Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-10 / 160. szám
Kádár János és akik elhagyták... A nyugati sajtó legalább annyi teret szentel Kádár János halálának, mint amennyit annak idején el- ítéltetésének. A lapok mind megemlítik, hogy az ország 1956 utáni vezetőjének halála akkor következett be, amikor a magyar törvényhozás jogilag is rehabilitálta Nagy Imrét. „Abban az évben, amikor Kádár Jánost elmozdították hivatalából és tisztségeiből, elhagyták barátai és kollégái is . . ., de a legnagyobb csapás akkor érte, amikor Nagy Imrét és három másik társát hősként temették el. Kádár néhány napon belül összeomlott.” „Politikai örökségét ugyancsak élesen bírálták -— gyakran éppen azok, akik közeli munkatársai voltak és Kelet-Európa legnépszerűbb vezetőjének hírnevében für- dőztek. A Kádár-átkozás nemzeti sport lett, és a sajtó vitte ebben a vezető szerepet” — ezt a Washington Post írta. Az elmúlt hónapok vádas- kodásözöne után némileg meglepő volt a nekrológok meleg hangneme, amelyek kiemelkedő államférfiként emlegetik Kádár Jánost — írta a Washington Post. Végül is — gondolták annak idején az emberek — feltűnt az igazi Kádár, aki meleg, alázatos, és ösztönösen érzi az utca emberének óhajait. Kádár úr világában az ideológia valahol messze követte csak a pragmatikus megfontolásokat: az életszínvonalat, a laza hangulatot és az egyfajta magyar függetlenséget. Kádár János világában elsődleges helyet kapott az a pragmatikus elképzelés. amely szerint az emberek számára az élet- színvonal, a létfeltételek számítanak, no meg Magyarország bizonyos függetlensége. Ez a világ összeomlott, amikor a gazdaság a nyolcvanas években kifutott a gőzből : ’56 óta az volt a hallgatólagos kompromi szszum, hogy a békesség fejében nyugalom van, és kolbász is jut a népnek. 1968., az „új gazdasági mechanizmus” után Kádár mérhetetlen népszerűségre tett szert népénél — mert Moszkvától engedményeket vívott ki —, és kivívta a külföld csodálatát is. Ez a világ szétesett, amikor az 1980-as években kiderült, hogy a világgazdaság és a politika megbékítése nem ilyen egyszerű. A politikai szükségkonyha és a kolbászok nem cserélődnek egyszerűen politikai szabadságjogokra vagy pedig egyezségekre. Kádár Jánost — holott ő maga is a reformok úttörője volt — éppen azok az erők söpörték félre, amelyeket ő maga eresztett szabadjára. Sokféle néven nevezték — írta a The Independent. Politikai életének zenitjén ő volt a „nagy sakkmester”, és nem meglepő, hogy talált időt nevének megváltoztatására is. „Csermanek János véletlenek sorozata által vált Magyarország vezetőjévé, de a jövő történészei, mint az évszázad legnagyobb vezetőjéről fognak megemlékezni róla" — írta a londoni lap. „Kádár János, aki 1956 és 1988 között igazgatta Magyarországot, egyike azon politikusoknak, akik elárasztják nevükkel a történelemkönyveket, akiket még életükben árulókká nyilvánítanak, s akiket nagy vezetőknek neveznek még haláluk után is. Mert nincs kétség afelől, hogy ha a politikát a »lehetséges« művészetének tartják, akkor Kádár annak egyik legkiemelkedőbb képviselője volt” — így a The Independent gyászjelentése. Bush elnök elindult európai útjára George Bush amerikai elnök vasárnap kora reggel (közép-európai idő szerint délelőtt) a washingtoni Andrews légitámaszpontról elindult tíznapos európai útjára, amelynek során keddtől két napra hazánkba is ellátogat. A Fehér Ház a gép fedélzetén ad ki előzetes nyilatkozatot Bush varsói és budapesti látogatásáról, amely várhatóan megerősíti a már ismert alapelveket: az Egyesült Államok e két ország demokratikus politikai és gazdasági reformjainak támogatására törekszik. Bush különgépe, az „Air Force One' vasárnap, helyi idő szerint délután szállt le Varsóban. Az elnök kíséretében van felesége, valamint néhány vezető tanácsadója. James Baker külügyminiszter, aki ázsiai körúton volt, Varsóban csatlakozik a küldöttséghez. További óriásgép viszi Washingtonból a sajtó képviselőinek százait Varsóba, majd Budapestre: amerikai tudósítókon kívül sok más ország újságiró’t is. Az amerikai elnök kedden délután Gdanskból érkezik Budapestre, és csütó£- tökön reggel utazik tovább Párizsba. A francia fővárosban részt vesz a forradalom 200. évfordulójának ünnepségein, majd a hét vezető tőkés ország szokásos évi csúcstalálkozóján. A tanácskozáson ezúttal a Lengyel- országnak és Magyarországnak nyújtandó gazdasági, pénzügyi támogatás kérdései lesznek előtérben. Párizs után George Bush rövid látogatást, tesz Hollandiában ahol (akárcsak Magyarországon) a történelem során még nem járt amerikai elnök. George Bush július 18-án érkezik vissza az amerikai fővárosba. Hogyan kereskedik az áfész Tótkomlóson? Idősebb, hajlott hátú ember lép ki a boltajtón. Hóna alatt kenyeret, kezében zacskós tejet szorongat. A tótkomlósi Bástya Áruház élelmiszerboltjában vásárolt be. — Ezekért is ide kell jönni a község közepébe az Aradi utcából, vagy mehetek a Mezőhegyesi útra. Pedig az jó néhány kilométerrel arrébb van. — Borostás arcából huncutul villan a szeme. — Jó messzire kell menni élelmiszerért, holott én is boltban lakom. Aztán felvilágosít, hogy valamikor — jó 10 évvel ezelőtt — megszüntették az Aradi utcai boltot, úgy lett a lakója. — Tanácsi lakás, de ha megint boltot alakítanának ki belőle, csak úgy adnám vissza — mondja Mészáros István —, ha fürdőszobás lakást kapok helyette. Kong az ürességtől az áfész vasúti vendéglője. A bejárati ajtó mellett tábla hirdeti: étterem. Balról a söntés. Ott ül három ember két kőbányai mellett. Pedig hiszem, hogy krúdys hangulatú „restaurantot” lehetne belőle varázsolni; olyat, amelynek kertjébe, tarka kockás terítős asztalok mellé szívesen leülne az utas. Mondom, hangulatos vendéglőt lehetne kialakítani, de jelenleg a falu szégyeneként tartják számon. „Egyre több a vállalkozó, különösen a vendéglátásban, és ez pozíciónk romlásához vezet.” Ez a megállapítás abból a beszámolóból való, amelyet a tótkomlósi áfész terjesztett a legutóbb megtartott tanácsülés elé. Meg azt is tartalmazza, hogy a vendéglátó-ipari forgalom már tavaly is csökkent, s olyan önkritikus megállapítás is olvasható, amely szerint „ellaposodott” az eladóvevő viszonya, az áruházi ellátást joggal illetik kritikával. Nem csoda, hogy fellángolt a vita ennél a napirendi pontnál, amely az áfész kereskedelmi tevékenységéről, a lakosság áruellátásáról szólt. Talán még nem is hallottam ennyi kritikát egyik áfészről sem, mint ezúttal a tótkomlósiról. És mind jogos volt, amit elismert az áfész főkönyvelője. Mari Antal is. Nem csoda, hogy Juhász Pál tanácselnök a témával foglalkozó tanácsülés napirendjének lezárásakor úgy vélekedett, nemcsak pénzkérdésről van szó, itt főleg vezetési probléma van, amit jó lenne nagyon hamar rendbe tenni, különben a most sem kedvező helyzet tovább romlik. Kép, szöveg: Béla Ottó Már évekkel ezelőtt rendbe kellett volna hozni a Komló épületét Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról.) alakulóban, önálló arcokat keresve dolgoznak, többek között a szakszervezetek, a HNF és a Demisz. A párt tárgyaló delegációja az elmúlt héten e szervezetekkel kétoldalú tárgyalásokat folytatott (ezekről lapunkban hírt adtunk). Az alternatív szervezetekkel még későbbi időpontokban, a nézetek további tisztázásakor több tárgyalásra kerül sor. A tagság véleménye szerint a többpártrendszer gyakorlata, léte nem tudatosult a megyei pártbizottság politikai tevékenységében, más politikai szerveződésekhez való viszonyában. Az egv- pártrendszer demokratizmusának logikája tovább munkál. Bár a párt jelentős ön- korlátozással megszüntette közvetlen irányítását az apparátusok, társadalmi és tömegszervezetek felett, de a politikai együttélés új formáit még nem alakította ki. A tájékoztatóhoz kapcsolódva, többen elmondták véleményüket. Győrfi Károly. mint a Teszöv titkára, tájé- toztatta a testület tagjait, hogy a szövetség és a Kisgazdapárt, a Néppárt, az ag- rárreformkör és az MDF képviselői megbeszéléseket folytatnak a közeljövőben, amikor is az agrárpolitika és az érdekképviselet feladatköreit határozzák meg. Megjegyezte, hogy az MSZMP- nek ma nagyobb szüksége van a szövetkezeti mozgalom támogatására, mint viszont. Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke kérte a testületet. hogy dolgozzák ki az együttműködés részleteit. Javasolta, hogy a megyei párt- bizottság a jövőben ne szombaton ülésezzék, hanem a hét valamely munkanapján. Berki Imre körösladányi pártbizottsági tag két megjegyzést fűzött az elhangzottakhoz: a részpártbizottsági ülések tartalmukban sokkal többet adtak, mint egy egy- serű falujárás, igazi politikai fórumként működtek. Másrészt, körvonalazottan szerette volna hallani azokat a véleményeket, amelyek ezeken az üléseken elhangzottak, mert úgy pontosabban feltérképezhető lett volna a megye jelenlegi helyzete, jövője; sőt, alapot adhatott volna a sozmszéd megyékbe való kitekintésre. Szabó Miklós javasolta, hogy a politikai egyeztető tárgyalások folyjanak tovább, amelyeken tisztázhatók, milyen önálló törekvéseik vannak az állami szerveknek. és a párt milyen eszközökkel kívánja befolyásolni munkájukat. Berki Imre felszólalásával egyetértve, kérte a pártbizottságot, fogadja el azt a javaslatot, hogy az illetékes szekció településenként készítse el a részpártbizottsági ülések politikai tapasztalatait, és tájékoztatásként minden pb-tag kapja meg. A vita után a testület határozatot- hozott arról, hogy újra kell formálni az MSZMP és a hagyományosan működő állami, társadalmi és tömegszervezetek kapcsolatrendszerét, illetve tovább kell folytatni az intenzív kapcsolatteremtést az MSZMP tagjaival az alapszervezetekben és a településeken. Fodorné Birgés Katalin javaslatát — mely szerint ha a napirendek időtartama nem indokolja, a pb-üléseket hétköznap, munkaidő után tartsák — a pártbizottság ugyancsak elfogadta. A második napirend keretében dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára a kongresszusi küldöttek számának kialakításához kapcsolódó megyei egyeztető feladatokról beszélt. Röviden tolmácsolta a részpártbizottsági üléseken megfogalmazott elképzeléseket, melyek szerint a küldöttek kiválasztása. a nézetek, a platformok, a Központi Bizottság dokumentumaihoz való viszony kialakítása kizárólag a helyi pártbizottságok feladata legyen, míg a megyei pártbizottság e témában csak koordináljon. A továbbiakban a pártbizottság titkára a békéscsabai reformkor állásfoglalásával összefüggésben elmondta, hogy a dokumentum lényege a részpártbizottsági üléseken elhangzottakkal és a Központi Bizottság határozatának szellemével megegyezik. Lehetőséget kell adni arra, hogy különböző fórumokon a párttagok és a küldöttek kölcsönösen ismertessék meg egymással a véleményüket, segítve ezzel a kongresszusra való felkészülést. Kérésként fogalmazódott meg, hogy az előkészítő munka kapjon teljes és részletes nyilvánosságot a megyei lap hasábjain. Ugyancsak javaslatként hangzott el : a pártelnök és a főtitkár személyét pártválasztás útján szavazzák meg a párttagok. Szintén a reformkor ajánlotta azt, hogy amikor a kongresszus befejezte a munkáját, minden párttag egyénileg nyilvánítsa ki: elfogadja-e a párt állásfoglalását, s ha nem fogadja el, szüntesse meg párttagságát. Végezetül dr. Lovász Matild tolmácsolta a szervezőbizottság kérését, mely szerint a jövőben minden olyan megyei pártbizottsági ülés előtt, amikor közérdekű témák kerülnek napirendre, azok írásos dokumentumai néhány nappal korábban jelenjenek meg a Népújságban, s ennek ismeretében a párttagok eljuttathatják véleményüket a megyei párt- bizottsághoz. Egy másik javaslat: amikor a testület határozatot hoz, vagy állást foglal, azok a Népújság következő számában rövid, szerkesztett formában jelenjenek meg. A vita során felvetődött a jelöltállítás területi vagy platformok szerinti megoszlásának kérdése, a pedagógusok önálló jelöltállítási szándéka. A válaszból megtudtuk, hogy a Központi Bizottság július 28-i ülésén várhatóan dönt majd a platformelosztás részleteiről, az ügyrendi kérdésekről. A választási határidő (augusztus 27.) módosítása néhány pedagógus- alapszervezetnél felvetődött, de augusztus 21-étől már a következő tanévre készülődő pedagógusok elérhetők, ezért többnyire megoldható a jelöltválasztás. Dr. Szabó István az alulról felfelé építő pártválasztások rendszerét elemezte, véleménye szerint a párt jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy a főtitkár és az elnök személyéről pártválasztások útján döntsön. Fodorné Birgés Katalin aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy jó-e, ha a tagság most titkosan választ főtitkárt és elnököt, a programot viszont a kongresszus fogadja majd el. A kongresszus küldöttei, szerinte csak akkor legyenek a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság jelenlegi tagjai, ha megválasztották őket a párttagok. Azoknak legyen szavazati joguk, akiket otthonról így küldtek. A különfélék között — Kiss Sándor megyei titkár előterjesztésében — megvitatta és elfogadta a testület a városi pártbizottságok gazdálkodásának tervezési és érdekeltségi rendszerével összefüggő elveit. Ugyancsak elfogadta a programalkotó bizottság tevékenységét meghatározó javaslatot. A továbbiakban a június 10-i ülésen elveiben már elfogadott szociálpolitikai támogatásról tárgyalt, melynek lényege, hogy a megyei párt- bizottság pénzeszközeivel segíti a szociálisan hátrányos helyzetű, tehetséges egyetemi, főiskolai hallgatókat. Békés megye felső fokú végzettségű szakemberállománya igényli, hogy a megyében élő tehetséges fiatalok továbbtanulását segítsék. Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága szűkös anyagi feltételei mellett is szükségesnek tartja e programban való részvételét. A dobozi vendégház hasznosításából eredő bevétel lehetőséget ad arra, hogy a rászoruló 10-20 fiatal tanévkezdési költségeihez 5-10 ezer forintos támogatással járuljon hozzá. A támogatás pályázat útján nyerhető el, melyben a szociális helyzet mérlegelése mellett politikai érdek is kifejezésre jut. Így a pályázati feltételek: a hallgató állami gondozott, vagy több- gyermekes családban él, ahol még többen tanulók, MSZMP-tag, vagy pedig szülei tagjai a pártnak. A pályázat benyújtási határideje 1989. augusztus 15. A koordinációs bizottság elbírálása után a támogatást 1989. augusztus 30-án fizetik ki. A bejelentések sorában hangzott el — dr. Bereczki Elemér javaslatára —, hogy a megyei pártbizottság erkölcsileg, politikailag és lehetőleg anyagilag is támogatja a Fehér Lajos-alapít- ványt. Mint ismert, a jeies reformpolitikus 1992-ben esedékes 75. születésnapja alkalmából emlékbizottság alakult, amely alapítványt hozott létre azzal a céllal, hogy elismerésben részesítse a magyar mezőgazdaság, a magyar falu fejlődéséért legtöbbet tevékenykedő személyeket. Végül Kepenyes János, mint a nemrég alakult békéscsabai társadalmi pártelnökség tagja, visszautalt a legutóbbi ülésen elfogadott állásfoglalásra, melyben felkérték a megyei pártbizottságba delegált, vagy választott városi pártbizottsági tagokat, hogy tegyenek meg mindent a békéscsabai párt- bizottságon kialakult bizalmi válság leküzdéséért, segítsék a feszültségek megoldását. Ismertette a helyzet normalizálására azóta hozott döntéseket, hozzátéve, hogy ez az állásfoglalás nélkül is megtörtént volna. B. Zs.—L. E.—S. F. A megyei pártbizottság tudomásul vette a párt XIV. kongresszusa előkészítésével kapcsolatos területi, helyi szervezési feladatokról adott tájékoztatót. Ennek részeként reagált a békéscsabai reformkor kongresszussal kapcsolatos állásfoglalásaira. 1. Tudomásul vette az 53 fős kongresszusi küldött- keret területi megoszlását. 2. Állást foglalt abban, hogy a pártkongresszust követően, figyelemmel a választások időpontjára, lehetőség szerint 1999 tavaszára összehívja a megyei pártértekez- letet. 3. A megyei pártbizottság a párt elnökét, főtitkárát a pártkongresszuson javasolja megválasztani. Javasolja továbbá, hogy e két párttisztségre a jövőben alkalmazza a pártszavazás intézményét. 4. A megyei pártbizottság tisztségviselőinek kongresz- szusi küldöttként való indítására, illetve megválasztására a helyi pártszervezetek jogosultak. Személyükre is vonatkoznak a választással kapcsolatos követelmények.
