Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-14 / 164. szám

1989. július 14., péntek o IZHíWETiM Sajtótájékoztató a megyei rendőr-főkapitányságon Törvénytervezetek alapvető állampolgári jogokról Levél a miniszterhez — a gyulai harisnyagyár ügyében Üi törvénytervezetek lát­tak napvilágot a közelmúlt­ban; a Minisztertanács jú­nius 26-ai ülésén megtárgyal­ta és elfogadta a ki- és be­vándorlásról, valamint a külföldre utazásról és az út­levélről szóló törvényterve­zeteket és társadalmi vitára bocsátotta őket. Tegnap, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon sajtótájékoztató keretében Pacsika György, az igazga­tásrendészeti osztály vezető­je ismertette a törvényterve­zetek megalkotásának előz­ményeit és részleteit. Mint elhangzott, a két tervezet szoros összhangban és ösz- szefüggésben áll a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Kincs cukorhiány A cukorellátás időszerű kereskedelmi kérdéseiről tárgyalt csütörtökön a Cu­koripari Közös Vállalat bu­dapesti központjában a 12 hazai cukorgyár kereskedel­mi vezetője. A tanácskozást azért hívták össze, mert az utóbbi időben azt tapasztal­ták, hogy az országban tcbb helyen nagyobb tételben vá­sárolják a fogyasztók a cuk­rot. Ennek valószínűleg két oda van: elterjedt az a hír, hogy az árut nálunk jegyre fogják adni; másrészt olyan időszakban vagyunk, amikor a gyümölcsök el tevéséhez a háziasszonyok is eleve több cukrot vásárolnak. Mind­ezek következtében a keres­kedelmi vállalatok készletei némileg megcsappantak, és az előre csomagolt cukorból valóban a szokottnál kisebb mennyiség van a polcokon. Mint a CKV-nál az MTI munkatársának elmondották — és ezt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­umban is megerősítették — a cukorjegy bevezetéséről egyáltalán nincs szó. Ugyan­akkor tény, hogy a gyárak a bolti készleteket annak elle­nére sem tudják napok alatt pótolni, hogy csomagoló­üzemeikben több műszakos a munka, sőt, szombaton és vasárnap is dolgoznak. A készletek az új termés fel­dolgozásának megkezdésé­ig, sőt, jóval azon túl is ele­gendőek a lakossági ellátás­hoz és az élelmiszer-ipari vállalatok munkájához. Milyen lesz az Városi szociális alap, Báli Üjság, Kápasztalevelek, USA dollár Orosházán, „amerikás” csomagok és még sok egyébről is olvashatnak mindazok, akik az Orosházi Napló próbaszámát kezükbe veszik. Az Orosházi Hírlap meg­szűnése óta 13 év telt el. Ro­hanó, információkkal teli világunkban a lakosság jo­gos igényként vetette fel, hogy szűkebb környezete mindennapjairól rendszere­sen hírt kapjon. A napok­iban megjelent várospolitikai hetilap felvállalta ; a város és környéke életéről, az itt élő 35 ezer embert érintő dolgokról, a közvéleményt érdeklő eseményekről szóló tájékoztatást. — Milyennek tartják a próbaszámot? — érdeklőd­tem a leendő olvasóktól. — Örömmel vettem ke­zembe az újságot — mondta Tóth István szerelő. — Rég­óta vártuk ezt a lapot, hi­szen több alkalommal felve­tettük: kellene Orosházának is önálló újság. Nem győz az ember mindent elolvasni, ami megjelenik. Ebben leg­Egyezségokmányával, amely szerint a mozgásszabadság, a ki- és bevándorlás, a haza­térés olyan alapvető emberi jog, amelyet az egyes álla­mok jogalkotásaiban csak törvényben lehet szabályoz­ni. Ismeretes, hogy eddig nálunk törvényerejű rende­leteket alkottak az említett jogokról. Mindezek mellett a megváltozott nemzetközi kapcsolataink is sürgetik a törvényszintű szabályozást. A törvénytervezet fő sza­bályozási elvei között szere­pel: senkit nem lehet meg­fosztani attól a jogától, hogy saját országába beléphessen. (Ismeretes, hogy a korábbi jogszabályok bizonyos korlá­tozó rendelkezéseket tartal­maztak a jogellenesen kül­földön tartózkodókkal szem­ben.) A tervezet a magyar állampolgár alapvető joga­ként határozza meg, hogy or­szágát elhagyja, illetve oda visszatérjen, és ez a joga csak az egyezségokmánnyal összhangban korlátozható. Ugyanez vonatkozik az uta­zásra is; ezzel kapcsolatban alapvető változás, hogy az állampolgárok nem kérelem, hanem igény alapján kap­hatják meg útlevelüket. A tervezet csökkenti az útle­vélfajtákat, mely szerint megszűnik a szolgálati útle­vél. A két törvénytervezet — mint már említettük — szé­les körű társadalmi vita előtt áll. A Belügyminiszté­rium ezért kéri az állampol­gárokat, a társadalmi és ér­dekképviseleti szerveket, hogy a tervezetekről mond­janak véleményt. (A két do­kumentum egyébként a Ma­gyar Hírlap július 3-ai szá­mában teljes terjedelemben megjelent.) Megyénkben az észrevételeket a Békés Me­gyei Rendőr-főkapitányság címére (Békéscsaba, Bartók Béla út 1—5., telefon: 66-23- 833) várják, illetve a helyi rendőrkapitányságokra is el­juttathatják írásban, szóban vagy telefonon, lehetőleg július 25-éig. A határidő ugyanis rövid, mert a két tervezetet — immár törvény- javaslat formájában — vár­hatóan az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán tár­gyalják. h. E. Cél: a teljes önfenntartás és az önálló munkavégzés A mezőkovácsházi pártbi­zottság nemrég tartotta so­ros ülését dr. Csiffáry La­josáé pártbizottsági titkár vezetésével. Az ülésen részt vett dr. Lovász Matild a Bé­kés Megyei Pártbizottság tit­kára is. Az első napirendként tár­gyalt javaslatot, amely a városi pártbizottság hatás­körére vonatkozott, egyhan­gúlag elfogadták a jelenle­vők. Ezután a szervezeti szabályzat megújításával kapcsolatos tervezet azon­ban élénk vitát váltott ki. Megoszlott a vélemény a párt nevével kapcsolatban. Volt, aki azt hangsúlyozta, hogy bár nehéz helyzetben vagyunk, de mindezért nem csak a párt a felelős, nem kell szégyellni az^ eddigi munkát. Mások a „Néppárt”, illetve „Kommunista Párt” elnevezés mellett kardos­kodtak. Többen egyetértettek abban, hogy a párttag ne lehessen máshol tag és az elveket az előrelépés érde­kében minél hamarabb ki kell alakítani. Az egyik fel­szólaló így fogalmazott: „Milyen párt az, ahol min­denki azt csinál, amit akar, WM JUUU8 ______________ARA:9JS0ft_____________L ÉVII. «AM a lább magunkról olvasha­tunk. — Orosházának mindig volt újsága — így Nagy Péter bácsi —, még a szegény vi­lágban is. Akkor viszont ol­csóbb volt, a mostani meg majd tíz forint, de kispórol­juk. — Nekem az a cikk tet­szik, amelyikből megtudhat­juk: milyen sok újság jelent meg eddig Orosházán. Még vicclap is volt, nem is gon­doltam volna — mondja Tö­rök Imre, akii csak »tutatzó a városban. Marti Lajos tanuló borúlá­tóbb: — Én a környéken la­kom, de nem tudom: .olvas­hatok-e Orosházán kívül más településről is, vagy csak a városról. Még nem láttam a próbaszámot, de meg aka­rom venni. Remélem, fociról is írnak benne. Mindebből kitűnik, hogy nagy az érdeklődés az Oros­házi Napló iránt. Nem lesz könnyű dolga a szerkesztő­ségnek, amely célul tűzte „a korrekt, tisztességes tájékoz­tatást”. Papp és nincs egységes cselekvé­si programja?” A felszóla­lók érintették a párttagság felfüggesztésével, az ajánlók felelősségével a vallásosság­gal kapcsolatos javaslatokat is, de megoszlottak a véle­mények. A Nyíltság fogalmá­ról elhangzott, hogy nem hi­ányzik más „szomszéd” a családban akkor, amikor ott belső ügyeket tárgyalnak és döntenek el. Ha a párt nem tud megújulni, akkor elve­szíti a tömegbázisát — han­goztatták többen — és a fe­lelősséget is vállalni kell. Elhangzott az is, hogy a ki­zárt párttagokat ne csak a saját alapszervezet vehesse vissza és az: „ellenség”-szót át kell értékelnünk. Bár a szervezeti szabályzat min­denképpen sokszínűbb, libe­rálisabb a réginél, kissé ter­jengős és az egységes alkal­mazása kétségeket ébreszt. Dr. Lovász Matild mint­egy összefoglalóként el­mondta, hogy szükséges a változtatás, mert az elmúlt idők zűrzavarában senki sem találja a helyét. Jó lett volna az országos program­mal együtt kézbe venni a szabályzatot, de azt csak a Szeptemberre halasztották a Demokratikus Magyaror­szágért Mozgalom alakuló közgyűlését — jelentette ki Pozsgay Imre államminisz­ter az előkészítő bizottság nevében. Az okokról Hideg Andrást, a Dél-alföldi Tég­la- és Cserépipari Vállalat közgazdászát, az előkészítő bizottság egyetlen Békés megyei tagját kérdeztük. — A mozgalom felhívása után nagyobb érdeklődést tapasztaltunk, mint azt vár­tuk. Sokkal szélesebb kör­ből, különböző nézetű, párt­állású személyek és csopor­tok biztosították támogatá­sukról kezdeményezésünket. Ezért az alakuló közgyűlés súlyának megfelelően kíván­juk előkészíteni, hogy e gon­dolatkör megjelenését szep­temberben reális erő is rep­rezentálja. , — Kik azok, akik már je­lentkeztek, illetve akikre számítanak? — Mozgalmunk szélesíte­ni kívánja azok körét, akik ma közszereplést vállalva a pártpolitikai kereteket túl júliusi KB-ülés után vár­hatjuk. Hogy milyen típusú pártot akarunk és milyen szervezeti felépítést — mint a jelen tanácskozás is mu­tatta —, még ma is több­féleképpen értékeljük. Egy biztos: a tömegek felé kell orientálódni, és létszámbeli erősítés is szükséges. Köve­telményt feltétlenül állítani kell magunk elé, különben formálissá válik a működés. A megye elsősorban koordi­nációs szerepet kíván ellát­ni, így minden alapszerve­zetnek arra kell törekednie, hogy a részkérdésekben dön­teni tudjanak. A cél a tel­jes önfenntartás, önálló munkavégzés. Az összefoglaló után a bi­zottsági tagok megállapod­tak abban, hogy a vita­anyagról a következő ülésen hoznak döntést. Végül a kongresszusi küldöttek meg­választásával kapcsolatos teendőket vitatta és fogadta el a bizottság, majd Stra- sinszki István, a városi pártbizottság első titkára tá­jékoztatót mondott a június 23—24-i KB-ülésről. Halasi Mária szűknek találják. Nagyará­nyú bázisbővítés a célunk azon gondolat jegyében, hogy demokráciát építeni passzi­vitással nem lehet. Félrevo- nulással csak a diktatúrát lehet erősíteni. Bibó Istvánt idézve, mely szerint „a de­mokrácia mindenekelőtt azt jelenti, hogy nem félni”, én ezt továbbgondolnám. De­mokrata csak az lehet, aki nem kelt másokban félel­met. Nem kívánunk hivat­kozni a csendes többségre. Erre csak azok utalnak, akik saját gondolataik kizáróla­gosságára törekednek. Mi azt szeretnénk, hogy az ed­dig félrevonultak tegyenek hitet a közösen vállalható célkitűzések — így a demok­ráciába való békés átme­net, és az erőszakos megol­dások elkerülése — mellett. — Kik lehetnek tagjai a mozgalomnak? —í Mindenki, aki a fen­tebb vázolt célokkal egyet­ért. Érdeklődni Békéscsabán a 22-171-es telefonszámon le­het. — knt — # „0 demokrácia mindenekelőtt azt jelenti, hogy nem félni” Az utóbbi napokban több írásunk is foglalkozott a gyulai harisnyagyárban ki­alakult helyzettel, pontosab­ban annak kialakulatlansá­gával. A gyár dolgozói több módon és helyen próbáltak segítséget kérni, ám ez ed­dig nem járt sikerrel. Né­hány napja Szabó Miklós­hoz, a város országgyűlési képviselőjéhez fordultak, aki felvállalta ügyüket és a meg­oldás érdekében a következő levéllel fordult Horváth Fe­renc ipari miniszterhez: Kedves Horváth Elvtárs! A Budapesti Harisnyagyár Gyulai Gyárának dolgozói az­zal a kéréssel fordultak hozzám, mint a város országgyűlési képviselőjéhez, hogy kérjem támogatását a vállalatnak a to­vábbi sorsukat alapvetően meghatározó tervezett lépéseivel kapcsolatban. A Budapesti Harisnyagyár ugyanis — figyelmen kívül hagyva a gyulai dolgozók érdekeit ;— úgy akarja pénzügyi- gazdasági pozícióját biztosítani, hogy gyárait részvénytár­saságokká alakítja át. Ennek keretében a gyulai gyárból két részvénytársaságot és egy korlátolt felelősségű társaságot akar létrehozni úgy, hogy a gyulai gyárnak szükséges 184 millió forintos forgóeszköz-szükséglet helyett mindössze 29 millió forint alaptőkét adna, amellyel azt teljesen működés- képtelenné tenné. Nem jelentene tényleges megoldást az sem, ha igénybe vennék a vállalat által felajánlott 90 millió fo­rintos hitelt, hiszen az a működőképességhez kevés, ugyan­akkor a'nyereséget e hitel kamatai teljes egészében fel­emésztenék. A jelenlegi helyzetet bonyolítja, hogy miután a gyár igazgatója ilyen körülmények között nem tudta vállal­ni a vezetést, a vezérigazgató — szóban — felmentette mun­kaköréből. Kérem a Miniszter Elvtársat, hogy rendeljen el törvé­nyességi felügyeleti vizsgálatot, mivel a vt gyulai tagjai tá­jékoztatása szerint az 1989. június 19-i vállalati tanácsülés határozata szabálytalan szavazáson alapul, mert a tartózko­dásokat nem vették figyelembe. Továbbá kérem, hogy az Ipari Minisztérium szakértői vizsgálják meg: életképes-e a vezérigazgató által diktált feltételek mellett a létrehozandó részvénytársaság? A Budapesti Harisnyagyár Gyulai Gyárá­nak munkáskollektívája támogatja a részvénytársasággá való átalakulást, de joggal követelik a működőképességhez elengedhetetlenül szükséges feltételek biztosítását. A gyár ötszáz dolgozója érdekében teendő intézkedéseit várom és élőre is köszönöm. Elvtársi üdvözlettel: Szabó Miklós Gyomaendrád OTP-fiók — új épületben totó Fortuna vak! — tartja a közmondás, így aztán azt sem láthatja, hogy milyen csinos és korszerű az újon­nan átalakított lottózó Gyo- maendrődön, melyet az év elején a régi OTP-fiók he­lyén alakítottak ki, másfél milliós költséggel. Tény, hogy mióta átadták az új helyi­séget, közel egyharmadával emelkedett a forgalom. Ta­lán azért, mert így zavarta­lan körülmények között hó­dolhatnak a szerencseisten­nőnek, s ő — ha nem is bő­ven, de azért juttat vala­micskét a kitartó hódolók­nak. Az elmúlt időszakban mintegy 20 nagyobb nyere­mény került Gyomaendrőd- re, amiből a rekord egy 1,5 milliós összeg volt. Az új épületbe költözött OTP-fiók dolgozói minden igényt ki­elégítő, korszerű irodájuk­ban tovább bővíthették te­vékenységi körüket is. Az el­múlt év nyarától foglalkoz­nak valutavásárlással, -el­adással, és forgalmaznak a megyénél nyilvántartott BC számlákról is. A nagy bécsi „bevásárlási láz” idején (na­pi 100-110 ügyfél részére) mintegy 1,5-2 millió forint értéknek megfelelő valutát értékesítettek. Az idei nyár­ra is alaposan felkészültek, s igyekeznek a gyomaendrődi kempingben egyre gyakrab­ban megjelenő, főként nyu­gati turisták igényeinek is megfelelni szolgáltatásaik­kal. A valutaforgalmazáson túl, továbbra is segítséget nyúj­tanak az (egyre csökkenő számú) magánlakás-építés­hez és kezelik a lakossági betéteket, melyek összege alig csökkent az előző évihez viszonyítva. Gyomaendrődön a letéti jegy a sláger! Talán azért, mert a tisztán (jöve­delemadó-levonás útin) 14,5%-ot kamatozó összeghez már egy év után hozzányúl­hat a tulajdonos. A városi rangot kapott Gyomaendrődön is jelentős a gázvezeték társulásos for­mában való fejlesztése. A megemelt kamat ellenére nem kevés hitelt nyújtott az OTP-fiók az elmúlt időszak­ban a lakosság részére. Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents