Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-15 / 191. szám
NÉPÚJSÁG 1989. augusztus 15., kedd Többen vannak, de még mindig kevesen Az első fél év végén a kisiparosok létszáma valamivel meghaladta , a 164 ezret, a hat hónap alatt a gyarapodás 3,2 százalékot tett ki. Bár a létszám jobban növekedett, mint az elmúlt év első felében, a Kiosz a vállalkozók előtt álló feladatokhoz képest még mindig kicsinek tartja a kisiparosok táborát. Valamelyest javult a kisipar szerkezeti megoszlása : a főfoglalkozású iparosok teszik ki a létszám 56,3 százalékát. Ma már kevesebben tevékenykednek a (kisiparban munkaviszony, illetve nyug- díi mellett, mint korábban. ám a Kioszban úgy vélik, hogy lényegesen több főfoglalkozású szakemberre lenne szükség, különösen a hagyományos szakmákban, amelyekben folyamatosan csökken az iparosok száma. Tovább csökkent a községekben, falvakban működő iparosok aránya, ma már csak 37 százalék, szemben a tavaly ilyenkori majdnem 40 százalékkal. A legutóbbi fél évben mintegy 20 ezer új iparenge-. délyt adtak ki, 3 ezerrel kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában, örvendetes azonban, hogy az iparmegszűnések száma szintén csökkent: ötezerrel kevesebb volt most, mint a múlt év első felében. Alkalmazottat csaknem 21 ezer kisiparos foglalkoztat, létszámuk megközelíti a 44 ezret, 16,4 százalékkal többen tevékenykednek ezekben a munkakörökben, mint az év elején. A Kiosz illetékesei szerint e területen a szabályozók nincsenek összhangban a törvény adta lehetőségekkel, hiszen, bár mód van arra is, hogy akár 500 alkalmazottat foglalkoztathasson a kisiparos, a gyakorlatban viszont legfeljebb 3-4 segítőt alkalmaznak. Tanácsülés Békésszentandráson Békésszentandráson a helyi tanács soron következő vb-ülése tegnap délután volt. A testület először is beszámolót hallgatott meg arról, mennyiben sikerült megvalósítani a korábbi testületi határozatokat. Megtudhattuk, hogy anyagi okok miatt például a helyi sportszékház felújítására csak ez év végén kerülhet sor. Ugyanakkor az általános iskola diáksportköre részére 40 ezer forint táborozási juttatást utalt át a testület éppen azért, hogy a tanulóifjúság kikapcsolódással egybekötött nyári pihenése ez évben is megoldódjon. Szó volt egyébként a tanácsi alkalmazottak kedvezményes építkezési támogatásának végrehajtásáról is. Az ülés második napirendi pontjaként a helyi gazdálkodó szervezetek vezetői beszámoltak üzemeik helyzetéről, s többek között kitértek arra is, vajon fejlesztési terveikben milyen súllyal szerepel a helyi munkaerő-foglalkoztatás bővítése. Ügy tűnik, a békésszentandrási tanács felkészült a várható gazdasági változásokkal összefüggő helyi problémák kezelésére. Hiszen számolnak a foglalkoztatási gondokkal, s felmérik, vajon a település lakosait milyen mértékben érinti. Megpróbálják prognosztizálni azt is, a lakosság milyen arányban igényel majd a közeljövőben munkanélküli-segélyt, illetve vállalkozási, vagyis újrakezdési kölcsönt. Végezetül szó volt arról, miként alakulnak a tanács fél évi helyi adóbevételei. A pillanatnyi adatokból arra lehet következtetni, hogy az 1988-as évhez hasonló lesz a bevétel. Ám valószínűleg, ha a várható inflációt figyelembe vesszük, ez a pénzforrás a jövő évben még inkább takarékosságra kényszeríti a helyieket. r. g. Mindent bevallók! Lenyűgöző a figyelem, amellyel megtisztel a lapunk pártszervezetének titkára és a Népszabadság megyei tudósítója által jegyzett megyei közéleti . lap. Eddig három próbaszáma jelent meg, s érdemesnek tartottak arra, hogy mindegyikben „foglalkozzanak” személyemmel. Legutóbb például nagyvonalúan nekem tulajdonítottak egy külső munkatársunktól érkezett és lapunk Nyílt fórum rovatában * megjelent írást, s ennek apropóján igyekeztek elverni rajtam a port, amúgy re- formosan. Lelkűk rajta! Ám szükségesnek tartom felhívni figyelmüket arra, hogy — bár éveket dolgoztunk együtt — nem ismernek eléggé. Nem csak az imént emlegetett dolgozat származik toliamból. En írtam ugyanis a Mein Kampfot, én láttam el kézjegyemmel a Molotov—Ribbentrop paktum titkos záradékát, én agyaltam ki a trianoni, majd valamivel később a párizsi békeszerződést, én lőttem rá Ferenc Ferdinándra Szarajevóban, én akasztattam fel Rajk Lászlót, végeztettem ki Nagy Imrét, hívtam be az oroszokat ’56. november 4-én, és én tártam fel Petőfi sírját Bar- guzinban. Ne nyomozzanak hát utánam, mindent bevallók. Zavaros múltam ellenére sem vállalok azonban egyéb, kifogásolható dolgokat. így például nem köpdöstem vissza abba a tányérba, amelyből egykor magam is cseresznyéztem ; nem jelentettem fel a Népújság főszerkesztőjét „a nép nevében” voksolók apparátusánál; nem szerveztem támadást egyetlen szerkesztő ellen sem a proletárdiktatúra védelmében, azon a címen, hogy bulvárlapot akar csinálni a párt lapjából; felsőfokú végzettségemet nem az „egyeduralkodó párt” szakosító iskolájának elvégzésével szereztem meg; nem hordtam farzsebemben sohasem a magyarságomat, sem a március 15-1 kokárdát, s nem ma lettem demokrata és reformer, öt-nyolc évi csendes párttag- gyúíési lapitásokkal hátam mögött, és végül, süllyedőnek tartott hajóról sem léptem le látványosan. Nem, e tulajdonságok vagy jellemhibák alanyait másutt keressék — talán épp saját házuk táján. Végezetül: ha már ilyen különös módon belékeveredtcm annak a kardinális kérdésnek a megvitatásába, hogy jóllakóttan és üres lélekkel ült-e a szeghalmi párttitkár Nagy Imre temetésének napján a gyászlobogós vagy gyászlobogó nélküli pártházban, hadd tegyek fel néhány kérdést. A Délkelet (s—r) monogram mögé húzódó „bátor” munkatársának címezve: miért állított valótlant a második próba- számban, amikor azt írta, hogy a szeghalmi pártszékházra nem tették ki a fekete zászlót, miközben az valójában igenis kinn lengett; s ha már egyszer kiderült, bogy hazudott, miért nem kért nyilvánosan elnézést a sértettől; tisztességes újságírónak tartja-e magát ezek után (s—r)? Hogy az új megyei orgánum negyedik számában is helyet kapok, afelől nincs kétségem. Rajta, barátaim! El kell adni a lapot. ígérem, a magam részéről ehhez {öbbet — ilyen nyilvános vitával — nem segítek. Már csak azért sem, mert úgy látom: Id facéré laus est quod decet, non quod licet — Dicséretes dolog azt tenni, amit illik, s nem azt, amit szabad. Arpási Zoltán A „műholdmizéria” megoldódhat? Brutális bűncselekmény Békéscsabán I Agyonverték, és tüzet raktak a hasán Kitágultak a televíziózás, szórakozás lehetőségei a műholdrendszerek segítségével. Békéscsabán azonban a mai napig nem rendezettek a megfelelő feltételek. A meglevő rendszerek többsége spontán, épült ki, mellőzve az egységes koncepciót. Mire számíthatunk, a jövőben? — erről beszélgettünk Jambrich Mihállyal, az Ingatlankezelő Vállalat igazgatójával, Domokos Imrével, a Telekábel gyulai kirendeltségének képviselőjével és Csákány Gézával, az IKV műszaki ellenőrével. Szörnyű szenzációval köszöntött be a hétvége a megyeszékhelyen, amely egyszerre keltett indulatokat és félelmet az emberekben. Augusztus 10-én éjszaka egy középkorú férfi brutális kezek (és lábak) áldozata lett Békéscsaba központjában, a Juszt Gyula utcában. A rendőrség meglehetősen kevés adat birtokában indult a tettesek nyomába, hiszen az áldozat és a- gyilkosok személyét is homály fedte. Mindezek ellenére, a nyomozás tizennyolcadik órájában a két gyanúsítottat kézre kerítették. A rettenetes látvány még a Legedzettebb nyomozókat is megrendítette, amikor a múlt héten pénteken reggel — lakossági bejelentés után, a helyszínre érkezve — megpillantották a holttestet. A férfi vérbe fagyva feküdt egy bokor alján, a közgazdasági szakközépiskola Juszt Gyula utcai bejárata közelében, nadrágja mellette hevert, testének hastájékán égési nyomokat fedeztek fel, szilánkokra tört sörösüveg és derékszíjdarabok árulkodtak a kegyetlen erőszakról. Az áldozatnál a nyomozók nem találtak személyi igazolványt — hangzott a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet Fekete Béla őrnagy, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának helyettes vezetője tartott —, így elsődlegesen a halott kilétének felfedését célozták meg. A rádióban elhangzott felhívás nyomán a rendőrségen megjelent egy békéscsabai illetőséigű magánkereskedő, s elmondta, hogy alkalmazottja — aki Ferenc névre hallgat — reggel nem jelentkezett munkára, ráadásul a ^különös ismertetőjel”, vagyis a homlokán látható zsírmirigy ráillik az ő emberére. Végül is a kereskedő azonosította az áldozatot, akinék a lakásán megtalálták a hiányzó személyi ingazoiványt. így há- vatalbsan is megállapíthatták, hogy a holttest azonos Baráth Ferenc, 46 éves békéscsabai alkalmi munkással1, aki munkaadójánál dolgozott és lakott. Baráth Ferenc több szórakozóhelyen is megfordult augusztus 10-én; volt is rá idejé, hiszen délután két óra tájban ment el hazulról. A csabai Vörös Sárkány dolgozója első pillantásra felismerte Baráth fényképét, s arra is emlékezett, hogy este 7 óra körül támogatták ki a Sárkányból, miután a férfi — részegen — sikertelen próbát tett az italozás folytatására. Egy másik tanú arra lett figyelmes, hogy két idegen szóba elegyedett a támolygó Baráíth-tal, mondván, egyikük tófckomló- si, s ismeri a Sárkány vezetőjét, hiszen annak a faluban is van egy üzlete. A nyomozás szálai innen vezettek Tótkomlósra, s keresték azt a fiatalembert, akire a személyleírás illett. Ily módon találtak a helybéli fiatalkorú Bencsik Andrásra, a gyulai gyermek- és ifjúságvédelmi intézet neveltjére. Fényképét azonosították a tanúk; sőt, az egyik a bűncselekmény helyszínén is látta a 17 éves fiatalembert. Az is kiderült, hogy Bencsik 10-én barátjával, a szolnoki Ferenci Zsolttal indult szórakozni. (A cimborák a gyulai intézetből ismerik egymást, hiszen a 19 esztendős Ferenci is ott nevelkedett; mindketten az Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Bencsik segédmunkás, Ferenci szobaiestő-má- zoló.) Országos körözés után, Bencsik Andrást még a bejelentés napján, augusztus 10-én éjjel 11-kor, Ferencit pedig néhány órával később, másnap hajnalban fogták el Békéscsabán, a vasútállomáson. Mindketten beismerő vallomást tettek. A két gyanúsított a Vörös Sárkány előtt ismerke- dtett meg Baráth Ferenccel. Ügy mondták: a férfi beléjük kötött, sőt mi több, az egyiknek még az anyját is szidta. Ennyi kellett ahhoz, hogy a két cimbora ellássa az imbolygó ismeretlen baját; ütötték agyba-főbe, bottal, sörösüveggel, s mindennel, ami a kezük ügyébe került. Többször is visszatértek áldozatukhoz, aki minden bizonnyal már az első ütlegelés után nem tudott felkelni. A szerencsétlenül járt férfi halálát — az eddigi vizsgálatok szerint — belső elvérzés okozta, de valószínűleg a többi sérülése is (májrepedés, bordatörések, koponyatörés) megpecsételte volna a sorsát. A gyanúsítottak ezután átkutatták Baráth zsebeit — egy árva rágógumin kívül nem találtak semmit —, lehúzták a nadrágját, és a közeliben papírt kerítettek, hogy felgyújtsák áldozatukat. A nyirkos papírt Baráth has tájékán akarták * meggyújtani, áim az sehogy sem akart lángra kapni, így csak a férfi alhasán és alsónadrágján hagyott égési nyomokat. A rendkívül durva, embertelen módszerre azt a magyarázatot adták, hogy ujjlenyomataikat akarták eltüntetni az égetéssel. (A vizsgálat során eddig még nem tudták megállapítani, hogy az égetéskor Baráth élt-e, vagy sem.) Ferenci és Bencsik egyébként még aznap Budapestre utazott, elmentek a várba, szórakoztak. Aztán Bencsik megunta az egészet, elfáradt a csatangolásiban és visszajött Békéscsabára. Ezután találtak mindkettejükre a vasútállomáson. A borzalmas bűncselekmény mindenesetre vaskos tanulságokkal szolgál. Először is: Baráth Ferenc ütlegelése világos nappal, 20 óra tájban kezdődött, a megyeszékhely központjában, bizonyosan többen látták- ballották is. (Egy szemtanú szólt is az egyik taxisnak, hogy a közelben valakit vernék, jó Denne rendőrt hívni, ám senki sem tett bejelen- tést.5 Mostanában sok mindennel szemben közömbösek vagyunk, mégis, jó lenne eljutni odáig, hogy ne csak felháborodjunk valamin, ha tudunk, segítsünk is, még időben! Egyelőre kusza pókháló — Békéscsabán több kábelrendszer is kiépült, azonban egyik sem működik megfelelő módon. Miért? — Ahhoz, hogy tisztán lássunk ebben az ügyben, néhány előzményt ismerni kell — kezdi Jambrich Mihály. — Néhány éve (amikor elkezdődött a „műholdmizéria”) a tanács vezetői úgy gondolták, hogy Békéscsabán is bővíteni kell a televíziózás lehetőségeit. Az egységes rendszer kiépítésére azonban pénz hiányában nem nyílt lehetőség. így a lakáskezelők (IKV, lakás- szövetkezet) egymástól függetlenül adtak megbízást különböző cégeknek a saját rendszereik kiépítésére. Ily módon a kábelek városi szinten egy kusza pókháló képéhez hasonlíthatók. Ez pedig sok esetben zavarja a vételi lehetőségeket. A rendszerek a közvélemény nyomására mégis kiépülitek. Az IKV a szegedi Gelkával építtette saját rendszerét, s ez azóta kísérleti jelleggel működik. Nem kértünk érte használatbavételi díjat sem. — A rendszer mégsem tökéletes. Sokszor még a magyar adások sem foghatók tisztán. Hol kereshetnénk a hibát? — Az előbb már említettem az egyik zavaró tényezőt, a kusza kábelrendszert — válaszol az iKV-igazgató. — Van a problémának egy AUTÓALKATRÉSZ- BOLT NYÍLT Békésen, a Rákóczi n. 20. sz. alatt, 1989. augusztus 10-én. Teher- és személygépkocsi- alkatrészek nagy választékban kaphatók.. PANTACOOP Szolgáltató Kisszövetkezet. Telefon: (60) 28-054. másik oldala is — veszi át a szót Csákány Géza. — Ez a környék (Békéscsaba, Békés, Gyula) sajnos, kiesik az adók hatósugarából. A jelierősség nagyon gyenge, és szaknyelven szólva az adók (Szentes, Komádi) nem adnak reflexiómentesen. Problémát jelenít még a román adás is, amely nagyon széles frekvenciasávon, magas jelerősséggel érkezik hozzánk. Szerződésbontás — Miért sugároz ilyen gyenge jelet a szentesi adó? — Abból a megfontolásból, hogy az adó által kibocsátott jelek nem léphetik túl az országhatárt 10-20 km-nél távolabb — halljuk a műszaki ellenőr válaszát. — Ez aligha érthető, hiszen a szomszédos országok adásai nemcsak határközeiben, de még az ország belsejében is foghatók. — Igaz — szól Csákány Géza. — A magyar adókat a posta üzemelteti, és hiába szóltunk a problémáról', változás * mégsem történt. Beszéltünk velük arról is, hogy Békéscsabán van egy továbbító állomás is, amely a környéket tökéletesen el tudná látni megfelelően erős jellel1. ■ Ez sem működik. Az illetékeseknél a kérdés úgy látszik, süket fülekre talált. Nem értjük, miért. — Ezek után hogyan tovább? — Nem mondtunk le arról — sem mi, sem a tanács —, hogy a televízióadások vételét megnyugtatóan rendezzük — folytatja Jambrich Mihály. — Ezért szerződést bontottunk a Gelkával, mert egy új kivitelező — a Telie- kábel — vállalta az egységes rendszer kiépítését, hasonlót ahhoz, amely már Gyulán működik. — Mit vállalt a Telekábel? Domokos Imréé a szó: — Kiépítettünk a meglevő mellett egy olyan saját rendszert, aminek karbantartását, bővítését, javítását mi végezzük. A meglevőn (amit átveszünk) megmaradnak az alapszolgáltatások (a magyar tv 1., 2. adás, Novy Sad, Belgrád és a román). Az új rendszer 22 csatornás lesz. Ebben szerepel az előbb említett alapszolgáltatás jobb minőségben és ezen túl a műholdas adások. Valamint egy csatornát biztosítunk a városi tv számára az aktuális információkra. A gyulai példát említve: ott már állandó jeleggel négy műholdas adást foghatnak a nézők, plusz négyet kísérletképpen. Három csatornát foglal el az alapszolgáltatás és egyet a városi televízió. A csatorna- szám-bővítésit is magunkra vállaljuk — amennyiben ilyenekre a posta engedélyeket kap — és ez a szolgáltatás az ügyfeleket anyagilag nem érinti. Csak az inflációi nem... — Mennyit kell ezért fizetni a bérlőknek? — Csak megközelítőleg tudom megmondani, mert az összeg az igénylők számától függ. Gyulán ez 6800 forint egyszeri használatbavételi díjat jelentett a bérlőknek és havonta 100 forint bérleti díjat, amit folyamatosain fizetnek a szolgáltatásért. A fizetnivaló annál kevesebb, de több is lehet. A havi bérleti díj csatornaszám-bőví- tés esetén nem változik, azonban az inflációt nem tudjuk átvállalni. Az egyszeri használatbavételi díj 6—12 hónapos részletben is fizethető. — Eddig gondot okozott, ha egy lakóházban nem kérték elegen a szolgáltatást, ugyanis akkor nem kötötték be a műholdas vételi rendszert. Azonban, ha ez az arány elérte a minimális mértéket, akkor azok is nézhették, akik nem fizettek. Hogy lesz ez a jövőben? — A rendszer lehetővé teszi, hogy lakásonként kössük be az egyes csatornákat, és csak annak, aki igényli. — Mikor kezdődnek a munkálatok? — Szeptemberben felmérjük az igényeket, és ahol a legtöbben jelentkeznek, ott kezdjük él a kábelek telepítését, ezután pedig folyaira- tosan halladunk. A megrendeléstől számított egy hónapon belül elvégezzük a szükséges munkálatokat. Herpai Attila L. E.
