Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-17 / 193. szám

1989. augusztus 17., csütörtök o Zöldterület, a satisztikai fogalommeghatározás sze- Tint: a telepULés mikroklí­májának javítására, szerke­zetének tagolására, a tele­pülések lakóinak felüdülésé­re szolgáló, nagyobb részt növényzettel borított, köz- használatú terület. A KSH környezetstatiszti- kai osztálya a közelmúltban igen érdekes és sok szem­pontból tanulságos elemző anyagot készített az ország zöldterületeinek 1974 és 1987 közötti fejlődéséről. Ebben megállapította, hogy a zöld­területek növelésének — sokszor hangoztatott — kö­vetelménye a vizsgált idő­szak alatt országos átlagban és általánosságban teljesült. Csak a parkok területének gyarapodásában volt 1979­A zöldterületek alakulása lág felét. Az ország megyéi között (a fővárossal együtt) ezzel a 17. helyen álltunk. Általában megfigyelhető egyébként, hogy a dunántúli megyékben (Tolna kivételé­vel) az átlagosnál magasabb az egy lakosra jutó zöldte­rület. A megyék sorrendjé­ben Baranya áll az élen, ahof 44,66 négyzetméter zöldterü­let jutott egy lakosra, ezzel szemben a 20. helyezett Szabolcs-Szatmár megyében mindössze 7,54 négyzetméter. Az egy lakosra jutó zöldterület 1987-ben (az 1988. január 1-jei népesség alapján számítva) Helyezésünk Országosan Békés a megyék sor­megyében rendjében a) négyzetméter lakos Parkterület 13,76 11,30 11 Parkerdő 11,03 1,48 18 összes zöldterület 24,79 12,78 17 a) Fővárossal együtt „Kinek a települése zöldebb?” bér, ahol a feltehetően je­lentősebb pénzeszközök mel­lett, nagyobb társadalmi fi­gyelmet fordítottak parkok létesítésére. Az egy lakosra (1988. ja­nuár l-jei népesség alapján) vetített zöldterület 1987-ben Békés megyében 12,78 négy­zetméter volt, amely alig haladta meg az országos át­ben némi visszaesés, amit viszont kompenzált a park­erdők területi növekedése. Napjainkban — tekintettel arra, hogy a parképítés igen költséges, és a tanácsoknak meglehetősen korlátozottak a pénzügyi lehetőségeik — a zöldterületek növelésének alapvető módja parkerdők létrehozása, például belterü­leti, vagy ahhoz közeli er­dők parkerdővé minősítése útján. Így a jövőre vonat­kozóan azt kellene célul ki­tűzni, hogy a parkerdőterü­leteik meghaladják a parkok összes területét. A vizsgált időszak alatt országosan több mint 3-szo- rosára emelkedtek a zöldte­rületek, ezen belül a park­erdők területe 45-szörösére nőtt. Parkok Parkerdők Összes zöldterület A fenti adatokból egyér­telműen kitűnik, hogy me­gyénk korántsem tartozik a zöldterület szempontjából élen járók közé, s e terü­letek növekedési üteme is lényegesen elmaradt az or­szágos átlagtól. Ennek hatá­sára az 1974. évi 4,6 száza­lékról 2,0 százalékra esett vissza Békés megye részará­nya az ország zöldterülete­in belül. Megyénk, mint az Alföld jellegzetesen gabonatermelő területe, alacsony erdősűrű­ségű (sőt országosan a leg­alacsonyabb), s ebből adódó­an a parkerdők aránya is minimálisnak mondható. Kü­lönösen szembetűnő és el­gondolkoztató, hogy a me­gye városaiban (számuk 1987-ben még 7 volt) a park­(millió m2) Országosan Békés megyében 1974 1987 1974 1987 81,3 145,9 3,9 4,7 2,6 116,9 — 0,6 83,9 262,8 3,9 5,3 erdőknek csupán egyharma- da található. Ez arra utal, hogy a városok egyelőre nem fordítottak kellő gondot parkerdők kialakítására. A parkok tekintetében sem lehet számottevő fejlődésről beszámolni. A megyében le­vő parkok területe ugyanis az 1974 és 1978 közötti érzé­kelhető növekedést követő­en (ekkor 3,9-ről 5,6 millió négyzetméterre nőtt a park­terület) az 1987-ben is meg­figyelt szintre esett vissza, az utóbbi 9 évben tehát lé­nyegében stagnált. Ezen el­szomorító tényt megyénk vá­rosainak zömében járva mindannyian tapasztalhat­juk, de igazán szembeszökő­vé akkor válik, ha olyan — mondjuk más megyei — város utcáin sétál az em­A parkok egy lakosra ju­tó területe szempontjából vi­szonylag csekély az országos átlagtól való lemaradásunk, , annál nagyobb viszont a parkerdők terén, s ez utóbbi hatására oly kedvezőtlen az összes zöldterületre számított mutató. Különösen indokolt tehát a megye zöldterületi fejlesztéseire nagyobb gon­dot fordítani, hiszen a zöld­területek által biztosítható jó levegő fokozott jelentő­séggel bír az olyan telepü­léseken, ahol a térség vi­szonylag csekély erdősültsé­ge miatt hiány van élő lomb­koronában. E rövid ismertető mintegy adalékul kíván szolgálni me­gyénk közvéleménye számá­ra abbéi a célból, hogy a jövőbeli településfejlesztési döntések meghozatalakor a döntéshozók az eddiginél eredményesebben vegyék fi­gyelembe a zöldterületek lé­tesítésének igényét. Az utóbbi időben növekvő publicitást kap megyénk kü­lönböző téren megfigyelhető — gyakran történelminek minősített — elmaradottsá­ga. Most egy eddig kevés­bé vizsgált témakörben szin­tén zömmel a megyék több­ségétől való lemaradásról, stagnálásról kaptunk képet. A mai, sokat emlegetett, ne­héz gazdasági helyzetben reálisan nemigen lehet a meglevő infrastrukturális és egyéb hátrányok számottevő mérséklődésére számítani. A települések parkokkal, és parkerdőkkel való ellátottsá­gának fejlesztése viszont gondosabb tervezéssel, a la­kosság kezdeményezéseivel és összefogásával, kevésbé költségigényes módon is megvalósítható. Mindez a településesztétikai, környe­zet- és egészségvédelmi po­zitívumokkal összefüggésben a lakosság közérzete szem­pontjából sem közömbös. Végh Zoltán igazgató, KSH, Békés Megyei Igazgatóság Új bélyegsorozat — a barlangokról Üj bélyegsorozatot hozott forgalomba a Magyar Pos­ta. A „Magyarország leg­szebb 'barlangjai” elnevezé­sű sorozat négy címletű, 30 forint össznévértékű. A so­rozat Dudás László grafikus- művész tervei alapján az Állami Nyomdában készült, több színű ofszetnyomással. A bélyegsorozatot több mint 250 ezer fogazott és 4700 fogazatlan példányban, 50 bélyeget tartalmazó íveken bocsátották ki. A 3 forintos bélyegen az Aggtelek-jósvafői Baradla- barlang, az 5 forintos cím- ' létén a budapesti Szemlő- hegyi barlang, a 10 forintos bélyegen a lillafüredi Anna- barlang, a 12 forintos cím­leten pedig a miskolctapol­cai Tavasbaflang látható. A bélyegsorozatot 1991. de­cember 31-ig árusítják. Pusztaszabolcson a Salina Gépgyártó és Tömítéstechnikai Vállalatnál már a szüretre készülnek: négyféle típusban, 63- tól 350 literes nagyságig hagyományos, illetve hidraulikus szőlőpréseket gyártanak. A szüret e nélkülözhetetlen kellé­keiből legtöbbet osztrák és NSZK-beli megrendelőknek szál­lítanak • Fotó: Kabáczy Szilárd fl Kisgazdák agrárprogramjából A Kisgazdapárt Békés Me­gyei Szervezete nagygyűlést tart augusztus 20-án 17 órai kezdettel Békéscsabán a Ba­lassi Művelődési Házban, ahol bejelentik: elkészült agrárprogramjuk. A követ­kezőkben — rövidítve — e programból idézünk: A bevezetés után a ren­dező elvek sorában első­ként olvasható: „Ki kell mozdulnunk a több évtizede ránk kényszerített passzivi­tásból, lehetővé kell tenni az alulról jövő kezdeménye­zést, a differenciált mező- gazdasági rétegérdekek elis­merését. A termőföld visszaadása tisztán, köztehermentesen, az 1947. évi jogos tulajdono­sának, vagy törvényes örö­köseinek, függetlenül attól, hogy megváltották-e tőle, vagy sem ... Fel kell állíta­ni minden településen a földrendező bizottságokat. Szabályozni kell a földtulaj­don kereskedelmi forgal­mát ... Helyre kell állítani a mezőgazdaságban dolgo­zók emberi jogait... Alap­jaiban meg kell változtatni az erőszakkal létrehozott, je­lenlegi önmagát túlélt ag­rárszervezetet és annak bel­ső sajátos törvényeit. Lét­alapot kell teremteni a pa­raszti gazdálkodás vállalko­zó jellegének, a piac által diktált feltételeknek...” A program ezután- tizen­két pontban foglalja össze a teendőket, többek között a következőket: Ki kell ír­ni a független, demokrati­kus, szabad választásokat; ki kell építeni a környezet- barát és vállalkozást segítő infrastruktúrát; végre kell hajtani a teljes körű árpo­litikai, hitelreformot. Hely­re kell állítani a valóságos piac -értékítélete alapján a termőföld, ingatlanok, ter­melőeszközök forgalomké­pességét; vissza kell állíta­ni a rég bevált oktatási, is­meretterjesztési formákat. Ennek megvalósításához alapvető a gazdakörök új­bóli életre hívása. El kell terjeszteni a további kör­nyezetkárosítás megakadá­lyozása érdekében a bio­technológiai eljárásokat, ipari módszereket. Fokozni kell a valóságos érdekeltsé­gen alapuló gazdasági tár­sulások, feldolgozó üzemek létrehozását, a saját értéke- - sítést. Városvédők találkoznak Országos találkozót tart au­gusztus 24—26. között Pécsett a Város-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége — je­lentették be a szervezet képvi­selői a legutóbbi sajtótájékozta­tójukon, a Hazafias Népfront székházában. A konferencia helyszínéül szolgáló Pollack Mihály Főis­kolán kilenc szekcióban cseré­lik majd ki tapasztalataikat a 150 tagegyesületet tömörítő szö­vetség képviselői. Az előzetes jelentkezések alapján legna­gyobb érdeklődés a szépítő és környezetvédelmi, valamint a helytörténet szekció iránt mu­tatkozott. A találkozó vendégei lesznek az illetékes minisztériumi tár­cák képviselői, valamint Pécs finnországi, ausztriai és NSZK- beli testvérvárosainak delegá­ciói is. Szívesen látják az or­szágos találkozón azokat is, akik város- vagy községvédő egyesületet kívánnak létrehoz­ni településükön, a konfe­rencián szeretnének ehhez se­gítséget kapni. Félelem Beszélgettem a napokban egy fiatalemberrel — bőven az utánam jövő generációhoz tartozik. Kicsit jópofáskod- va, mégis komolyan érdeklődött, nem félek ilyen dolgo­kat írni? Milyeneket? — kérdeztem vissza. Tudja azt maga nagyon jól — mondta, és faképnél hagyott. Mivel nem válaszolhattam, így ezúton üzenem neki, hogy bár nagyon sok mindentől rettegek, ettől az egyetlen dolog­tól, hogy elmondom a magánvéleményemet, ettől nem félek. Aki közel áll hozzám, tanúsíthatja, nem tartom túl sokra magam, de nagyon utálnám a tükörből rám bá­mészkodó arcot, ha nem írnám le — úgy érzem, néha mások helyett is —, ami fontos, amit közölnünk kell egy­mással. Persze, hogy nem egyezhet mindenben a néze­tünk, még csak az kéne! De hiszen vitákban, félelmek nélküli véleménycserében kristályosodhatnak csak a jó el­képzelések. Bizony örülök, ha valaki egészen másként látja a világot, de az én szavam is hozzájárult, hogy vé­giggondolja a dolgokat. Nem éltem hiába, ha egy-két embert arra késztettem, akár provokáltam is, hogy az eszét használja. Mert mégiscsak nagy adomány, hogy ér­telmes, gondolkodni, tudó, véleményt formáló és a vélt érdekeink szerint cselekedni is kész teremtmények va­gyunk. Bűnt követ el, aki meggátol bárkit saját arculata kialakításában. Aztán, ha több embernek lesz a lénye­ges dolgokban hasonló gondolata, az bizony jó, de akkor se feledhetjük, hogy az egy szív, egy lélek formálta kol­lektív érzés — ha van ilyen —, nagyon sok egyén össze­hangolt szívdobbanása. Félelmetes számomra, ha egy fiatalember, és oly sok társa, begubózva törékeny kis csigaházába, lapít, lesi a fejleményeket, s még arra se képes, hogy valamely ügy mellett kiálljon. Nem hibáztatom őt, és oly sok társát, hiszen már a szüleiket, bennünket is, arra neveltek, hogy csak az előírt nótát fújjuk. Lelkesen, kipirult arccal. Minden botfülű tudta, hogy hamisan szól a dal, de a szent elvekkel szemben vétkezett, aki más kottára vá­gyott. Most pedig új karnagyok pattantak a dobogóra, százféle zörejekkel dübörög a disszonancia, s még cso­dálkozunk, ha a „többség csendes”. Félek, megfulladunk e zajos csöndben, vagy csak az utolsó utáni pillanatban, amikor talán már késő, akkor tör elő az artikulálatlan üvöltés. Fél a hatalom a néptől, és míH rossz emlékei vannak, a nép is retteg a hatalomtól. Kettőjük közül kit lehet le­váltani? Vagy csak megnyugtatni? Tudunk-e békésen ke­zet nyújtani egymás felé, vagy a Mennyei Béke tere sö­tétül ránk? Kikacagnak, lábukat törlik belénk a gazda­gok, vagy segítenek valamicskét? Lehetünk-e jó példa szomszédaink számára, vagy acsarkodva fenekednek ránk? Tudunk élni az alkalommal, és milyen lesz az éle­tünk? Ki tudja. Nagyapámat még ismertem, számomra minden korábbi előzmény ködbe vész. Tudom, mennyi sok rettegés, pusz­tulás kísérte életüket. Veszélyek leselkednek ránk is, amikor világra jövünk, mégis meg kell harcolni harcun­kat, valamiféle sorsot ki kell küzdeni. F.s mert az életet nem csak elviselni, de továbbadni is szükséges, ezért fon­tos minden láncszem, amely e fura körforgás része lett. Sorsfordító időkhöz hozzá kell nőni, ez most a mi dől- . gunk, még ha veszélyes is. S mivel a félelmeim fölmer­tem, nem lehet engem olyan könnyen ijesztgetni. Elképzelem néha a barlangjai homályában riadoző ős­embereket. Mennyi ártó szellemtől félhettek, próbálták kifürkészni, engesztelni a rettenetes hatalmakat. Vallások virágoztak, mert magyarázatot ígértek a nagy ismeretlen­re. Most bennünk lakozik a kétség, a bizonytalanság. Aki hívő, béke reá. Mivel több út is vezet a mennyországba, de valamennyi eltévedés a pokol felé sodor, próbáljunk sok hitből gyúrni magunknak közös igét, amely gerin­cet, bátorságot, értelmes munkához kedvet ad a magyar­nak. Élhessünk, gyarapodjunk békében, jókedvvel, félel­mek nélkül. ‘ » .. , Andody Tibor Bankok versenyben Az országban működő több mint 30 bank egyhar- mada már országos hálózat­tal rendelkezik. Erre kény­szerülnek a pénzintézetek, ha versenyben akarnak ma­radni. Valamennyi megyé­ben az elmúlt két év során jelentősen javult a bank­szolgáltatások színvonala, a vállalkozók, a lakosság vá­lasztási lehetősége bővült. A bankok mozgási köre a pénzszűkítő politika követ­keztében továbbra is korlá­tozott. Így a verseny nem elsősorban a hitelezésben, sokkal inkább a betétgyűj­tésben nyilvánul meg. A csongrádi megyeszékhe­lyen, Szegeden a kereske­delmi bankok kirendeltsé­geinek száma rövid idő alatt tízre emelkedett. A Buda­pest Bank és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank mellett tevékenykedik a me­gyében a Mezőbank, a Du­na Befektetési és Forgalmi Bank Rt., az Építőipari In­novációs Bank, az Agro­bank, a Magyar Hitelbank, a Postabank, a Magyar Kül­kereskedelmi Bank, vala­mint az Általános Értékfor­galmi Bank. Korábban ezek a pénzintézetek elsősorban a vállalatok, szövetkezetek finanszírozásával foglalkoz­tak, mára többségük be­kapcsolódott a lakossági pénzügyekbe is, jelentős konkurenciát támasztva az OTP-nek és a takarékszö­vetkezeteknek. Növekvő a verseny a pénzintézetek kö­zött Baranya megyében is. Pécsett tucatnyi új bank ve­tette meg a lábát. A Posta­bank és Takarékpénztár pé­csi igazgatósága 700 bara­nyai, tolnai, somogyi és za­lai postahivatal banki tevé­kenységét irányítja. így eb­ben a térségben ma már egyenrangú versenytársa a Postabank az OTP-nek, il­letve a takarékszövetkeze­teknek. A Postabank kiren­deltségei eddig 300 millió értékű betétet gyűjtöttek össze. Egyik legkeresettebb szolgáltatásukká a valuta- beváltás és -kifizetés vált, főleg olyan kiemelt idegen- forgalmi helyeken, mint a Balaton-part, Pécs és Har­kány. Például Szabolcs-Szatmár- ban is ugrásszerűen meg­nőtt a helyben tevékenyke­dő bankok száma, ám ez nem járt együtt a kihelyez­hető hitelforrások bővülésé­vel. Á bankok óvatos üzlet- politikát folytatva kölcsön- állományukat rövid lejára­tú hitelezésre használják fel. A meglehetősen tőkeszegény Szabolcs-Szatmárban csak a Mezőbanktól, illetve az Or­szágos Kereskedelmi és Hi­telbanktól Ijaptak beruházá­si hitelt a vállalkozók. A bankok közötti verseny el­sősorban a betétgyűjtésben nyilvánul meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents