Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-28 / 176. szám

1989. július 28., péntek o IZHaUKTllci--------------------------------------------------­V élemények — nyilatkozatok — állásfoglalások Harci emlékművekből gyermekjóléti alapot Magyarország számos településén a sztálinista korszak emlékművei gyanánt harckocsik, ágyúk, kiszuperált repülő­gépek „díszelegnek” köztereinken. £ fenyegető monstrumok közérzetrontó, ízlésromboló hatásukon túl jelentős költsége­ket emésztenek fel állagmegóvás címén. Ezért felhívunk minden haladó szellemű közösséget, hogy a nemzeti meg­egyezés felé vezető úton tekintsék fontos állomásnak ezen harci eszközök sürgős eltávolítását, kohászati alapanyagként való értékesítését, és az így befolyt összegek gyermekjóléti alapként való hasznosítását! Kérjük azokat, akik kezdemé­nyezésünket támogatják, hogy az akció eredményéről fo­lyamatosan tájékoztassanak bennünket. Orosháza, 1989. július 25. MDF, Orosháza 5900, Clyőri Vilmos tér 2. A pártszékbáz legyen a nagyszénási tanácsé A Magyar Demokrata Fórum nagyszénási szervezete fel­szólítja az MSZMP Nagyszénási Nagyközségi Bizottságát, hogy a kezelésében lévő — Nagyszénás, Felszabadulás tér 2. sz. alatti — pártszékház kezelői jogáról a Nagyszénási Nagy­községi Tanács javára mondjon le. A tanács vizsgálja meg ezen épületnek a lakosság szem­pontja szerinti legésszerűbb (elsősorban egészségügyi) hasz­nosítási lehetőségét, és arról nyilvános fórumon — falugyű­lésen, kikérve az itt élők véleményét 1— döntsön. Szervezetünk e témában aláírásgyűjtést kezdeményezett, s ez ideig több száz aláíró támogatta indítványunkat. Nagyszénás, 1989. július. MDF, Nagyszénás Ha az MDF-nek kell, vihetik... — Persze, hogy hallottam a rádióból az MDF oroshá­zi szervezetének tiltakozását a honvédelmi parkokban lé­vő, rég letűnt hadieszközök megléte miatt — kapja fel a fejét, meg a hangját Ta­kács Dezső, Battonya Város Tanácsának elnöke. — Ezek a már senkinek nem ártó hadieszközök, -technikák ne­künk egy fillérbe sem ke­rültek. Annak idején, ami­kor felszabadulásunk 35. évfordulóját ünnepeltük, el­határoztuk, hogy a harcok­ra emlékeztetve kialakítunk egy emlékparkot. Ehhez já­rult hozzá a néphadsereg az­zal, hogy díjmentesen fel­ajánlotta részünkre ezt a kiszuperált repülőgépet, harckocsit és tüzérségi löve- geket. Akkor a park mint­egy 3 millió forintba került. Eléggé át nem gondolt tett volt ez a részünkről, mert amint az később kiderült, ez a hely rendkívül alacsony fekvésű, a növényzet nem marad meg benne. Ezért a parkot a tó másik oldalára helyezzük át. Oda már nem visszük a hadfelszerelése­ket, maradnak a helyükön. Még egyszer hangsúlyozom, ez egy fillérünkbe sem ke­rült, és azóta sem költöt­tünk rá. Különben, ha az MDF-nek szüksége van rá, máris jöhetnek érte, vihe­tik, akár alkatrészenként is — jegyzi meg nem minden él nélkül a tanácselnök. A Mezőkovácsházi Városi Tanács elnökhelyettese, Szarvas Attila bár nem hal­lotta a felhívást, nem sok hozzáfűznivalója van a kér­désemhez. — Bár én'akkor mégnem voltam itt, úgy tudom, hogy a ’70-es évek végén került ide egy harckocsi, egy re­pülőgép, meg egy ágyú. Nagyjából abban az idő­sebbek nagyon szeretnek ve­lük és rajtuk játszani, a vá­ros lakóit sem zavarta még eddig. — Halló! MÉH-telep? — Igen, itt Szekeres János telepvezető-helyettes beszél. — Kérem szépen, vesz­nek-e T—34-es harckocsit? — ... ? Persze, hogy ve­szünk ! — Mennyit fizetnek kiló­jáért? — Mivel ez 6 mm vas­tagság feletti lemez és a .ko­vácsoltvas kategóriába tar­tozik, ezért kilójáért 1,80 Ft- ot fizetünk. A T—34-es 34 tonnának felel meg, azaz 61 200 forintot adunk érte. Be tetszik hozni, vagy men­jünk érte? De mielőtt vá­laszolna, el kell mondanom önnek, hogy nekünk van egy úgynevezett „gyanús erede­tű áruk nyilvántartása”. Ugye nincs ellene kifogása, ha ebből kitöltve egy pél­dányt elküldünk a rendőr­ségnek, egyet a vállalatunk rendészének. Nem a gyanak­vás mondatja velem, de úgy hiszem, ön is beláthatja: - egy harckocsi, vagy MÍG re­pülőgép azért csak ebbe a kategóriába sorolandó. * * * Ezek után úgy gondolom, hogy ezért a pénzért nem lenne érdemes Battonyáról, vagy akár Mezökovácsházá- ról beszállítani a MÉH-hez ezeket az ócskavasnak sem nagyon értékes hadieszközö­ket. Ámbátor bizonyára min­denki, pártállástól függetle­nül, örömmel venné, ha a világ összes fegyverkészlete inkább a tereket, mint a harcmezőket díszítené ... Béla Ottó szakban, amikor Battonyára. A KISZ vállalt védnökséget felettük és az úttörőtábor területén állították fel őket; amint azt akkoriban mond­ták, a honvédelmi nevelés rekvizitumaiként. Később rájöttünk arra, hogy így elég szűk körben ismerked­hetnek meg velük a fiata­lok, s ezért úgy alakítottuk ki a környékét — a keríté­sek áthelyezésével —, hogy a táboron kívülre kerülje­nek. Hogy mennyibe van a fenntartásuk, karbantartá­suk? Fillérekbe, hiszen sem­mi különösebb gondunk nincs velük. Továbbra is a fiatalok festik át egyszer­egyszer, társadalmi munká­ban! Egyedül az anyagárat kérhetnénk rajtuk számon, de hát ez nem jelentős ösz- szeg. Nekünk nincs útban, a gyerekek, különösen a ki­Köszönetnyilvánítás Kádár Jánosné a gyászoló hozzátartozók és a maga nevében ezúton köszöni meg mindazoknak az együtt­érzését, akik személyesen, levélben vagy táviratban fe­jeztek ki részvétüket férje, Kádár János elhunyta alkal­mából. Szóvivői tájékoztató A nyári szabadságok, elle­nére is intenzív a kormány­zati munka, amit mi sem bi­zonyít jobban, minthogy a Minisztertanács csütörtöki ülésén — amelyen a kor­mányfő távollétében Med- gyessy Péter elnökölt — tíz témakört vitattak meg a tár­cák felelősei. E rövid beve­zető után Bajnok Zsolt meg­bízott szóvivő az ülést kö­vető hagyományos sajtótájé­koztatón a két meghívott vendégnek, Horváth Ferenc ipari miniszternek és Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériu­mi államtitkárnak adta át a szót. A tárcák vezetői a kor­mányülés két, talán legna­gyobb érdeklődésre számot tartó napirendi pontjáról, a nyírádi bauxitbányák bezá­rásával, illetve a recski érc- vagyon hasznosításával kap­csolatos intézkedésekről adott áttekintést. Az elhangzottakkal kap­csolatban a Népszava tudó­sítója az iránt érdeklődött, gondoskodtak-e a Nyírádon felszabaduló munkaerő meg­felelő elhelyezéséről. Az ipari miniszter elmondta, hogy az új bányák megnyi­tása kis mértékű — mintegy 100 embert érintő — kor- engedményes nyugdíjazások­kal egybekötve maradéktala­nul biztosítja a térségben eddig foglalkoztatott bányá­szok munkáját. A Magyar Hírlap újságírója a MAT idézett vagyonvesztésével kapcsolatban érdeklődött, rá­mutatva« a vagyonkezelés már eddig is megmutatkozó hiányosságaira. Az ipari mi­niszter elismerte, hogy a va­gyonkezelés kiforratlan rend­szere sok fejtörést okoz a gazdaság irányítóinak. A minisztérium felmérései sze­rint egyébként az elmúlt 10-12 évben az állami nagy- beruházások több 10 milliárd forintos vagyonveszteséget szenvedtek el, ami jelzi, hogy a probléma rendezése a tulajdonlást is érintő komplex megközelítést igé­nyel a gazdaságszervezőktől. Ami Recsket illeti, az ipa­ri miniszter emlékeztetett ar­ra, hogy 1982 óta lényegé­ben csak állagmegóvás fo­lyik az ércbányában, az érc- vagyon közös hasznosításá­ról szóló tárgyalások a szov­jet féllel eredménytelenül zárultak. A kormány ezért most más partnereket keres a mintegy 7 milliárd forin­tos vagyon hasznosítására. Ennek érdekében csaknem 200 millió forint tőkével lét­rehoztak egy államigazgatási felügyelettel működő válla­latot. Azért választották ezt a vállalati formát, mert így könnyebb lesz tár­sasággá alakítani, ha meg­felelő partner kínálkozna a közös hasznosításra. Ez a forma egyébként a bánya- törvénnyel is összhangban áll. Az újonnan létrehozott cég költségvetési forrásokból 1990. február végéig folytat­ja az eddigi állagmegóvási munkálatokat, ha addig sem tudnának dűlőre jutni a kö­zös üzemeltetés ügyében, ak­kor az ércbányászat tartós szüneteltetését fogja előké­szíteni. A Világ tudósítójá­nak érdeklődésére egyébként Horváth Ferenc elárulta, hogy eddig 21 hírneves kül­földi cég érdeklődését kel­tették fel a magyar elkép­zelések, azt azonban ma még nagyon nehéz megítélni, hogy mennyire komolyak a külföldiek szándékai. A bánya többlépcsős fej­lesztése, kiaknázása egyéb­ként több mint 20 milliárd forintos tőkeinvesztációt igé­nyelne. A kormány ülésén szerep­lő egyéb napirendi pontok­ról Bajnok Zsolt tájékoztat­ta az újságírókat. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank előterjesztésében átte­kintette a refinanszírozási hitelkonstrukció javaslatát. A bonyolult közgazdasági fo­galom lényegét abban fog­lalta össze, hogy hazánkban az állami tulajdont nem szétosztani, hanem megfele­lő pénzügyi feltételek sze­rint. pénzügyi közvetítők út­ján, a piaci viszonyokhoz al­kalmazkodva fokozatosan ér­tékesíteni kell. Ennek az alaptörekvésnek a jegyében a most tárgyalt konstrukció lényegében azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank — egyelőre még csak eseti ala­pon — előreláthatólag ősz­től, az állami vagyonkeze­lésről szóló törvény elfoga­dása után hitelt ad azoknak, akik az átalakuló vállalatok részvényeit megvásárolják. E hiteleket egyébként magán- személyek, vállalatok, intéz­mények és pénzintézetek egyaránt igénybe vehetik kedvező kamatfeltételekkel. Az intézkedés előnyei közé sorolják a szakemberek, hogy elősegíti a tulajdoni refor­mot, élénkíti a vállalati át­alakulási törekvéseket, és ami nem kevésbé fontos, az így befolyó pénz csökkenti az államadósságot. A kormány jelentést hall­gatott meg az amerikai el­nök látogatásáról is. Bush elnök magyarországi útját pozitívnak, hasznosnak, a magyar várakozásoknak és érdekeknek megfelelőnek ér­tékelték. Hasonlóképpen át­tekintette a kormány a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének buka­resti ülésén elhangzottakat. A VSZ-tanácskozás legfon­tosabb megállapításai közé sorolta a szóvivő, hogy a tagállamok biztonságának szavatolása immár politikai — tehát nem katonai — esz­közökkel megoldható. Ha­sonlóképpen jelentős megál­lapítás, hogy a kelet-nyuga­ti viszonyban erősödik a bi­zalom, ezért ma már nem utópia azt állítani, hogy vé­ge a hidegháború időszaká­nak. Magyarország számára különösen fontos Gorbacsov főtitkár világos állásfoglalá­sa, miszerint a szocializmus megújítása, a reformfolya­matok végigvitele elsőrendű feladat, illetve, hogy az úgy­nevezett Brezsnyev-doktrína már a múlté. A kormány foglalkozott a kereskedelemről szóló tör­vény alapelveivél is. A kon­cepció szerint minden keres­kedelmi tevékenység, így a külkereskedelem is szabad lesz, ha összhangban áll az alkotmánnyal és a verseny- szabályozással. Ezzel együtt az alapelvtervezet rendkí­vül fontosnak tartja a fo­gyasztók védelmét, amire számos garanciát is előirá­nyoz. A kormány napirendjén személyi kérdések is szere­peltek. A közlekedési, hír­közlési és építésügyi minisz­ter előterjesztésére Doros Bélát, a Magyar Posta ve- zérigazgató-hélyettesét és Kálnoki Kis Sándort, a Vá­rosépítési Tudományos és Tervező Intézet igazgatóját augusztus l-jei hatállyal mi­niszterhelyettessé nevezték, ki. Mi lehet egy (Folytatás az 1. oldalról) juh 1—3 kg, anyagkoca 0,8-2 kg. — Mezőhegyesen hogy fo­gadták az ötletet? — Támogatták az elképze­lést. A gazdasági szakveze­téssel egyeztetve folyt a tech­nológia adaptálása. Minden év tavaszán 5-600 vagon ta­karmányt készítettünk ezzel a módszerrel. Ma már 6-700 vagonról beszélünk. Elsősor­ban a szarvasmarhatelepen hasznosítottuk, de két év óta a sertéságazatban is etetjük a tenyészkocákkal. 1988 ta­vaszán a (KSZE) Növényter­melési Rendszer Agrárfej­lesztő Közös Vállalata meg­keresett bennünket és az egész eljárást szabadalom­ként jelentettük be a Szaba­dalmi Hivatalnak. Hasznosí­tását közösen szorgalmazzuk. — Most hol tart az ügy? — Jelen pillanatban a ta­lálmányi hivatalitól várjuk a visszajelzést, ami ősz felé esedékes. Elfogadása esetén eladhatóvá válik. Már a Du­nántúlról is jönnek szakem­berek, de az engedély hiá­nyában a technológia még nem adható ki. — Végeztek-e gazdaságos- sági felmérést? — Természetesen, hisz ez a szabadalomhoz is kell. Persze az eredményeket a módszer pontos alkalmazá­sán túl a helyi adottságok is befolyásolják. Az értékelést egy hektár területre vetítve adjuk meg. A számítás csuhéjleveles kukoricacső darakeverékkel számítva rö­viden a következő: a széna­készítéshez viszonyítva a mi tartósítási módszerünkkel a szilázs többlettápértéke a két bevitt komponenst figye­lembe véve 1347 forint hek­táronként. A segédüzemági és egyéb költségeknél összes­ségében o hektáronkénti megtakarítás 6284 forint többletnyereségre ad esélyt. Halasi Mária Tiltakozott a K A Kiskereskedők Országos Szervezete arról tájékoztatta az MTI-t, hogy levélben til­takozott Békési László pénzügyminiszternél az adó­rendszer tervezett korszerű­sítésével kapcsolatban. A Kisosz szerint a módo­sítási javaslatok tovább nö­velnék a magánkereskedők adminisztrációs terheit. Az ÁFA-módosítás szigorú bi­zonylatolási kötelezettséget írna elő, mégpedig oly mó­don. hogy minden egyes el­adott áruról a kereskedőnek nyugtát kell kiállítania. Az ezzel kapcsolatos pénz­ügyminisztériumi álláspont­ról Keményig István, a PM forgalmiadó-osztályának ve­zetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a PM és az APEH úgy ítélte meg, hogy szigo­rítani kell a bizonylatolási fegyelmet. 1988-ban a ma­gánkereskedők több mint 60 százaléka nem adókötelesnek vallotta magát, azaz évi egy­millió forintnál alacsonyabb forgalmat jelentett az APEH-nek. A PM és az APEH szakemberei irreális­nak tartják ezt, s a keres­kedelem bizonyos területein kötelezően be kívánják ve­zetni a számla, illetve a nyugta adását. Ehhez azt a kedvezményt biztosítaná a költségvetés a kereskedők­nek, hogy a szükséges pénz­tárgépekhez gyakorlatilag in­gyen juthatnának hozzá, a péntárgépek árát ugyanis a fizetendő adóból levonhat­nák. illetve visszaigényelhet­nék. A törvénytervezet előké­szítésébe bevonták az érdek­képviseleti szerveket is, ezek azonban ahelyett, hogy javaslatokat tettek volna a legjobb megoldásra, eddig egyértelműen, elutasító állás­pontra helyezkedtek. A PM reméli, hogy ezek a szerve­zetek az előkészítő szakasz további részében változtat­nak ezen a magatartásukon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents