Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

1989. julius 1., szombat

Szurkolunk és aggódunk Önökért

Budapest Kelet Párizsa (és Békés?) — Információk tetszés (érdek) szerint — Túlságosan meggörnyednek a hibák súlya alatt — Kölcsönösen kívánjunk sok szerencsét — Beszélgetés Francisco Lancinával, a Portugál Kommunista Párt KB-tagjával

A párt és testületéi vannak a tagságért

Titkári értekezlet Békéscsabán

A városi pártbizottságok első titkárai a megyei tanács apparátusi pártbizottsági titkára, a megyei rendőr-főkapitányság pártbizottságának titkára, nagyközségi, községi pártbizottságok titkárai és a megyei pártbizottság dolgozói vettek részt azon a tanácskozáson, amelyet tegnap délelőtt rendeztek Békéscsabán. Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára tartott rendkívül érdekes és életszerű tájékoztatót a párt Központi Bizottsága június 23—24-i üléséről.

Az MSZMP szervezeti szabályzatának vitaanyagával kapcsolatos kérdésekre Pataki József, a megyei párt- bizottság munkatársa válaszolt a titkároknak. A hamarosan pártvitára kerülő téma legfontosabb tartalmi gondolata, hogy a testületek és a párt van a párttagságért, nem pedig fordítva. A kialakítandó szervezeti szaTótkomlóson ült össze tegnap a megyei Teszöv elnöksége, hogy többek között az üzemek pénzügyi helyzetéről, jövőjéről tárgyaljon. A vitaindító előadást Pálmai Péter titkárhelyettes tartotta, majd a módosító javaslatot is ő terjesztette elő.

A termelőszövetkezeteknek célszerű rugalmasabban alkalmazkodni a többlépcsős bankrendszer kínálta lehetőségekhez. Bár kétségtelen tény az is, hogy az utóbbi időkben gombamódra szaporodó pénzintézetek sem jelentenek igazán áttörést a pénzkapcsolatokban. Hiszen egyik oldalról a szövetkezetek kritikus pénzügyi helyzete, más részről pedig a pénzforgalmi gyakorlatban jelen levő hátrányos megkülönböztetések gátolják az egészséges ügyleteket. Például az azonnali inkasszó

bályzat funkciója, hogy eleget tegyen napjaink gyorsan változó igényeinek, biztosítsa a párt átépítését és fejlessze a hosszú távú építés lehetőségeit. A tagság öntevékenységére kíván támaszkodni, alapozva a tudatosságra és az öntudatra. A párttagok a személyüknek szóló egyes döntések szerint kötelesek cselekedni. A párttag mindössze két dolgot nem tehet; nem lehet tagja más politikai pártnak és olyan politikai tevékenységben nem vehet részt, amely ellentétes a párt programjával. Internacionalista magatartást, de a magyarság kérdéseire tudatos, folyamatos és nem türelmetlen választ adó szemléletet tükröz a szervezeti szabályzat. Ha valaki kilépett vagy kizárták a pártból, egy év elteltével ugyanabban az alapszervezetben kérheti újrafelvéte- lét. Vitás kérdés még, hogy mi történik akkor, ha ez az alapszervezet megszűnik. A

rendszer, mely annak idején még a szavakban sem egyenrangú gazdálkodók — Áfor, MÁV, Volán — védelmére jött létre, ma idegen testként működik. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek még arra sincs lehetőségük, hogy a jogtalan követelések teljesítését megtagadják.

Tanácsos a jövőben például minden gazdálkodónak megkeresni azt a pénzintézetet, mely igényeinek, jellegének leginkább megfelel. A tanácskozáson egyébként megvitatták a szövetkezetek által- létrehozott kölcsönös támogatási alap jelenlegi helyzetét; s azt, miként funkcionálhatna hatékonyan a jövőben. Jelenleg ugyanis csődhelyzet alakult ki. A kintlevőségek behajthatatlanok, tehát mindenekelőtt a megújuláshoz bankszerűen

tagdíjbevételek sorsáról tanácsos lenne külön szabályzatban dönteni.

Nyilvánvalóan sok még a kérdés, és a javaslat a szervezeti szabályzat tervezetéről, ezért a megyei pártbizottság vezetői elhatározták, hogy a jövő héten a Központi Bizottságtól meghívott vendéggel konzultálhatnak a titkárok.

Köztudomású, hogy a szeptember 30-tól október 4-ig tartandó kongresszusra augusztus 27-ig kell küldötteket választani. (600 párttagot képviselhet egy küldött.) A titkári értekezlet résztvevői tegnap egyeztették nézeteiket, a küldött jelöltek számának területi alakításával kapcsolatban. A küldöttválasztás részletes szabályairól, módszereiről a városi, községi pártbizottságok önállóan döntenek. A jelek szerint sok településen élnek majd a pártválasztás módszereivel.

B. Zs.

kellene működni, nem pedig egyoldalú támogatás osztogatójaként. Ám ha a talp- raállítás éppen a csődhelyzet miatt mégsem menfte, akkor érdemes lenne • azon elgondolkodni, hogy esetleg a szintén szövetkezett érdekeltségű Mezőbankba beolvadjon.

A várható piaci mozgások, egyáltalán a kockázatosabb közgazdasági feltételek indokolják, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti szektorban önálló biztosítói rt. és nyereségkockázati alap jöjjön létre. Természetesen — mint azt a Teszöv elnöksége hangsúlyozta — minden tőketulajdonos önállóan dönthet arról, csatlakozik-e a közös kockázatvállalás szelleméhez, avagy megpróbál egyedül szembenézni a várható- farkastörvényekkel.

— rákóczi —

Mint arról már hírt adtunk, rövid látogatásra Békésbe érkezett testvérmegyénk, a Portugál Kommunista Párt Santarem megyei bizottságának küldöttsége, Francisco Lancina, a PKP Központi Bizottsága tagjának vezetésével. Szűk három napot töltött a delegáció a megyében; Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Mezőberény nevezetességeivel ismerkedett, találkozott pártmunkásokkal, üzemi dolgozókkal. Vendégeinket benyomásaikról, a portugáliai viszonyokról kérdeztük az elutazás előtt.

— Először jártam Magyar- országon, bár jól felkészültem, de a látottak minden várakozást felülmúltak — kezdte Francisco Lancina. — Ami Budapestet illeti, ahol egy napot tölthettem, egyszerűen lenyűgöző. Szerintem Budapest keleti Párizs. Jó néhány szocialista országban jártam, de az Önök fővárosa tetszett a legjobban.

— És Békés megye?

— Első helyen említem Gyulát, ezt a kedves kis várost, utána Békéscsabát, de nagy hatással volt ránk az Orosházi Üveggyár is. Hatalmas üzem, és gondolom, az egész környék arculatának formálója, hiszen háromezer ember dolgozik benne korszerű technikával. Nagyon hasznos beszélgetéseket folytattunk vendéglátóinkkal, örülünk, hogy sikerült találkozni Szabó Miklóssal, a megyei pártbizottság első titkárával. Nagyszerű eszmecserét folytattunk a többi vezetővel is, akikben nyílt, őszinte, tenni kész embereket ismertünk meg.

— Milyen ismereteik vannak a mai magyar viszonyokról?

— Hozzánk elsősorban a tömegkommunikáción keresztül érkeznek hírek a szocialista országokból és ezek eléggé megszűrtek, ten- denciózusak. Keveset tudunk

Közösen a farkastörvényekkel szemben

B bankár válasza az MBF-nek

A baráti adósságokat elszámolják

Amint arról már lapunkban is hírt adtunk, a Magyar Demokrata Fórum Békéscsabai Szervezetének elnöksége május végén több levelet küldött a csabai képviselőknek. Ezek egyikében arra kérték őket, hogy az Országgyűlés soros (májusi) ülésén tegyenek fel kérdést a kereskedelmi miniszternek. Az MDF békéscsabai elnökségének levelében a következők olvashatók:

„A közvélemény jogosan háborodik fel azon, hogy miközben hazánkban egyre mélyül a gazdasági válság, egyes baráti szocialista országok (mindenekelőtt a Szovjetunió) nem rendezik időben a Magyar Népköztársasággal szembeni jelentős anyagi tartozásaikat.

Tisztelettel kérjük önt, hogy a Parlament következő ülésén intézzen kérdést Beck Tamás kereskedelmi miniszterhez:

Milyen tárgyalásokat folytatott, milyen intézkedéseket tett és tervez a magyar kormány a baráti adósságok mielőbbi behajtása érdekében.”

Mankó Mihály és Szarvas Andrásné az MDF megkeresésére illetékességből a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, Bartha Ferenctől kért választ. A szöveget az alábbiakban szó szerint közöljük:

„Levelükre válaszom a következő :

1. Gazdasági helyzetünk valóban súlyos és egyre több, korábban nem várt politikai, gazdaságpolitikai és társadalmi gonddal, és azok mielőbbi, de a realitásokkal számoló megoldásával kell megküzdeni. Ezek sorába azonban szerintem nem értendő bele, hogy az adósságállomány növekedése idézte volna elő elsődlegesen a nehéz gazdasági helyzetet. Külföldi adósságállományunk növekedése nem előidézője, hanem következménye volt annak a gazdaságpolitikának, amelyet a korábbi kormányok folytattak. Megjegyzem, hogy erről a kérdésről a kormányzat a közeljövőben tájékoztatást kíván nyújtani a Parlament számára.

2. Az önök levelében említett, nem kapitalista országok részére történt késedelmes elszámolásról nincs tudomásunk. A KGST-országokkal fennálló érvényes megállapodások szerint ugyanis az exportbevételeket, a magyar vállalatok által benyújtott okmányok alapján, néhány napon belül elszámoljuk, javukra jóváírjuk.

3. A fejlődő, tehát a nem szocialista országok esetében azonban — nyilván erre is gondolnak — valóban vannak gondjaink. A gondok egy része abból származik, és erről a Parlament múlt év novemberi ülésén beszámoltam, hogy követeléseink egy része behajthatatlan. Ez a vállalatok és a kormány által korábban nyújtott hitelek egy részét érinti. Ezek a behajthatatlan, valamint átütemezett követeléseink afrikai és latin-amerikai országokban vannak. Behajtásukra különféle erőfeszítéseket tesznek a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a hitelező külkereskedelmi vállalatok.

Az eddig keletkezett követelések behajtására a következő lehetőségek állnak fenn:

1. Ha az adott ország átütemezést kér, célszerű megállapodni a fizetés és kamattörlesztés feltételeiről és ésszerű időpontjairól a Párizsi Klub keretein belül lefolytatott tárgyalásokon megállapított feltételek alapján.

2. Fizetésképtelenség vagy átutalási tilalom esetén, de átütemezéskor is van lehetőség áruellentételezésre, vagyis, hogy a követelés összegét magyar külkereskedelmi vállalat vásárolja le az adott országban, ha talál megfelelő terméket. Egyiptomban például a behajthatatlan követelések egpffészét követségi épületek rendbehozatalára, és a kiadások folyamatos fedezésére használták fel, aminek forintellenértéke természetesen a költségvetésbe kerül, és így konvertibilis devizaeszköz takarítható meg. Egyiptomon kívül hasonló konstrukcióra kerül sor Peruval és Algériával.

3. Az áruellentételezés egy formája, ha a magyar fél tartozása fejében átengedi követelését egy harmadik országbeli partnernek. Előfordul, hogy a pénzben behajthatatlan követelés fejében az adós ország egyes vállalatainak tőkéjéből való részesedést ajánljanak fel, de itt a probléma ismét a nyereség konvertibilis devizában való átutalása.

4. Végül, de nem utolsósorban, a behajthatatlan követeléseket nemzetközi piacon értékesíteni is lehet. Igaz, hogy így a követelés összegének csak töredéke térül meg, de mégis ez a követelések beszedésének rövid távon legjárhatóbb útja. Ezt valósítottuk meg Tunéziával, Törökországgal és Bangladeshsei.

ne, hogy képes lesz megtalálni a kivezető utat, bár ma úgy tűnik, túlságosan meggörnyed az elkövetett hibák súlya alatt. Ettől a tehertől meg kell szabadulni és élére állni a folyamatoknak, benne a választási harcnak is. Ez egy hosszú időszak is lehet, hiszen a választás komoly felkészülést, taktikai, stratégiai lépések kidolgozását igényli. A választás nem a szavazás napján dől el, hanem jóval előtte.

— Mint önöknél is volt . ..

— Igen, bár nálunk egészen más volt a helyzet, a mi pártunk illegalitásból és megtizedelten indult, mégis óriási sikert ért el. Sajnos azután visszafordították a folyamatot, a' szocializálást, az államosítást és egyebeket. Ezért mondtam az előbb, hogy mi ellene vagyunk — nálunk — a reprivatizálás- nak, hiszen ez egyet jelent a korábbi viszonyok visszaállításával. A Portugál Kommunista Párt ma a zöldekkel és a függetlenekkel koalícióban alkotja a baloldali blokkot és sikerült előbbre lépnünk, az Európa Parlament-választáson, és több mandátumot is szereztünk. Nehéz helyzetben vagyunk, erre is utaltam az elején, hiszen a szocialista országokról szóló híreket a tömegkommunikáció úgy tálalja, hogy a negatív dolgokat hangsúlyozza túl. A Szovjetunióból kizárólag a nemzetiségi problémákat, Romániából a gazdasági csődöt, Kínából a véres megtorlásokat, Lengyelországból a többéves válságot emeli ki. Ilyen propaganda mellett nehéz politizálnunk, győzködnünk az embereket. Az önök harca tehát a mi harcunk, az önök sikere a mi sikerünk is. Azt hiszem, az a legjobb, ha kölcsönösen kívánunk ehhez egymásnak sok szerencsét...

— Igen, úgy tűnik.

S. F.

5. Minden más megoldás előfeltétele — amennyiben üzletkötéskor bankári biztosítékokat kötöttek ki, s így a Magyar Nemzeti Bankot bevonták a követelések megszerzésekor —, hogy kétoldalú tárgyalásokat folytassunk az érintett országgal a problémák rendezésére. Ezt minden egyes esetben meg is tettük, legyen szó akár afrikai, akár latin-amerikai vagy más adósról. Gondot jelent azonban ezeknél a tárgyalásoknál, hogy nem minden vállalat jelzi nekünk, ha ilyen behajthatatlan követelése keletkezett, így kénytelenek vagyunk nem teljesen pontos adatokra támaszkodni. (Előfordult például, hogy ugyanannál a külföldi beruházásnál az egyik beszállító magyar cég behajthatatlan követelésnek jelezte azt, amit a másik nem.)

Azok az intézkedések, amelyek biztosíthatják, hogy a jövőben kisebb problémát jelentsenek a behajthatatlan követelések:

1. A szakmai szervek (Kereskedelmi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Magyar Nemzeti Bank) foglalkoznak jelenleg a magyar export viszonylati szerkezetének javításával, valamint a nagyobb kockázatú' viszonylatokba irányuló export megfelelőbb biztosításával.

Ennek értelmében, a fizetőképes piacok felé terelést többek között viszonylatonként differenciált forintrefinanszírozási kamatláb meghatározásával lehetne biztosítani.

2. A követelések maximális visszabiztosítása és értékesíthetősége érdekében a Hungária Biztosító üzletpolitikáját kell fejleszteni. A vállalatoknak a kockázatból önrészesedést kell vállalniuk, így a mobilizálás az ő érdekük is.

3. A külkereskedelmi ügyletek sikeressége természetesen az ellenérték mihamarabbi befolyásán is múlik. Ennek érdekében a külkereskedő vállalatoknak olyan bankári biztosítékokat (megfelelő bankok, instrumentumok, okmányok) kell kikötniük, hogy már magában ezek garantálják a befolyást. Ilyen feltételek mellett kapcsolódhatnak a nemzetközi devizapiacok munkájába, ahol ezeket a követeléseket értékesítik. Ilyen tevékenységet néhány magyar pénzintézet is folytat már.

4. Ha a követelés már behajthatatlannak minősül, akkor a felmerülő importigényeknél elsődlegességet kell biztosítani a kintlevőségek mobilizálására, valamint a vállalatot kötelezni kell, hogy árukihozatali lehetőségeket feltáró piackutató munkát végezzen.

Remélem, válaszom elfogadható az ön számára. A Magyar Nemzeti Bank készségesen rendelkezésére áll bármilyen kapcsolódó kérdés megválaszolására.”

* * *

A fentiekhez nincs mit hozzátenni. Ha csak nem azt, hogy egy tévhittel kevesebb maradt. Eredménynek persze ez sem kevés.

például a magyar gazdaságról, de úgy tudjuk, hogy sok a külföldi adósságuk és ez a politikai döntéseikre is hatással van. Elutazásunk előtt volt módunk néhány új információhoz jutni, amit viszont itt tapasztaltunk, az jóval teljesebbé teszi a képet.

nak bennünket?

— Ügy ítéljük meg, hogy Magyarország a nagy változások korát éli. Óriási elszántságot tapasztaltunk a problémák megoldásában, olykor túlzott akaratot is. Mi rokonszenvvel kísérjük a változtatás szándékát, még akkor is, ha néhány dologban eltér a véleményünk, de ez a két ország, a két párt különböző helyzetéből adódik.

— Mondana erre példát is?

— Igen. Mi például ellene vagyunk otthon a repri- vatizálásnak és a közös piacbeli tagságunkat sem helyeseljük. Önöknél a kisgazdaságok, a vállalkozások, a nyugati gazdasági orientáció kerül előtérbe, mint a fellendülés segítői. Hangsúlyozom, mi szurkolunk az önök sikeréért, bár aggódunk is, nehogy a túlzott akarás épp az eredményességet akadályozza. Ami a pártjukat illeti, bízunk ben