Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-16 / 192. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. AUGUSZTUS 16., SZERDA Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM Mai számunkból: Jolán és a férfiak krónikája... (4. oldal) Egyedül könnyebb (5. oldal) Gerincpróbáló idő (5. oldal) Megmozdult-e a föld Békésben? (6. oldal) Simon Fiala-emlékverseny Békésszentandráson (8. oldal) Francia tévések román fogságban Különös kalanddal zárult két francia tévés békéscsabai kiruccanása. Lédehil Jean és Garnier Jacques, a francia tv 3 két munkatársa a műrepülő Európa-baj- nokságra érkezett Magyar- országra s — szinte szó szerint értve — román fogságból tért vissza Párizsba. A szerencsés kimenetelű kalandot maguk keresték. De nézzük sorjában az eseményeket! Szombaton délelőtt még együtt kávéztunk a csabai reptéren^ Újdonsült francia barátaink kérték a találkozót és egy beszélgetést a magyar belpolitikai helyzetről és a magyar—román viszonyról. Ám, hogy némi tapasztalatuk is legyen az utóbbiról, elhatározták, megpróbálnak benyomásokat szerezni. Ügy tervezték, hogy Mezőkovácsházán menekültekkel találkoznak, Gyulavárinál pedig kameráikkal „átles el kednek” a határon. Taxit hívtunk és elindultak. Au revoir! — Viszontlátásra, intettünk búcsút azzal, hogy a délutáni kávét ismét együtt fogyasztjuk a reptéren, s a beszélgetésre is akkor kerítünk sort. Délután mi pontosak voltunk, ám — minit hamarosan kiderült —, sajnos, feleslegesen. Miközben izgatottan néztük óráinkat, még nem tudtuk: kollégáink bi- ilincsszíjra fűzve üldögélnek Romániában jobb sorsra várva. Hogy valami szörnyű dolog: történt, az hamarosan kiderült, mert a taxisok hírt hoztak: nem sokkal délután a két franciát kérésükre kitették a gyulai határátkelőhely közelében. Még látták, amint felkapaszkodnak a Fehér-Körös töltésére, majd eltűnnek mögötte. Innentől nyomuk veszett. A taxi várt még egy órát, aztán a franciák nélkül visszatért a városba. Géppisztolyt szegeztek rájuk A történet folytatását már csak két nappal' később, Lé- delhil Jean és Garnier Jacques elbeszéléséből a gyulai határátkelőhelyen tudtuk meg. Itt adták őket ugyanis vissza a román hatóságok Pál János ’határőrezredesnek, az orosházi határőrkerület parancsnokának. A francia tévések szombaton, miután kiszálltak a taxiból, elindultak a határ felé. Senkitől sem zavartatva mentek mindaddig, amíg egy román határőr fel nem tartóztatta őket. Ekkor — mint utóbb kiderült — már vagy húsz méterre lehettek Románia területén. A román katona géppisztolyt szegezett rájuk, sőt, a nyomaték kedvéért a fegyver závárját is felhúzta. Azután,, hogy párizsi kollégáink kezüket felemelve megadták magukat, a román határőr biilincsszíj- jal megbilincselte őket, majd telefonon értesítette parancsnokait, akik jó egy óra múl- ya a helyszínre is érkeztek. Közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy a magyar határőrök is észlelték a határ- sértést, de már csak akkor, amikor a franciák román területen jártak. Határőreink — látva, mi történt — azonnal követelték az Aradon székelő 1-es szakasz határ- megbízottjátóli a román fogságba kerülték visszaadását. (A magyar szervek ekkor még semmit nem tudtak a határsértőkről, értelemszerűen nemzetiségüket sem.) . De térjünk vissza a két bilincsszíjra fűzött franciához. A román határőrök Piluba szállították őket, és az oda érkező civil nyomozókkal együtt megkezdték kihallgatásukat, kémkedés gyanújával. A tévések azzal védekeztek, hogy eltévedtek, mivel ők csak a Fehér-Körös határátkelőhely melletti híd- ját, mint műszaki műemléket akarták lefényképezni, s eközben sétáltak át véletlenül a határon. A náluk lévő felvevőgép hihetővé tehette a történetet, ám ennek ellenére tovább vitték őket Aradra, kemény őrizet mellett, s ezúttal valódi bilincsbe verve. Aradon az Astoria Hotelben helyezték el a határsértőket. lelkűkre kötve, hogy nem hagyhatják el a szállodai szobát. Ez egyébként nehéz is lett volna, mert két marcona alak állandóan őrizte biztonságukat az ajtó előtt. A kihallgatás vasárnap reggel folytatódott, elmondásuk szerint udvarias hangnemben. Fizikai állapotuk is kielégítő volt, mert gondoskodtak ellátásukról. Jobbnál jobb ételeket kaptak. Hét év börtönt úsztak meg Kálváriájuk végül hétfőn zárult be. Reggel még azt közölte velük az Arad megyei rendőrkapitány, hogy ha be(Folytatás a 2. oldalon) „Nem kivénhedt krokodilok gyülekezete” Alkotmányjogi füzetek — Az alkotmányozásnak az egész nép ügyévé kell válnia, nem maradhat egy szűk szakmai réteg belügye. Ezt kívánja elősegíteni a nemrégiben indult Alkotmányjogi Füzetek sorozat is, amely — pártállásra való tekintet nélkül — fóruma kíván lenni az alkotmányozás során hasznosítható véleményeknek — mondotta Kilényi Géza igaz- ságügyminiszter-helyettes a kiadványt bemutató keddi sajtótájékoztatón. A kötetekben különböző szervezetek képviselői fejtik ki — gyakran ellentétes — nézeteiket az alaptörvényhez kapcsolódó legfontosabb kérdésekről. így az alkotmány alapelveiről, az emberi és állampolgári jogokról, a hatalmi ágak megosztásáról, a parlamentről, a választásokról, az államfőről és a kormányról, valamint az igazságszolgáltatásról és az ügyészségről. A sorozat darabjait az újságárusoknál lehet megvásárolni. Kérdésekre válaszolva Kilényi Géza elmondta, hogy az Alkotmányjogi Füzeteket a pluralizmus jegyében elsősorban a főiskolásoknak, egyetemistáknak szánták, hiszen az eddigi marxizmus— leninizmus tanszékek egyre inkább átalakulnak társadalompolitikát oktató tanszékekké, de egyelőre nem tudnak mit oktatni. A miniszterhelyettes véleménye szerint szerencsésebb lenne, ha a politikai egyeztető tárgyalásokon — amelyen ő az MSZMP tárgyalóküldöttségének tagja — a kormány önálló delegációval képviseltetné magát. Mint mondotta, a Minisztertanács az Országgyűlés soron következő ülésére akkor is beterjeszti a békés átmenethez immár nélkülözhetetlen törvénytervezeteket, ha az egyeztető tárgyalásokon a felek nem jutnak minden kérdésben konszenzusra. A vitatott kérdésekben azonban — a kormány álláspontja mellett —■ megismerhetik a tárgyalófelek ellenvéleményét is, s végső soron a képviselők döntenek. Ha ismét elodáznák a köztársasági elnökről, az alkotmány módosításáról, a politikai pártok jogi helyzetének rendezéséről, valamint az alkotmány- bíróságról szóló törvénytervezetek tárgyalását, egyrészt megszakadna az 1987 decemberében kezdődött törvényhozási folyamat, másrészt az ország kormányozhatatlanná válna — vélekedett Kilényi Géza. Ez természetesen nem jelenti az egyeztető 'tárgyalások megszakadását. A sajtótájékoztatón szót kért a Münnich Ferenc Társaság képviselője, s köszönettel nyugtázta, hogy szervezete is publikálhatta véleményét az Alkotmányjogi Füzetékben. Ebből is kiderül, mondotta —, hogy a társaság célja a jogállam, a valódi szocialista demokrácia megteremtése. „Minden .ellenkező híresztelés ellenére a. Münnich Ferenc Társaság nem kivénhedt krokodilok gyüle- ‘ kezete, nem fegyveres testület, hanem olyan emberek politikai célzatú társulása, akik az egész magyar nép érdekét nézve és képviselve ' kívánnak visszanyúlni a marxi forrásokhoz” — hangsúlyozta. Mikkel! politikai delegáció Békéscsabán A delegáció vezetőjét köszönti Finnországból, Mikkeli városából érkezett Békéscsabára hétfőn este politikai delegáció, melynek vezetője r Aas Áslak, a városi parlament második elnökhelyettese, tagjai pedig: Jaatinen Maija-Liisa, a városigazgatás első elnökhelyettese, Heiskanen Timo városi jogász. A vendégeket kedden délelőtt fogadta a Békéscsabai Városi Tanácsnál Fekete Jánosné általános elnökhelyettes, dr. Simon Mihály vb-titkár és dr. Jelinek Lajos osztályvezető. A köszöntő és a kölcsönös bemutatkozás után a résztvevők Fekete Jánosné értékelték a két város testvérkapcsolatán alapuló, sokoldalú együttműködést, és egyeztették az 1990. évi programot. A délután városnézéssel telt, a mai nap pedig ismét egy fogadással kezdődik: Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke köszönti hivatalában a delegáció tagjait. Ezután Gyulára visz a vendégek útja; az itteni programban szerepel a várfürdő, városnézés, este pedig a Magyar—Finn Baráti Társaságnál tesznek látogatást. A csütörtöki napot ismét a megyeszékhelyen töltik a finn vendégek, ezen a napon a programban több üzemláFotó: Kovács Erzsébet togatás szerepel; felkeresik a konzervgyárat, a Csabai Húskert, a SZÜV-öt. Pénteken Mezőhegyesre utaznak a mikkeli városi vezetők, akik itt megtekintenek egy lovasprogramot. Szombaton délelőtt Békéscsabán a belvárosban tesznek sétát és a vásárcsarnokban néznek szét a vendégek, este pedig részt vesznek a gyulai nemzetközi néptáncgálán. Itt- tartózkodásuk utolsó napján, augusztus 20-án a delegáció tagjai is részt vesznek az új kenyér ünnepére szervezett egész napos programon, majd hétfőn reggel utaznak haza. Száztízmilliáril — „felülről leosztva” Hol tart a településfejlesztés? A terület- és településfejlesztés megújuló koncepciójáról tájékoztatta kedden a sajtó képviselőit Lackó László belügyminiszter-helyettes, A fejlesztés főbb irányainak főként elvi jelentőségű megállapításokat tartalmazó ismertetésére az adta az alkalmat, hogy a tárca kebelén belül — többhónapos szervezőmunka után — létrejött a terület- és a településfejlesztéssel összefüggő problémák gondozásával megbízott szervezet. A korábban több tárcára szétforgácsolt hatáskörök koncentrációjára hivatott belügyminisztériumi szervezeti ág elképzeléseivel most első ízben lépett a nyilvánosság elé. Az újjá formálódó koncepció legfontosabb, s egyben a korábbiaktól '* eltérő gondolatát Lackó László abban foglalta össze, hogy a települések életének formálásában, arculatának alakításában a helyi önkormányzatokat illeti a meghatározó szerep. A kormányzat feladata ezzel szemben nem a közvetlen beleszólás, hanem átfogó, országos kerettervek kimunkálása, a működés feltételeinek megteremtése. A megyei tanácsokra a térségenként tapasztalható eltérések kiegyenlítésének feladata várna. Az erősödő helyi önkormányzatok önállóságának alapját a szervezeti módosítások mellett mindenekelőtt a pénzügyi függetlenség vetheti meg. Ezért a településfejlesztés távlati elképzelései is azzal számolnak, hogy a jövőben a tanácsok finanszírozási rendjében mind nagyobb hányadot tesznek ki a helyi jövedelmek. Az idén a tanácsok mintegy 230 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, s ennek az összegnek csaknem felét úgymond felülről „osztja le” a költségvetés. Az elkövetkezendő években azonban a helyi tanácsok mind nagyobb arányban támaszkodnak a helyszínen képződő forrásaikra, így például a személyi jövedelemadóból az érintett településen befolyó összegre, illetve az üdülőhelyi díjra. Fontos szemléleti változás, hogy — a minisztériumi szóhasználat szerint — a „területi válságok” kezelését a korábbiaktól eltérően nem azonosítják pusztán munkahelyek létrehozásával. Éppen a borsodi példa hívta fel a figyelmet arra, hogy a gazdaság mai átstrukturálódása már azokat a munkahelyeket fenyegeti, amelyeket nem is olyan régen éppen a foglalkoztatási gondok enyhítésére hoztak létre. A probléma orvoslása éppen ezért a tárca vezetőinek elképzelése szerint komplex megközelítést igényel. A fejlesztési koncepciókban véleményük szerint helyet kell kapnia az úgynevezett humán szféra, az oktatás, s nem utolsósorban a telekommunikáció átfogó fejlesztésének is. Gyors eredményeket azonban a feladat nagysága. miatt nem ígérhetnek a településfejlesztés gazdái. Ami az elképzelések valóra váltásának menetrendjét illeti, Lackó László egyelőre csak annyit tudott közölni, hogy az új tartalmú területi tervezés körvonalainak kidolgo^sa az éy végére várható, a tanácsi gazdálkodás finanszírozásának reformja előreláthatólag az ősszel kerül a Parlament elé, s néhány elemét már jövőre bevezethetik. Az új rendszerre való áttérés azonban csak 1991-ben esedékes.
