Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-07 / 132. szám
NÉPÚJSÁG 1989. június 7., szerda Könyvhéti találkozó Esterházy Péterrel A Mogyoróssy Könyvtár vendége hétfőn Esterházy Péter író volt Fotó: Fazekas Ferenc Az ünnepi könyvhét alkalmából megyénk könyvtáraiban több író-olvasó találkozóra került sor. Hétfőn, a gyulai Mogyoróssy Könyvtárban és a békéscsabai megyei könyvtárban látták vendégül Esterházy Péter írót, s várták az életmű és az alkotó személye iránt érdeklődőket. I — Esterházy Péter műveiben olvasójával párbeszédre törekszik, partnernek hív — mondta Gyulán elhangzott bevezetőjében Elek Tibor kritikus. — Alkotásait lehet szeretni, vagy elutasítani, de megkerülni nem, mert a mai magyar irodalom meghatározó alakja, aki átalakítja szemléletünket, az írott szóhoz, a regényhez, az irodalomhoz való viszonyunkat. Hogy alkotásai körül léteznek viták, egymástól messze eső értékítéletek? Első nagy müvéről, a Termelési regényről például azt írták kritikusai, hogy a magyar valóság hiteles enciklopédiája. Mások az írót egyszerűen nyelvművésznek tartják, aki a lényeget megkerüli. S mit mond minderről Esterházy Péter? Álláspontja, hogy mindenki a legjobban teszi, ha könyveit maga olvassa el... Hogyan lett Esterházy író? Mint kell olvasni könyveit? Műveiben hol a történet? — kérdezték szépszámmal megjelent gyulai olvasói. A válaszokból megtudhattuk, a piarista gimnázium befejezése után az ELTE-n matematikusként végzett, de már korábban eldöntötte, író lesz. A megtanultakból a konstrukció szépségének felismerése, a matematika versszerű olvasása maradt. Az író elismerte, könyvei bizonyos olvasási szokásoknak nem felelnek meg, hogy jó néhány befogadónak valószínűleg túl radikálisak. Hová lett a hagyományos irodalomból megszokott történet? Esterházy Péter szeretné azt elmondani, de valami folytán nem sikerül. Modern? Az író számára e fogalom a hitelességet jelenti. összevissza életünkben ma nem lehet móriczi módon írni. Hiányolóinak a valóság bizonytalanságára kellene rákérdezni, ám ezt sokan nem akarják, helyette a művészettől inkább valamiféle becsapást óhajtanának. S ha megszűnik ez a valóság, melynek az író ironikus rögzítője? Nos, az irodalom léptéke mást, mint a politikumé, változása lassúbb, belső függvény. A könyvek eddig erről-arról nem beszéltek, dolgokat néven nem neveztek. A keleteurópai irodalomban az ellentmondásosságból származó groteszk, ezért is vált oly tökéletessé. Ezért is népszerű, szinte magyar már Bo- humil Hrabal, aki Esterházy Péter számára az élő írók legnagyobbika. Következő műve, mint erről is szó esett, egy Hrabal-könyv, mely leegyszerűsítve szerelmi háromszögről szól, s egyik szereplője maga Hrabal lesz. Sz. M. Tervezőasztalon a megyeszékhely n készülő városrendezési tervről (Folytatás az 1. oldalról) — Mi igyekeztünk minél több konfliktus mentesebb javaslatot. alternatívát adni például az általános iskolai tanterem — vagy a bölcsődei hely —. a kereskedelmi hálózat fejlesztését illetően. Ami a sétálóutcát illeti, mi most ebben a tervben, amely egy általános rendezési terv. nem tudunk foglalkozni a tematika miatt ennek a részletesebb kifejtésével. Ezt adottságnak kell elfogadnunk. függetlenül attól, hogy van szubjektív véleményem a kialakításával kapcsolatban. — Megkérdezhetem, mi az? — Én a korábbi funkciómból eredően nem feltételeztem sohasem, hogy Békéscsaba sétálóutcája úgy fog kialakulni, hogy egyik napról a másikra elterelik onnan a forgalmat. Én mindenkor úgy hirdetem ezt. hogy folyamatos megvalósítás kívánatos, nevezetesen első lépésként az István király tér—Munkácsy—Irányi utcai szakasz került volna ki a forgalomból, s miután ezt a szakaszt „belakja”, megszokja, a 'lakosság, utána alakítani tovább. — Végül még annyit: lesz-e lehetősége a lakosságnak, hogy idejében megismerje, és beleszóljon a tervekbe, és mikor készül el a program? — Természetesen lesz lehetőség a társadalmi vitára, sőt kifejezetten igényeljük. Mi egy javaslatsort teszünk le az asztalra, dokumentációval, amely lényegében egy kiindulási alap. A programjavaslatot e hónap, tehát június végéig a városi tanács rendelkezésére bocsátjuk, ezt követően kerülhet sor a társadalmi vitára. T. I. Demisz, Orosháza Pártok irányítása nélkül, fiatalokra építve A hét végén rendezték meg Orosházán, a KISZ ez évi második küldöttgyűlését, amely a szövetségre lépő tagszervezetek döntése szerint egyben a Demisz első küldöttgyűlésévé alakult át. De nézzük részletesen, mi is történt szombaton, a pártszékházban : A megnyitó után Mojsza József, a KISZ városi bizottságának titkára adott tájékoztatást a február 25-i küldöttgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, majd Ma- gony István, az új szövetség együttműködési szabályzattervezetét, Szűcs Róbert pedig a politikai programot és a gazdálkodás alapelveit ismertette. Ezt követően a küldöttek kértek szót. Kása Róbert a politikai programba javasolta: „A Demisz ne fogadja el egyetlen párt irányítását sem!” A gyermekközpontú társadalom védelmében — e megnevezést többen támadták — a következőket mondta: — Kire, ha nem a fiatalokra kell építeni a jövőben? Nekünk kell megvilágítanunk saját problémáinkat, s nagyon fontos, hogy minden szinten hatékonyan képviseljük érdekeinket. Berkes Imre küldött a következőkkel egészítette ki az előtte szólót: a városi bizottság kezdeményezze lakó- területi tagszervezetek létrejöttét, mert a helyi politizálásnak a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz. A vitát és a határozat- hozatalt követően személyi kérdésekben is döntött a küldöttgyűlés. A Demisz Orosháza Városi Bizottságának társadalmi elnökévé Szűcs Róbertét, titkárává Magony Istvánt választották meg. Cs. I. Helyre kell állítani a termelés jövedelmi helyzetét K MÉM és az agrárreformkörök vezetőinek találkozója Tegnap az agrárreformkörök vezetőivel találkozott Hütter Csaba, mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter. Ismertette azokat az elképzeléseket, amelyek révén a kormányzat hosszabb távon javítani kívánja az agrártermelés jövedelmi helyzetét, illetve szeretné helyreállítani az ágazat tőkemegtartó képességét. A gabonatermelő gazdaságok ’ 10 pontos felhívásával ösz- szefüggésben utalt arra, hogy a minisztérium vezetői találkozni akarnak a termelők képviselőivel, megvitatni velük a gabonaárak emelésének lehetőségeit, s általában a következő évre tervezett kormányzati intézkedéseket. A miniszter szólt arról, hogy átdolgozzák a kedvezőtlen adottságú üzemek támogatási programját. Az új programban már a kistermelők érdekeit is figyelembe veszik. A kistermelésről szólva Hütter Csaba megerősítette, hogy nem tervezik az őket érintő adórendszer szigorítását. A MÉM egy másik terve: szeretnék elérni, hogy a hátrányos helyzetű térségekben az iparfejlesztés szektoroktól függetlenül 3—5 évig adómentességet élvezzen. Nagy Tamás, az Agrárreformkörök Országos Választmányának elnöke arról tájékoztatott, hogy két megyét leszámítva, már az egész országban működnek megyei, sőt helyi szervezeteik. Várható az ifjúsági szárny létrejötte, s kapcsolatot teremtettek a Parlament agrárszektorával. Mint mondta: az agrárreformköri mozgalom kész együttműködni a kormányzattal az élelmiszertermelés jövedelmezőségének javítása érdekében. A vitában hangsúlyt kapott, hogy ma igen nagy az agrárágazat megosztottságának veszélye, s ennek elhárítása érdekében kell összefogni kistermelőknek, magánvállalkozóknak, termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak. Indokoltnak látszik a politikai, a szakmai érdekképviselet, illetve a kamarai feladatok határozott szétválasztása, mert enélkül elképzelhetetlen a vidéken élők, a parasztság érdekeinek hatékony képviselete. Kényesnél kényesebb kérdések a szeghalmi várospolitikai fórumon Gyimesi Sándorné, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára sem feltételezhette, hogy a százhúsz meghívó ellenére csak harminc-egynehányan jelennek meg a minap Szeghalmon, a városi tanács tanácstermében megtartott várospolitikai fórumon. Akik mégis eljöttek, a városi tanács elnökének, vb-titkárának és osztályvezetőjének tehették fel a kényesnél kényesebb kérdéseket. — Nincsenek tabu témák — jelentette ki rövid tájékoztatója elején Varga Istvánná tanácselnök és ezzel meg is adta a fórum alaphangját. — Az idén márciusban a városi KlSZ-küldöttértekez- leten Varga Istvánné azt ígérte, hogy a Delta Áruház mögötti területen parkot alakítanak ki. Mikor? — nyitotta meg a kérdések sorozatát dr. Kincses Sándor. A választ Gyimesi Sándortól, a városgazdálkodási osztály vezetőjétől hallottuk. ' — A Delta Áruház mögött valóban parkosítást tervezünk., A területen levő Bocskai út 42. szám alatti lakást kiürítettük. A Petőfi út 1. szám alatti épület felújítását a tanács költségvetési üzeme ez év júliusában kezdi el. Gondot jelent a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szeghalmi kirendeltsége irodájának és az önkéntes tűzoltó-egyesület szertárának elköltöztetése. Ha ezeket elhelyeztük, az épületeket csak akkor bonthatjuk le. Reméljük, erre az idén sor kerül, és így ezen a területen egységes zöldövezet alakulhat ki. A parkosításhoz ez év őszén fogunk hozzá. Kerékgyártó Istvánné igen sokakat érintő kérdést tett fel. — Ez évben a posta végez-e telefonbekötéseket? Varga Istvánné ezzel kapcsolatban elmondta: — Szeghalmon 470 telefonigénylőt tart nyilván a posta. Az idén 150 vonalat kötnek be. a tervek szerint jövőre újabb százötvenet. Kosaras Béla arra volt kíváncsi, hogy a városi tanács évente mennyit tud a szakmunkásképző építésére költeni? Erről ismét Varga Istvánná szólt. — Az idén a céltámogatással együtt 16 és fél milliót tudunk a szakmunkás- képzőre fordítani, jövőre ez az összeg 24 millió 300 ezer. ’91-ben pedig 6 és fél millió forint lesz. Mikor a tanácstestület az építkezésről döntött, tudatában volt annak, hogy a város milyen anyagi nehézségek előtt áll. de tisztában volt azzal is. hogy az építkezés elmulasztása felelőtlenség lenne. Erdei István, a műemléki környezetben levő buszmegálló gondjait vetette fel. — A református templom melletti bádogdoboz — ami buszváró lenne —, jelenleg a város be nem rendezett nyilvános háza. Ha esténként valaki elsétál arra — tapasztalhatja. A buszvárótól 100 méterre található a WC. Az emberek a templom fala mellett intézik el a dolgukat. Gyimesi Sándor válaszában elmondta, hogy a város rendezési terve több állásos buszmegállót ír elő a Baross utcai tömbbelsőben, de ennek megépítésére a városnak nincs pénze. Ezzel szemben Erdei István azzal érvelt, hogy a református egyház tulajdonában levő műemléki jellegű régi magtárépület a sűrű buszforgalom miatt hamarosan kártyavárként fog összeomlani, ha a falait nem kötik össze. A munkálatokhoz az egyháznak nincs elegendő pénze. A vitában végül is abban állapodtak meg, hogy a városi tanács és a református egyház a megoldás érdekében tárgyalóasztalhoz ül. Valóban izgalmas volt ez a két és fél órás beszélgetés. A válaszadók együtt gondolkodhattak a kérdezőkkel a városról, a városért .. . (molnár) Tanácsülés Gyulán A tegnapi, gyulai városi tanácsülésen a három napirendi pont közül a legnagyobb aktivitást a második váltotta ki, amelyet Barcsné Kajtor Lenke osztályvezető terjesztett a testület elé „A város munkaerő-gazdálkodásának helyzetéről”. Az első figyelemreméltó megállapítása az írásos anyagnak: „Az első ízben munkába lépő fiatalok száma fokozatosan nő, és az 1991—92-es évben éri el a csúcsot. Hogy mi lesz velük? Most még nagyon nehéz előre választ adni, nagyon felemás a kép, mert az is kiderült, hogy a foglalkoztatottak száma egyúttal fokozatosan csökken. Bár a helyzet még nem aggasztó, hiszen a városban munkahelyből túlkínálat van, jelenleg is mintegy 100 állás betöltetlen, de több helyen már a korábbi években megkezdődött a létszám leépítése. A Vízügyi Igazgatóság, a Húskombinát, a Pincegazdaság, a Dégáz, a Kertészeti Vállalat már megszabadult néhány dolgozójától. A mégis viszonylag kedvező helyzetet jelzi, hogy a városban közhasznú munkára még nem került sor. A munkanélküli-segélyt mindössze egy ember kapta meg. Pozitív kezdeményezésnek ítélték egyéb más intézkedés mellett, hogy a megyében elsőként Gyulán hozták létre a szociális foglalkoztatót, nevéből is adódóan, főleg csökkent munkaképességűek jövedelmének kiegészítésére. Gondot jelent viszont máris az általános iskolát elvégző, de tovább nem tanuló fiatalok munkába állítása. Nem megfelelő a jelenlegi szakképzés, az átképzés, a továbbképzés. Az is kiderült, a hozzászólások során elhangzottakra válaszolva, hogy sajnos, a tanácsnak csak szerény eszközei állnak rendelkezésre, a foglalkoztatás bővítésére, új munkahelyek teremtésére. A tanácsülésen dr. Szigeti Zoltán elnökhelyettes szóbeli beszámolót tartott a tanácstagok, a körzeti népfrontbizottságok és a területi pártalapszervezetek együttműködésének tapasztalatairól, valamint javaslat hangzott el az elmúlt évi pénzmaradvány felosztására. A bejelentések során megtudtuk, hogy augusztus 31-ével a tanács végrehajtó bizottsága megszünteti az ifjúsági és sportosztályt, a művelődési osztály tevékenységét pedig szeptember elsejével kiegészíti az ifjúsági és sportfeladatokkal. A testület elfogadta azt a határozati javaslatot, mely szerint Gyula város tanácsa dr. Bay Zoltán professzornak, Gyulavári szülöttének, az elméleti fizika nemzetközileg is korszakalkotó megalapozásában kifejtett több évtizedes tudományos munkásságáért és dr. Dallos Ferenc nyugalmazott miniszterhelyettesnek, a város volt polgármesterének, Gyula fejlődése érdekében kifejtett több évtizedes magasszintű közéleti munkásságáért „Gyula város díszpolgára” kitüntető címet adományozza. _ n
