Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-03 / 154. szám
1989. július 3., hétfő o Most formálódik a demokratikus szocializmus értékrendje „Ifjúság — 2000” országos konferencia Az életre hívott platformszerződés hatékonyan segíti a párt megújítását „Összefogás az MSZMP megújításáért” mozgalom tanácskozása Két és fél milliót számláló korosztály hallatta hangját szombaton, az „Ifjúság — 2000” országos konferencia második napján, a Budapesti Műszaki Egyetemen. A részt vevő fiatalok — a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa tag- szervezeteinek és más ifjúsági szervezeteknek képviselői — ajánlásokat fogalmaztak meg a készülő állami ifjúsági koncepció, illetve a kormányprogram kidolgozá- sához Németh Miklós, az MSZMP elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke a kormány készülő programjáról tájékoztatta a fiatalokat. Elmondta: a társadalom tisztázatlan erőviszonyai, mai körülményei között a múlt értékeit nem tekinthetjük a cselekvés bázisának. A demokratikus szocializmus értékrendje pedig most formálódik. Ezért nagyon lényeges a minden vonatkozásban átgondolt, az eddigi ifjúságpolitikához képest hangsúlyváltásokat magán hordozó kormányprogram, stratégia kialakítása. Hangsúlyozta: olyan általános társadalmi politikát célszerű a stratégiában felvázolni, amely megakadályozza a további feszültségek keletkezését, azt, hogy az ifjúság problémái robbanásszerű belpolitikai feszültséghez vezessenek, másfelől elkerülhetővé teszi azt, hogy az előttünk álló időszak belpolitikájának egyetlen jellemvonása a tűzoltószerű munka és vonalvezetés legyen — mondotta többek között. A vitában elhangzott javaslatokat a tegnapi ülésen ajánlásokba foglalták. Mintegy háromszáz résztvevővel szombaton megtartotta első országos gyűlését az összefogás az MSZMP megújításáért mozgalom a Pest megyei pártbizottság propaganda- és tájékoztatási központjában. A szombati alakuló gyűlést az előkészítő munkával megbízott koordinációs csoport nevében felszólaló Szabó Gábor rövid helyzetértékelő elemzése vezette be. Hangsúlyozta: az MSZMP tagsága körében az elmúlt hónapok fejleményei nyomán erősödik a félelem, hogy összeomlik a párt, szétzilálódik a társadalom. Az MSZMP nem tudott a társadalmi megújulás élére állni, maga is válsággal küszködik. A tagság elbizonytalanodásához vezetett, hogy fontos kérdésekben megkérdezésük nélkül születtek döntések; az MSZMP tagjai most úgy érzik: magukra maradtak. Ebben a helyzetben mindennél fontosabb az összefogás. Ennek igényével határozták el a mozgalom létrehozását. Nem új pártot kívánnak alapítani, hanem a reformokért, a megújulásért cselekedni kész erőket kívánják aktivizálni. Olyanokra számítanak, akik maguk is felismerték az összefogás jelentőségét. A mozgalom kezdeményezői egyetértenek az MSZMP KB legutóbbi ülésének állásfoglalásaival, támogatják a vezetésben létrejött akcióegységet. Esélyt látnak arra, hogy az MSZMP megújulása felgyorsuljon, s a hatalmi harcot a párt jövőjének érdekeit szolgáló határozott, közös cselekvés váltsa fel. Ennek némileg ellentmondott, hogy viharos taps kísérte Ragó József felszólalását, amelyben a csepeli munkások nevében hangoztatta: azért jött el a gyűlésre, mert azt Berecz János neve fémjelezte. A csepeli dolgozók mindig is szerették Berecz Jánost, s most is tisztelik. A hozzászóló úgy vélte: a pártot a jobboldal veszélyezteti, ami ellen sürgősen össze kell fogni. Ismét csak a csepeli munkásokra hivatkoz- .va egy marxista, kommunista, szocialista párt mellett tette le voksát. Javasolta, hogj' Berecz János nevével fémjelezve alakítsanak baloldali blokkot. Az első felszólaló szavai nyomán élénk vita alakult ki az összefogás tartalmáról, módjáról. Általános nemtetszést váltott ki Szabó Zoltánnak, a budapesti MSZMP-reformkör tagjának felszólalása, amelyben az összefogás korlátáira figyelmeztetett. A gyűlés szervezőivel ellentétben úgy vélte: elsődleges cél a társadalom, a nemzet gondjainak megoldása, s ehhez eszköz a párt válságának elhárítása. Európához kell felzárkózni : a legfontosabb a piac kiépítése és a jelzők nélküli demokrácia megteremtése. Barabás János, a Központi Bizottság titkára az összefogás gondolatát méltatva úgy fogalmazott: a jelenlegi helyzetben — amikor az ország, a nemzet került válságos állapotba — az MSZMP-nek felül kell emelkednie a szűkén értelmezett pártpolitikai szempontokon. Az MSZMP akkor tudja pártérdekeit érvényesíteni, ha az ország, a nemzet érdekében cselekszik. A KB-titkár elítélte azt a gyakorlatot, amelyben a tömegek feje felett politizálnak, s amelyben a politikai akarat a vezetők neve mögé bújva fejeződik ki. Az ország érdeke azt követeli meg — mutatott rá Barabás János —, hogy a működésképtelen társadalomszervezési gyakorlatot újjal váltsák fel. Biharugrai halastavak és sziki puszták Ifjabb tájvédelmi körzet Orosháza A pártbizottság elvetette az állásfoglalásra tett javaslatot Már csak a formaságok vannak hátra, s ha a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságának felterjesztése alapján megszületik a miniszteri rendelet, akkor az őszön kitűzik a táblát. Bi- harugrán, amely jelzi majd, hogy a biharugrai halastavak és sziki puszták mintegy 8 ezer hektárnyi — nem összefüggő — területe immáron tájvédelmi körzet. S hogy ez pontosan mit jelent? Az idevonatkozó miniszter- tanácsi rendelet szerint: „Tájvédelmi körzet: természetvédelmi értékek, valamint kedvező természeti tulajdonságok megőrzésére és fenntartására szolgáló nagyobb terület, vagy tájrész.” Komoly szakmai előkészítő munka, előzetes megbeszélések után a napokban ültek össze hatósági egyeztető tárgyalásra a témában érintett legkülönbözőbb szervek, szervezetek, intézetek — például az illetékes tanácsok, a Földhivatal, az Erdőfelügyelőség, a Köjál, a vadásztársaságok, a tsz-ek, az állami gazdaság, a Kör- kövizig, a Madártani Egyesület —, képviselői. Itt megegyeztek abban, hogy „nyil- váníttassék” tájvédelmi körzetté a szóbanforgó Bihar- ugra—Geszt—Körösnagy- harsány—Mezőgyán—Zsa- dánvi térség, illetve az ezen a vidéken védelemre érdemes területek. A tájvédelmi körzet kialakítását növénytani, tájvédelmi, agrártörténeti, régészeti és történelmi szempontok indokolják. A vidék természeti értéke elsősorban madártani szempontból kap külön hangsúlyt, ilyeténképpen értékei kiemelkedők: fészkelő faunája gazdag és változatos. A vonuló madarak közül pedig az úszómadarak tömeges gyülekező- helye ez a terület. Megtalálható itt például a vörösnyakú vöcsök, az üstökös gém, a bölömbika, a dankasirály, állandó költőhelye 50-60 pár nyárilúdnak és 8-10 túzoknak. Az erdőkben népes kék- vércsekolóniák alakultak ki. S hogy milyen előírásokkal, kötöttségekkel jár a tájvédelmi körzetté nyilvánítás? Néhány a korlátozások közül: területfelhasználási, létesítési és használatbavételi engedélyekhez szükséges a természetvédelmi hatóság hozzájárulása is. A mezőgazdasági repülőgépek és helikopterek a túzok élőhelye fölött, március elseje és május 31-e között nem szállhatnak el. A gyepek ugyanakkor művelődési águknak megfelelően hasznosíthatók. A védett területre eső szántók használatát nem korlátozzák, s az erdők terv szerinti kezelése is megengedett, sőt kívánatos. A tájvédelmi körzetben a közlekedés és az idegenforgalom lehetőségeit a terület tulajdonosa — vagy kezelője, valamint a természetvédelmi hatóság együttesen alakítja ki. A biharugrai térség tájvédelmi körzetté való nyilvánítása egy újabb lépés a távolabbi cél: a Körös—Maros Vidéki Nemzeti Park felé. T. I. Pusztai pillanatkép Fotó: veress Erzsi A napokban tartotta soros ülését Orosházán a városi pártbizottság. Kunos Sándor KB-tag a legutóbbi központi bizottsági ülésről szóló beszámolója után, Körmendi János, a pártbizottság első titkára állásfoglalás-tervezettel ismertette meg a pártbizottsági tagokat. Javasolta, hogy a KB június 23-i tanácskozásához az orosháziak nyilatkozattal csatlakozzanak, hisz ott, olyan döntések születtek, amelyek a párt szempontjából nagy horderejűek. A városi pártbizottság hosz- szas vita után elvetette az állásfoglalásra tett javaslatot, mondván: az túlzottan Mezőhegyes A mezőhegyesi városi párt- bizottság június 28-i ülésére, amelyet dr. Szabó István, a pártbizottság első titkára vezetett, még a kétkedők sem mondhatnák, hogy elkapkodott vagy megalapozatlan volt a napirend — amely csaknem hatórás vitát váltott ki — és mindenekelőtt a pártbizottság és az üzemekben működő alapszervezetek munkamódszerének értékeléséről szólt. A vizsgálatot munkabizottság végezte, amelynek felmérésen alapuló tényszerű megállapításai kerültek a bizottság elé. A jelentés egyes kérdésekben igen élénk vélemény- nyilvánításokat váltott ki. Ilyen volt például a párt belső életének megújításában a vezetés és a tagság viszonyának a javítása, a politizálás erősítése, a szervezetekben való konkrét jelenlét és segítségadás. optimista hangvételű; lényeges dolgok kimaradtak belőle; a párttagságnak- dolgoznia kell és nem nyilatkozatot fogalmaznia, - már megtörtént eseményhez kapcsolódóan; külön, helyi állás- foglalást viszont — az itt élők érdekében — bármikor kész elfogadni a bizottság. A vitát követően Demeter Sándor, a pártbizottság titkára javaslatot tett az MSZMP XIV. kongresszusa küldötteinek megválasztására, a választás rendjére. Több alternatíva hangzott el a küldöttválasztás, a pártszavazás módját illetően, a jelölésre vonatkozóan. E naA pártbizottság munkájáról szóló értékelés igen ellentmondásos, érdekes képet mutatott. A teljesség igénye nélkül néhány gondolat; a felső vezetésben levő nézetkülönbségek bizonytalanná teszik a tagság cselekvését. Még mindig tapasztalható a többség hallgatása. Nehéz a pártépítő munka. Az utóbbi időben a taggyűléseken a megjelenés igen hiányos. Figyelmeztető jelenség, hogy több alapszervezetben vezetőségi tagok és titkárok mondtak le tisztségükről. Kevésnek tartják az információt a pártbl- zottsági ülésekről, határozatokról. Az irányító tevékenység és visszainformálás néhol gyenge. A pártbizottság kezdeményező, mozgósító hatását még kevésnek ítélik. Több alapszervezetben nem ismerik a munka- bizottságok tevékenységét. Több javaslatban is szerepirend kapcsán a következő döntések születtek: — Orosháza öt, az irányítása alá tartozó öt község pedig két küldöttet választ. — A küldötteket pártszavazás útján választják meg. — A jelölések határideje július 15. — Városi pártszavazási bizottság jön létre. — A küldöttek politikai álláspontjainak ismertetésére városi pártfórumokat szerveznek. — A pártszavazás alapszervezeti sz’nten történik. — A szavazások időpontja augusztus hónap. — Minden jelölt állításánál és választásánál a többpelt, hogy az üléseket nyilvánossá kell tenni. Felvetődött a pártvezetői funkció társadalmi munkában való ellátása. A megyei értekezlethez hasonlóan Mezőhegyesen is felvetették, hogy a bizottság összetétele nem megfelelő, kevés a fizikai dolgozó. A hozzászólók nagy része ezeket a kérdéscsoportokat boncolgatta, illetve hangsúlyozta a párt politikája területi jellegének halaszthatatlan és szükséges erősítését. „Ne az osztályhoz tartozás döntsön a pártbizottsági funkciók betöltésénél, hanem a tettrekészség, maga a megújulásra kész ember” — hangsúlyozták többen is. A párt a nagy átalakulás időszakát éli, amit a mezőhegyesi szervezetnek is át kell venni. Végezetül a bizottság döntött, hogy az elségi elvet kell érvényre juttatni, mindenki számára biztosítani kell az esélyegyenlőséget. Az ülés végén Sándor Antal tanácselnök a pártbizottság legutóbbi felhívására — legyen a városban ingyenes 1—4. osztályosok számára a tanszer — reagált. Ezek szerint a megyében, így Orosházán is, 1989. szeptemberében az alsó tagozatosok ingyenes tankönyvellátásban részesülnek. Azok számára pedig, akik további támogatásra szorulnak — egyedi elbírálás alapján — szociális segélyt biztosít a tanács. Cs. I. hangzott kritikai megjegyzéseket a további munkában figyelembe veszi és a párt- kongresszust követően az új választási bizottság elé terjeszti hasznosításra. Elfogadta a testület, hogy az ülés a jövőben nyílt legyen és a pártalapszervezetek képviselői is meghívást kapjanak. Határozat született még arról is, hogy a fegyelmi bizottság alakuljon át etikai bizottsággá. Személyi kérdésként döntöttek arról, hogy az első titkárnak szakmai területén vállalt mellékállása nem zavarja, illetve nem teszi lehetetlenné a politikai munkája maradéktalan elvégzését. Következő napirendként a pártbizottság határozati javaslatban hatályon kívül helyezte az 1988-ban hozott hatásköri listát, majd bejelentésekkel zárta munkáját. Halasi Mária B jövőben nyilvánosak a pártbizottsági ülések Kritikák, javaslatok Csanádapáca Hét község pártvezetőinek egyeztető tárgyalása Milyen legyen a képviselőjelölt? Hét község — Békéssám- son, Csanádapáca, Gádoros, Kardoskút, Nagyszénás, Pusztaföldvár és Tótkomlós — irányító MSZMP-bizottsá- gainak vezetői a közelmúltban koordinációs megbeszélésre ültek össze Csanád- apácán. Az alapvető indíték: előzetes konzultáció a térségi MSZMP országgyűlési képviselőjelöltje kiválasztásának elveiről, az alulról jövő kezdeményezés igényével. Nehéz feladatnak bizonyult! Amiben a jelenlevők megegyeztek : alkalmasnak, feddhetetlennek, „ismeretlen favoritnak”, a kistelepülések érdekeit következetesen képviselő, a térség párttagságának többségi bizalmát élvező személynek kell lennie a szóba jöhető jelöltnek. Ami a jelen körülmények között nyitott ' kérdés; mit hoz a párttörvény, a választási törvény, kinek a programját képviselje a jelölt? A sajátját, vagy a térség közössége képviselői által megfogalmazott, programot? Találkozik-e a közösség bizalma a jéliölt vállalkozókedvével? Egybehangzóan fogalmazták meg azt az igényt, hogy más témák megvitatásának a fórumát is ki kell alakítaniuk. Például lakóterületi pártmunka feladatának élő koordinációja, a párt érdek- képviseleti szerepe, a „langyos” (?) pártmunka meg- pezsd késének módja, lehetősége stb. Nem alternatív szerveződésként kívánnak fellépni az érintett pártszervek! A mindannyiukat vezérlő elv: érezzék az MSZMP felelősségét az előttük álló feladatok megoldásában, tudják, hogy másképpen kell dolgozniuk! A térségi érdekeket kell megjeleníteniük, képviselniük! Fórumukat az irányító MSZMP-szervek tanácskozó testületének (koordinációs csoportjának) nevezték el. Folytatása július 26-án Kar- doskúton lesz. Témája: a lakóterületi pártmunka a községekben.
