Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-07 / 132. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JŰNIUS 7., SZERDA Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM Mai számunkból: —1 Könyvhéti találkozó Esterházy Péterrel (3. oldal) Reesk után (4. oldal) Búcsúkoncert június 8-án (4. oldal) Tehetséggel gondozni (végre) a tehetséget! (5. oldal) „Rnyukám majd megveszi” (6. oldal) Hét végi labdajáték-eredmények (8. oldal) A megyei tanács vb-üléséről jelentjük: Áremelések és forgalomcsökkenés — Vélemények a pult két oldaláról — Mindig a fogyasztó a vesztes? — Adminisztrátor vagy kereskedő? — Június 22-én megyei tanácsülés Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Murányi Miklós megyei tanácselnök vezetésével — teg­nap ülést tartott. A napirend a következő volt. — A fogyasztói érdekvédelem megyei helyzete, külö­nös tekintettel a minőségvédelemre és a szolgáltatásokra, — a júniusi megyei tanácsülés előkészítése, — bejelentések. Gondolatok pihenőben Fotó: Veress Erzsi Iskolai könyvtárak Minden pályázó kapott támogatást „A fogyasztói érdekvéde­lem elsődleges feladat#., hogy a lakosság igényeinek meg­felelő mennyiségű és minő­ségű árualapot biztosítson, és azt a fogyasztók kultu­rált körülmények között vá­sárolhassák meg” — álla­pítja meg bevezetőben az előterjesztés. Kiderül belőle az is, hogy az elmúlt évek­ben csökkent az eladott áruk mennyisége, ingadozott az ellátás színvonala. Alapvető élelmiszerekből folyamatos volt az ellátás, a ruházati cikkeknél az áremelés érez­tette negatív hatását, a ve­gyesiparcikkeknél a válasz­tékhiány okozott gondot. Az áruhiányhoz az ipar elégte­len kapacitása mellett hoz­zájárult, hogy a kereskede­lem nem alkalmazkodott megfelelően az új piaci kö­rülményekhez. Megyén be­lüli aránytalanságok is ta­pasztalhatók voltak, válto­zatlanul kifogásolható a kis­települések ellátása. A fogyasztói érdekvéde­lem fontos területe az ár- és minőség összhangja. A Kermi (minőségellenőrző in­tézet) tavaly átfogó vizsgá­latot végzett megyénkben, — Igen, készül a város- rendezési terv. Most va­gyunk abban a szakaszban, amikor egy-egy résztémához komolyan kell hozzáfogni, nevezetesen a környezetvé­delmi munkarészhez, amely teljesen megújított, részlete­zett tartalommal és formá­ban készül. — Milyen szakmai szem­pontok szerint? — A mezőgazdasági te­rületekkel, a földvédelem­mel kezdődik, hiszen nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek övezik Békéscsa­bát. Utána következik a vá­ros, mint közigazgatási te­rület erdősültsége, és az úgynevezett szakági mun­kák, a víz, a levegő, a te­lepüléskörnyezet, az élővilág tíz település 124 egységében 190 ellenőrzést tartottak. Az élelmiszerek közül a leg­több kifogás a tőkehúsoknál volt, árukezelési hibák mi­att a kenyér, a zöldség-gyü­mölcs minőségét érte sok bírálat, a lábbeliknél, a gép- és fémipari termékeknél pe­dig gyártási hibák fordultak elő. Sok kifogás érte a bú­torok, nyílászáró szerkezetek minőségét is. A megyei ta­nács kereskedelmi osztálya tavaly 776 vizsgálatot foly­tatott le, melyet 509 esetben követett felelősségre vonás. Ezek közül 470 alkalommal pénzbírságot róttak ki, 5 esetben vállalati eljárás folyt, 33 figyelmeztetés tör­tént. A vitában más-más meg­közelítésben tucatnyi véle­mény hangzott el. A vásárló oldaláról nézve, a választék­ihiány, a minőségi kifogás, a megkárosítás, és az ár­dzsungel került szóba. Töb­ben elmondták, lényegében a hiánygazdálkodás az oka mindennek, annak is, hogy ez a téma egyáltalán ide került. Ha ugyanis minden áru, mindenkor és minden­hol kapható lenne, a vevő védelme. Ez mind részlete­zetten kell, hogy megjelen­jen a rendezési tervben. — A Békéscsabán élők hi­ányolják a zöldet! — Jogos a lakosság igé­nye, hiszen a város telepü­lésszerkezetére jellemző a négyfasoros utcakép. Ma vi­szont nagy divat a közte­rületek burkolása. Az eddi­gi fejlődéstörténet még nem alakította ki azokat az esz­közöket, amelyekkel a nőtt városnak megfelelő zöldte­rület formálható. Mi azt tesszük, hogy oldjuk az ed­dig tapasztalt merevséget, nem tervezünk á zöldterület fejlesztésének rovására szi­lárd burkolatokat. — Milyen várossá terve­zik alakítani Békéscsabát? választhatna, hol vásárol, és nem lenne kénytelen oda is menni, ahol becsapják, ahol silány árut adnak neki. Mi- « vei az ideális állapot pilla­natnyilag nem érhető el, el­sősorban a jelen helyzetből kell kiindulni, és azon ja­vítani, - a tisztesség megkö­vetelésével, ésszerű gazdál­kodással. Érthetetlen példá­ul, hogy miközben a hús­iparban túlkínálat van, a boltokban csökken a válasz­ték; miközben növekszik a fogyasztói megkárosítások száma, csökken az ebekért kirótt bírság összege. A vá­sárlónak sokszor fogalma sincs, mit mennyiért vesz, mert egy árun három ár is van, a pénztáros azt üti be, amelyiket akarja. A minő­séggel kapcsolatban elhang­zott egy igen érdekes ész­revétel: ki tudja például, hogy hány nappal az anti­biotikumos gyógykezelés után vágták le az állatot és került a hús a boltba, az asztalra. Miközben a fejlett országokban 30 nappal a gyógykezelés után viheti a gazda a tejet, a húst a pi­acra, nálunk még szabály sincs rá. Hasonlóan látha­tatlan veszély a növényvédő szerek túlzott használata, az ezzel kezelt áruk — zöld­ség-, gyümölcsfélék — idő előtti forgalomba hozatala. Voltak vélemények a ke­reskedelem oldaláról nézve is, itt a túlterheltség, a bol­ti lopások, no és az árdzsun­gel került szóba. Ma a bol­tosok idejének egy részét nem szakmai feladatok töl­tik ki, hanem adminisztra­— Az a törekvésünk, hogy a kialakult településszerke­zet rendszerére építve a te­lepülés megőrizze sajátos arculatát a továbbfejlesztés során is. — A konkrét részletekről nyilvánvalóan még korai kérdezni, de arról talán nem, hogy a városközpont hosszú távon valóban elto­lódik-e a Jókai utca irányá­ba, ahogyan arról jó pár év­vel ezelőtt hallani lehetett? — Békéscsaba a törté­nelem során nem készült fel településszerkezeti leg ar­ra. hogy megyeszékhely le­gyen. épületállománya nem volt ehhez szabva. Ma már egyértelmű, hogy a megye­székhely-funkciót betöltő vá­ros intézményhiányos, a me­gyei jellegű intézmények legtöbbje * volt polgárházas épületben, lakóházak átala­kításával kapott helyet. A jövőben ilyen tekintetben módosulás következhet be, korábban is voltak erre irá­nyuló törekvések, s ezért kí­tívok, miközben egy-egy nagy forgalmú boltban vagy időszakban figyelőszolgála­tot kell szervezni a bolti tolvajlások leleplezésére. Az olykor követhetetlen árvál­tozások őket is sújtják, túl­munkában kénytelenek a gyakori átárazásokat végez­ni. Summázva megállapítha­tó: az áremelések miatt csökkent a forgalom, né­hány cikkből készletek hal­mozódtak fel, mindennek kárát pedig a fogyasztók látták, akiknek érdekeit nem feltétlenül az ellenőröknek kell védeni. Hogyan lehet a pillanatnyi helyzeten vál­toztatni? Nem egyedül jár­ható út az ellenőrök számá­nak növelése — akik egyéb­ként elismerésre méltó mun­kát végeznek —, sokkal in­kább a piacgazdálkodás fel­tételeinek megteremtése, az áruellátás és a minőség ér­dekeltségi alapon történő ja­vítása, a termelés, az érté­kesítés összhangjának bizto­sítása. A testület az előter­jesztést a vitában elhangzott kiegészítésekkel elfogadta. A végrehajtó bizottság Békés Megye Tanácsát jú­nius 22-re összehívta. A na­pirenden a megyei tanács­tagok tevékenysége, Békés megye 1988. évi költségveté- • sének végrehajtása, a mo- ‘ gyei szakigazgatási szervezet korszerűsítése szerepel. A megyei tanácsülés — amely nyilvános — színhelye ezút­tal a nagyobb befogadóké­pességű ifjúsági és úttörő- ház. n j, vánta egy korábbi rendezé­si tervkoncepció magát a városközpontot „meghúzni” a vasútállomás irányába. En­nek a logikája elméletileg ma is élő, mert hiszen szűk a városmag a megyeszékhe­lyen szükséges intézmények befogadására. Valamely irányban az elkövetkezendő időkben bővülnie kell az in­tézményhálózatnak. s a leg­kézenfekvőbb a továbbiak­ban is az úgynevezett szűk városmag kiterjesztése a vasútállomás felé. Ez távla­tokban több mint valószínű, hogy be is fog következni, természetesen nem azokkal az elgondolásokkal, amik az 1980-as évek elején repre­sentative megjelentek. Te­hát nem feltételezhető, hogy hosszú távon a megyei ta­nács székháza. vagy a párt- székház, a városi tanács át­települ. miként azt az 1980- as koncepció tartalmazta. Feltételezhetően ezek az in­tézmények a jelenlegi he­lyükön maradnak, viszont a hiányzó épületek települhet­nek a beépíthető területek­re. — Visszatérve a készülő városrendezési tervre, lesz­nek-e ebben olyan esetleges ütközőpontok, mint volt a sétálóutca kialakítása? (Folytatás a 3. oldalon) — Az iskolák egy része tudja, hogy jól felszerelt, jól működő könyvtár nélkül megvalósíthatatlan a ta­nulók önálló ismeretszerzés­re nevelése — mondta az iskolai könyvtárügyről szól­va Hévízi Eszter, a Békés Megyei Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese. — Van­nak olyanok is, amelyek külső biztatásra, követendő példa hatására próbálják könyvtárukat fejleszteni, mások szorító anyagi gond­jaik miatt, segítség nélkül nem lennének képesek a magasabb színvonal elérésé­re. Mindez tegnap hangzott el Békéscsabán, a Belvárosi Általános Iskolában, ahol a megyei tanács művelődési osztálya és a Pedagógusok Szakszervezete Békés Me­gyei Bizottsága által, e tan­évben is meghirdetett könyv­tárfejlesztési pályázatot ér­tékelték. Míg az előző két évben a kimagasló tartalmi munkát végző iskolákat dí­jazták, most a pályázat cél­ja az általános és középis­kolák könyvtáraiban a tár­gyi feltételek javítása volt. Az idén a pályázatot kiírók jóvoltából a bírálóbizott­ság 225 ezer forintot oszt­hatott szét, ezenkívül Bé­késcsaba, Gyula és Oroshá­za tanácsai is hozzájárultak 10-10 ezer forinttal egy-egy helybeli iskola könyvtárá­nak támogatásához. össze­sen 18 intézmény — 14 ál­talános és 4 középfokú is­kola —, jelentkezett a felhí­vásra, és kapott támogatást, közöttük 5 könyvtárban is­kolád és közművelődési fel­adatokat is ellátnak. A pá­lyázók változatos színvona­lú könyvtárakkal Yendel- keznek: van, ahol a könyv- állomány szorul felfrissítés­re, másutt az oktatás bővült, s ezért elodázhatatlan az új dokumentumok beszerzése, s olyan intézmény is van, melyben asztalokra, székek­re lenne szükség a helyben olvasáshoz. A Zsadányi Általános Mű­velődési Központ új könyv­tára például most épül, itt a kézikönyveket szeretnék az elnyert összegből több példányban beszerezni. A Battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközépis­kola nem rendelkezik ugyan önálló könyvtárral, a helyi közművelődési könyvtár lát­ja el az iskolát házi- és ajánlott olvasmányokkal, ám az iskola hozzájárul a könyv- beszerzéshez, sőt emelt is azon. Mint végül az iskolai könyvtárosok részvételével megtartott értékelésen el­hangzott, a szétosztható ösz- szeg bár nem sok, mégis cél­szerű lenne, ha megyénk 150 iskolájából mind többen igé­nyelnék e szerény lehetősé­get is. Sz. M. Medgyesegyházi hét BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG-ban . Vesznek-e földet béribe a medgyesiek? A tsz elnöke szerint alig van érdeklődés, pedig négyzetméterenként 2 forintért adnák .........Budapesten találják ki. hogy kell a p arasztnak a föld” — tette még hozzá a válaszában, mely részletesébben lapunk 5. oldalán olvasható. Tervezöasztalon a megyeszékhely K készülő városrendezési tervről I—‘ ' • ' . — Igaz a hír, hogy az Ön irányításával egy munka- csoport Békéscsaba város rendezési tervén dolgozik? — kérdeztük Komlódi Elektől, a Békés Megyei Tervező Vállalat szakosztályvezetőjétől, azon a megyei rendez­vényen, amelyet a környezetvédelmi világnap alkal­mából tartottak Békéscsabán, és ahol Komlódi Elek a Széchenyi István-emlékplakettet vehette át.

Next

/
Thumbnails
Contents