Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-10 / 135. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÜNIUS 10., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM Mai számunkból: H Legfőbb ügyészség közleménye (3. oldal) Az egyenlö(tlen)ség (3. oldal) Inkább kilépnek (4. oldal) Munkadal (8. oldal) Postaút régen és ma a Bárdos-hídon át (9. oldal) Új kurzus Magyarországén (11. oldal) Ismerjük meg Erdély múltját és jelenét Országos tanácskozás a menekültekről Erdély címmel országos közművelődési és információs tanácskozás kezdődött pénteken Békéscsabán. a megyei művelődési központban. A rendezvényen megjelenteket dr. Pap István az mmk. igazgatója köszöntötte. közöttük Murányi Miklóst, a megyei tanács elnökét. Földiák András, a Magyar Népművelők Egyesületének a titkára rövid bevezető után felkérte dr. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkárt. hogy tartsa meg előadását az Erdélyből menekültek magyarországi sorsáról. Az államtitkár azzal kezdte. hogy a magyar társadalmat váratlanul érte a menekültáradat. annak ellené- re: az utóbbi években egyre több romániai magvar kért átteleoülési engedélyt Magyarországra. Ezt számokkal is bizonyította, hiszen az elmúlt nyolc évben megtízszereződött a hivatalosan áttelepülők száma. Később 1987 végén és 1988 eleién nyilvánvalóvá vált. hogy egvre többen megtagadják a hazatérést, itt szándékoznak letelepedni. Megkezdődtek az illegális határátlépések. Elsősorban anyanyelvűk korlátozott használata nemzetiségi önérzetük folyamatos megértése, ellátásuk, tanulásuk és elhelyezkedésük korlátozása. valamint személyes üldöztetésük miatt, menekültek Magyarországra. Közben létrejött a Tárcaközi Koordinációs Bizottság. Eleinte hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárokról beszéltünk. később hosszabb ■ ideig itt-tartózkodókról, még később letelepedni kívánókról és így tovább. Azt gondolták, hogy csendes hüm- mögéssel el Lehet intézni ügyüket. Az újabb élethelyzetekre válaszolni kellett a társadalomnak. Bebizonyosodott, hogy a menekültügy három, elsősorban politikai tartópilléren áll vagy bukik. Az első: akik hozzánk jönnek. azokat fogadjuk, segítjük. A második: ennek a pillérnek a tartóssága attól függ, hogy mennyire támogatjuk azokat, akik már itt vannak. A harmadik: az itt levők „boldogulása” ne ösztönözze indulásra az otthonmaradottakat. Természetesen a magyar politikai gyakorlatot meghatározza, hogy milyen segítséget ad a nemzetközi közvélemény. Egyértelművé kell tenni: távol áll tőlünk a nacionalizmus, a két ország mesterséges el- szakítása. Mindenekelőtt munkájukból, ne eseti segélyekből éljenek meg a letelepedők, mert a bizonytalanság senkinek sem jó. Sokszor a szemére vetik az államnak, hogy keveset segít az erdélyieknek. Elismerte: munkájuk valóban nem olyan látványos., mint az egyházak, a Vöröskereszt és más társadalmi szervezetek segítsége, ugyanakkor a lehetőségekhez képest mindent megtesznek az áttelepülőkért. Belátták: az sem volt helyes, hogy az elején megtiltották á menekülteknek, hogy hazánkban bármiféle politikai tevékenységet folytassanak. Most már bátran szerveződhetnek, egyesületeket, szervezeteket alakíthatnak, bekapcsolódhatnak a közéletbe. Felülvizsgálták a visiszatoloncolásokat is. Elmondotta, hogy 1988. január 1-jétől, ez év május 31-ig 16 500 tartózkodási engedélyt adott ki a rendőrség. Ebben vannak magyarok, románok, németek. Közülük több százan tovább mennek harmadik országba. A hivatalos áttelepítéseket is rugalmasabban intézik a román hatóságok. Ebben az évben 1600-an jöttek át ilyen engedéllyel, amely a korábbi esztendőkhöz sok- pest sokkal több. A nagy dilemma most az: hogyan tovább? A menekültek 1988 januárjától napjainkig mintegy ezer lakást kaptak, 900- nak pedig benn van a lakásigénye. Persze, ennél sokkal: többre lenne szükség. A legújabb adatok szerint 3 ezer lakás kellene az áttelepülőknek. A 300 millió forint letelepedési alapból csaknem 19 millió jutott lakásépítésire, -vásárlásra, 3,5 milliót szálláshelyek kialakítására költöttek, a segélyek összege, amelyet a családosak kaptak, 13 millió' forintot tett ki, míg 4,5 millió az átmeneti szálláshelyek fenntartását szolgálta. Igaz, hogy túl vagyunk a menekültügy „hőskorán”, sajnos még nem érkeztünk a végére. Az idén túlnyomó- részt románok menekülnek hazánkba. Régebben az ösz- szes menekült 7-8 százalékát tették ki, ma már minden negyedik-ötödik román nemzetiségű. Mintha jobban menne a családegyesítés. Az utóbbi időben több száz gyerek és felnőtt talált egymásra. A lakosság hangulata kettős. Egy részük józanul mérlegel és segíti az áttele- * pült, vagy az átsizökött magyarokat. De tartja magát az a szélsőséges nézet, is, miszerint, mi lesz velünk, ha egyre többen lépik át a magyar—román hátárt. Ezután Sokai Imre, az MSZMP KB osztályvezető- helyettese beszélt a magyar —román politikai és kulturális kapcsoltaitokról. Idézte dr. Petru Grozát, aki 1945- ben a két nép barátságáról, kölcsönös megértéséről, a Romániában élő magyarok önrendelkezéséről mondta el a véleményét. A továbbiakban arról szólít: hogyan jutottunk idáig. A felszabadulást követő kezdeti fellendülést a hanyatlás követte. Elemezte az 1956-os magyar népfelkelés hatását a két nép kapcsolatában, amelyet más-más módon ítélt meg a romáé és a magyar vezetés. Ezek a mai kapcsolatokat is befolyásolják. A hatvanas években látszólag fejlődött az együttműködés minden területen, de a mélyben ott volt a régi beidegződés, hiszen a román vezetők minden magyar kezdeményezést fenntartással! fogadtak. Az 1977-ben létrejött debreceni —nagyváradi pártfőtiitkári találkozó után szinte semmi nem változott, sőt rosszabbodott a helyzet. A román politika egyre határozottabb lépéseket tett a magyar nemzeti kisebbség felszámolására. Ma is magyarellenes kampány folyik Romániában. Űtszéld hangon támadják a magyar politikát, megkezdődött az erőszakos asszimiláció. Az elmúlt tanévben 1982—83-hoz képesít a magyarul tanuló általános iskolások száma 44,7 (Folytatás a 3. oldalon) Névtelenül Erdélyről Április 6. óta működik a Békéscsabai Erdélyi Kör. Egyik választmányi tagját megszólaltattuk, aki kérte, nevét ne közöljük a lapban, mivel gyakran jár Erdélyben, s nem szeretne kellemetlenségeket magának, ismerőseinek. — ötven taggal indultunk, s talán mert programjaink színvonalasak, célkitűzéseink vonzóak voltak, immár 100 tagunk van. Részben menekültek, részben azok csatlakoztak hozzánk, akik változtatni kívánnak az erdélyi helyzeten. Szolgáltatásaink között szerepel az ingyenes jogsegélyszolgálat foglalkozásaink ideje alatt, és minden hónap első és második csütörtökjén programot biztosítunk, különböző témákban. — Önök nemrég egyesületté lettek. — Valóban, hogy önálló gazdálkodásunk legyen. Egyébként e rendezvényre is nagy lelkesedéssel készültünk, tagjaink saját tulajdonukba levő tárgyakból állítottak össze kiállítást. E tanácskozástól azt várjuk, hogy képet kapjunk arról, hogy az állami szervek milyen lépéseket kívánnak tenni az elkövetkezendő időben e nehéz kérdés megoldására. Meg kell mondjam, eddig nem kaptam választ e kérdésre. Emellett, természetesen kíváncsiak vagyunk, hogy más intézmények, szervezetek hogyan működnek, mit tesznek az erdélyiek érdekében ? Befejeződött a Pénteken a hazai általános és középiskolákban befejeződött a tanítás: az utolsó csengetés több mint 1 millió 240 ezer általános és 437 ezer középiskolás számára jelezte a nyári vakáció kezdetét. A gimnáziumokban az idén mintegy 24 ezren, az egyházi gimnáziumokban további 700-an, a szakközépiskolákban pedig 29 900-an végeznek: ők a napokban kezdődött és a június 20-áig tartó szóbeli érettségi vizsgákon adnak számot a négy Adókedvezmény közműfejlesztésre tanítás év alatt elsajátított ismeretekről. Az általános iskolák ballagási ünnepségein csaknem 172 ezer nyolcadikos diák búcsúzott iskolájától. A bizonyítványt a következő napokban, a tanévzáró ün népségeken kapják meg a diákok, köztük 132 ezer elsős: az ő munkájukat, előmenetelüket ezúttal is szöveges formában értékelik. Az 1989—90-es tanév szeptember 4-én kezdődik, s az első félév 1990. január 31- ig tart majd. A Minisztertanács korábbi döntése nyomán szélesedett azoknak a köre, akik adókedvezményben részesülnek, ha részt vettek közműfej lesztésben. Eddig ugyanis a nem tanácsi, illetve nem társulati formában történt közműfejlesztés esetén az érintettek hozzájárulásuk 'után nem kaptak személyi jövedelemadó-kedvezményt. A Minisztertanács módosította az ide vonatkozó jogszabályt, s így a kedvezményezettek köre bővült. A módosítás visszamenőleges hatályú, január 1-jétől van érvényben. Így mindazok á magánszemélyek, akik 1988-ban közmű- fejlesztési hozzájárulást fizettek, de azt —, illetve a befizetett összeg 30 százalékát — az adójukból nem tudták levonni, utólag helyesbíthetik a múlt évre megállapított személyi jövedelemadójuk összegét. A helyesbítés lényege: a már kiszabott adókból le kell vonni azt az összeget, amely adókedvezményként igénybe vehető. A különbözet lesz a helyesbített adó összege. Tisztelet az építőknek! Fotó: Veress Erzsi Konzumbankfiók nyílt Orosházán — Csaknem három évvel ezelőtt, 1986. augusztusában betéti társulási formában Konsuminvest Szövetkezeti Fejlesztési Bank Rt. néven alakult meg 358 alapítóval a jelenleg részvénytársasági formában két éve működő Konzumbank Rt. A pénzintézet a tavaly végrehajtott alaptőkeemelés eredményeként 439 részvényest tarthat nyilván, és több mint egy- milliárd forintos jegyzett alaptőkével rendelkezik — mondta megnyitójában tegnap, pénteken Orosházán a Konzumbank — Fogyasztási Szövetkezeti Rt. — orosházi fiók átadásakor Harmati László, az igazgatóság elnöke. Az orosházi fiók az országban harmadikként jött létre a pénzintézet keretében, s a következő hónapokban további négy fiókirodát nyitnak vidéken. A megnyitó után arra kértük Kisné Kárai Klára fiókvezetőt, foglalja össze röviden célkitűzéseiket, üzletpolitikájukat : — Örömünkre szolgál, hogy a megnyitón jelen voltak jövendő ügyfeleink és versenytársaink is. Legfontosabb feladatunknak a betétgyűjtést tartjuk, amely koncentrált pénztőkeként a gazdaságot serkenti a jövőben. Elsődleges célunk a szerkezetátalakítás segítése és az exportbővítés. Szektorsemleges pénzügypolitikát kívánunk folytatni, területi és ágazati megkötöttség nélkül. Távlati célunk, hogy középbankká fejlődünk majd a Konzumbank Rt. keretében és folyószámla-vezető bankká válunk. Foglalkozunk lízingügyietek bonyolításával is. Jelenleg 50 millió forintos hitelállománnyal rendelkezünk, melyet a központ nyújtott számunkra. A Széchenyi téren átadott korszerű létesítmény Nemes Péter budapesti iparművész és Borsfái Tamás belsőépítész munkáját dicséri. A kivitelezést az orosházi áfész építőrészlege vállalta magára, mintegy két hónap alatt. v. 1. Medgyesegyházi hét BÉKÉS MEGYEI a NÉPÚJSÁG A Medgyesegyházához tartozó, nem egészen ötszáz lelket számláló Bánkúton munkájáról, életéről beszélgettünk Zsók Ágostonnal, aki a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát bánkúti kerületének igazgatója. 1980 óta él itt családjával, és azt tartja: „Ahol a munkahelyem van, ott legyen az otthonom is”. Hogy ezt mennyire sikerült megvalósítania, arról is szól írásunk lapunk 4. oldalán. Gál Zoltán: >— Mindent megteszünk az áttelepültekért
