Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-23 / 198. szám

1989. augusztus 23., szerda

Az alapkő

Már jó három órája tart a városi párt- bizottság ülése, mikor Pista bácsi szólásra emelkedik. Egy pillanatra mindenki elnémul, s rászegezi tekintetét. Vajon mi újat tud mondani az öreg? Láthatóan indulatos, de keményen fegyelmezi magát.

Nem cifrázza mondandóját, a dolgok közepébe vág. Azt az épületet védi, melynek alapkövét ő tette le. Mert hová is lenne a világ, ha a kommunisták fgy fedél alatt lennének a kisgazdákkal, az MDF- esekkel, meg a többiekkel. Még a régi rendszerben sem volt erre példa.

Ezután hallgatjuk a fiatal pártbizottsági tag érvelését. Politikai rövidlátás lenne, ha nem adnák át a város lakosságának az épületet, még a választások előtt. Nem az ellenzék melengetéséről van itt szó, mondja, hanem arról, hogy az MSZMP igazolja: képes elébe menni a változásoknak, s szót tud érteni pz embrionális állapotban levő helyi ellenzéki kerékasztallal.

Figyelem a jelenlevőket. Mereven néznek előre, arcizmuk sem rándul — semmi kincsért sem árulnák el gondolataikat. Ha tudnák, az MSZMP KB székházában talán éppen ezekben a percekben közlik a sajtóval: a párt se politikai, se jogi szempontból nem érzi a politikai tárgyalások körébe tartozónak vagyoni kérdéseit; csak a tagságnak tartozik elszámolással, illetve az illetékes szervezetnek, amennyiben a pártbejegyzésre vonatkozó szabályok előírnák, hogy vagyonnyilatkozatot kell tenni. Ha tudnák, hogy az is elhangzik a sajtótájékoztatón: az MSZMP tradicionálisan a munkahelyi alapszervezetekre épített, ezért nem tud egyetérteni az olyan

jellegű kategorikus tiltással, amely ezeket kiparancsolná onnan. Forrong, változik az ország, és ie kisváros közélete sem lehet mozdulatlan. Bár az is lehet, hogy többen még mindig nem tudták megemészteni az információt, hogyan érhet mindössze 6 millió 900 ezer forintot a városi pártbizottság 'épülete.

Végül a pébé elnöke felolvas egy nyilatkozatot. Ennek az a célja, hogy az október 6-i pártkongresszus munkáját segítse. Kéri a pártbizottságot: fogadja el az október 23-a megünneplésével kapcsolatos állásfoglalást. Hiába áll ki azonban indítványa mellett az „épületes” elvtárs, mondván, hogy „nem szabad olyan ünnepnek lennie, melyből az IMSZMP kimarad” — leszavazzák. A testület többsége nyilván nem akarja a nemzeti kiegyezés jegyében megünnepelni az 1956-os népfelkelés napját, vagy meg akarja várni, hogy mire jutott a szakértőkből álló országos munka- bizottság.

Nem értik, a régi módon már semmi sem mehet tovább; az értékek megőrzése mellett csakis >a reformkommunistáknak lehet jövőjük a mai Magyarországon. A helyzet bonyolultságát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy miközben az ellenzék szinte már MSZMP-s módszerekkel tör a hatalomra (Király Zoltán, független képviselő nyilatkozata!), a párt még mindig önmagával van elfoglalva.

Hiszen kár lenne tagadni: vannak olyan felelős beosztású emberek, akiknek a józan gondolkodású állampolgárok értékítélete ilyen vagy olyan okból még ma sem számít különösebben; akikről igazából nem lehet tudni, kiért és miért lépnek fel. Szinte minden energiájukat az köti le, hogy az alapkövet vigyázzák.

Mert nekik is van egy.

Dányi László

B tavalyi megtorpanás után

Újra nyereséges az orosházi Mezőgép

Munka közben a korszerű folyamatirányító rendszer, amelyet a 30 millió forintos világbanki hitelből vásároltak

Fotó: Veress Erzsi

A napokban termelési tanácskozást tartott az orosházi Mezőgép Vállalat, ahol Szabó Ferenc igazgató ismertette a termelőegység önállóvá válásától a mai napig megtett útját.

— Az orosházi Mezőgép 1984 óta önálló vállalat. Ettől az időtől kezdődően 1988-ig négy éven keresztül nyereséges volt. Az 1987-es termelési évben kiemelkedő, mintegy százmillió forint nyereséget könyvelhettek el. A három gyárból (orosházi, mezőkovácsházi, békési) álló Mezőgép dinamikusan fejlődött: emelkedett az ipari árbevétel, nőtt a tőkés export. Jelentős beruházásokat valósítottak meg, melyek döntően termelés jellegűek

voltak. Üj technikát vásároltak : edzőgépeket, fogiazó- gépeket, számítástechnikai berendezéseket. Emelteit korszerű információs rendszert és hatékonyabb szervezeti modellt hoztak létre. Dolgozóik fizetése évről évre emelkedett.

Megtorpanást jelentett viszont az 1988-as esztendő. Ebben az évben új termék- családdal kívánták a gyártmányszerkezetet bővíteni!. Felvállalták a Szovjetuniótól egy napraforgó-betakarítócsalód gyártását, évenként 1500 darabot kell kiszállítaniuk. A feladatot egy év alatt műszakilag megoldották (nullszéria legyártáisa nélkül). Ebben az időszakban — a termelési cél elérése érdekében —, vásárolták meg a békési gyárat is. A nagy kockázat, a kedvezőtlen szabályozók, a saját erő helytelen, felmérése és a terKlna áll a Computerworld-Számítástechnika július 29-1 számának fókuszában : az a Kína,

amely Június 4-e előtt tulajdonképpen már-már a felzárkózásra sandíthatott. Hiszen Kínának — 1984 óta — már van saját szuperszámítógépe; a Great Wall Corporation — ha nem is kielégíts mennyiségben — de gyártja a Magyarországra Is exportált személyi számítógépeket; a pekingi egyetem informatika tagozatán egyre hatékonyabb a szakemberek képzése.

A véres pekingi események előtt nem voltak ritkák azok a beszámolók és tanulmányok, amelyek azt mérlegelték, mlmelési folyamat hiányosságai felemésztették a vállalat tartalékait. így 1988-ban veszteségesek lettek.

Két hónapig tartó elemző munka után kidolgozták az 1989-ben megvalósítandó vállalati intézkedési tervet, amelynek keretében biztosították a rendelésállományt, helyreállították a vállalat fizetőképességét, szerkezet- átalakítást hajtottak végre és szigorították a termelés minőségi ellenőrzését. A kollektíva erőfeszítései nem maradtak eredménytelenek: az idei első félévben az ipari bevétel elérte az 550 millió forintot, a nyereség megközelítette a 20 milliót. A feszített terv teljesítése után a dolgozók átlagosan 13 százalékos bérfejlesztésben részesültek.

kípp lehetne betörni az erőteljesen védett kínai számítógéppiacra. Mára mindez megváltozott. Kína ma már nem vonzó piac, azok a vállalatok — IBM; Wang, Olivetti, Data Generál, Hewlett Packard, DEC —, amelyek eddig elégedettek voltak a kínai üzletekkel, most aggódva figyelik a politikai fejleményeket. A kínai főváros számítógépipara gyakorlatilag megbénult; a külföldi cégek többsége Hongkongba vonult vissza, ott várják ki az események Jobbra fordultát.

A távközlési eszközök sorsa Is tanulságos. Korábban a kínai kormány vállalta a nyitást a deA harmadik negyedév vége felé közeledve jogos reményük a tőkés export 400 miililió forintos elérése és valószínű, hogy szeptember végére árbevételük eléri az egymiüliárd . forintot. Az utolsó negyedévre a tőkésexport és a belföldi megrendelések teljesítése a fő feladatuk. Emellett elkezdődött a jövő év gazdasági- és piaci munkáinak előkészítése.

összefoglalva megállapítható, az Orosházi Mezőgép Vállalat a tavalyi év nehézségei után talpra állt, a három gyár vezetése és kollektívája egységes, eredményes félév után várhatóan nyereséggel zárja az idei esztendőt.-papp mokratikus világ felé, a ez kifejeződött a nemzetközi távhívó hálózatba való bekapcsolódásban is. Az országba került technikai eszközök a tüntetés néhány napjában azonban a diákokat szolgálták: a telefaxok, telefonok

ontották a híreket, amelyeket a kormány Igyekezett titokban tartani. Nem csoda, hogy a testület a katonai beavatkozást követően azonnal a távközlő hálózat ellen fordult: a telefonvonalak nagy részét átvágták, az élő vonalakat pedig lehallgatják. A kínai lakosság nagy részének — még a főváros vonzáskörzetében Is — fogalma sincs a vérengzésekről, a vidéken élők nem hallottak a vezetésben folyó hatalmi harcokról.

Egészében — Immár mű oldalról is — úgy tűnik, Kínának Ismét sikerült egy nagy ugrást tennie: hátra.

Lőnek a számítógépiparnak?

I ; ;

■

'

Békésben is kritikus a helyzet

Békésben még nincs hús- hiány! — jelzi a Népújság múlt heti számában megjelent cikk címe. Azonban a „még” szócskával már sejtetni engedi, hogy nem tudni, meddig tart ez az állapot.

A sertéshústermeléssel foglalkozó szakmai körökben a kritikus helyzet nem okozott meglepetést. A termelők aggodalmai és jelzései — mint oly sok más esetben is — süket fülekre találtak. Sőt a kormányzat irányelvként fogalmazta meg, hogy a sertéshústermelést évente 2-4 százalékkal csökkenteni kell. A nyolcvanas évek közepén még arra voltunk büszkék, hogy minden állampolgárunkra jut legalább egy sertés. Akkor még ugyanis az ország sertésállománya meghaladta a 10 milliót. Ma már ez a szám 6-7 millió között mozog. A sertéslétszám jelenlegi csökkenése több mint kétszerese annak, amit pár évvel ezelőtt a termelők neheztelése ellenére is megfogalmaztak. Azok a nyilatkozatok, amelyek ma átmeneti és szervezési problémákat erúlítenek, megítélésem szerint nem tükrözik a várható valós helyzetet.

agonizáló

kisüzem

Ha termelői oldaliról közelítjük meg a jelenlegi állapotot, akkor érthetővé válik, miért csökken a sertéshús- termelés. Fő ok a gazdaságtalan, veszteséges vagy éppen minimális eredményt íhozó termelés. Hogy miért gazdaságtalan a termelés ?

Erre a számítás igen egyszerű, hiszen a költségek meghaladják a hozamokat, vagyis az árbevételt. Ma már az olcsóbban és gazdaságosabban termelő kisüzem sem bírja el ezt a közgazdasági kényszert.

Az ágazat költségterhei- nek meghatározója a takarmány, ugyanis aiz összes költség 70-75 százalékát teszi ki. A kormány azt a gyakorlatot követi, hogy a takarmányok árát lényegesen nagyobb mértékben emeli, mint az élő állatok és állati termékek árát. Az egyéb költségtényezők, mint az energia, a segédüzemi szolgáltatások vagy a jövedelemadóval és közteherrel növelt bérek pedig mind-mind tovább csökkentették a jövedelmezőséget.

Hogy mennyire válságban van a sertéságazat, azt bizonyítják termelési rendszerünk — a Mezőhegyesi Iparszerű Sertéshús Termelési Rendszer — partnergazdaságaink I. féléves értékelései is. Ezekből megállapítható, hogy a rossz közgazdaságkörnyezeti feltételek miatt ma az üzemek egy része

veszteségesen vagy nullszal- dóval állítja elő a sertést annak ellenére, hogy közösen partnereinkkel együtt mindent megteszünk a korábbi tartási, takarmányozási és szakmai színvonal megőrzéséért. A váltságtünet nemcsak a termelési rendszer termelő üzemeinél ész- ilelihető, hanem országosan is.

Sértődések

láncolata

Békés megyében és a legtöbb megyében is, sok nagyüzem hagyta abba a sertéshús-előállítást a gazdaságtalan termelés miatt. Először azok, akik hagyományos telepeken termeltek, így pl. a Kötegyáni Petőfi Tsz, az Orosházi Üj Elet Tsz. Ma már azok is fontolgatják a felszámolást, amelyek a szakosított teleprendszer felújítására nem képesek önerőből, például az Orosházi Dózsa Tsz, a Csabacsüdi Lenin Tsz. Becslésünk szerint a kistermelőknek csaknem 50 százaléka hagyta vagy hagyja abba a sertéshizlalást.

Békés megye az ország sertéshústermelésében mindenkor jelentős helyet foglalt el, hiszen a vágósertéseknek mintegy 10 ;záza!é- kát állítják elő, melyet akkor még monopolisztikus helyzeténél fogva, majdnem teljes egészében a Gyulai Húskombinát adott tovább más megyei társvállalatoknak, közvetítői díj mellett. Időközben úgy a termelők, mint más megyei vállalatok felismerték. ha az egy-két forint közvetítői díjat megosztják egymás között és nagyobb részét átadják a termelőnek, akkor ezzel nemcsak a termelőket segítik, hanem saját részü k re közvetlenebb és biztonságosabb piaci helyzetét teremthetnek.

Azt a lehetőséget, hogy a megyében előállított többlet sertéseket a termelők megyén kívüli vágóhidakra közvetlen is értékesíthessék, termelési rendszerünk és a megyei Teszöv is támogatta, hiszen a termelők érdeke ezt kívánta. A Gyulai Húskom-- binât a vállalati érdekeinek sérelmét az egész megye sérelmének véli, holott tudnia kellene, hogy Békés megye nemcsak,, a Gyulai Húskombinátból táplálkozik, hanem az állami gazdaságokból, termelőszövetkezetekből és a kistermelők ezreiből. Békés megye határai nem olyan zártak, hogy ha máshol húshiány lesz, akkor itt ne legyen, és hogy az élő sertéseket a termelők ne annak adják át, aki kedvezőbb feltételeket biztosít.

Csődveszély?

Ma már a megyei vágókapacitást meghaladó többletsertés igen kevés. Az állomány további csökkenése nemcsak megyei, hanem országos szinten is várható. Ha a kormányzati szervek nem tesznek intézkedéseket a- sertéságazat jövedelmezőségének javítására, akkor a lakosság húsellátását és a népgazdaság számára igen fontos ezportlehetöséget is veszélyeztetik. Az egész húsipari vertikum és a termelés teljes csődjét idézhetik elő.

A jelenlegi helyzet megszüntetése érdekében a termelők és a húsipar egyaránt sürgős és konkrét intézkedéseket vár. Jó lenne már tudomásul venni, hogy a termelők és a feldolgozóipar összeugrafásával sem lehet elodázni a bajokat és kibújni a felelősség alól...

Benkő Lajos, termelési rendszervezető, Mezőhegyesi Iparszerü Sertéstermelési Rendszer * * *

A mezőhegyesi termelési rendszer részéről Benkő Lajos, rendszerszervező „Békésben még nincs húshiány” című írásomra küldött válaszát szívesen vettem, már csak azért is, mert igen érdekes képet rajzol elénk a megyei sertéshústermelés, -forgalmazás, -feldolgozás feszítő kérdéseinek egy részéről.

Csatolt levelében viszont megemlíti: „— A cikk írója irritálóan és cinikusan írja le, hogy a megyében mások, így a Mezőhegyesi Sertéshústermelési Rendszer is foglalkozik sertéskereskedelemmel, illetve üzérkedéssel”.

Továbbra is fenntartom véleményem, miszerint a jelenlegi kritikus hiányhelyzetben mégis célszerűbb lenne, ha a megye húsalapanyaga nem vándorolna el az ország más vidékeire; Hogy a felvásárlási verseny bizonyos értelemben a termelők érdekeit is szolgálja, afelől nekem nincsenek kétségeim. Egy azonban bizonyos: feketepiaci viszonyok között az úgynevezett verseny nem minden esetben üdvözítő, főleg nem akkor, ha a ringbe szálló vevők többletfelvásárlási ára mögött nem mindig tisztességes kereskedelmi haszon, hanem például állami támogatás áll. Való igaz, hogy a termelők és a feldolgozók összeugrasztásával nem lehet elodázni a bajokat, kibújni a felelősség alól. Bár én úgy látom, ha a helyi termelők, kereskedők és feldolgozók a mai kritikus egymás torkát szorongatják, hiú ábránd gyors és hathatós változásokat remélni.- rákóczt Akkor ml lesz, ha kiürül?

Fotó: Veress Erzsi