Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-29 / 151. szám
Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy az előterjesztés véleményem szerint számos vonatkozásban erősen vitatható, javaslom, hogy a pénzügyi kormányzat szakértői készítsenek az Országgyűlés őszi ülésére 1990. évre a költség- vetéshez alkalmazandó személyi jövedelemadó-előterjesztést, csakis a tényleges mandátum időtartamig terjedő időszakra. Javaslom, hogy a most tárgyalt adórendszer korszerűsítésének koncepcióját bocsássuk társadalmi .vitára, tárgyalják meg a pártok, fórumok és az érdekképviseleti szervek, és akkor térjen vissza az illetékes Országgyűlés az hdókoncepciós terv elfogadására. A hozzászólások után Békési László válaszolt a képviselők felvetéseire, majd határozathozatal következett. Az előterjesztést az ajánlásokkal, a kiegészítésekkel és a korrekciókkal együtt 7 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés. Kárpáti Ferenc expozéja Dz elnök „súgója” Dr. Soltész Istvánt, az Országgyűlés főtitkárát leginkább talán úgy ismerik a tévénézők, hogy ö az, aki az üléseken sűrűn feláll a székéből, s szorgalmasan „súg” az elnöknek. Félre a tréfával, a képernyőn látható „együttműködés" csak egy mozzanata annak a sokoldalú munkának, amely a Parlament hivatali szervezetében — többnyire „háttérben” zajlik. A főtitkár feladata részben a régi háznagyi teendők ellátása, illetve — ahogy Soltész István fogalmaz — ehhez kapcsolódik, még egy, a mostani Parlament működéséhez igazodva, minőségi munka. Mindenképp a sor elejére kívánkozik az ülésszak előkészítése, ezen belül ' is az a törekvés, hogy a képviselők munkája zavartalan legyen. Nem kis gondot jelent a 16 bizottság, az 5 ideiglenes és a két albizottság munkafeltételeinek biztosítása — többnyire ugyancsak az ülésszakok között. A már említett szakmai, minőségi többletet a főtitkár ekképp részletezi: — A törvényalkotás rendkívül felelősségteljes feladat, s ebben segítenünk kell a képviselőket, hiszen ők nem jártasak — ez nem is várható el — minden kérdésben. Többször előfordult már, hogy tanácsot kértek, akár egy törvényjavaslattal, akár a házszabályokkal kapcsolatban. Természetesen szóba került az ülésteremben végzett tevékenység is, ami a házelnök és az alelnökök munkáját segíti. Bár az ülésszakokat mindig megelőzi egy alapos felkészülés — az elnöklő tisztségviselők áttanulmányozzák a házszabályokat, illetve, hogy azok közül milyen megoldások várhatók —, mégis az ülésen az elnök inkább a honatyák felszólalásaira figyel, míg a főtitkár az ügyrend szabályaira összpontosít, esetleg jelzi a várható megoldásokat. S ha már ennyit beszéltünk a házszabályokról, önkéntelenül is felvetődik a kérdés: jól alkalmazható-e és mennyire korszerű az Országgyűlés ügyrendje? „A mostani Parlament éppen egy — a többpártrendszer irányába mozduló — átmeneti állapotban van, s a házszabályok is ennek az átmenetnek a sajátosságait hordozzák — mondta dr. Soltész István, s végül hozzátette: belátható időn belül egy folyamatosan működő Parlament látja majd el a törvényhozó munkát, ahhoz viszont — legalábbis részben — hivatásos képviselők kellenek. Ezután Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter a kormány felhatalmazása alapján az Ország- gyűlés elé terjesztette a honvédelmi törvény módosításának tervezetét. A miniszter expozéját megelőzően az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a törvénytervezethez több képviselő is újabb módosító javaslatot nyújtott be, ezért a honvédelmi törvény módosításának tervezetét az Országgyűlés két olvasatban, általános és részletes vitában tárgyalja. A honvédelmi miniszter hangoztatta, hogy a törvényjavaslattal olyan fontos jogszabálytervezet kerül a törvényhozás elé, amely közvetlenül érinti az ifjúságot, s rajta keresztül a családok nagy részét, s amely ezáltal jelentősen befolyásolhatja a társadalom közérzetét, az ország politikai közhangulatát. A törvényjavaslat ennek érdekében tartalmazza: az alternatív szolgálat formáit, azaz a fegyver nélküli katonai és a polgári szolgálatot; a kérelmek engedélyezésének eljárási szabályait; az alternatív szolgálat időtartamát. E változások kifejezésre jutnak a katonai szolgálatot teljesítők morális kötelezettségvállalásában is. Ennek megfelelően a törvényjavaslat tartalmazza a katonai eskü, a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők fogadalma, valamint a hivatásos és tartalékos tisztek és tiszthelyettesek fogadalmának módosított szövegét is. Jelentőségüknél fogva az Országgyűlést illeti meg az a jog, hogy a katonai eskü és fogadalom szövegét meghatározza, s egyben a honvédelmi törvény részeként jóváhagyja. A törvény- javaslatban a hadkötelesek állampolgári jogait érintő néhány olyan rendelkezés is szerepel, amelyeket eddig alacsonyabb szintű jogszabály tartalmazott. Az egyenlő jogok és kötelezettségek elvi követelményének megfelelően a törvényjavaslat a polgári szolgálat időtartamát a katonai szolgálat törvényben megállapított idejével azonosan határozza meg. A honvédelmi törvény hatályos szabályai szerint a hadkötelesek 18 hónap sorkatonai szolgálatot teljesítenek. Ezen kívül a tisztek és tiszthelyettesek 24, a honvédek és tisztesek 18 hónap tartalékos katonai szolgálat teljesítésére kötelezhetők. A javaslat a tartalékos katonai szolgálat idejét tisztek és tiszthelyettesek esetében 18, honvédek és tisztesek esetében 12 hónapra javasolja Minden kezdet nehéz! Fodor István, az Országgyűlés tegnap megválasztott új alelnöke elfoglalja helyét az ülésteremben. nem valósul meg az országban egy átfogó szociálpolitikai reform, fontos, hogy az adózásban biztosítsák a több- gyermekesek és a családok részére a kedvezményeket, de a megoldásokban egyelőre megoszlott a bizottsági tagok véleménye. Vizsgálják az egy háztartásban keresők jövedelemösszevonási lehetőségét, illetve az arra alapozott egyéni adózást, kevesebb adókulcs alkalmazását. Az ÁFA-val kapcsolatos adókulcsokról azt mondta, hogy a nulla-kulcs megszüntetése indokolt, de egykét területen, például az alapvető élelmiszereknél nem célszerű ez az intézkedés, mert növeli az inflációt. Balogh László felszólalása tokát, vagyis hogy 1988-ban mennyi volt a tervezett és tényleges bevétel az ÁFA- ból. Ezen adatok hiányában igen nehéz megalapozott döntést hozni az általános forgalmiadó-rendszer további fejlesztéséről. A forgalmiadó-rendszer javasolt átalakításával, a 0 százalékos kulcsos termékek csoportjának szűkítésével nem értek egyet, mert ebben az esetben megdrágulnának az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások. A lakosság életszínvonalát nem szabad tovább csökkenteni, legalább szinten kell tartani, mert az elszegényedés így is túl nagy. Ezen a helyen is jelzem, rendkívül nagy hibája gyakorlatunknak, hogy úgy hozunk meg rendkívül fontos életszínvonal-poli- kai döntéseket, hogy egyszerre nincs rátekintésünk az életszínvonalat érintő valamennyi kérdésre. Hiányolom az előterjesztésből, hogy a személyi jövedelemadónál merev maximum három alternatívát javasol. A családi adóztatásnál nem nagyon részletezi az előterjesztés az előnyöket és kedvezményeket, inkább a negatív hatásait mutatja be. így nagyon nehéz állást foglalni, hogy melyik adóztatási változat lenne megfelelő a jövőben. A lakosság jövedelemadóztatásával kapcsolatban a jelenlegi személyi jövedelmi adózás további alkalmazását javaslom. A személyi adózás előterjesztésénél a „B” változat bevezetésével értek egyet; úgy, hogy az alsó határ minden adózó állampolgár részére 70 000 forintig adómentes legyen. Egyetértek az adósávok további szűkítésével. Viszont nem értek egyet a kistermelők és a háztáji gazdaságoknál lévő 500 000 forint 'fő év árbevétel alatti adómentesség további szigorításával a jövőben sem. Félő, hogy egyszer a kistermelők is számolni kezdenek, és egy beláthatatlan, mindannyiunkra aggasztó következményekkel járó folyamat elindítója lesz. A nyári szünet idejére kialszanak a lámpák, és elcsendesül a nagyterem A Békési Egyetértés Tsz elnöke hangsúlyozta: — Az általunk most kézhez kapott előterjesztés a korábbiakhoz képest alapvetően új vonásokat tartalmaz. A pénzügy- miniszter lényegében egy 1992-ig szóló intézkedési csomagtervhez kéri az Ország- gyűlés felhatalmazását. Ügy érzem, megéri azon elgondolkodnunk, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között — akkor, amikor a népgazdaság szinte hónapról hónapra gazdálkodik —, érdemes-e, szabad-e a pénzügyi kormányzatnak a koncepciós terv elfogadásával egy hároméves időszakra további intézkedési sorozatra felhatalmazást adnunk. Aggályaim egyike, hogy az előterjesztés önmagában is ellentmondó, és ezt igazolni is tudom. A lakossági 1988- as személyi jövedelemadó befizetési mértékét egyik helyen 84 milliárd forintban, a másik helyen pedig 75 milliárd forintban határozza meg. A két — a lakosságot súlyosan érintő — adat között 9 milliárd forint eltérés van. Kérdezem, hogy melyik adat a valóság, és mi indokolja a több mint 10 százalékos eltérést a májusban készült ugyanazon előterjesztésen belül. A másik aggályom, hogy az intézkedésekkel az elmaradt vidéki térségek helyzetét nemhogy javítanák, hanem hosszú évekre konzerválnánk, ami társadalmi szinten elfogadhatatlan. Hiányolom továbbá azt is, hogy az előterjesztés az általános forgalmi adó vonatkozásában sem tartalmaz konkrét adaFekete János felszólalása A Békés megyei képviselő, a reformbizottság elnöke arról szólt, hogy az adórendszer korszerűsítésénél hasznosítani kell a bevezetés során szerzett tapasztalatokat. A várt előnyök ugyanis nem mindenben érvényesültek, részben, mert a gazdasági környezet sem alakult megfelelően. Ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdaságirányítás hiányosságai nem írhatók az adórendszer számlájára. Szerinte is határozott korrekcióra van szükség, mert az adórendszer gyengeségei főleg a gyors bevezetésből származnak. Az utólagos kapkodásért azonban az a kormány felelős, amely egy évtizeden át elodázta az adórendszer bevezetését — mondotta. Ennek ellenére dicséretes az adózó állampolgárok érettsége és az adóbevallásnál tanúsított korrektsége. A bizottsági elnök szerint az adókulcsok túlzottak, azokat mérsékelni szükséges. Ezzel egyidejűleg a túlzott támogatást, a kivételezések körét átvizsgálás után szűkíteni kell. Végül: olyan megoldásokat szükséges kialakítani, amelyek nem rontják a költségvetés helyzetét. Az adóreform során minden eddig jelentkezett problémát meg kell oldani, ezt nem lehet tovább elodázni. Amíg Új adófilozófia Az oly sokszor, bár tegyük hozzá, joggal kipellengérezett adórendszerünk továbbfejlesztésével kapcsolatos, tegnap délelőtti pénzügyminiszteri expozé és a parlamenti reformbizottság állásfoglalása, mindenképpen szemléletbeli fordulópontot jelenthet a jövőben. Háttérbe szorítva a mindenek feletti adóprés elvet. Várhatóan a reformtervezet a jövőben szociálisan igazságosabb, és a gazdasági szféra számára perspektivikusabb elvonást irányoz elő. Meglepő határozottsággal állt ki a parlamenti reformbizottság, Fekete János elnök, a pénzügyminiszter alapkoncepciója mellett. — Békési László pénzügyminisztert nyitott személynek tartom, megfelelő partner abban, hogy a bizottsági tárgyaláson az alpelvekben kompromisszum szülessen — fejti ki a délutáni szünetben lapunknak a bizottság elnöke, Fekete János. — Meggyőződésem, hogy a kormányt szövetségesnek kell megnyerni. A képviselők alkotó jellegű munkát csak a kormánnyal diplomatikusan együttműködve folytathatnak sikeresen. A szükségesség és a lehetséges fogalmak sorrendjét felcserélve, a jövőben először lehetőségeinket célszerű mérlegelni a döntéseknél. Az adórendszer reformját illetően azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a költség- vetési egyesúly kérdését. Ám elkerülhetetlen, hogy új alapelvekre építsük egyébként jónak tűnő alórendsze- rünket, s megszüntetve teljesítmény-visszatartó hatását. Meggyőződésem, hogy alacsonyabb adókulcsok esetén a nagyobb teljesítmények jóvoltából nemcsak az adókedvezményben lemondott bevételt, de ezen felül még plusz 3-4 százalékot is elkönyvelhetünk költségvetési bevételként. A következetes támogatásleépítés mellett határozottan ki kell állnia a Tisztelt Háznak. Tudniillik, nem hagyható figyelmen kívül egyik alapvető tény, nevezetesen, hogy minden kiverekedett egymillió forintos támogatás, valamelyik adókulcs növekedését jelenti a lakosság, vagy a gazdálkodók számára. Minél inkább piaci feltételek közé kényszerítjük a vállalatokat, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az adókulcsok csökkenthetőek. Tüzetesen felül kell vizsgálni minden gazdálkodó szférát, s a különböző lobbyk vitorlájából tényadatok birtokában kifogni a szelet. Én már az elmúlt ülésszakon megtámadtam felszólalásomban az energialobbyt, tudniillik, nem értek egyet a paksi 1000 megawattos erőmű építésével és a bős—nagymarosi beruházás energiával kapcsolatos koncepciójával. Meggyőződésem, hogy a magyar gazdaság várható fejlődése a jövőben nem igényel ennyi energiát. S követnünk kell a fejlett gazdaságú országok szemléletét, miszerint mindenben, mindenkor legolcsóbb beruházás a takarékosság. 1989. június 29., csütörtök
