Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-07 / 158. szám

NÉPÚJSÁG 1989. július 7., péntek o „Nem lehet párnázott ajtó mögött szolgálni a társadalmat” Elnöki hivatal a megyei tanácsnál Július 1-jétől a Békés Me­gyei Tanács Elnöki Hivata­lának kinevezett osztályve­zetője dr. Lnczi József. Az osztály munkatársai közé tartozik dr. Rakonczai János tudományos titkár, dr. Ibos Gyula sajtótitkár, dr. Farnas József társadalom- és nem­zetiségpolitikai referens, va­lamint Molnár Pál belső gazdasági ellenőr. Néhá- nyukkal beszélgettünk a hi­vatal feladatköréről : — Az Elnöki Hivatal való­jában egy kabinetiroda — tájékoztat Luczi József. — A megyei tanácsot számta­lan politikai, társadalmi ki­hívás ösztönzi a sokoldalú munkára. A testületet kép­viselő, a megye lakosságá­nak érdekeit szolgáló megyei tanács elnökének a közéleti tevékenységét szervezzük, segítjük — röviden ez a fel­adatunk. A tanácselnöknek soha nem látott mennyiségű és minőségű igénynek kell megfelelnie. A közigazgatás korábban elvesztette önálló arcát, végrehajtói típusú sze­rep testálódott rá. Ma pedig már nem lehet a párnázott ajtó mögött szolgálni a tár­sadalmat. Az etikai mini­mum az őszinteség és a nyíltság, a tudatos, aktív sajtópolitika. A társadalom létezési formája a nyilvános­ság, s ez a feltétele a dön­tések előkészítésének is. — Nélkülözhetetlen fon­tosságú a társadalompolitika, a nemzetiségi politika állan­dó gyakorlása, kölcsönös kapcsolat az emberekkel, a gazdagodó szövetségekkel, egyesületekkel, pártokkal, pártalakulatokkal. A politi­kai küzdelmek színterén felértékelődik a közigazga­tás is, nő a helyi tanácsok jelentősége. A megyei tanács elnöke szigorú menetrend szerint él és dolgozik. Ez a tisztség meghatározza az életformát is. A korábbi mo­rális ügyekkel teljesen sza­kítva, új szemléletű szerve­ző-, irányítómunkára van szükség a megyei tanácsnál, amelynek mottója: a teljes közéleti tisztaság. Ibos Gyula főiskolai ta­nárként foglalkozott szocio­lógiával, a közművelődés, a tájékoztatás kérdéseivel. — A munkám lényege — mondja —, hogy reális ké­pet kapjon a sajtó arról, mit- tesznek a megyei tanács tag­jai, az elnök, a tisztségvise­lők, az osztályvezetők. Az előző tapasztalatokon okul­Luczi József Fotó : Fazekas Ferenc va, minél nagyobb nyilvá­nosságot igyekszünk biztosí­tani, együttműködve a többi referensekkel. Az újságírói szabadság teljes mértékű tiszteletben tartásával kér­jük a sajtó segítségét, hiszen ez egyben a mi munkánk kontrollja is. Nem szeret­nénk, ha a megyénkben tör­téntek ezután okot adnának a negatív szenzációra. Amennyiben viszont ilyen van, nem szabad elhallgat­ni. Farnas József tevékenységi köre meglehetősen újszerű : — A megyében levő politi­kai szervezetek, pártok a legutóbbi tanácsi választáso­kon nem jutottak (nem is juthattak) képviselethez a testületekben — tájékoztat. — Ezért velük a kölcsönös információcsere, a döntések előtti egyeztetés ma már szükségszerűség. A követke­ző választások után ez a feli­adat már nem így jelentke­zik. A nemzetiségi tenniva­lók a tanács vezetői és a ré­tegek közötti összeköttetést jelentik. Néhány politikai csooprtnál már jártam, szí­vesen veszik és igénylik a konzultációikat. Molnár Pál belső ellenőr természetesen nem a pénz­ügyi osztály feladatait veszi át-, hanem az elnök pénzügyi gazdálkodási tevékenységé­nek segítője. Az apparátust és a testületet érintő pénz­ügyi döntéseket az elnök, vagy a megyei tanács szám- vizsgáló bizottságának meg­bízása alapján elemzi, ellen­őrzi. ö foglalkozik a megyei tanácsülésen is sokat vitatott „BNV-üggyel”, vizsgálja a számlákat, a túlköltekezés okait és körülményeit. — Mai ismereteink szerint előzetesen is nagyobb ösz- szegről beszéltek a rendezők, mint a sokat emlegetett 4 millió, amelyből ténylegesen 15 lett. Ezt a budapesti ki­vitelezők is megerősítették. Rövid ideje foglalkozom a vizsgálattal, nem mondha­tom, hogy minden oldalát érzem és értem. Ezért is ké­rem a reklám- és propagan­da-szakemberek segítségét- Ennyi idő alatt sommás vé­leményt nem lehet monda­ni. A budapesti szakértők a valóságos költségek felmé­résénél 13 millió forintnál tartanak. Ez lehet, hogy ma már gyenge vigasz, de mégi- sem akkora a terevezett és a valóságos összeg közötti különbség, mint a korábbi ismeretek szerint. A megyei tanácsülést követően azon­nal sokszorosítottuk ezt az anyagot csakúgy, mint a pénzügyi revízió tanulságait. A számvizsgáló és az ügy­rendi bizottság az alternatív szakértők bevonásával meg­kezdi a részletes vizsgálatát a BNV-ügynek. a belső dön­tési mechanizmust kell el­sősorban megvilágítanunk, azt, hogyan történhetett meg ez á dolog. — A pénzügyi revízió ta­nulságait messzemenően fi­gyelembe kell venni. Nagy a távolság, sok az ellentmon­dás a pénzügyi szabályozó- rendszer merevsége és a mai demokratikus mozgások kö­zötti Ezen kellene enyhíte­nünk, amíg az új törvények életbe lépnek. Figyelemmel kell kísérnem az örökölt költségvetési összeg lehető legdemokratikusabb felhasz­nálását. Az elnöki hivatal munka­társai segítik azt a folya­matot is, hogy a tanács osz­tályai mihamarább hozzá­foghassanak a testületi dön­tések megvalósításához. Szer­veztek már a tanácselnök és az MDF vezetői között is egy találkozót; amelyre a továb­biakban is lehetőséget te­remtenek. Céljuk, hogy a mgegyei tanács vezetője — minél változatosabb formák­ban és minél gyakrabban — találkozhasson a választók­kal. Ennek egyik legközeleb­bi eseménye a kihelyezett megyei tanácselnöki fogadó­nap lesz Orosházáin, ahol kü­lönböző termelőüzemek dol­gozóival is eszmét cserél majd az elnök. Bede Zsóka Dr. Gally Mihály: Nem kívánok lemondani ülésezett a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A Békéscsabai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága július 6-i ülésén megtár­gyalta a dr. Gally Mihály ta­nácselnök elleni — a Fidesz által kezdeményezett — visszahívási ügyet. Szabó hászlóné népfronttitkár a HJNF városi elnöksége és a választási elnökség nevében, Kutas Gyula első titkár a városi pártbizottság nevében ismertette álláspontját, me­lyeket lapunkban már kö­zöltünk. Kutas Gyula szük­ségesnek látta leszögezni: a pártbizottság döntése nem kötelező a párttag tanácsta­gokra. Szót kérve dr. Gally Mihálv elmondta: — Miután rám sem köte­lező a pártbizottság határo­zata, sem tanácstagi, sem ta­nácselnöki funkciómról nem kívánok lemondani. Állok elébe a visszahívási szava­zásnak. A végrehajtó bizottság egyhangú szavazással — úgy döntött, hogy július 12-én délelőtt 9 órára rendkívüli tanácsülést hív össze, amely­nek feladata: a dr. Gally Mihály tanácselnök ellen kezdeményezett visszahívási szavazás időpontjának a ki­tűzése. __ jmt __ V asutas munkásgyűlés A 39. vasutasnap alkalmá­ból munkásgyűlést tartottak tegnap a MÁV Északi Jár­műjavító Üzemében. Az ün­nepségen részt vett Derzsi András közlekedési, hírköz­lési és építésügyi miniszter. Urbán Lajos elnök-vezér­igazgató köszöntötte az ösz­szegyűlt vasutasokat, majd Iványi Pál, az MSZMP KB titkára mondott ünnepi be­szédet. Mindenekelőtt mél­tatta a néhány órával ko­rábban elhunyt Kádár Já­nos munkásságát. A KB titkára ezután érté­kelte a vasutasok nehéz munkáját — amely, mint mondotta — hat a lakosság közérzetére, a gazdaság egé­szére. Végül Iványi Pál meggyő­ződését fejezte ki, hogy a vasutasok, mint eddig is teljesíteni fogják feladatai­kat. Kérte őket: segítsék a gazdaság céljainak megvaló­sítását, hivatástudattal vál­lalják azokat a többletterhe­ket, amelyek most rájuk há­rulnak. Nagy Imre és társai nem követtek el bűncselekményt Hatályon kívül helyezték a törvénysértő ítéleteket A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa tegnapi nyil­vános ülésén tárgyalta a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntetőügyben a legfőbb ügyész törvényességi óvását. A héttagú testület az óvást alaposnak találta, s annak helyt adott. Határozatában megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának 1958-ban hozott ítéletei törvénysértők, ezért ezeket hatályon kí­vül helyezte; Nagy Imrét, dr. Donáth Ferencet, Gimes Miklóst, Tildy Zoltánt, Maiéter Pált, Kopácsi Sándort, dr. Szilágyi Józsefet, dr. Jánosi Ferencet és Vásárhelyi Miklóst az ellene emelt vádak alól felmentette. Az Elnökségi Tanács ülé­sét’ — a hazai és külföldi sajtó tudósítóinak ©lénk ér­deklődése közepette — dr. Szilbereky Jenő, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke nyitotta meg a Legfelsőbb Bíróság dísztermében. A széksorok­ban helyet foglaltak a per­ben halálra ítélt és kivég­zett, illetve a szabadulásuk után elhunyt személyek hoz­zátartozói. A per ma még élő két szereplője, Kopácsi Sándor és Vásárhelyi Miklós számára előkészített két szék azonban üresen maradt. Elsőként dr. Czili Gyula, a Legfelsőbb Bíróság elnök- helyettese ismertette a leg­főbb ügyész törvényességi óvását, amely az eredeti íté­leteket is tartalmazta. A tényállás foglalkozik az 1956. november 4. utáni helyzettel, amikor — miként olvasható — a csoport több tagja Jugoszlávia budapesti nagykövetségére menekült. Innen is kapcsolatot tartot­tak híveikkel, felléptek a konszolidáció ellen. A Gimes Miklós elleni vádak között az szerepelt, hogy ő 1956 novemberében részt vett a Magyar Demokratikus Füg­getlenségi Mozgalom elneve­zésű illegális szervezet meg­alakításában és a rendszer- ellenes, Október Huszonhar­madika című lap szerkeszté­sében. A Népbírósági Tanács 1958. június 15—i ítéletében Nagy Imrét, dr. Donáth Fe­rencet, Gimes Miklóst, Tildy Zoltánt, Maiéter Pált, Kopá­csi Sándort, dr. Jánosi Fe­rencet, Vásárhelyi Miklóst, illetve április 22-é,n kelt íté­letében dr. Szilágyi Józsefet a népi demokratikus állam­rend ellen irányuló szervez­kedés, ezen felül Nagy Im­rét hazaárulás. Maiéter Pált és Kopácsi Sándort zendü­lés bűntettében mondta ki bűnösnek. Nagy Imre, Gimes Miklós és Maiéter Pál halálbünteté­sét 1958. június 16-án, dr. Szilágyi József halálbünte­tését 1958. április 24-én vég­rehajtották. A szabadság- vesztésre ítélt dr. Donáth Ferenc, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós bünteté­séből I960, április 1-jén egyéni kegyelem folytán, Tildy Zoltán 1959. április 3- án feltételes szabadságra bo­csátással, míg az életfogy­tiglani börtönre ítélt Kopá­csi Sándor 1963. március 25- én közkegyelemmel szaba­dult. Dr. Donáth Ferenc. Tildy Zoltán és dr. Jánosi Ferenc szabadulását köve­tően időközben elhunyt. A védőbeszédek után az Elnökségi Tanács összeült. A határozatot — amely hatá­lyon kívül helyezi a törvény- sértő ítéleteket, s az érintet­teket felmenti az ellenük emelt vádak alól — délután dr. Szilbereky Jenő hirdette ki, s indokolta meg. Elmondotta: a testület el­sősorban azt vizsgálta, hogy az elítéltek elkövették-e a terhűkre rótt bűncselekmé­nyeket. Megállapította: Nagy Imre és társainak tevékeny­sége alkotmányos keretek között maradt, nem irányult a népi demokratikus állam- rend megdöntésére. Az Elnökségi Tanács le­szögezte: a hatalmon levő párt politikájának, a fenn­álló állami és társadalmi in­tézményeknek a bírálata, illetve a megváltoztatásukra irányuló, az alkotmány ke­retei közötti politikai tevé­kenység nem tekinthető az államrend elleni támadás­nak. A Népbírósági Tanács annak idején terhűkre rótta, hogy kirobbantották és meg- sezrvezték az október 23-i tüntetést és kidolgozták a leendő Nagy Imre-kormány programját. Történelmi tény, hogy az október 23-i tünte­tés és az azt követő esemé­nyek hosszú ideje érlelődő társadalmi válság talaján robbantak ki. * * * A koncepciós perek áldo­zatainak anyagi kártérítésé­ről az a készülő új törvény rendelkezik majd, amely át­fogóan szabályozza az akkor elítéltek anyagi és erkölcsi rehabilitációjának részleteit. Középpontban: a három kórház rekonstrukciója Egészségügyi államtitkár megyénkben A békéscsabai kórház második ütemének makettjével is­merkedik az államtitkár Fotó: Veress Erzsi Tegnap megyénkben járt Győrfi István, a Szociális és egészségügyi Minisztérium államtitkára. Ellátogatott a Pándy Kálmán Megyei Kór­házba, a gyulai gyógy-, ide­genforgalmi központokba, majd Békéscsabára utazott. A városi kórházban tár­gyalt a kórház második üte­mének folytatásáról. Talál­kozott Murányi Miklóssal, Békés Megye Tanácsának el­nökével, és megpróbálta fel­mérni a megye egészségügyi ellátó képességét dr. Rácz László, megyei főorvos se­gítségével. Az államtitkár jövetele céljáról tájékoztat­ta lapunkat. — Elvem, hogy az ország egészségügyi életét ne a mi­nisztériumi asztaltól irá­nyítsuk, hanem a szakmai ellátás, a gyógyítás körül­ményeit a helyszínen ismer­jük meg. Dél-magyarország és benne Békés megye nem tartozik az ország legjobban ellátott területei közé. E vi­dék állami és szakigazgatá­si vezetőivel közösen gon­dolkodunk, mit tehetünk a fejlesztésekért. Itt a három kórház rekonstrukciójának kérdése a legégetőbb gond. Jobban kihasználhatóak len­nének a gyógyidegenforgal- mi lehetőségek is. Óriási az érdeklődés a világkiállítás kapcsán a magyarországi vi­dékek iránt. Békésben adott a természeti környezet, a szellemi kapacitás, hozza csak a külföldi a tőkéjét. Segítjük a partnerek egy­másra találását, de Magyar- ország nem lesz kísérleti te­lep. Csak kipróbált gyógyel- járásokat alkalmazunk. Az is alapkérdés, hogy a ma­gyar betegellátást nem I érintheti negatív irányban a külföldi kooperáció. — A korábbi fejlesztéspo­litikát a „bajelkerülő” ma­gatartás jellemezte. Ma már tudjuk, hogy a ’90-es évek Európájának megfelelő hu­mán és egészségpolitika szakmai ellátó rendszerét kell megteremteni. Az egész­ségügy nem lehet betegség­ügy, előtérben a megelőzés szerepel. Az ország egész­ségügyi ellátó képességéről teljes áttekintést akarunk nyerni. Koncentrált erőfor­rásokkal közös fejlesztési programokat kell kialakíta­nunk a megye és városhatá­rok figyelmen kívül hagyásá­val. — A következő lépés au­gusztus táján lesz, amikor megbeszélést tartunk az or­szágos fejlesztési program­ról a megyék vezetőivel. Vi­tákban érleljük a több tíz- milliárdos program részle­teit, fontossági sorrendjét. Így, csakis egymást segítve, alakulhat a középtávú terv. — Az Egészségügyi Mi­nisztérium nem áll bővében az anyagi javaknak. Pályá­zatokat írtunk ki a szakmai programok megvalósítására. Megkérdeztük az alapellátás orvosait, mivel segíthetjük a helyi egészségügyet. A fiatal orvosok számára lehetővé tesszük, hogy tanulmány­úton ismerkedjenek a nyu­gati országok egészségügyi ellátásával. Négy fontos műszercsoportban, a szociá­lis ellátási formákban pá­lyázatot hirdettünk. Minden pályázat elbírálása nyílt és nyilvános. A szűkös lehető­ségek mellett csak egy-egy területre koncentrálhatunk. Alapkérdés az országban az egészségügyi minimumfelté­telek biztosítása függetlenül a költségvetéstől. B. Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents