényekről természetesen mindenkinek meg lehet a véleménye, de a véleményalkotás és a tör­vény (megsértése két külön kategória. Ilyenformán az ember csak csodálkozik, amikor azt látja, hogy'a.Jogál­lamiságért folyó küzdelem élharcosai szállnak szembe a törvénnyel, még ha azt Prágában is fogalmazták. A történtek más tanulsággal is szolgálnak. Azt jelzik, _ hogy erősödik a rosszul értelmezett nemzeti büszkeség: az a fajta felfogás, hogy zsebünkben a bölcsek köve, bir­tokunkban. a kizárólagos jog mások — hlépek és kprrná- .--- 1 - I.Í-I.Í—jit.i— w'—— ISVoiriirimi c— n yák — kioktatására: ’Csak éinlékeztétni szeretnék' árra; hogy ez a szerencsétlen sorsú magyarság — itt a JKárpát- medencében, a harci utak kereszteződésében — mily so­kat szenvedett a nagyhatalmi gőg jniatt. Kár lenne, ha hasonló hibába esnénk, s valamiféle vélt igazságra hi­vatkozva most mi lennénk másokkal szemben gőgösek. Különösen, hogy nagyhatalom lsem vagyunk. A gőg így már nemcsak visszataszító, de nevetséges is.

Next

/
Thumbnails
Contents