Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-18 / 167. szám

Levélben kértek segítséget Még nem mindenki válaszolt! „Nugdíjazzák” az elrongyolódott könyveket Fotó: Gál Edit II „kártyaasztalnál” az orosztanárok Szombat délelőtt van, s a békéscsabai piac árusai kö­zött, mint mindig, most is hömpölyög a tömeg. Van, aki portékára alkuszik, s van, aki rég nem (látott isme­rősével beszélget. Az óriási zsivajból itt szűröm ki a kö­vetkező hangfoszlányokat: „Valamennyi termelő­üzem vezetőjének. Békés. Kedves Vezető Elvtárs(nő)! A Városi Könyvtár, mint a város egyetlen közművelő­dési könyvtára, sokat tesz annak érdekében, hogy a város lakossága minél na­gyobb számban vegye igénybe a szolgáltatásait, s hogy ezt az igényt a leg­messzebbmenőkig kielégít­se ... E feladatot azonban egyre nehezebben tudjuk teljesíteni — a tanácsi fenn­tartás és a beiratkozási dí­jak emelése ellenére —, s így félő, hogy a jövőben könyvtárunk minőségileg visszafejlődik... A fentiek végiggondolása késztet ben­nünket arra, hogy keressük a megoldást és — többek között — az ön segítségét kérjük ... Ha módjában áll anyagilag is támogatni könyvtárunkat, kérem, hogy az összeget a Városi Könyv­tár, Békés, MNB 620-34006 számú egyszámlájára szí­veskedjék átutalni.” Dátum, aláírás. E levelet februárban, a 17 legjelentősebb termelő­üzembe küldte ki a városi könyvtár. Úti Évától, az in­tézmény igazgatójától arról érdeklődtünk, mi késztette őket e lépésre? — Korábban 120, most 3-4 esztendeje 200 ezer fo­rint a beszerzésre fordítha­tó összeg. Ez — a könyv­árak ismeretében bizonyára nem nehéz kitalálni — bi­zony nem sok. A népszerű könyvekből eleve kevesebb példányt veszünk, mint ahányra igény lenne. És akkor a társadalomtudomá­nyi, műszaki, mezőgazdasá­gi szakkönyvekről, kézi­könyvekről, lexikonokról még nem is beszéltünk . . . Ha ez utóbbiakat a jövőben nem tudnánk megvenni, a veszteség, félek, pótolhatat­lan lenne ... — És a bevételek? — A beiratkozási díj ko­rábban i, illetve 3 forint volt. Nem egyszer 10-20 fo­rintot akartak adni helyet­te. Ez adta az ötletet, hogy ez évtől felemeljük a díjat 5, illetve 20 forintra. És adományokat is elfogadunk — Van, aki él ezutóbbi le­hetőséggel? — Volt egy tanító, aki 300 forintot, más alkalom­mal egy nyugdíjas 100 fo­rintot adott a kiszabott ta­rifa helyett... A bevételi Július 15-én, szombaton betörtek Kónya István, vi­lághírű hegedűkészítő mes­ter tatai Iákásába. A tette­sek értékes hangszereket vittek el. A rendőrség kéri, jelentkezzen, aki a fenti Sikerkönyvek Graham Greene neve ga­rancia: az olvasó bármelyik regényét kézbe veheti, nem csalódik. Hallatlanul izgal­mas. lélegzetelállító történe­teket mesél el, életveszélyes kalandokat örökít meg olyan csodálatos, egyedülálló stí­lusban az angol író. hogy műveit egyszerűen nem le­het letenni. Jellegzetességé­nek. sikerének titkához alig­hanem akkor kerülünk kö­zelebb, ha látjuk: milyen mélyen emberi Greene me­seszövése. valamennyi mű­vének hangneme. ..Regényt írtam, nem tör­ténelmet. és remélem, hogy kitalált hőseim sorsa elszó­rakoztat majd egy rekkenő saigoni estén” — írta A csendes amerikai előszavá­ban. Az 1955-ben megjelent regény nemcsak barátait források között szerepel, hogy időnként a dupla- um, illetve elavult példá­nyokat áruba bocsátjuk. Végül kedvelt szolgáltatá­sunk, hogy néhány népsze­rű lapot — ha már veszí­tett aktualitásából és hely­ben nem'keresik annyira — heti 20 forintért kikölcsö­nözzük. — És ez a levél? — Ügy kalkuláltam, ha minden üzem küld ezer fo­rintot, már érdemes volt próbálkozni... — És az eredmény? — A Körös-Berettyó Víz­gazdálkodási Társulat rea­gált először, ötezer forintot kaptunk tőlük. A Viharsa­rok Termelőszövetkezet ezer, az Áfész pedig további öt­ezer forinttal sietett a segít­ségünkre. — Miért segítettek, hiszen manapság minden vállalat­nak van épp elég baja ... — Ezt talán tőlük kér­dezze meg! Egyébként a többi 14 vállalat eddig nem jelezte segítőszándékát. időpontban Tatán, a Baji út környékén olyan sze­mélyeket látott, atoilk hang­szereket, hegedűtokokat vit­tek, vagy azokat megvételre ajánlották fel. Bejelentés tehető a Komárom Megyei A legsegítőkészebb tehát a vízgazdálkodási társulat volt. Igazgatója, Bényei Gá­bor természetesnek tartja mindezt. . — Szomorú, de így van: odáig jutattunk — mondja —, hogy a könyvtár anyagi gondokkal küszködik. Nem közömbös, hogy a város la­kosságának lehetősége van-e itt, a kulturálódásira, vagy sem. — És ez miért a vízgaz­dálkodási társulat gondja? — Azt hiszem, egyértel­mű : műveltebb emberekkel jobb munkát lehet végez­ni... S a könyvtár segít a kiművelésben. Természete­sen, ha ilyen helyzetben vannak, támogatjuk őket. Egyébként volt, hogy olyan szafckönyvet biztosítottak számunkra, melyet köny­vesboltokban nem tudtunk beszerezni, és nagy szüksé­günk volt rá... Ki máshoz fordulhatnánk hasonló hely­zetben? N. A. Rendőr-főkapitányság bűn­üldözési osztályán (telefon­szám: 34/10-777, 22-02-es mellék), vagy bármely rend­őrnél. Természetesen bár­mely más információt szí­vesen vesz a rendőrség. Kó­nya István a nyomravezető­nek tízezer forint jutalmat ajánlott fel. szórakoztatta el, akiknek ajánlotta, hanem az olvasók millióit az egész vi­lágon. Hazánkban is többször kiadták már a népszerű regényt, amely nem véletle­nül került fel ismét a sikerkönyvek lis­tájára. Greenet — aki ox­fordi tanulmányai­nak befejeztével új­ságíró lett, és már huszonegy évesen fő­szerkesztő-helyette­se — a modern ka­tolikus irodalom ki­váló képviselőjeként tartj ák számon a le­xikonok. S talán va­lóban nincs olyan munkája, amelyet ne íhatná át mély val­lásosság. Szenvedé­lyes utazó, bejárta Afrikát, Mexikót, Indonéziát. Törté­— Most már az orosz taní­tását is megszüntetik... Tényleg nem hallotta?.... A tévé is bemondta ... Szeretnék odaszólni, ez nem egészen így van, de az­tán továbbmegyek, hiszen ő csak egy lehet a sok közül, aki valamit félreértett. Meg kellene írnom — motoszkál a fejemben, s a következő héten már tárcsázom is a megyei pedagógiai intézetet. Sajnos, az illetékes távol van, így a megyei művelő­dési osztállyal próbálkozom. Székely Jolán középfokú csoportvezető siet a segít­ségemre. Tőle tudom meg, hogy konkrétumokat még ők sem ismernek, de minden pillanatban várható a 12-es számú Művelődési Közlöny megjelenése, amely hivata­losan is eligazítja az isko­lákat az orosz nyelvtanítás fakultativitásának tudniva­lóiról. Merthogy erről van szó, nem a megszüntetésről. Vagyis a következő tanév­től az általános és középis­kolákban választani lehet, ki milyen nyelvet szeretne tanulni. Az orosz egy lehe­tőség maradna több más nyelv között. Persze óriási kérdés, szeptemberig meg- lesz-e valamennyi iskolában a feltétele annak, hogy ez megvalósuljon? Székely Jo­lán tagadóan rázza a fejét: — Nem, nem! Képtelen­ség, hogy ilyen rövid idő alatt az igazgatók 2-3 féle nyelvszakos tanárt tudjanak alkalmazni. Honnan? Hiszen évtizedekig nem volt ilyen mennyiségű igényre képzés. Az is .nagy dilemma, mi lesz a sok orosz szakos pedagó­gussal? Nyilván a szülők és gyerekek egy része, esetleg többsége inkább valamilyen nyugati nyelv mellett dön­tenek, s akkor már nem lesz szükség ennyi orosz tanárra. Az átképzésük pedig nem a legegyszerűbb feladat... Mégha feltételezzük, hogy anyagilag gond nélkül meg is oldható, nem biztos, hogy valamennyi pedagógus vál­lalkozik rá. Nem hiszem, hogy egy nyugdíj előtt álló nevelő legfőbb vágya újra az iskolapadoldaa kerülni. Vagy vehetjük, példának a fiatalokat is. Lehet, hogy az ambíció megvan bennük, de vajon a családalapítás, épít­kezés és egyebek mellett, lesz-e kedvük' még egy újabb nyelvtanuláshoz is? Mi itt a megyében próbáltunk elé­menni a dolgoknak, s ta­valy a pedagógiai intézet se­gítségével nyelvtanfolyamo­kat szerveztünk. Hozzá kell tennem, ezek nem sikerül­tek valami jól, hiszen volt, ahol vagy amelyik tervezett tanfolyam meg sem kezdő­dött. Persze, nem számítot­netei szinte kivétel nélkül egzotikus helyszíneken ját­szódnak. A nagy mesélőt az angol tájékoztatásügyi mi­nisztérium a második világ­háború idején Nyugat-Afri- kába küldte. az 1950-es években pedig a Sunday Timest tudósította Kelet-Af- ri kából. A csendes amerikai főhő­se — ez a kiábrándult, fö­lényes. rideg — (vagy csak annak látszó?) újságíró han­goztatja. hogy semmi köze a franciák vietnami háború­jához. az amerikai beavat­kozáshoz. Mégis arról győ­zi meg az olvasót, hogy az ember őszinte érzelmeivel — a barátsággal, a szeretettel, a szerelemmel — összeegyez­tethetetlen a semlegesség. Arra tanít — és ezért is maradandó élmény ez a könyv —. hogy vannak élet­helyzetek, ahol nem lehet, nem szabad kívül maradni. N. K. tűnik ilyen hirtelen fordulat­ra. Én személy szerint azt hittem, a rendelet még vá­rat magára egy-két évet, amíg az alapvető feltételek mindenütt megszületnek. Meditálok. De hát a mi­nisztérium sem gondolhatja kdmolyan, hogy szeptember­től mindez valamennyi isko­lában valóra válik. S Szé­kely Jolán mintha csak gon­dolataimban olvasna, így folytatja: — Remélhetőleg, a rende­letet tartalmazó 12-es Mű­velődési Közlöny is úgy fo­galmaz majd, hogy csak azok az iskolák éljenek a le­hetőséggel, ahol erre a fel­tételek adottak. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert a szülők gyakran összekeverik a „kell”-1 a „lehet”-tel. Az iskolákon tehát nem szabad követelni az angolt, vagy a spanyolt, ha az igazgatónak nem sikerült ilyen nyelvsza­kos tanárokat alkalmaznia. S biztos lesznek kistelepülé­sek, vagy kevésbé jó hírű iskolák, ahol továbbra is csak az orosz lesz a kíná­lat, mert a más nyelvet be­szélő pedagógusoknak eset­leg nem vonzó a hely. S mi van akkor, ha egy család elköltözködik, és az új helyen már nem tanítják azt a nyelvet, amelyet a gyerek korábban tanult — gondolkodom hangosan. A csoportvezető széttárja a ke­zét. — Rejtély. Legalábbis szá­momra, bár nem tudom, er­re gondoltak-e a rendelet szövegezői. Feltehetően a családra szakad a döntés sú­lya, ,s mérlegelniük kell, mi a fontosabb ... A megyei művelődési osz­tály felméréséből — melyet a Művelődési Minisztérium kérésére készítettek — kide­rül, hogy az orosz nyelv fa­kultatívvá tételének a fo­gadtatása általában kedvező. Mára már nyílt titok, hogy a tanulók jó része nem szí­vesen tanulta ezt a kötelező nyelvet, s talán épp ezért volt eredménytelen az okta­tása. Vannak azonban aggó­dó szülők is. „Eddig a kis­lányom mindig ötös volt oroszból. Szeretném, ha az orosszal is fejezné be tanul­mányait, félek ugyanis, hogy a többi nyelv választhatósá­ga megzavarja, is az »ideka­pok-, odakapoknak« nem lesz jó vége” — írja egy anyuka szerkesztőségünkbe. Ügy hiszem, Székely Jolán erre megnyugtató választ tu­dott adni : — Az elképzelések szerint a választásos nyelvtanulás felmenő rendszerben való­sulna meg. Ez azt jelenti, hogy akik eddig kötelezően tanulták az oroszt, azok így iá fejezik be az iskolát, az­az rájuk a rendelet nem vo­natkozik. Mint beszélgetésünk to­vábbi részében kiderült, a jelenlegi orosz szakosok ál­talános iskolában középfo­kú, középiskolában felsőfo­kú nyelvvizsgával taníthat­nak másik idegen nyelvet. Felmerül bennem a kérdés, vajon az a pedagógus, aki az orosz mellett egy nyugati nyelvből felsőfokú nyelv­vizsgát szerez, a jelenlegi bérezéssel pedagógus ma­rad-e? A kártyajáték, minthogy játék, feltételezi az örömet — a címben foglalt kártyá­soknak viszont egy élet a tét. Döntöttek felettük. Is­mét ... Természetesen a témát még nem zártuk le, s a ren­delet megjelenése után, va­lamint az első tapasztalatok birtokában még visszaté­rünk rá. Magyar Mária Hz átkégzés az orosz nyelvtanároknak nem kerülhet pénzbe A munkaügyi kormányzat még azelőtt vállalta, hogy hoz­zájárul az orosz nyelvtanárok átképzésének költségeihez, mielőtt arról megkötötték volna a megállapodást a Művelő­dési Minisztériummal; az előzetes egyeztetések alapján az ÁBMH korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az át­képző nyelvtanfolyamok költségeinek 65 százalékát térítené meg a foglalkoztatási alapból, a fennmaradó 35 százalék pe­dig az átképzésben részt vevő tanárokat terhelné, de azt át­vállalhatják a helyi tanácsok, iskolák is. A Művelődési Mi­nisztériumnak a távirati irodához szerdán eljuttatott közlé­se szerint, az újabb egyeztető tárgyalások eredményekép­pen, olyan állásfoglalás született, hogy az átképzés költségei még részben sem fizettethetők meg a pedagógusokkal. Ezért a nyelvtanfolyamok költségéből a központi támogatáson túl fennmaradó 35 százalékot az átképzésben érintettek iskolá­ját fenntartó tanácsnak vagy magának a munkáltató isko­lának kell megtérítenie. Az orosz nyelvtanárok átképzésével kapcsolatos művelő­dési miniszteri útmutató a Művelődési Közlöny 14. számá­ban jelenik meg. (MTI) Ismét ALFA akció! Siemens, energiatakarékos, 270 1 fagyasztó láda, most 1000 Ft-tal olcsóbban, 26 300 Ft-ért kapható, a {Szeghalom Alfa Villamossági Szaküzletben. További kedvezmény, hogy a lakhely szerint illetékes takarékszövetkezetek a teljes vételárra HITELT NYÚJTANAK. ALFA AKCIÓ, AMÍG A KÉSZLET TART! A bolt további ajánlata: ELIN mikrohullámú sütő. Értékes hangszereket loptak el Tatán

Next

/
Thumbnails
Contents