Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-17 / 166. szám

1989. július 17., hétfő o Alapítvány Nagy Imre emlékére Glatz Ferenc művelődési miniszter a napokban fo­gadta Nagy Erzsébetet és férjét, Vészt Jánost abból az alkalomból, hogy Nagy Er­zsébet alapítványt kíván tenni édesapja, Nagy Imre volt miniszterelnök emléké­re. Az alapítvány célja Nagy Imre emlékének megőrzése Nagy Imre múzeum létesí­tésével, tudományos és po­litikai munkái kiadásának elősegítésével, valamint ösz­töndíjak adásával azon fia­tal hazai és külföldi magyar írók, újságírók, politikusok, tudósok, kutatók és művé­szek részére, akik Nagy Im­re szellemében tevékenyked­nek. Az alaptőke összege Nagy Imre műveinek kiadásából származó jogdíjakkal, vala­mint hazai és külföldi pár­tolók adományaival emelhe­tő. A Nagy Imre-aiapítvány gondozását kuratórium lát­ja el. Az alapítványt létesí­tő Vésziné Nagy Erzsébet jo­gosult kinevezni a kurató­rium tagságát, illetve jogo­sult a kuratóriumi tagság visszavonására. A művelődési miniszter az alappal azonos nagyságren­dű összeggel egészítette ki az alapító induló tőkéjét. Glatz Ferenc személyes tá­mogatását ajánlotta fel egy alapítványi titkárság felál­lítására. Az OTP V. kerületi fiók­ja MNB 218-98055 Nagy Im- re-alapítvány 508-13217-4 számú számlára várják az alapítványhoz a hozzájáru­lásokat. (MTI) Meghalt Herbert von Karajan Nyolcvanegy éves korában vasárnap elhunyt Herbert von Karajan, a világhírű osztrák karmester. A jelen­tés szerint a művész Salz­burg ikörnyéki otthonában halt meg. A halál okát egy­előre nem tették közzé. Karajan 1908-ban született Salzburgban. Az osztrák vá­ros Mozarteum-intézetében zongorázni tanult, zeneta­nulmányait a bécsi konzer­vatóriumban fejezte be. A művész 1927-től — amikor már univerzális zseninek ne­vezték — 1934-ig karmester­ként működött az Ulmi Ope­rában, ezzel egyidejűleg már a Salzburgi Ünnepi Já­tékok nemzetközi karmester­tanfolyamának vezetője is volt. 1939-től 1940-ig az Aacheni Opera főzeneigaz­gatói posztját töltötte be, ez­után — 1946-ig — a berlini Staatsoper karmestere és a Berlini filharmonikusok vendég karnagya. Általános vélemény szerint Herbert von Karajan a náci idők­ben rokonszenvezett a né­met vezetés elveivel, de eze­ket a vádakat elcsitította az idő és tompította a mester művészetének egyetemes ér­téke. A sokak által despotának tartott, sok vihart támasztó és kiállt Karajan 1947-től Bécsben is vezényelt, a Ze­nebarátok Társaságának kar­nagyaként. 1956-tól nyolc éven. át a Bécsi Opera mű­vészeti igazgatója volt, majd 1964-től á Berlini filharmo­nikusok és a Salzburgi Já­tékok művészeti igazgatói tisztét, 1976-tól a Bécsi Ope­ra igazgató karmesteri poszt­ját töltötte be. A Berlini filharmonikusok éléről ez év áprilisában köszönt le. Növekednek a lakosság terhei a infrastrukturális beruházásokban R KSH felmérése A Lakásépítkezésen, az egészségügyi, szociális, kul­turális, közlekedés és postai, valamint kereskedelmi, víz­ellátási és szolgáltatási be­ruházásokon a lakosság ré­szesedése az elmúlt évben már 44,1 százalék volt — ál­lapítja meg a Központi Sta­tisztikai Hivatal közzétett jelentése. Az összeg sem csekély: az állampolgárok 54,9 milliárd forintot fordí­tottak arra, hogy lakás- és életkörülményeik javulja­nak. A lakásberuházások össze­ge tavaly mintegy 58,6 mil­liárd forintot tett ki, 10,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a magán-lakásépítések érté­ke 15,2 százalékkal emelke­dett, míg az állami és szö­vetkezeti szervezeteké 11 százalékkal csökkent. Ha nem a forintösszege­ket, hanem a mennyiséget nézzük, úgy összességében szinte valamennyi infra­strukturális területen csök­kenitek a beruházások. La­kásból 6,6, egészségügyi lé­tesítményből 5,2, szociális és kulturális létesítményből 25, kereskedelmi ességből 7,7 százalékkal kevesebb épült tavaly, mint 1987-ben. Mind­össze a posta és a távközlés könyvelhet el némi fejlő­dést: 2,13 százalékkal gyara­podott azoknak a létesítmé­nyeknek a száma, amelyek közvetlenül a lakosság ellá­tását szolgálják. Tovább ja­vult a telefonellátottság, az üzembe helyezett távbeszé­lő főközpontokban 70 ezer állomás, az automata táv­beszélő alközpontokban 33 ezer állomás lépett be az el­múlt évben. A statisztika szerint a kulturális beruházások múlt évi csökkenése egy kétéves dinamikus növekedési perió­dusnak a lezárását jelzi. A közművelődési és sporttevé­kenységgel kapcsolatos be­ruházások mérséklődése mellett lassult a középfokú oktatás létesítményeinek fej­lesztése is. Nem túlságosan biztató az sem, hogy a szo­ciális beruházások csökkené­séiben a munkáselilátási lé­tesítmények visszafogottabb fejlesztése, valamint a ma­gánüdülőket építők meg­csappant beruházási kedve játszott közre. Ezt csak né­miképp ellensúlyozza, hogy ugyanakkor az időskorúak szociális ellátására a külön­féle intézményekben, ottho­nokban az előző évi 443-nál lényegesen többet, 819 férő­helyet létesítettek. A nagy meleg hatására gyors burjánzásnak indultak a vízinövények. A Körösvidéki Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság „bevetette” nád- és hínárvágó „flottáját" az Élővíz­csatorna tisztítására Fotó: Béla Ottó Kedvező a helyzet a reformok végrehajtására Új vezetőket választott a pártértekezlet Gyulán Hz új eiső titkár A felszabadulással egy idős dr. Albel Andor, aki pe­dagógusi diplomája mellett Gyulán kezdett aktívan po­litizálni. 1974 és ’79 között a KISZ városi bizottságának titkára, majd 1979-től a városi pártbizottság munkatár­sa. Hat évvel ezelőtt került Békéscsabára a megyei párt- bizottságra. 1984-ben pedagógia tárgyból doktorált. 1971- től párttag, nős, felesége pedagógus, két gyermekük van. — Rendkívül jólesett a bizalom. Azt hittem, ez a né­hány év, amióta nem veszek aktívan részt Gyula poli­tikai életében, negatívan hat majd. örömömre, nem így történt. Most, hogy új struktúra alakult ki a pártveze­tésben, bízom benne, hogy hatékonyabb lesz. Kell is, hiszen bőven van tennivaló. Aktivizálni kell a testüle­tet, az alapszervezeteket, a város egész párttagságát, hogy megfelelő módon készülhessünk ifel a közelgő kongresszusra. Meg kell választani a küldötteket is, de egyre közelebb kerül az országgyűlési képviselőválasz­tás ideje is. Azt hiszem, az idei nyáron nálunk nem lesz uborkaszezon. Hitem, erőm lesz hozzá, sok-sok támogató kell. Bízom abban, jó csapatot sikerül kialakítani. (Folytatás az 1. oldalról) József, Vidó Miklós, Kiss Já­nos, Müller Tibor, dr. Albel Andor, Fazekas Géza, Híd­végi László, Jánki József. Szabó Miklós is felszólalt. Szólt országgyűlési képvise­lői munkájáról, s arról a levélről, melyet a Magyar Demokrata Fórum helyi szer­vezete intézett hozzá. A pártértekezlet egyhangúan elutasította a Fidesz és a demokrata fórum helyi szer­vezetének visszahívási kez­deményezését, és támogatá­sáról biztosította Szabó Miklóst országgyűlési képvi­selői tevékenységében. Délután a második napi­renddel folytatódott a párt- értekezlet, amikor is sor ke­rült a jelölést előkészítő bi­zottság elnökének, Paulik Pál előterjesztésére. A leve­zető elnök szerint olyan jól haladtak a dolgok, hogy sze­rinte öt órára befejeződik az értekezlet. Ezt hitetlenkedés kísérte, és igazuk is lett azoknak, akik ebben tamás- kodtak. Aztán megkezdődött a szavazási procedúra. Első­ként megszavaztak egy ha­tározatot a pártérteikezlet döntéséről és állásfoglalásá­ról. Majd arról kezdődött vi­ta, milyen legyen a pártve­zetés struktúrája. Már ez maga is nagy vihart kavart. Végül megegyezés született, és a pártértekezlet úgy fog­lalt állást, hogy legyen egy társadalmi munkában dol­gozó elnök, függetlenített el­ső titkár, illetve titkár, va­lamint egy társadalmi tit­kár. Negyed hétkor volt az első szavazás az első titkár személyére — dr. Albel An­dor —, ami nem sikerült, 10 szavazattal kapott keveseb­bet a kelleténél. A második fordulóban — 6 óra 55 perc­kor — sem „jött össze” a minősített többség. Ha min­den kötél szakad — javasol­ta egy küldött —, legyen elég az egyszerű szótöbbség az első titkár megválasztá­sánál. Ebbe aztán mégsem egyeztek bele, de ettől a je­lölt is elzárkózott. Viszont kompromisszum született: kerüljön fel a szavazólapra az első titkár — az elnök­jelölt neve. Következett a harmadik forduló. Az idő ekkor már háromnegyed nyolc volt. Ebben a forduló­ban sikerült 108 szavazattal új első titkárt választani, dr. Albel Andort. A bejelentést őszinte és lelkes taps fogad­ta. A pártelnöki tisztségre javasolt Vidó Miklós és Gál Imre párharcából először egyik sem kapott elegendő bizalmat. Ez csak a negye­dik fordulóban dőlt el, ami­kor is Vidó Miklósé lett a pártelnöki tisztség. Az újabb szavazólapra függetlenített titkárnak ugyancsak két je­lölt került fel, Hídvégi László és Jánki József. Majd némi meglepetésre Mihucza József titkár visz- szalépett, Gál Imre esélyei megnőttek a társadalmi tit­kári funkcióra. Késő este került sor az ötödik fordu­lóra, ami végül is meghozta a döntést. Gyula város új MSZMP pártvezetői : társa­dalmi elnök Vidó Miklós, függetlenített első titkár dr. Albel Andor, függetlenített titkár Jánki József és tár­sadalmi titkár Gál Imre lett. S. J. — B. O. i--------------------------------------------------------------------­Hz új alkotmány ne tartalmazzon általános rendelkezéseket Dr. Kovács István akadémikus előadása Békéscsabán Nagyon lebilincselő, izgal­mas előadásban volt részijk a megye közigazgatási veze­tőinek a napokban Békés­csabán; dr. Kovács István akadémikus, a -szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem Állam- és Jogtudomá­nyi Karának tanszékvezető professzora az alkotmány­koncepció és az önkormány­zatok történelmi fejlődésé­ről, nemzetközi összefüggé­seiről, jelenkori megítélésé­ről és távlatairól beszélt. „Az alkotmánykoncepció gondolata nem valamiféle rögtönzés szüleménye, évek­kel ezelőtt felmerült egy új alkotmány előkészítésének szükségessége, bár kétségte­lenül nem azzal a tartalmi igénnyel, amely az utóbbi egy esztendőben formáló­dott” — vezette be a témát a vendég. Sokan és sok helyütt fel­teszik ma a kérdést: a je­lenlegi Országgyűlés alkal­mas-e alkotmányozásra? Miint elhangzott, nem elő­ször fordult elő ilyen hely­zet a magyar történelem­ben; példaként az 1950-es évtized második felét emlí­tette az előadó, amikor ugyancsak szóba került egy új alaptörvény gondolata, il­letve azt megelőzve, parla­menti képviselők választása. Visszatérve a jelenhez, Ko­vács István hangsúlyozta: a legitimitást történelmi té­nyek is alátámasztják, így ha az Országgyűlés bármiről törvényt kíván alkotni, ab­ban senki nem akadályoz­hatja meg. Az alkotmányo­zásnak is különböző módja lehet; vagy előbb készülnek el az úgynevezett sarkalatos törvények, s utána maga az alaptörvény, illetve fordít­va is elképzelhető. Minden­esetre nagyon fontos, hogy konkrétan megvalósítható rendelkezések kerüljenek az alkotmányba, s ne valami­féle általános szabályokat tartalmazó dokumentum szülessék — fejtette ki ál­láspontját a neves államjo­gász. A továbbiakban szó esett az állam fogalmi elemeiről, egyebek mellett a szuvereni­tásról, annak történelmileg változó felfogásáról. „Ko­rábban a nemzeti szuvereni­tás koncepciója létezett, mely szerint a hatalom bir­tokosai és gyakorlói úgy vál­nak szét, hogy míg az előb­biek rendelkeznek politikai jogokkal, az utóbbiak pedig a hatalom birtokosai által választott küldöttek. A nép­szuverenitás ettől abban kü­lönbözik, hogy a hatalom birtokosai közvetlenül — vá­lasztóik útján — a szuvere­nitás letéteményesei” — fej­tegette Kovács István, majd a mai képvis^ők munkáját elemezve elmondta: nem szabad felháborodni azon, hogy a képviselők a Parla­ment plénuma előtt szóvá te­szik választókerületük prob­lémáit. A képviselőség ugyanis magában foglalja a választópolgárok „megbízá­sát”, a honatyának tehát az a dolga, hogy a -helyi gon­dokat tolmácsolja, még ha azok apróságnak is tűnnek. Egy másik kérdés: struktú­rát csinálunk ma a Parla­mentben, holott ez már a következő Országgyűlés sa­játja kell hogy legyen. Egy Parlament ugyanis felépül­het pártok, vagy terület sze­rinti struktúra alapján, ám a jelenlegi Országgyűlés nél­külözi ezeket a jegyeket. A népszuverenitás kon­cepciójával összefüggésben az előadó részletesen szólt a szákmai, illetve a területi alapon létrehozott önkor­mányzatokról. Hangsúlyozta: a területi önkormányzatok államhatalmat fognak gya­korolni, méghozzá a teljes államhatalom egy darabját. Ehhez viszont tulajdonra van szükség, hiszen anélkül nincs önkormányzat, az csak formálisan működik. Nem kevésbé fontos, hogy ezek az önkormányzatok megfelelő jövedelmekkel is rendelkez­zenek. Az előadás második ré­szében dr. Kovács István a jelenlévők kérdéseire vála­szolt. . _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents