Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-04 / 155. szám
1989. július 4., kedd o Új munkahelyek a csorvási asszonyoknak Takarékoskodással! Elektromos teljesítmény Bős—Nagymaros nélkül Csorváson 6500 ember él. Az ingázók száma 1500. Az otthon maradók — főleg asz- szonyok — elhelyezkedési gondokkal küszködnek. De küszködnek a községi tanácsnál is. A foglalkoztatási feszültségek oldására meghosszabbították a felmondási időt, közhasznú munkákat hirdetnek, munkanélküli-segélyt biztosítanak. Persze, mindez kevés vigasz annak, aki napi nyolc órában, tisztességes fizetésért szeretne helyben, Csorváson álláshoz jutni. Hatvan asszonynak nem is olyan régen rendeződött a sorsa. A Szegedi Háziipari Szövetkezet ugyanis először varrodai textilkonfekció-üzemet indított a községben, majd újabb munkahelyek teremtésére vállalkozott. — Miért éppen Csorváson? — kérdeztük Tóth Lászlót, a szövetkezet elnökét. — Az egyik ok, hogy a szövetkezetben létszámot akartunk bővíteni, s a másik, csorvási vagyok, gyakran hazalátogatok, és ismerem a település foglalkoztatási gondjait. A helyi vezetőkkel egyeztettük elképzeléseinket, és rövid időn belül kaptunk egy épületrészt a főutcán. Mi is tettünk újabb lépéseket, megállapodást kötöttünk a Szegedi Fémtex Szövetkezettel, és vállaltuk 300-400 ezer zseblámpa összszerelését. Ezt a munkát november óta hét asszony végzi a csorvási kihelyezett részlegünkben. Mivel ismét divat a szép, kézimunka-igényes szőnyeg, legyen az rongy vagy perzsa, kooperáltunk a békésszentandrásiakkal is. Ennek eredményeként a közelmúltban üzembe helyeztük Csorváson a két szőnyegszövőműhelyt. A megyei tanács átképzési támogatással segítette kezdeményezésünket. Az ügyes kezű asz- szonyok perzsát és torontáli szőnyegeket szőnek. Vannak bedolgozóink is — főleg nyugdíjasok és kismamák —, akik rongyvágást vállalnak. Kevés pénz jár érte, de jövedelempótlásra azért jó! — További terveik? — Szeretnénk korszerűsíteni a Rákóczi úti épületet, a szociális részekről feltétlenül gondoskodnunk kell. Üjabb munkahelyteremtő beruházásokról is folynak tárgyaláAz utóbbi hónapokban egyre több szakmai vitán kerül szóba: új erőművek építése helyett, inkább az energiagazdálkodással foglalkozzanak a hazai illetékesek! A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer eredeti terv szerinti megépítése, üzemeltetése esetén 447 megawatt teljesítmény illetné meg Magyarországot. A számítások szerint szinte ennyi kapacitást teremthetne elő Magyarország a takarékosabb energiagazdálkodással. Mennyire reálisak ezek a becslések? — kérdezte Wiegand Győzőt, az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet igazgatóját az MTI munkatársa. — Megfelelő anyagi ösztönzéssel valóban 150-300 megawatt teljesítményt lehetne megtakarítani. Már régóta javasoljuk, hogy a többletenergiát csak bizonyos összeg befizetésével kaphassák meg a vállalatok, szövetkezetek. Ezt a pénz olyan alapba fizetnék b.e. amelyből a megtakarításokat honorálnák. Azok a termelők. akik jobb szervezéssel, takarékossággal csökkentenék energiaigényüket, jelentős pénzhez juthatnának. — A nagyobb teljesítményre — mondotta Wiegand Győző — nem a nap egész szakában, egyenletesen elosztva van szüksége az energiarendszernek, hanem bizonyost napszakokban, a csúcsigényeknek kell megfelelni. Ellenőrzésekkel bizonyított, hogy az üzemi s a háztartási hőtárolós berendezések mintegy fele éppen ilyenkor, a csúcsfogyasztási időszakban is használja az energiát. Ha a bojlerek, hőtárolós kályhák és más berendezések csakis éjjel, vagy a csúcsfogyasztási időn kívül működnének, számítások szerint 200-400 megawattnyi teljesítmény szabadulna fel napközben. Az éjszakai áram hasznosítására alkalmazott hazai órák nagyrészt mechanikus szerkezetűek, gyakran meghibásodnak, s nappal is bekapcsolnak. Az úgynevezett hangfrekvenciás körvezérléssel ugyanakkor központilag lehetne kikapcsolni, illetve visszakapcsolni az ilyen energiaellátást — nyilván kedvezőbb • tarifával —• igénylő fogyasztók berendezéseit. Ez a rendszer részlegesen már működik Budapesten, a főváros környékén, illetve Győrben. E korszerű megoldás országos bevezetésével az erőműépítésekhez képest, minimális költséggel teremthetne elő az ország csúcsfogyasztás idejére több száz megawattnyi teljesítményt — hangsúlyozta Wiegand Győző. Folyosói „egypercesek” az ország házából Laktanyában a törvényjavaslat Szó mi szó, ritka látvány egy kiskatona törvényjavaslattal a kezében. Márpedig Orosházán, a határőrkerület és a műszaki alakulat hivatásos, illetve sorállományú katonái a közelmúltban egymás után lapozgatták a Honvédelmi Minisztérium tételeit. Történt ugyanis, hogy Németh Ferenc, az ülésszakra készülve, elküldte a dokumentumok egy-agy példányát az említett egységekhez és kérte őket: tanulmányozzák, értékeljék a javaslatot, s véleményüket küldjék vissza, segítve ezzel képviselői munkáját. A katonák kitűnő segítőtársaknak bizonyultak. Sorra forgalmazták meg észrevételeiket; többek közt azt, a fegyveres és a polgári szolgálat mindenki számára egyenlő teherviselés legyén. Részletesen indokolták, miért kötöttebb, nehezebb a fegyveres szolgálat; ott ugyanis a napi kiképzés után a laktanyában további feladatokat kell teljesíteni, s mindvégig a katonai rendszabályok az irányadók. A polgári szolgálat esetében viszont a napi teendők befejeződnek a munka végeztével, s csak a munkajogi szabályokat kell megtartani. Az sem elhanyagolható, hogy a javaslat szerint a fegyveres szolgálat leteltével még mindig várható a 18 hónapos tartalékos kötelezettség, míg -a polgárinál nincs ilyen kitétel, összegezve, mindkét egységben alapjaiban, egyetértettek a törvényjavaslattal. fl. e.) Színművészet vagy képviselőség? Nem véletlen, hogy mind gyakrabban felmerül a hivatásos képviselők gondolata: a képviselőség és a szakma napjainkban hovatovább teljesen ,',összeférhetetlenné” válik. — Tény, hogy 1985-ben — a választások idején — még körvonalaiban sem láttuk: néhány esztendő múlva hatalmas történelemátalakító folyamat részesei leszünk. Ma már nem pusztán a törvények szentesítése a feladatunk, hanem egyre inkább alkotó részeseivé váltunk az ország irányításának — mondja beszélgetésünk elején Bánffy György színművész. *— Természetesen ezzel az elfoglaltságunk is megnőtt, s hadd tegyem hozzá: a parlamenti munka lényegi része igazból nem is a plenáris ülésen történik, hanem az egymást sűrűn követő bizottsági üléseken. A felkészülés sem könnyű, hiszen esetenként több száz oldalas anyagot kell áttanulmányoznunk. És itt jön a kérdés: vajon mikor? Csak a magam példájából kiindulva: reggel nyolctól éjjel tizenegyig a színművészeinek és a zeneakadémiai tanári munkámnak élek. így nem tehetek mást: éjszaka előveszem a parlamenti dokumentumokat és dolgozom tovább. — Egyértelmű, hogy ez a feszített tempó nem tartható sokáig ... — Annál is inkább, mert a jövő parlamentjében a Az augusztus 20-i orosházi program egyeztetése. Horn Gyula külügyminiszter és Németh Ferenc jelenleginél is elfoglaltabbak lesznek a képviselők. Választaniuk kell: vagy színészként, orvosként, ügyvédként, tanárként, tsz-el- nökként, munkásként dolgoznak tovább, vagy — felhagyva a hivatással — főfoglalkozású képviselők lesznek. — ön hogyan döntene? — Jelenleg életem legnagyobb problémája előtt állok ezzel a kérdéssel, s minél erősebb a felelősségérzetem, annál nehezebb helyzetbe kerülök. Ám, azt teljes bizonyossággal mondhatom: a hzínművészettel nem szakítok. zi e \ Berti, az ellenálló Már csak így hívják maguk között a képviselők dr. Südi Bertalant. De ez a becézés nem minden esetben a szeretet jele. Berti ugyanis már elég rég eljátszotta tekintélyét a honatyák többsége előtt. A kezdet a választás utáni idők elejére tehető, mert kezdettől nem csak akkor jelentkezett hozzászólásra, interpellációra, ha volt mondanivalója, hanem állandó szereplő lett, ha kellett, ha nem. A legvisszatetszőbb a Bős—Nagymaros vitájában tanúsított magatartása volt. Akkor hívta először a párt vezetése a párttag képviselőket a KB székházába és azt mondták nekik: mindenki saját Ielkiismerete szerint szavaz. Egyetlen dolgot kértek csupán: ne értsenek egyet azzal, hogy népszavazás legyen, mert a beruházásról jószerint semmit nem tudó emberek nyakába nem lehet ilyen felelősséget rakni. Az pedig nem volna szerencsés, ha a hangulati elemek vezérelnék az országot egy döntés meghozatalában. Ment minden a maga útján, mígnem Berti szólásra jelentkezett és követelte: rendeljenek el népszavazást. A képviselőket tulajdonképpen nem ez a javaslat vagy követelés hangolta Bács-Kiskun megyei képviselőtársuk ellen, hanem, hogy mindenki tudta róla: civil foglalkozása párttitkár. A párt kenyere tehát megenni jó, a párt kérését — mégpedig lelkiismeretével nem is összeegyeztethetetlen kérését — teljesíteni már nem tetszik neki. Aztán sok minden nem tetszett azóta, de most ismét alaposan meglepte a Tisztelt Házat. Arra többen fogadni mertek volna, hogy, ha minden előre javasolt téma napirenden marad, akkor a közmegegyezés, a jobb felkészülés miatt némelyiket levenni javasolta volna, ám Berti — mivel a kormány nevében Pozsgay Imre javasolta a napirendek ritkítását — most a kormány és a Parlament jogainak csorbítását emlegette. Nincs tőle következetesebb Törvényfoltozgatás A péntekre már meglehetősen foghíjas Országgyűlésünkre — azért még határozatképesen — többek között az ‘ a nem kevésbé jelentős feladat várt, mint az új földtörvény módosítása, annak is azon paragrafusai, melyek az állami tulajdonú belterületi ingatlanok elidegenítésével kapcsolatosak. Az alig egy hónapja megszavazott új törvény ugyanis nem teszi lehetővé ezek elidegenítését. A törvény július 1-jén lépett volna hatályba. A felszabadulás utáni jogtörténetünkben ritka eset, hogy egy törvény, még hatályba lépése előtt, módosí„ellenálló” széles e hazában. (balogh) tásra szoruljon. Csupán emlékeztetőül: honatyáinkat valamelyik tavaszi ülésszakon éppen arra figyelmeztette egy képviselő, hogy „ne legyünk mi az a parlament, amelyik a legtöbb törvényt módosítóként vonul be a történelembe”. Tanácsa — mint 'látszik — nem talált halló fülekre, mert, mint kiderült, a törvény néhány pontja már a fogamzás pillanatában halálra ítéltetett. Vajon mikor érjük meg azt, hogy egy törvény — ha nem is időtlen időkig — de hosszabb ideig kiállja az idők próbáját, toldozgatás- foldozgatás nélkül? A zseblámpákat is Csorváson szerelik össze Készül a perzsaszőnyeg ‘A túlsó part — egyelőre még ködben
