Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-03 / 154. szám

IgHîUMTd----------------------------------­Változó világunkban a geográfia X989. Július 3., hétfő A modellváltás az egész nemzet ügye 12. magyar békekonferencia II vidék kulturális fejlődéséről Ágh Attila előadásában a vidék jogos panaszáról beszélt. Va­jon hogyan járulhat hozzá a vidék, például kulturális téren, fejlődéséhez? —* kérdeztük a szünetben. — A vidék kulturális fejlődése érdemben, magán a kulturális szférán belül, véleményem szerint nem mozdítható. A vidék egész gazdasági és politikai fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a kultúrával szervesen összefüggő területek fejlődésnek indul­janak. A jelenlegi fejlesztési szisztémában nagy szervezeti ér­dekek állnak, amelyek a maguk számára osztják el az erőfor­rásokat. Megváltoztatni csak úgy lehet, ha ezen érdekekkel szembe másik, nagy szervezetérdeket állítunk. Különböző for­mái lehetségesek: egyrészt politikai pártokban, melyek céljaik­ban vidékcentrikusak, másrészt a választási rendszerben. A vá­lasztókerületek olyan fokozott igényeket vessenek fel saját képviselőikkel szemben, hogy azokat a Parlamenten keresztül érvényesítsék. Harmadrészt, a területi struktúrák, maguk a me­gyék, városok, s lefelé, az egyes települések olyan politikai szervezettségi tartalommal teljenek meg, hogy az ott megter­melt értékek mind nagyobb részét helyben használják fel. Én meglehetősen szkeptikus vagyok egy önálló kulturális érdek- képviselet sikerességében, de optimista egy olyan úttal kap­csolatosan, amikor az érdekképviselet megteremtése indítja el a gazdasági, politikai és kulturális fejlődést, azaz a civilizáci­ós fejlődést. (Folytatás az 1. oldalról) épp a geográfiának kellene értelmeznie, s erre vajmi kevés kísérlet történt. — Napjainkig szemléle­tünkben sok minden meg­változott — mondotta. — Ám úgy hiszem, megköve­sedett a gazdaság és az em­ber viszonyának kezelése, bár hivatalosan mindig deklarálták, hogy a legfőbb érték az ember. A gyakor­lat azonban homlokegyenest más volt. Ma változatlanul a gazdaság túlsúlyozottságát tapasztaljuk, pedig feladata épp az ember szolgálata lenne. A mi tudományunk­ban is az emberközpontú geográfia valahol feloldódik a gazdasági és a település­földrajz között. Dr. Becsei József a tudo­mányos kutatások szerepéről is szólt. Véleménye szerint a magyar gazdaság elmara­dottságának csökkentésében a tudományos kutatásnak döntő szerepet kell játsza­nia. Ehhez új feltételek szükségesek : a növekvő anyagi támogatás mellett a tudományos kutatást ideoló­giai gátak nélküli, a plura­lizmus teremtette szabad versenyhelyzetbe kell hozni, s a tudomány anatómiájá­nak sérthetetlenségét biztosí­tani. Mert mint mondta, „az igazság a tényekben, nem az ideológiában van”. A külső feltételek megterem­tése mellett azonban szüksé­ges a tudomány belső szer­kezetének megújítása is, amely művelőinek összefo­gásán alapulhat. Szép hagyomány, hogy az Ipari Minisztérium és a Textilipari Dolgozók Szak- szervezete (TDSZ) évenite megrendezi Budapesten a sportcsarnokban a pályakez­dő szakmunkások országos avaitóünnepségét. E nagy esemény idén, július 1-jén, szombaton volt, melyre ha­zánk minden tájáról — kö­zöttük a Békéscsabai Kötött­árugyárból — érkeztek ösz- szesen csaknem kétezren. Dr. Martos Istvánné, a TDSZ főtitkára köszöntötte az ágazat legifjabb szak­munkásait. Hangsúlyozta : a textilipar a legrégibb szak­mákhoz tartozik.. Hazánk­ban ezen a területen mint­egy százezren dolgoznak. Legfontosabb a szakma is­merete, szeretete, a befogadó munlkások és a fiatalok jó együttműködése. Egy fiataÍr­nak a munkássá válás öröm és gond egyszerre. Ez hat­ványozódák a mai nehéz gazdasági helyzetben. Arra kérte a fiatalokat: állandóan fejlesszék szakmai tudásu­kat, fegyelmezett munkával segítsék a vállalatokat ah­hoz, hogy minél több textil­ipari termék hozzon jó eredményeket idehaza és külföldön. A kitüntetések és okleve­lek átadása után a ZI ZI La­bor adott szórakoztató mű­sort az ünnepeltek tisztele­tére. A Béköt ifjú szakmun­kásait és kísérőiket városné­A nyitó előadás után dr. Ágh Attila politológust, az MSZMP Társadalomtudo­mányi Intézete tudományos tanácsadóját hallgatták meg, aki a Reform, nemzet és földrajz összefoglaló cím­mel mondta el gondolatait a központosított hatalom ma­gatartásáról, a helyi hatalom lehetőségeiről, a vidék „ki­rablásáról”, s végül Magyar- ország fejlődési esélyeiről. Dr. Böhm Attila szociológus, a Társadalomtudományi In­tézet tudományos tanácsadó­ja a földrajz és társadalom ző sétáira vitte az autóbusz. Többek között jártak a Ci­tadellán és megtekintették a Ferihegyi Repülőtér 2-t, me­lyet legtöbben most láttak először. Útban hazafelé egy kastélyvendéglőben vacsorá­hoz invitálták őket s itt ke­restünk alkálimat arra, hogy fehér asztal mellett elbeszél­gessünk néhány fiatal szak­munkással arról: miért vá­lasztotta ezt a szakmát, hogy érzi magát, mik. a tervei? Tóth Flórián kötő-, varró­gépműszerész: — Mezőberényből jártam három évig A műszerészet mindig érdekelt, ezt a válla­latot ajánlották és nem bán­tam meg. Az oktatók, a ta­nárok, de legfőképpen a vállalat idősebb dolgozói szerettették meg velem a szakmát. Hallatlan türelem­mel segítettek mindenben. Ha egy tű- vagy platinabe­helyezés sikerül, az igen nagy öröm. Huszonkét fo­rintos órabérrel vettek fel, egy műszakban dolgozom, anyagilag bizony nem va­gyok jól „eleresztve”. De ér­zem, minél többet gyakoro­lok, annál jobban rááll a kezem a munkára. Sok ked­ves ismerősöm van Csabán, nagyon jól érzem itt ma­gam. Seres Anikó csabai lakos a körkötő szakmát választot­ta: — Ismerőseim javasolták kölcsönös determináltságát boncolgatta, egy-egy telepü­lés lakóinak felelősségét is hangsúlyozva az élet minő­ségének megteremtésében. Dr. Simon Imre, az MTA Alföldi Kutatócsoportjának osztályvezetője a politikai földrajz tudományos rangjá­nak emelését sürgette. Vé­gül dr. Tóth József, az MTA Regionális Kutatások Köz­pontjának főigazgató-helyet­tese szólt a reform, a regio­nális fejlesztés és a földrajz viszonylatairól. A geográfia szerepének növekedését jó­solta, mert a helyi társadal­mak jelentősége fokozódik, s ez azt eredményezi, hogy he­lyi döntésekhez, konkrét in­formációkra lesz szükségük. A geográfia összegyűjtött óriási tudásanyagát talán most mozgósíthatják. A Magyar Földrajzi Tár-" saság vándorgyűlésének tu­dományos ülésszaka ezzel az előadással ért véget. A to­vábbiakban tanulmányuta­kon vettek részt a tudomány elméleti és közvetítő szak­emberei. Többek között el­látogattak Gyulára, Doboz­ra, Körösladányba, Füzes­gyarmatra és Vésztő-Mágor- ra. Ma a békéscsabai tégla­gyárat, majd a szabadkígyó- si tájvédelmi körzetet tekin­tik meg. és jól tették. Az első év fő­leg az ismerkedés ideje: egy­mással, a szakmávail, a gé­pekkel, az anyaggal. A má­sodik évben már sokkal töb­bet tudtunk arról, hogy mit kell csinálni. Szép volt, jó volt ez a három év az örö­meivel és a problémákkal együtt. Csabai Zsuzsa csabai la­kos, szintén körkötős: — örülök, hogy ide kerül­tem, sok kelmét készítünk, sok mindent megitanulunk. Manapság nem engedhetjük meg magunknak, hogy 1400-1500 forintos pulóvere­ket vásároljunk, már csak ezért is megéri. Török Erzsébet újkígyósi fiatal a konfekciószakon vég­zett: — Kisgyerek korom óta mindig varrónő akartam leni­ni. Édesanyám évekig varró­nő volt a Békötnél, valószí­nűleg örököltem ezt a haj­lamot. Nincs jobb érzés, mint, ha saját magam varrta ruháiban jelenek meg vala­hol. Aki nem tud varrni; annak bizony nagyon meg kell fizetni a legdivatosabb ruhadarabokat. Imádok varr­ni. Úgy gondolom, hogy egy évig varrók, aztán elmegyek textiltechnikumba. Köztudo­mású, hogy ruhaneműre mindig szükség lesz, s ezzel párhuzamosan a mi mun­kánkra is... Ary Róza A magyar modellváltás nem egy párt vagy néhány párt, hanem minden politi­kai, társadalmi erő, az egész nép, az egész nemzet ügye, csak akkor sikerülhet, ha az egész társadalom program­jává válik — hangsúlyozta Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke a 12. magyar békekonferencián szomba­ton a Vas-, Fém-, Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezetének székházában. Hozzátettem ebben a folya­matban, az átmenetben nagy feladat hárul a magyar bé­kemozgalomra. Rámutatott: a szocializmus hat évtized­del ezelőtt kialakult mo­dellje nem képes tovább fej­lődni, gyökeres megújulás­ra szorul. Európai érdek, hogy demokratizálódási tö­A XXII. közgazdász-ván­dorgyűlés vasárnap megkez­dődött Szombathelyen. A nyitó, plenáris ülésen — a kormány több tagjának je­lenlétében — Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, a Ma­gyar Közgazdasági Társaság alelnöke köszöntötte az ese­mény mintegy 700 résztve­vőjét. Bevezetőben kiemelte, hogy a kormány reformelkötele­zett MSZMP-tagjai és pár- tonkívüli szakemberei az Or­szággyűlés ellenőrzése alatt és társadalmi nyilvánosság előtt végzik nehéz, sokszor hálátlan feladatukat. A kor­mány és az Országgyűlés napjainkban politikai hidat épít a múlt és a jövő között, s csak az értékeket akarja átvinni a túlsó partra. Csak olyan kormány teljesítheti ezt a feladatot, amely szak­értők széles körére, ezen be­lül közgazdászokra, műszaki szakemberekre, kulturális értelmiségre és szakmunkás- rétegre egyaránt támaszko­dik. A tulajdonreformról szól­va Nyers Rezső kifejtette, rekvésünk sikerrel járjon, mert hosszú távon is ki­egyensúlyozott kapcsolat- rendszer csak demokratikus országok között lehetséges. Ehhez alapvető követelmény a kiszámítható és korrekt partneri viszony, márpedig a diktatúra soha nem lehet korrekt és kiszámítható part­ner, hiszen az másfajta lo­gika szerint működik. Ta­pasztalatból is tudjuk, hogy a diktatúra nem toleráns, és retteg az emberek és eszmék szabad áramlásától. Sztanyik B. László, az Országos Béketanács elnöke bejelentette, hogy a tanács­kozás munkájában 350-en vesznek részt. Utalt arra, hogy az előkészítés ezúttal sokkal szerényebb volt, mint korábban, a mostani konfe­hogy az több évre szóló fel­adata a magyar gazdasági értelmiségnek és a minden­kori kormánynak, a döntő lépést azonban a közeli jö­vőben meg kell tenni. Be kell látni, hogy a tőke kizá­rólag nemzeti tulajdonként történő hasznosítása a lassú fejlődés és a relatív sze­génység útját jelentené ha­zánk számára. A külföldi, il­letőleg a magántőke haszno­sítása nem szocialistaellenes, hanem szocializmuspárti po­litika. Ennek alapján készül a kormány a reprivatizálási folyamat megindítására. A nemzetközi kapcsola­tokban a kétoldalú gazdasá­gi együttműködés erősítésére kell törekedni — folytatta Nyers Rezső. A KGST-or- szágok kétoldalú kapcsola­taiban elkerülhetetlenek a gyökeres reformok, erre el­sősorban a szovjet—magyar viszonylatban látszanak le­hetőségek. Az EGK tagor­szágaival, valamint a sza­badkereskedelmi övezettel ugyancsak intenzív együtt­működés fejlesztésére tö­rekszünk, már megtörténtek renciát nem előzte meg lát- yányos békedemonstrációk sora. Ezután Barabás Miklós, az Országos Béketanács fő­titkára mondott beszédet. Rámutatott, hogy a tanács pártoktól független mozga­lomként kíván működni, konkrét ügyekben azonban kész az akciószövetségekre a régi és az új szervezetekkel egyaránt. Szólt arról is, hogy hazánk szövetségi rendszer­hez tartozásának aktualitása nem akadályozhat meg ben­nünket abban, hogy katonai­lag el nem kötelezett Ma­gyarország megteremtésére törekedjünk egy tömbök nél­küli semleges Európában. Ezt követően a küldöttek elfogadták azt a javaslatot, hogy a konferencia távirat­ban tiltakozzon a kínai vé­rengzések és a romániai fa­lurombolás ellen. A küldöttek végül elfogad­ták az Országos Béketanács programját. Az Országos Béketanács pártoktól független társadal­mi szervezetként alakult új­já a konferencián, és világ­nézeti-ideológiai, politikai elkötelezettségre való tekin­tet nélkül közös cselekvésre hívja az országnak a béké­ért tenni kész lakosait, azok társadalmi közösségeit. A kongresszus elfogadta a tár­sadalmi szervezet alapsza­bályát, nyitott országos vá­lasztmányt hozott létre, megválasztotta tisztségvise­lőit és ügyvezető elnökségét. Az Országos Béketanács el­nöke Sztanyik B. László, fő­titkára Barabás Miklós. az első lépések a korábbi korlátozások lebontására. Ezután Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnö­ke, a Közgazdasági Társa­ság főtitkára bejelentette, hogy Bognár József akadé­mikus, a társaság alelnöke 100 ezer forintot ajánlott fel Magyar Közgazdász Alapít­vány létrehozására, azzal a céllal, hogy a fiatal közgaz­dászok munkáját, valamint a magyar közgazdaság-tudo­mány nemzetközi kapcsola­tainak fejlesztését támogas­sa. Az alapítvány létrehozá­sához ugyancsak 100 ezer fo­rinttal járult hozzá Csikós- Nagy Béla akadémikus, a társaság elnöke, míg Vas Megye Tanácsa félmillió fo­rintot ajánlott fel erre a cél­ra. A vándorgyűlés, amelynek központi témája az „Érde­keltség és motiváció a pia­cosodó magyar gazdaságban” címet kapta, ezután plená­ris előadásokkal folytatódott. Délután öt szekció kezdte meg munkáját, a szekció­ülések várhatóan ma dél­után fejeződnek be. Békés Közéleti jelzőcsoport alakult A békési városi pártbizottság közéleti jelzőcsoportot hozott létre, mely megkezd­te működését. A csoport alapvető feladat­ta, hogy a város és a környező községek lakosságát foglalkozitató problémákat fel­tárja, jelezze az illetékes szerveknek, ese­tenként javaslatot tegyen azok megoldásá­ra, elősegítse a lakosság jobb tájékozódását. Reagálni kíván egy-egy országos vagy he­lyi eseményre, intézkedésre. Tevékenysége során fontosnak tartja, hogy észrevételei nyilvánosságra kerüljenek, ezért alkalmanként az országos és megyei sajtóhoz kíván fordulni. Egyetért azzal, hogy a Békés Városi Tanács vizsgálja meg egy helyi újság megjelentetésének lehetősé­gét, s kezdeményezi, hogy a városi tele­víziózás technikai és rendezett személyi feltételrendszere mielőbb megteremtődjön. A csoport várja a párttagság a lakosság jelzéseit, tevékenységét a nyitottság jellem­zi. * * * A közéleti jelzőcsoport első tájékpztatója Nagy Imre és sorstársainak temetésével, valamint a Péter-Pái napi demonstrációval foglalkozik. Ebben írják többek között: „Kedvező, hogy Nagy Imre és sorstársai­nak temetése hozzájárulhat a nemzeti meg­békéléshez; aggodalomra ad okot azonban egyes megemlékező szónokok kommunista­ellenes, szocialista- és szovjetellenes meg­nyilvánulása, mely nem összeegyeztethető a megbékélés szándékával”. A demonstrá­cióról, egyebek mellett: „A Péter-Pàl napi aratás helyetti — kombájnos demonstráció­val nem értünk egyet, de csak, mint köve­telési és tiltakozási módszerrel!... A Kis­gazdapárt Békés Megyei Szervezete felhívá­sának azzal a részével egyetértünk, hogy ezzel a kormánnyal lesz lehetőség és mód a problémák megvitatására, s a megoldás módjának keresésére. Viszont nem tudunk egyetérteni a felhívás azon gondolatával, amely azt fejtegeti, hogy a szövetkezeti ve­zetés most is, mint korábban saját érde­keit helyezi előtérbe, figyelmen kívül hagy­va az általuk képviselt parasztság, dolgozó közösségek gondjait. Túlzottan általánosí­tó, s így nem igaz a felvetés.” Az ország minden részéből, mintegy 260-an jöttek el a bé­késcsabai vándorgyűlésre Fotó: Gál Edit A Békötnél örömmel fogadták a fiatalokat Pályakezdő szakmunkások országos avatéünnepsége A béke nem csak háború nélküli állapot A konferencia után Bocskai Mihályné megyei küldöt­tet kérdeztük benyomásairól. — A békemozgalomban alapítása óta végzek mun­kát. Most harmadjára veszek részt a béketanács kong­resszusán és nyugodtan mondhatom, ilyen szerény kö­rülmények között még nem üléseztünk. A küldöttek az érdemi munkára törekedtek, elhagyva mindenféle pro­tokolláris megnyilvánulásokat. Még elnökséget sem vá­lasztottunk. Parázs vita után — elhangzottak szélsősé­ges vélemények is, amelyekkel nem tudok azonosulni — kialakult az egységes álláspont és újjászerveződött a békemozgalom. Ma a kulcsszó az együttműködés volt. Együttműködni, mert a béke nem csak háború nélküli állapot, hanem szorosan hozzátartozik az ember belső békéje, a családi békesség és a különböző emberi csoportok közötti meg­értés, a tolerancia. Ma minden mozgalom legfőbb fel­adata annak erősítése, ami összeköti az embereket, nem pedig elválasztja. k. N. T. Elkerülhetetlenek a gyökeres reformok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents