Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-05 / 130. szám

1989. június 5„ hétfő o r pélyes átadásra valóban minden a helyére került. Búcsúzáskor még azt is megtudtuk, hogy a szabad- kígyósiak ezt az épületet ugyancsak kiböjtölték. A községben ugyanis 17 évig nem volt óvoda. Ideiglenes helyeken foglalkozhattak mind ez idáig a kicsinyek­kel. Nem csoda hát, ha min­denki örül az újnak; kicsik, szülők, óvó nénik. B. V. Az ünnepség pillanatai Fott>: Veress Erzsi Uj óvoda Szabadkígyóson Tizenhét évet vártak rá Nem emlékszem, hogy a megyében láttam volna még egy ilyen pompásan felsze­relt, szép épületet, mint a szabadkígyósi új óvoda, igaz, az épületet annak minden berendezésével egyetemben már ez év ja­nuárjában átvették kis la­kóik, miért tehát, hogy az ünnepélyes átadást június 3- ra tűzték ki? —; Ennek az a magyará­zata — világosít fel Elekes Lajosné, az óvoda vezető­je —, mert az épületet kö­rülölelő parkot csak most sikerült elkészítenünk. Sok munkát köszönhetünk Závo- gyán Györgynek és persze a szülőknek, nevelőknek, akik ebben őt segítették. — Van-e Szabadkígyóson annyi kis óvodás, amennyi ebben a nagy épületben el­fér? — Hogyne. Százhuszonöt személyes az óvoda és „telt házunk van”. Kilenc óvónő foglalkozik a gyerekekkel, huszonöt fős csoportokban, öt külön helyiségben foly­nak a foglalkozások. Hadd említsem meg, hogy a 10 milliós beruházást 1986-ban kezdték el, és a Békéscsa­bai Költségvetési Üzem*dol- gozóinak keze munkáját di­cséri a szép épület. Amíg a vezető óvónő az udvarra siet, hogy a gyere­kekkel, az ünnepségen részt vevő felnőttekkel foglalkoz­zon, mi kolléganőmmel vé­gigjárjuk a termeket. Mind napfényes, világos. Hatalmas tornaterem, konyha, tálaló, öltözők és zuhanyozók szol­gálják a gyerekek kényel­mét. Az óvoda környékének parkosítását is — látszik — értő, szerető kezek végez­ték. Erre a mostani ünne­Szlovák zenekari fesztivál Tótkomlóson A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsé­gének kezdeményezésére szombaton nem mindennapi találkozót tartottak Tótkom­lóson. Az országban elsőként itt. és most rendezték meg a Szlovák Zenekari Feszti­vált. Az előzményekről Hol- lósi Tibort, az MSZDSZ kul­turális bizottságának titká­rát faggatjuk: — A népi táncosoknak, énekkarosoknak eddig is volt fórumuk, a zenészek vi­szont nem kaptak lehetősé­get a bemutatkozásra. Ezért döntöttünk úgy, hogy az idén először rendezzük meg országosan zenekaroknak ezt a fesztivált. Tizenhét együt­tes. csoport jelentkezett, kortól, nemtől, stílustól füg­getlenül az ország minden tájáról. A szereplők között vannak óvodások, nyugdíja­sok. szájharmonikások. réz­fúvósok. sőt rockzenészek is. A fesztiválra hívtunk ne­ves szakembereket is a zsű­ribe. név szerint: Ondrej Démot, a Csehszlovák Rádió népzenei osztályának veze­tőjét, Alföldy Boross Istvánt, a Magyar Rádió népzenei osztályának munkatársát, és a KÓTA képviselőjét, Tóth Ottót. Félreértés ne essék, az ő feladatuk nem a rang­sor megállapítása volt. ha­nem a szakmai útmutatás, a tehetséges együttesek fel­karolása. további sorsuknak alakítása.-esete­II Független Kisgazdapárt országos választmányának tanácskozása Szombaton az érdi műve­lődési házban megkezdődött a Független Kisgazda-, Föld­munkás és Polgár Párt or­szágos választmányának má­sodik tanácskozása. A két­napos rendezvényen a hat­ezres tagságot számláló szer­vezet megközelítően három­száz küldötte jelent meg. A napirenden elsősorban a párt fő politikai irányvonalának a meghatározása, a szerve­zeti működési szabályzat ki­alakítása és a tisztségviselők megválasztása szerepel. Az ülésen megjelent a veterán Pártay Tivadar, aki az 1930- ban alakult párt egyetlen élő alapító tagja. Egészségi állapotára tekintettel az el­nöki tisztségről lemondott, elbúcsúzott az újjáalakult szervezettől, amely örökös tiszteletbeli elnökévé válasz­totta az idős politikust. A tanácskozáson kialakult, gyakran szenvedélyes hangú vitákból kitűnt, a párt igyekszik felülemelkedni a személyi ellentéteken, tor­zsalkodásokon, hogy az ér­demi munkára fordíthassa erejét. Több felszólaló sze­rint az országos tagtoborzó körutak tapasztalata azt mutatja, hogy az emberek­ben még mindig sok a fé­lelem. A késő esti órákban vá­lasztották meg a kisgazda- párt tisztségviselőit. Vasár­nap a tanácskozás a pártal­kotmány kialakításával foly­tatja munkáját. Egyre több az adósok hátraléka az OTP-nél Az OTP-től felvett hosz- szú, közép- és rövid lejára­tú lakossági hitelállomány jelenleg megközelíti a 278 milliárd forintot. A törlesz­tésekből havonta átlagosan 3,5-4 milliárd forint folyik be a takarékpénztári fiókok­hoz, ám az utóbbi időben gyarapodott azoknak a szá­ma, akik nem tudják egyen­letesen fizetni tartozásaikat. Az OTP-től kapott tájé­koztatás szerint az adósok hátraléka 1987-ben 574 millió forint volt, ez a hi- telekhezx képest 2,3 ezrelék, tavaly az év végén a be nem fizetett tartozások 700 millió forintra rúgtak, a hiteltar­tozás 2,5 ezrelékére. Az idén — bár konkrét adatok még nincsenek — tovább növe­kedett az adóssághátralék összege; gyarapodott a nem fizetők tábora, számuk ma már meghaladja a 100 ezret. Elsősorban a személyi köl­csönt vagy áruhitelt felve­vők nem fizetnek határidő­re, de sok olyan adós sem tud fizetni, aki a közel­múltban vette fel a hosszú lejáratú lakáskölcsönt, ami­nek a törlesztőrészlete jó­val magasabb, mint a ko­rábbi években volt. A hátralékot az OTP ál­talában az illetmény letil­tásával hajtja be. Mint el­mondták, ez a „legkímélete­sebb” módszer, hiszen meg­kíméli az adóst a bírósági költségektől. Mivel azonban az adósok járandóságának csak legfeljebb 50 százaléka tiltható le, előfordul, hogy a kezesekn&k kell fizetniük, s ha ezt felszólításra nem teszik meg, az ő járandósá­gukból is letilthatják a tar­tozást. A tapasztalatok sze­rint azonban a bérből, fi­zetésből élők munkahelyéről előbb-utóbb beérkezik a pénz. Az egyéni vállalko­zóknál inkább előfordul, hogy a nagy összegű hitele­ket nem törlesztik, ilyenkor a kezesekre hárul a fizetési kötelezettség. A legújabb szervezet: a gyógyszerész-szakszervezet Megalakult a Gyógyszeré­szeti Dolgozók Szakszerve­zete. Az új szakmai szak- szervezet létrehozásáról azon a szombati budapesti tanács­kozáson döntöttek, amely eredetileg küldöttértekezlet­nek indult, de végül a részt­vevők akaratából kongresz- szussá vált. A rendezvényen, amelyen a szakma mintegy 15 ezer dolgozója képviseletében 108 küldött vett részt, elfogad­ták a Gyógyszerészeti Dol­gozók Szakszervezetének A szombaton megtartott ta­tabányai fórum fő napi­rendjén időszerű politikai kérdések álltak. Ezzel kap­csolatosan vitaindítójában Bíró Zoltán hangsúlyozta: véleménye szerint a jelen­legi magyarországi politikai és gazdasági helyzet vésze­sen közeleg a mélyponthoz. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a hatalmon levő Magyar Szo­cialista Munkáspárt egyedül nem találja meg az ebből kivezető utat. Ugyanakkor pártállástól, politikai hova­alapszabályát és programját. Az új önálló szakszervezet fő céljának tekinti a gyógy­szerészeiben és a gyógyszer- ellátásban dolgozók érdek- védelmét és érdekképvisele­tét a munkahelyeken és a szakmai területeken. Szere­pet kíván vállalni a gyógy­szerészekre vonatkozó dön­tések előkészítésében. Alap­vető feladatának tartja ki­vívni a szakma társadalmi hasznosságának megfelelő társadalmi, szakmai és anya­gi elismertséget. tartozástól függetlenül sokan felismerték: a nehéz hely­zetben lévő gazdaság talpra állítása lehetetlen politikai átrendeződés nélkül. A továbbiakban Bíró Zol­tán arról beszélt, hogy az elnökség megítélése szerint várhatóan a nyár végére teremtődnek meg az MDF párttá való átalakulásának társadalmi feltételei. Ehhez azonban kikéri a tagság vé­leményét és engedélyét. Megítélése szerint az átala­A kongresszus döntött ar­ról, hogy a GYDSZ orszá­gos tanácsának munkájában az alapszervezetek titkárai és a rétegtagozatok (példá­ul asszisztensek tagozata) képviselői vesznek részt. A tanácskozáson megválasz­tották a Gyógyszerészeti Dolgozók Szakszervezetének tisztségviselőit. A GYDSZ országos titkárává — kettős jelölés után — dr. Rétsághy Bélát választották meg. kulással azért nem szabad tovább várni, mert esetleg azt eredményezheti a késle­kedés, hogy a vártnál ki­sebb politikai szerep jut az MDF-re. Nagy Imre és sorstársai június 16-ai gyászszertartá­sáról is szólt Bíró Zoltán. Azzal a kéréssel fordult minden, a haza, a nép sorsa iránt felelősséget érző sze­mélyhez, párthoz, független szervezethez, hogy miként azt a kormány és kormány­ülés indítványozta: legyen ez a nap a politikai és erköl­csi igazságtétel, a kegyelet, valamint a nemzeti megbé­kélés jelképe. Párttá alakul az MDF II rendőr nem az állampolgárok feljebbvalója Országos járőrértekezlet A rendőrség nem az ál­lampolgárok felett álló in­tézmény, a rendőr pedig nem az állampolgárok fel­jebbvalója, hanem maga is állampolgár, aki különleges előjogok nélkül, sajátos szak­mai feladatot lát el — je­lentette ki Horváth István belügyminiszter a közterü­leten szolgáló rendőr jár­őrök országos értekézletén, amelyet mintegy ötszáz fő részvételével tartottak szom­baton a Budapesti Forradal­om Rendőrezred laktanyájá­ban. A miniszter a továbbiak­ban hangsúlyozta: a jelenle­gi társadalmi, politikai vál­tozások alapvetően érintik a Belügyminisztériumot is, sőt az egész tárcát egyfajta számvetésre késztetik. Ez pedig világossá teszi, hogy gyökeres fordulatra, szem­léleti megújulásra van szük­ség. Ezzel kapcsolatban Hor­váth István kijelentette: a belügyi tárca korábbi rend­őr-minisztériumi jellege át­alakul, és a Belügyminiszté­rium fokozatosan közigaz­gatási értelemben vett fő­hatósággá válik. Ugyanak­kor azt is leszögezte a mi­niszter, hogy az irányítása alatt levő tárca aktív része­se kíván lenni a jogállami­ság megteremtésének. Vége­zetül hozzáfűzte: szervezeti módosítások, belső átalakí­tások révén egy hatéko­nyabb ellenőrzési rendszert kell megteremteni, amely garantálja, hogy a nyomo­zati és más rendőri eljárá­sok során az állampolgári jogok maradéktalanul érvé­nyesüljenek. A vitában elhangzott pa­naszok, a rendőrök rossz közérzetéről hírt adó beszá­molók mellett azonban egyetértés volt abban: visz- sza kell szerezni az állam­polgárok bizalmát, s elérni azt, hogy a legegyszerűbb rendőri rutinellenőrzés ne váltson ki eleve indulatot az emberekből. Nincs helye erőszaknak a politikai problémák megoldásában Békéscsabára látogatott az amerikai katonai attasé Napirenden van a genfi leszerelési tárgyalások foly­tatása. A Szovjetunió és az Egyesült Államok egymás után jelentik be nagy jelentőségű leszerelési javaslatai­kat. E megélénkülő nemzetközi folyamatok közepette — Bush elnök közelgő magyarországi látogatása előtt — látogatott Békéscsabára Sean E. Maxwell ezredes, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségé­nek katonai attaséja. A Magyar—Amerikai (USA) Ba­ráti Társaság vendégeként az ifjúsági házban előadást tartott az amerikai hadseregről és leszerelési kérdések­ről. A zsúfolásig megtelt klub­teremben kedves közjáték­kal kezdődött a rendezvény, ugyanis a ház ifjúsági fúvó­sai éppen egy dzsesszegyvele- get próbáltak. — Otthon ér­zem magam — mondta Maxwell úr. mintegy beve­zetőként. majd elöljáróban megjegyezte, hogy a ma­gyarországi demokratizálási folyamatok eredményének tartja, hogy itt Békéscsabán, egy amerikai katonatiszt hadserege helyzetéről és szerepéről beszélhet. Mint elmondta, az idén ünnepük fegyveres erőik megalakulásának 214. év­fordulóját, amely vissza­nyúlik a brit birodalom el­leni függetlenségi háborúig. A védelmi erő céljáról az akkoriban Philadelphiában kibocsátott alkotmány ren­delkezik, amely azóta sem sókat változott. Idézte Bush elnök nemrég elhangzott be­szédét. mely szerint ma az amerikai hadseregnek vé­delmeznie kell a szabad és független általános emberi értékeket, ugyanakkor küz­deni kell a stabil biztonsá­gos világ és az erős szövet­ségi rendszer fennmaradá­sáért. Az előadás után záporoz­tak a kérdések: szovjet— amerikai viszony, leszerelés, az úi magyar politikai tö­rekvések. Bush elnök közel­gő látogatása. Válaszában kiemelte, hogy a szovjet—amerikai javuló viszonyt alapvetőnek tartja. Az alternatív szervezetek ál­tal felvetett magyar önálló­sági törekvésekkel kapcso­latban utalt rá. hogy az amerikai politika irányítói ismerik az ez irányú terve­ket. Véleménye szerint „az úgynevezett Brezsnyev-dokt- rína fölött eljárt az idő. Af­ganisztán nem ismétlődhet meg, mint ahogy Vietnam sem.” Nemzetközi jelentő­ségűnek tartotta a magyar- osztrák határon lévő műsza­ki zár lebontásának meg­kezdését. „A XX. század vé­gén, Európában ilyen falak léte tarthatatlan” — célzott Bush elnök a napokban el­hangzott beszédére. Az egye­temes leszerelés mindnyá­junk hasznára válik, aminek végeredményeképpen min­den állam független tagja lesz a nemzetek közösségé­nek. Bush elnök közelgő lá­togatásáról elmondta, hogy az Egyesült Államoknak ér­deke támogatni a magvar reformfolyamatokat, hisz azok alapértékei tükrözik Amerika emberi jogokról alkotott nézeteit is. „Ahol tudunk, ott segítünk" — mondta végezetül. A klubfoglalkozást késő éjszakába nyúló baráti va­csora követte. Szombati el­utazása előtt az attasé úr Békéscsaba és Gyula neve­zetességeivel ismerkedett. Krausz N. Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents