Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-25 / 200. szám

Hevesi József, a cigány­ügyi koordinációs bizottság vezetője szerint a cigány- lakosság körében régóta fo­lyik a munka, de látványos eredményeket nem mond­hatnak magukénak. Kiemel­te ugyanakkor, hogy me­gyénk több településén él a cigányklubmozgalom, ami nagyban segíti az értékes hagyományok megőrzését, az életmódváltozást, és igyek­szik pótolni a tudati elma­radást. Szakmai hozzáértés­sel, nagy emberszeretettel, türelemmeL kell yelük fog­lalkozni, befonva azokat a cigányembereket is, akik munkát vállalnak saját kö­zösségük felemelése érde­kében. Befejezésül meg­nyugtatta a jelenlévőket, hogy a megyei tanács mű­velődési osztálya és a bi­zottság — az adott lehető­ségeken belül — továbbra is biztosítja a ' feltételeket. * * * Az elismerésben részesí­tettek egyikét, Herczeg Ta­mást — a békéscsabai Tég­la Közösségi Ház népműve­lőjét —, Gyomaendrődön ke­restem meg, ahol éppen ci­gány családi tábort vezetett. Barátságos gyerekzsivaj Képlett pedagógus foglalkozik a gyerekekkel Fotó: Béta Ottó fogadott, amikor beléptem a közösségi helyiségbe. A kö­zös asztal mellől figyelték a videoprogramot. Félrevonva Herczeg Tamást, a tábor céljairól és körülményeiről kérdeztem : — A megyei művelődési központ szervezésében pá­lyázatok és egyéb támoga­tások alapján immár több­éves hagyományra tekint vissza a tábor — mondta. — Alapvető célként a helyes életmódminta kialakítását és a szabadidő kultúrált eltöl­tését jelöltük meg. A megye több kistelepüléséről érke­zett hat családot — ők a cigánysegítő javaslata alap­ján kerültek a táborba —, gazdag program várta. így például megnézték Böjté József Vigyél magaddal cí­mű dokumentumfilmjét, amely után beszélgetésre is sor került a rendezővel. Ki­rándultunk Szegedre, ellá­togattunk a dorozsmai ci­gányközösséghez. Czinanó Antal és családja most először van ilyen tá­borban : — Igaz, hogy a bé­kési cigányklubbal már jártunk Bulgáriában — mondta a családfő —, de így, a gyermekekkel együtt még nem pihenhettünk. Ilyen rossz családi körül­ményeket én még nem lát­tam — emlékezett vissza a felesége a nagyhatású do- kumentumfiknre. — Több helyre kéne elmenned — igazította ki a fiatal férj. A cigányság felemelkedé­sének lehetőségeiről beszél­gettünk. Herczeg Tamás vé­leménye szerint struccpoli­tika lenne nem figyelni rá­juk. A 6-800 ezres cigányla­kosság sorsa előbb-utóbb az egész társadalomra hatással lesz. Czinanó Antal állította, hogy a cigányságnak össze­fogásra van szüksége. A ki­törési ^lehetőség biztosítása — az erőteljes hagyomá­nyok miatt — a cigánykö­zösségek nélkül nem megy. Igaz, óriási a visszahúzó erő. A társadalom többi tagjá­nak a toleranciája is alap­kérdés lenne. Egy rossz em­léket idézett fel ezzel kap­csolatban : „Amikor a fele­ségemmel szórakozni akar­tunk menni a diszkóba, a tulaj nem engedett be, mert cigányok vagyunk.” — A'le- épülő életszínvonal egyre türelmetlenebbé teszi a tár­sadalmat — magyarázta Herczeg Tamás, majd így foglalta össze a beszélge­tést: — A cigányság első­sorban nem pénzügyi segé­lyekre szorul, hanem olyan élethelyzetbe kell őket hoz­ni, ahol maguk is megtalál­ják egyéni boldogulásuk út-' ját. Ennek eléréséhez türe­lemre, megértésre és nagy figyelemre van szükség. Krausz N. .Tamás A szeghalmi Sárréti Tej üzemeiben az év első hét hónap­jában a tízdekás szendvicstúróból csökkent a vásárlás, így a termelés is. Ez idő alatt a tervezetthez képest alig 86 szá­zalékra módosult a teljesítés Fotó: Béla Ottó Békés megyei eltiadók a társadalom-orvostudományi kongresszuson, Szegeden „Az egészségmegőrzési program társadalomtudomá­nyi kérdései” — ennek a fő­témának az elemzéséért ren­dezik meg ezekben a napok­ban a Társadalom-orvostu­dományi Társaság VIII. kongresszusát Szegeden., a SZOT Forrás gyógyüdülőjé­ben és a Csongrád Megyei Tanács épületében. 1975-ben volt Szegeden legutóbb az V. kongresszusa a társada­lom-orvostudomány műve­lőinek. A nemzetközi rangú tudományos eseményt a sze­gedi Szent-Gyöngyi Albert Orvostudományi Egyetem Társadalom-orvostani Inté­zete szervezte. Fővédnöke, dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter, aki a' ma délutáni- plenáris ülésen „Az egészségmegőrzés dilemmái Magyarországon” címmel tart előadást. Mint a kongresszusi bekö­szöntőjében dr. Zalányi Sá­muel, a szervezőbizottság el­nöke kiemelte, a hazai egészségügy orsizágos reform­jának fóruma -kell, hogy le­gyen ez a rendezvény. A csaknem kétsizáz előadás színvonalasan és széleskö­rűen öleli fel a fájdalmas panaszokkal bajlódó társada­lom egészségügyi helyzetét és kilátásait. Az előadók kö­zött szép számmal szerepel­nek megyénk egészségügyi szakemberei is. Például Hal­mos Miklósné, aki a gyulai megyei kórház-rendelőinté­zetet képviseli; a 14—18 éves fiataloknak a szexualitásra vonatkozó ismereteivel és a partnerkapcsolat magatar­tásformáival foglalkozik. Lé­vai Mihály gyomaendrődi ' gyógyszerész előadása címé­ben azt a kérdést veti fel, pótolja-e jogszabály az ész­szerű felvilágosító munkát a helyes gyógyszerkultúra ki­alakításában. Csányi Ágnes és Berták Éva egy orosházi fogyókúrástábor tapasztala­tait, illetve a gondozás problémáit ismertetik. A Bé­kés Megyei Köjál egészség- nevelési osztályáról Tóthné Bán Ildikó az új egészség- nevelési módszerek beveze­tésének- • hatékonyságvizsgála­táról beszél1. Békés megyei kutató szól a tartós busafogyasztás ha­tásáról, a holisztikus gondo­zásról és a Békéscsabán vég­zett egészségimegőrzési prog­ramról készült felmérés ta­pasztalatairól. A rendezvény támogatói között ott látjuk a Gyula és Vidéke AFÉSZ-t is. P. A. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. AUGUSZTUS 25., PÉNTEK Ára: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM H pápa szenteli fel a gyulai Kálváriát? Csatlakozás az Európa Nostrához Pécsett tegnap a városszé- pítők VIII. országos tapasz­talatcseréjének első napján délelőtt 10 órakor plenáris ülés kezdődött a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola nagy­termében. Az ülést dr. Már­ton István, a pécsi egyesület elnöke nyitotta meg, Rövid bevezetőjében megemlítette a városban elért sikereket, majd Pécs történelmi múlt­járól beszélt. Ezt követően dr. Molnár Zoltán, Pécs tanácselnöke a város elkövetkezendő felada­tait ismertette. Felszólalásában őt S. Hege­dűs László, a szövetség elnö­ke (egyben a Magyar Nép­párt elnöke) követte. — Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a politikát — mondta. — Az utóbbi egy év gyökeres vál­tozást hozott Magyarorszá­gon. Kialakulóban a hata­lommegosztás feltételei, elő­rehaladnak a többpártrend­szer lehetőségei is. — Kiemel­te, hogy mindezek történel­mi jelentőségűek és a kül­föld is nagy figyelemmel te­kint a változásokra. A szövetséghez kapcsolód­va felhívta a résztvevők fi­gyelmét a kultúra elsődle­gességére. Helyre kell állíta­ni a történelmi értékeinket, és továbbra is fáradozni kell az ország szépítésén, mert ez hangulat- és magatartásbe­folyásoló erőt jelent a tár­sadalom számára. A szerve­zetről szólva még elmondta: társadalmi szervezetként mű­ködnek, s mindez nagyon fontos ahhoz, hogy az Euró­pa Nostra Nemzetközi Szer­vezetéhez csatlakozni lehes­sen. Ezután Baráth Etele ál­lamtitkár azt hangsúlyozta: a forradalmi helyzetben kap­janak különös figyelmet ér­tékeink, amit sok esetben in­kább leromboltunk, mint megőriztünk volna. Létfon­tosságúnak ‘tartotta a tele­püléspolitikát, ezen belül a természetes környezet, a piac, az épített környezet és az infrastruktúra szoros ösz- szekapcsolását. Ezt követően dr. Csáky Csa­bának, a szövetség titkárá­nak beszámolója hangzott el. Itt kerültek szóba a vá­lasztások is. Megyei vonatkozású fel­szólalás is elhangzott. Nád­házi András, a gyulai egye­sület és az Országos Ellen­őrző Bizottság elnökeként ka­pott szót. A szövetség pénz­ügyi helyzetére a „szűkös anyagi eszközök” kifejezést használta, s úgy fogalmazott, ezek még elegendőek az ér­demi munkához. Sajnálatát fejezte ki, amiért a helyi ta­nácsok (országszerte) azt ké­rik a szövetségtől, hogy az vállaljon át különböző tár­sadalmi feladatokat tőle. Legvégül erkölcsi támogatást kért az egyesületektől a gyu­lai barokk Kálvária felszen­telésének szervezéséhez, amit a terveik szerint II. János Pál pápa szentelne fel 1991- ben. Az ülés után gazdag programon vehettek , részt a küldöttek. Ma szekcióülése­ket tartanak több témában, és a konferéncia szombaton ér véget a beszámolókkal, hozzászólásokkal és szavazá­sokkal. Herpai Attila Nem kértek menedékjogét A kormány kész az együttműködést előmozdító, a szakszervezettel kialakult konfliktus rendezését segítő eszmecserére. Kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács rendkívüli ülésének összéhívását, tekintettel ar­ra, hogy például a bérek kérdése nem oldható meg pusztán a munkavállalókat képviselő szakszervezetek és a kormány közötti megálla­podásokkal. Egyebek között ez is elhangzott csütörtökön, a kormány ülését követő ha­gyományos szóvivői tájékoz­tatón. Bajnok Zsolt kitért arra is, hogy a kormány újó­lag megerősítette: szeptem­berben, figyelembe véve a szakszervezeti szervek állás­pontját és véleményét is, komplex módon áttekinti a hús- és gabonatermelés egé­szének helyzetét. Horn Gyula külügyminisz­ter a magyar külpolitikát érintő kérdésekről szólva el­mondta, hogy jelenlég 150- 200 ezer NDK-áHampolgár tartózkodik Magyarországon, Növekszik azoknak a száma, akik nem kívánnak vissza­térni hazájukba. Eddig egyet­len keletnémet *állampolgár sem fordult a magyar ható­ságokhoz menedékjog-kére­lemmel. Mai számunkból: Vigyázat ! A tetőn dolgozjgatjnak (3. oldal) Arad megyei tapasztalatok (3. oldal) Újabb nyerési lehetőség (4. oldal) Heti rádió- és tv-műsor (5—6. oldal) Nagyüzem a lovaspályákon (8. oldal) Miről Írunk szombaton? Pozsgay Imre nyilatkozott lapunknak a oida» Ki kap a kalapból? (10. oldal) Mi a közös az egyiptomi, a kubai és a magyar gazdaságban? (11. oldal) Árulkodó ajkak (12. oldal) Az elmúlt héten, a megyei tanács épületé­ben a művelődési osz­tály és a cigányügyi koordinációs bizottság közösen elismeréseket nyújtott át mindazon népművelőknek, könyv­tárosoknak, családsegí­tőknek, akik szívügyük­nek tekintik megyénk cigány lakosságának sorsát. Több megértésre van szükség

Next

/
Thumbnails
Contents