Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-03 / 181. szám

1989. augusztus 3., csütörtök o Megcsonkított Gynlatex Rt. Ismét szegényebb a megye — A profit is átvándorolhat Van esély a tervezett osztalékra Fotó: Veress Erzsi Ma még nehéz egyértel­műen megmondani, győztes­ként, avagy vesztesként ke­rült-e ki a gyulai harisnya­gyár a budapesti központ társasággá szervezési akció­jából. Mindenesetre a gyu­laiak a tiltakozásokkal és azzal, hogy egykönnyen nem adták be derekukat a központi vezetés életképte­lennek tűnő tervéhez, annyi­ban győzelmet arattak, hogy az rt.-ként működő gyár­egység előtt olyan feladatok állnak, melyekre van pénz­ügyi fedezet. S remélhetően a dolgozók folyamatos mun­káját nem szakítja félbe szubjektív döntés. Am a mérleg nyelve kétségkívül a veszteség oldalára billent, mert a kiharcolt jogok lé­nyegesen kevesebbet nyom­nak a latban. Hiszen az átszervezés kö­rüli hercehurca igencsak sú­lyos mínuszokat jelent a gyár júniusi könyvvitelében még akkor is, ha ma szám­szerűen pontos adatot nem tudni. Arról pedig, hogy a kompromisszum milyen konkrét tervváltozatnak kö­szönhető, és a részvénytár­sasági forma jelent-e új perspektívát a gyulaiak szá­mára, Vidó Miklóssal, az rt. igazgatótanácsának tagjával beszélgettünk. Önzetlen gesztus? — A vállalati tanács ere­deti döntése, miszerint for­góeszközünk közel százmil­lióval kevesebb, nem válto­zott. Tehát csak egy olyan módosított tervben tudtunk kiegyezni, mely a szűkös forrásokkal is megvalósít­ható — mondja az igazgató. Ám, hogy a jócskán le­faragott pénz végül is mi­lyen feladatok vállalásához elegendő a jövőbeni, igen­csak szkeptikussá teheti még a laikust is. Hiszen a zavar­talan működés áráért a gyu­laiak azzal fizettek, hogy kevésbé feldolgozott termé­kek hagyják el a Gyulatex Rt. kapuját. Míg korábban a dobozi és a szeghalmi rész­egységben bérmunkával készre „agyusztálták” a gyu­lai harisnyát, addig a visz- szájára fordított jelenlegi felállásban a Budapesti Ha­risnyagyár a doboziak és szeghalmiak bérmunkaadó­ja. Persze, mondhatnánk azt is, lám az anyavállalat ke­gyes volt gyulai gyermeké­hez és nehéz helyzetéből ki­segítette. De az önzetlenségi gesztus mögül igencsak ha­tározott diktátum sejlik ki. Hiszen gyakorlatilag nincs egyébről szó, mint arról, hogy a Gyulatex Rt. tőkéjét több mint 90 százalékban le­gyező Budapesti Harisnya- gyár kivonta a korábbi üzem forrásainak egy részét, valószínűleg annak érdeké­ben, hogy a bérmunka sta­bil nyeresége az ö pénztár­cáját hizlalja. — Ennyire azért nem tra­gikus a helyzetünk — jegy­zi meg Vidó Miklós. — Tud­niillik, a lefogyasztott va­gyon- és forgóeszköz ellené­re is vállalkozhatunk nye­reséges termelésre. Sőt! Lé­tünk múlik azon, hogy év végién a tervezett vagyon- arányos nyereséget hozzuk, avagy sem. De meggyőződé­sem, hogy kellő szervezés­sel teljesíthető a fő részvé­nyes elvárása. A 16—17 mil­lió forintos osztalékalapot egy év alatt kigazdálkodjuk. Meg kell azonban jegyez­ni, hogy mindezek ellenére a megyéből ismét kifelé úszik a pénz, s jövőre a he­lyi vállalatok adóbevételei­ből már hiányozni fog a do­bozi és szeghalmi egységek része. R főrészvényes diktátuma Persze, a legtöbb honpol­gár, s valószínűleg a honi- atyák is meggyőződéssel szavaztak annak idején a kétségkívül joggal méltatott társasági törvénytervezetre. S efelől nem is lehet két­ségünk. Hiszen ez az a jogi keret, mely a piacgazdaság farkastörvényei között is le­hetőséget kínál az eredmé­nyes vállalatirányítás, ha úgy tetszik, vállalkozás meg­valósításához. Csakhogy, a tőkés gazdaságban a tulaj­donos a vállalkozásért egész vagyonával felel. Ám úgy tűnik, hogy átmeneti kusza hazai gazdasági környeze­tünkben az állami vagyon tulajdonosának kijelölt vál­lalati tanács és vezetés leg­feljebb a fizetését viszi vá­sárra egy-egy kockázatosabb lépés esetén. így fordulhat elő, hogy a Budapesti Harisnyagyár ön­maga sajátos átszervezésé­vel teljhatalmú irányítója, sőt diktátora lehet a rész­egységnek, miközben kocká­zatvállalásról alig beszélhe­tünk. Igaz, szó nem érheti a ház elejét, hiszen akadt vál­lalkozótárs is. Bár a negy­ven gyulai személy 400 ezer forintos és a két budapesti kisszövetkezet 100-100 ezer forintos tőkejegyzése nem jelent olyan részvénytöbbsé­get, mely betölthetné a fő­részvényes döntése feletti kontrollt. Sőt, a részvény- társaság alapszabályát a közgyűlés úgy fogadta el, hogy a dolgozói, illetve a magánszemélyek részvényei a vállalati eredménytől füg­getlen osztalékkifizetés fe­jében lemondanak vélemé­nyezési jogukról. Ennek ellenére Vidó Miklós mégis bizákodó. Ügy véli, egy év után, ha a gyár osz­talékfizetése elfogadható ösz- szegre rúg, valószínű, más cégek is látnak fantáziát a társulásban. Persze az már a piac felvevőkészségén mú­lik, hogy egy jelentős tőkés társ csatlakozása esetén a Budapesti Harisnyagyár haj­landó-e kényszerből lemon­dani a részvények többségé­ről, avagy a termékek pers­pektivikus piaca esetén újabb részvényeket bocsát ki. De mindenképpen elő­nyösebb lehet, ha egy-egy részvénytársaságban a tulaj­donosok aránya egészsége­sen oszlik meg, hiszen ez esetben nagyobt? a valószí­nűsége annak is, hogy a kü­lönböző érdekű részvénytár­sak vitájában kikristályoso­dó döntések valóban majd jó célt szolgálnak. — Én azért úgy vélem — magyarázza az igazgató —, azzal, hogy félkész terméke­ink mellett 5 millió zoknit is készre gyártunk, és így továbbra is a budapesti gyár legnagyobb beszállító­ja leszünk, közvetetten is kapcsolatba kerülünk a pi­accal. S ez a közeg azonnal leméri a termékeink minő­ségét. Tehát hathatós ob­jektív kontroll minősíti munkánkat. Várakozásaink szerint a piaci környezet a kizárólagos döntési jogkör­rel bíró fő részvényes Buda­pesti Harisnyagyárat is ar­ra kényszeríti majd, hogy üzemeiből jó minőségű áru kerüljön a kereskedelembe. S bízom abban, hogy év vé­gén a vállalati tanács reáli­san értékel és a fejlesztések a valóban jól jövedelmező gyárakhoz kerülnek. Új köntüsben Arra a kérdésünkre, hogy valójában milyen változást hozhat egy volt vállalati igazgató életében részvény- társaság igazgatótanácsi tag­jaként irányítani, Vidó Miklós elmondta, hogy lé­nyegesen kevesebb önálló­ságot, mint korábban. Vi­szont egy gyárigazgatóhoz hasonlítva kedvezőbb a hely­zete, mert több a lehetőség. Sőt, úgy ítéli meg, egy osz­talékérdekelt rt.-közgyűlés, ha sorozatös eredményeket tudnak felmutatni, a gyu­laiak malmára hajthatja a vizet. Ám hogy konkrétan mi­lyen is egy részvénytársasá­gi vezetés összetételében és a hierarchiát illetően, arról a hétköznapi ember, de ta­lán még a vállalati vezetők jelentős része is csak igen keveset tud. Nos Gyulán je­lenleg egy igazgató helyébe lépett a háromtagú igazgató- tanács, melyek egyenrangú félként irányítanak. Bár ezt felfoghatjuk úgy is, három piacorientálton gondolkodni és menedzselni képes ügyes szakemberre bízta a Buda­pesti Harisnyagyár tulajdo­nát. Ám a tények egyelőre azt igazolják, hogy Gyulán csupán a titulus változott. Tudniillik Vidó Miklós, volt igazgatón kívül a másik két igazgatótagsági jogot a fő­könyvelő, illetve a volt sze­mélyzeti osztályvezető kap­ta. S mindenesétre érdemes elgondolkodni, vajon a könyvelés csínját-bínját ra­gyogóan ismerő közgazdász egyik napról a másikra le­het-e sikeres menedzser? Azelőtt pedig mindenképpen értetlenül kell állnunk, hogy egy személyzeti vezető ké­pes-e egyik napról a má­sikra menedzserként gondol­kodni. Netán a káderpoliti­ka hagyományainak folyta­tásáról lenne szó „kapitalis­ta” köntösbe burkolva... ! Az igazgatóság munkáját egyébként háromtagú, úgy­nevezett 'felügyelő bizottság ellenőrzi. Közülük az egyik tag a dolgozókat, a másik kettő a számlavezető pénz­intézetet és a Budapesti Ha­risnyagyárat képviseli. S te­gyük hozzá, nem társadalmi munkában. A huzavona után, ha meg­törve és megfogyatkozva is, de a gyulaiak mégis re­ménykednek, hogy türelem­mel, kölcsönös bizalommal, eredményes év lesz mögöt­tük. Bár úgy tűnik, amíg a tu­lajdonosi jogokat nincs bá­torsága senkinek letenni az állampolgárok kezébe, addig önmagában egy átszervezés­től tartós sikert csak re­mélni lehet. Rákóczi Gabriella MEGVÉTELRE FELAJÁNLJUK a vállalatunk szanazugi hétvégi üdülőjét A 800 négyzetméter alapterületen levő, különálló 4 db ház, társalgó, konyha, fürdőszoba, WC, négy család részére kényelmes üdülést biztosít. Érdeklődni lehet telefonon vagy levélben Békéscsabai Autójavító Vállalat 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 62. Telefon: (66) 26-454. ☆ ☆ ☆ Egyedülállóan látványos, erotikus show A TRÓFEA BÁRBAN, augusztus 3-tól, minden éjjel 23 órakor A VÁMPÍR című EROTIKUS-TÁNCOS SHOW. Ördöngös táncosok, ragyogó táncosnők. Különleges italok, légkondicionált üzlet. Asztalfoglalás: 21-622. Beke Károly vállalkozó — A'L^SLé* tLu. (rfl -------------------------­0 vár Mondom, mint a varjúmadár: kár, kár, kár. De nagy kár, hogy lassan kifelé megyünk a várszínházi nyárból. Mégis csak más a gyulai hangulat, amikor teátristák színesítik a várost, itt is, ott is egy-egy ismert színészbe botlik az ember, esténként pedig elkezdődik a nagy szer­tartás, a játék. Évadok végeztével, amikor elcsendesedik a tó környéke, valami hiány szorongatja szívemet. Még melegen süt a nap, forr az élet a strandokon, de érzem, I egy fontos dolog elmúlt, már csak emlék. Gyulán járva mindig szakítok időt'magamnak, hogy legalább egy kis kitérő erejéig elautózzak a vár előtt. Hideg őszidőkben, » ködös reggeleken hinni se merem, hogy itt még egyszer rövid ujjú ingben igyekszünk színi előadásokra. Havas téli napokon béke száll gondolataimra, és remény, hogy lesz még tavasz, eljön a nyár, akkor pedig színháznak is kell lennie. Nem sok jó mondható az elmúlt évtizedek magyar kultúrpolitikájáról, de az mindenképpen javára írandó, hogy hagyta, segítette egy színház megszületését, életét. Nagyálmú lokálpatrióták kellettek ide, akik tud­ták a jelszót, amelyre a pénzes kazetták zárjai nyílnak, és ismerték a hangot a közönség szívéhez. Sokszínű, többszólamú lett Gyulán a színházi nyár, végvárhoz mél­tó, messzire sugárzó, vezérlő csillag. Ó, azok a csillagok! Nyáresteken, benn a várudvarban, amikor az alkalmi játszótéren komoly komédiák történnek, gyakran nézek az égre, a hunyorgó fénysátorra. Választottam magam­nak ott fenn, egy pici szentjánosbogarat. Mindig üdvö­zöljük egymást, hisz ígérete szerint darab ideig üzene­teket közvetít számomra. Ö, „aki látta Hannibál hadát”, de sok megrendítő színházi este tanúja volt itt. Hu­szonhat évadon át. Felsorolni sem lehet mindazokat, akik életük egy darabját égették a gyulai éjszakába, és jaj de sokan vannak, akik el is lobbantak, akikre már csak I emlékezhetünk. Izgalmas nagyasszony, Stefanik Irén! Túl az ismeretlen határon, ahonnan még nem tért visz- sza senki, emlékezetes még az a legelső, huszonhat év­vel ezelőtti, gyulai siker? Színészkirály, Latinovits Zol­tán! Miért kellett örökre elnémulni? Nem volt elég a beszédes hallgatásból, Gyulán, a Néma levente szere­pében? Kárpótol-e csillagok ragyogása a kedves, csa­csogó, csupa nőiesség, sebezhető tisztaságú Dómján Edit elmúlásáért? öze Lajos! Hűséges emberünk! Mi­féle csapodárságba estél, hogy már csak az emléked jár Gyulára? Ki fogja eldudorászni helyetted, hogy aquincumi- lányok, mi lesz veletek? Könnyeink se szá­radtak el, hangja még itt rezeg a falak között: Szirtes Ádámot temetjük. De hiszen csak játék, csalóka komédia ez a földi lét. Akkor pedig ugyan mit számít, hogy a képzeletben vagy rizsporos parókában lépnek a nagyérdemű publi­kum elé a színjátékosok? Köztünk marad Mészáros Ágika, Rajz János, Kálmán György, Márkus László, és mindenki, akinek jelenése volt Gyulán. Nekünk ír Ily- lyés Gyula, Jékely Zoltán. Szellemóriások segítenek el­igazodni botladozó útjainkon. Kő kövön meddig marad? Valóságos csoda, hogy Gyulán úgy rakták egymásra a téglákat, hogy túlélték évszázadok földmozgásait. Nagy királyunk. Mátyás fia is volt itt úr. Kerecsényi vitézei véreztek falainál, tö­rök bitorolta, kurucok ostromolták. Most pedig a 130 évvel ezelőtti fegyverletételre emlékezünk, magyar módra, mai virtussal: „csupán” az emlékmű nem ké­szül el az átadás napjára, a beszédek — kis kiigazí­tással — elhangzanak. Ha valami vígjátéki rendező szomorú komédiát vezényelne, éppen így csinálná, ahogy mi alakítjuk életünket. Reped a vár fala? Tol- dozgatjuk, és sopánkodunk. Közben számoljuk, vajon meddig bírja? És mi túléljük-e az elfecsérelt kusza időket? Jó, hogy színház is van a világon. Tükör, amelybe nézhetünk, s egy kis fintorral vigasztalhatjuk magun­kat. Hopplá! Andódy Tibor A BRIKETT HÁZHOZSZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGÉT MOST MEGTAKARÍTHATJA! Az Alföldi Tüzép Vállalat, a Dorogi Szénbányák, a Mecseki Szénbányák és a Pápa-teszéri ÁFÉSZ közös akciója 1989. aug. 1-jétől 15-ig A LAKOSSÁGI ÉS KÖZÜLETI VÁSÁRLÓK RÉSZÉRE. Akik dorogi vagy mecseki brikettet vásárolnak az Alföldi Tüzép Vállalat telepein, azoknak a közigazgatási határon belüli házhoz szállítás ingyenes. További kedvezményként minden 10 mázsa megvásárolt dorogi vagy mecseki briketthez 1 cs. szupernóva alágyújtóst adunk díjmentesen. A Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat a gyomaendrődi ABC-kisáruházába PÁLYÁZATOT HIRDET BOLTVEZETŐI ÁLLASRA. A munkakör betöltéséhez boltvezetői képesítés szükséges. Jelentkezni lehet levélben vagy személyesen: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 22. I. em. 23-as ajtó, a személyzeti vezetőnél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents