Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-08 / 133. szám

1989. június 8., csütörtök o Kedélyeket kavart, de... Pénzt hoz az Agrometál Kft. Szilvás gombócot készítenek az Agrometál Kft.—áfész feldolgozóüzemében Mementó egy óvodáért Kft. A szó hallatán ezelőtt egy évvel is még két dolog jutott eszünkbe: az ország egyik legnépszerűbb rock­együttese, esetleg történe­lem tankönyveinkből azok a karikatúrák, amelyekből rossz arcú pénzemberek te­kintenek kajánul ránk. Az­tán fordult a világ, életbe lépett a társasági törvény, a magyar honpolgárok új­ból alakíthatnak különböző pénzügyi-gazdasági társasá­gokat, köztük a korlátolt fe­lelősségűt is. Január végén, február ele­jén Medgyesegyházán elter­jedt a hír: az áfész kiáru­sítja a falut, nyugatnémet tőkéseknek eladják a földe­ket! Tudniillik a már em­lített jogszabály életbe lé­pése után a Medgyesegyhá- za és Vidéke ÁFÉSZ vezetői elkezdtek morfondírozni egy kft. létrehozásán. A helyi tanácsi és pártvezetők ugyancsak kételyeiknek ad­tak hangot, csakúgy, mint megyei érdekképviseleti szervük. Egyszóval, az Ag­rometál Kft. magyarosan in­dult. Nem, nem huszárosán, mert az pontosan az ellen­kezőjét jelenti, sajnos ... De nézzük, mi is történt valójában Medgyesegyhá­zán? Az áfésznek az utób­bi években néhány üzletága veszteséges volt. Például a László-telepen levő élelmi­szer-feldolgozó üzeme, a vasipari részlege, a Malom vendéglő, de felvásárlási ágazatuk sem produkált vi­lágra szóló eredményeket. A gazdasági elemzések ellen­ben azt jelezték, hogy mind­ezekkel lehetne nyereséget előállítani, a megfelelő ér­dekeltségi rendszer beveze­tésével. A gazdasági kényszerek így találtak rá a törvényad­ta lehetőségekre, úgy hogy február első felében meg­alakult az Agrometál Kft. A 2 millió forint törzstőkét két jogi személy, az áfész és a müncheni székhelyű nyugat­német Interimpex zöldség- gyümölcskereskedő cég, il­letve öt magánszemély adta össze. Az áfész 30, az In­terimpex 20, az egyéni vál­lalkozók 10-10 százalékkal léptek be. Vig Lajosné, a kft. ügy­vezetője a következőket mondja: a környék mező- gazdasági nagyüzemeinek és a kistermelőknek legna­gyobb gondjuk a piac hiá­nya. Az Interimpexet azért választottuk partnerünknek, mert kedvező megrendelése­ket adott. Idén például 150 vagon görögdinnyét, több tucat vagon gyöngyhagymát, paradicsompaprikát és ubor­kát szállíthatunk közremű­ködésükkel külföldre valu­táért. A magánszemélyek nemcsak tőkével, hanem szervező munkával is hoz­zájárulnak a kft. működé­séhez, amelynek mindössze két adminisztratív alkalma­zottja van. Idénre tervezett termelési értékünk megkö­zelíti a 40 millió forintot, ennek fele tőkés export, 3 millió forint nyereséget sze­retnénk elérni, összesen 50- 55 dolgozónk van, de több száz kistermelővel vagyunk kapcsolatban. A kft. az áfésztől teljesen függetlenül működik. A majdani nyere­séget — a rendeletek sze­rint — a törzstőke arányá­ban osztjuk fel. A tagok megegyeztek abban, hogy a nyereség 40 százalékát for­dítják fejlesztésre, piaci po­zícióink javítására. Napjainkra megváltozott az Agrometál Kft. megítélé­se. Egyértelművé Vált: szó sincs „Medgyesegyháza ki­árusításáról”, annál inkább egy olyan kölcsönös érdeke­ken alapuló gazdasági-pénz­ügyi összefogásról, ami tisz­tességes nyereséggel kecseg­tet. Mert nemcsak a munka és szervezeti forma válto­zott meg. A kft. tagjai és partnereik érdekeltté vál­tak az eredményességben, és a piaci biztonság is terme­lésre ösztönöz. Fotó: Veress Erzsi Vig Lajosné a kezdemé­nyező áfész további gazda­sági hasznaiból kiemeli: a szövetkezet kedvező feltéte­lekkel értékesített mintegy tízmillió forint értékű álló­eszközt a kft.-nek. Mobili­záltuk az addigi holt tőkén­ket. A kft.-nek viszont szük­sége volt a működéséhez te­lephelyre. A kft. tagjai sa­ját maguk fedezik az évi 15-20 millió forintos forgó­eszköz-szükségletet. Az át­adott ingatlanaink árát — a Malom vendéglő változat­lanul az áfész tulajdona, de a kft. üzemelteti — 10 év alatt fizeti ki a társaság. Az Interimpex már ebben az évben 2 és fél millió forint értékű vetőmagot, 1,6 millió forint értékű technikai esz­közöket adott a termelők­nek. Mindezekért majd ter­mékben kell fizetni. Az előbb már említettük, hogy a kft. tagjai és a ter­melők érdekeltek az ered­ményes gazdálkodásban. A kft. a termények felvásárlá­sakor úgynevezett védőára­kat alkalmaz. Ezek az árak összességükben magasabbak, mint a tavaly elérhető át­lagárak voltak! Hogy a ter­melés a partnereinknek is üzlet, azt bizonyítja: min­den termékre szerződést kö­töttek. (Természetesen az In­terimpex belépése nem azt jelenti, hogy más piaci csa­tornákat ne vehetnének igénybe.) Végül essék néhány szó a ■további kilátásokról. A jö­vő legnagyobb garanciája az, hogy a résztvevők napi 10- 12 órát dolgoznak, „törik ma­gukat az eredményességért”, Valamennyien megváltozott szemlélettel álltak a munká­hoz. Gondot jelent viszont, hogy a külföldi piac igé­nyelné a mezőgazdasági ter­mékek magasabb színvonalú feldolgozottságát, ami egy­ben jelzi a szükséges fej­lesztések, befektetések irá­nyát. (Elengedhetetlennek látszik a tisztítás, szeletelés, válogatás, előhűtés, hűtés megoldása.) A kft. által tél végén fel­kavart kedélyek immáron le­csillapodtak — nem csak — Medgyesegyházán, A társa­ság jövőjét nem az érzel­mek, a bürokrácia rosszal­lása vagy a politikai meg­fontolások határozzák meg. A döntő szót a piac, a gaz­dasági érdekek mondják ki. Az elhatározások, a moti­vációk egyértelműek, a töb­bit a következő hónapokban, években meglátjuk. Lovász Sándor Békéscsaba külvárosában, annak is a szélén járunk. Néhány száz métert zötykö- lődünk a gát melletti föld­úton (sártenger lehet itt té­len), míg elérünk a Május 1. utcai óvodához. Kívülről nem sokat mond a sarki épület, ám a kapun belépve gyönyörű kert fogad. A homokozó, a faházikó, a tyúklépésnyi pancsoló kora­délutáni sziesztát tart. Las­san odabenn is elhal a ka­nálcsörgés, s míg az óvó né­nik leszedik az asztalt, a másik teremben huszonhét kisgyerek készülődik ebéd utáni szunyókálásra. — Három éve, mindössze egy vegyes csoportot tudunk indítani; a környékbeli ut­cákból, tanyákról jönnek hozzánk a gyerekek. Van, akit télen két-három kilo­méterről húznak szánkóval a szülők Nagyrétről vagy a Béke-kertekből — sorolja Pásztor Istvánná, vezetőhe­lyettes. — Hogy miért csök­kent a létszám? Elöregedő városrész ez, bár az utóbbi időben jónéhány fiatal csa­lád építkezett errefelé. Van­nak jelek a terület fejlődé­sére, ezért sem értem, mi­ért akarják megszüntetni az óvodát? Hisz alig öt éve újították fel, korszerűsítették a fűtést, s olyan tornatermet építettek, melyet bármelyik belvárosi oktatási intézmény megiri­gyelhetne. Körülményeink ideálisnak mondhatók: két óvónő, két dajka lát el har­mincnál is kevesebb gyerme­ket. Az egyik teremben al­szanak, a másik az étkező, foglalkoztató. A kicsiknek ■kint is, bent is megfelelő mozgástér jut, s mivel ke­vesen vannak, egyénre sza­bottan tudunk foglalkozni valamennyiükkel. Az óvodai nevelőmunkában ez nagyon fontos ! Lassan elcsöndesedik a ház. Az apró székek, aszta­lok, a polcon a játékok tü­relmesen várakoznak. Gaz­Csaknem mindegyik me­gyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomá­si. állatkórház vállalkozásba vételére érkezett már írásos kérelem a Mezőgazdasági és 1 Élelmezésügyi Minisztérium­ba. Dr. Glózik András MÉM- főosztályvezető az MTI-nek elmondotta: az elsősorban szolgáltató feladatokat ellá­tó állatkórházak, klinikák, egyes részlegeik önfenntar­tó magánvállalkozásba ad­hatók, illetve új állatkórhá­zak is “létrehozhatók, mi­niszteri rendelet alapján. Az állatgyógyászati intézmé­dáik, az igazak álmát alusz- szák. Mit sem tudnak arról, hogy hamarosan el kell hagyniuk megszokott kis bi­rodalmukat. Ezt csak szüle­ikkel közölték egy áprilisi szülői értekezleten. A hír úgy ért mindenkit, mint de­rült égből a villámcsapás... Mit mondanak a szülök? A Csíki utcát jövő télen már nem borítja sár; kiás­ták, homokkal borították az utat, s hamarosan megkap­ja betonköpenyét is. Néhány düledező, elgazosodott ud- varú épület mellett új csa­ládi házak magasodnak. Ilyen Bodáéké is. Csengeté­sünkre a nagymama nyit aj­tót; ő ügyel a kívül-belül európai színvonalú házra, míg lánya — aki második gyermekét várja — a város­ban intézi kislánya óvodai elhelyezését. — Egy éve költöztek ide a lányomék a Lencsésiről: a kis unokám, Lívia nem­rég kezdett járni a Május 1. utcai óvodába. Épp hogy megszokta, máris új helyre kell vinnünk. Talán sikerül elhelyezni a Micsurin utcai óvodában . .. Ha nem, akkor vihetjük a Hajnal utcaiba, vagy a Patexbe. Az egyikben már így is alig férnek a gyerekek, a másikat pedig — ahogy hallom — a gyár megszünteti. Pár házzal odébb lakik a Szudár család; Zsuzsi lá­nyuk is most kóstolgatja az óvodai életet. — Eleinte sokat sírt, de már vannak barátai — új­ságolja a fiatalasszony, aki a kórházban altatóasszisz­tens. — Nagyon sajnálnám, ha kikerülne ebből a közös­ségből, s a város másik vé­gébe kellene hurcolnom nap mint nap. Errefelé alig jár busz; bajban lesz, aki­nek nincs kocsija. — Azt hallottuk, a Patex- óvodát 7 millióért veszi meg a tanács, ugyanakkor pa­nyeket szinte megyénként más és más szervezeti for­mában veszik át a helyi vál­lalkozók. A nagykanizsai ál­latkórház immár egy állat­orvos magánvállalkozása­ként működik. Hamarosan pecsét kerül a nyíregyházi állatkórház „magánkliniká­vá” avatásának okirataira. A kórház ezentúl korlátolt felelősségű társaságként te­vékenykedik; több mint száz Szabolcs-Szatmár me­gyei állatorvos lesz tagja a kft.-nek. A társaságnak a kórházi épületek, berende­zések átadása révén a helyi állat-egészségügyi és élelmi­szer-ellenőrző állomás is naszkodik, hogy nincs pén­ze. Nem tudom, miért épp a gyerekeken akarnak spórol­ni, hisz állandóan azt hall­juk, hogy az oktatást kell fejleszteni, az az alapja mindennek . . . Ha ez' meg­szűnik, nem lesz itt többé óvoda! — legyint elkesere­detten Szudár Lajos, az édesapa. A szülők véleménye egysé­ges. Felháborodásuknak han­got adtak: levelet küldtek a tanács illetékesének, huszon­egy aláírással. „Elfekvő” lesz... — Megkaptuk a levelet, de tenni nem sokat tudunk — szögezi le dr. Virág László, a városi tanács művelődési osztályának vezetője. — A Május 1. utcai a város leg­drágább óvodai csoportja. A gyerekek elhelyezhetők más intézményekben, erről bizto­sítottuk a szülőket. A Pa- tex-óvoda — melyet szán­dékunkban áll megvásárolni — korszerű helyet biztosíta­na a szóban forgó terület gyerekeinek. A megszűnő óvoda épülete sem vész el a város számára, hisz negyven embert gondozó, krónikus kezelővé lehetne kis ráfordí­tással átalakítani. S erre a városnak — higgye el — égetően szüksége van! így nem vész kárba az öt évvel ezelőtt felújításra fordított összeg sem. Én megértem, hogy kényelmetlen lesz a szülőknek, de a mai gazda­sági helyzetben ez látszik a legcélszerűbb megoldásnak. * * * Ügy tűnik, huszonhét gyer­mek sorsa megpecsételődött; s talán egy városrészé is, melyet arra kárhoztatnak, hogy tartósan magán viselje az elöregedés jegyeit. Mert fiatalok — gyermekintézmé­nyek híján — aligha fognak itt letelepedni. Talán még nem késő azon töprengeni, hátha van más, mindenki számára előnyös megoldás? Gubucz Katalin tagja. A kaposvári állatkór­házat a Batéi November 7. Tsz vette bérbe, eredményes működtetéséért a gazdaság három állatorvosa vállalta a felelősséget; az állami tulaj­donban maradó vagyont eb­ben az esetben is használat- ba-vetté'k a vállalkozók. Ki­sebb új állatkórházak kiala­kításának igényét elsősorban fővárosi állatorvosok jelez­ték a minisztériumnak. Az állat-egészségügy és az élelmiszer-ellenőrzés hatósá­gi szervezete változatlanul fennmarad, sőt a MÉM a jövőben szigorítja az ellen­őrző tevékenységét. Az állatkórházak magán-, illetve társasági kézbe adá­sával a költségvetést kíván­ják mentesíteni a kiadások egy részétől, különösen a kedvtelésből, hobbiból tar­tott állatok gyógyításánál. „Szedd magad!” meggyszedési akció A BÉKÉSCSABAI LENIN MGTSZ GYÜMÖLCSÖSÉBEN, a 44. számú út mellett, a 115. számú km-kőnél. Szedhető 1989. június 7-től, 7—15 óráig. Ára: 15 Ft kg. TOVÁBBI FELVILÁGOSÍTÁS A 23-582-ES TELEFONON. A körülmények ideálisnak mondhatók Fotó: Veress Erzsi Vállalkozó állatorvosok, önfenntartó állatkórházak

Next

/
Thumbnails
Contents