Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-27 / 149. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÚNIUS 27., KEDD Ara: 4,30'forint XLIV. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM Mai számunkból: Még egyszer a Péter-Pál napi demonstrációról... (3. oldal) átmeneti helyzetben a honatyák (5. oldal) Drágul már a kukorica... (6. oldal) Tenisziizem a Kórház utcában (8. oldal) Kompromisszum kell! Felmentések — kinevezések Ülésezett az Elnöki Tanács A Magyar Szocialista Munkáspárt elnökségének sajtókonferenciája Straub F. Brúnó elnök tá­jékoztatta a testületet a jú­nius 5—8. között Kenan Eu­ren államfő meghívására a Török Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A tájékoztatót az Elnöki Ta­nács egyetértéssel tudomá­sul vette. A tárgyalásokon áttekintették az államközi gazdasági, kereskedelmi, kulturális és tudományos, valamint az idegenforgalmi kapcsolatokat, fejlesztésük lehetőségeit. Az együttmű­ködést elősegítik a két nép között évszázadok óta meg­lévő kapcsolatok. Mindkét ország kölcsönösen érdekelt a nemzetközi stabilitásban, mindenekelőtt az európai együttműködés és biztonság erősítésében. Sok a hasonló­ság a két ország helyzeté­ben a megoldandó feladatok tekintetében, mivel mindkét ország az európai fejlett or­szágok szintjéhez való fel­zárkózásra törekszik. Egyet­értés volt abban is, hogy a magas szintű találkozók hasznosan szolgálják a kap­csolatok fejlődését, és meg­teremtik a szélesebb körű együttműködéshez a szüksé­ges politikai feltételeket. A testület a szövetkeze­tekről szóló törvény módosí­tására figyelemmel kiegészí­tette az ipari szövetkezetek­ről szóló 1971. évi 32. szá­mú törvényerejű rendeletet. Az új szabályozás széle­sebb körbe helyezi a tag és a szövetkezet vagyoni kap­csolatát, ami a jövőben ki­terjed a részjegy jegyzésén. túl félrészjegy jegyzésére, szövetkezeti üzletrész • és részjegy juttatására is. A szövetkezeti üzletrész átru­házhatóvá és örökölhetővé válik. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet hozott az egyházi állások betöltésé­hez szükséges hozzájárulás­ról, és az Állami Egyházügyi Hivatal, valamint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetéséről. A Minisztertanács felha­talmazást nyert arra, hogy az egyházak, felekezetek, vallási közösségek működé­sével, a vallás gyakorlásával összefüggő állami feladatok ellátásának szervezeti kér­déseit meghatározza. A sportigazgatást egyre inkább az alulról építkező szervezeti struktúra, s a nö­vekvő autonómián alapuló önigazgatási tevékenység kell jellemezze. A feladatok többségét a jövőben a sport­ági szakszövetségeknek, ezek szövetségeinek, vala­mint a Magyar Olimpiai Bi­zottságnak kell betölteni. A megmaradó feladatok nem igénylik az ifjúsági és sport- hivatal tevékenységét. A sportigazgatás jövőbeni szer­vezeti kereteit a Miniszter- tanács határozza meg. Az Elnöki Tanács határo­zott nagykövetség létrehozá­sáról a Ciprusi Köztársaság fővárosában. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Deák Gábor állam­titkárt e tisztsége alól — ér­demei elismerése mellett — 1989. július 1-jei hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Knopp András mű­velődési minisztériumi ál­lamtitkárt e tisztségéből 1989. június 30-i hatállyal felmen­tette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Madarasi Attila pénzügyminisztériumi állam­titkárt e tisztsége alól — ér­demei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — 1989. június 30-i hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szabó Imre ipa­ri minisztériumi államtit­kárt e tisztsége alól — ér­demei elismerése mellett — 1989. július 1-jei hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1989. július 1-jei ha­tállyal dr. Kunos Pétert pénzügyminisztériumi állam­titkárrá, Pusztai Ferencet művelődési minisztériumi ál­lamtitkárrá, Pál Lászlót, va­lamint dr. Szabó Imrét — a Hő- és Rendszertechnikai Intézet igazgatóját — ipari minisztériumi államtitkárrá kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Györke Józsefet rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetté kinevezte. Az MSZMP, az Ellenzéki Kerékasztal és a harmadik oldalon helyet foglaló társa­dalmi szervezetek hétfői kö­zépszintű ■ megbeszélésén megállapodtak a politikai té­maköröket megvitató bizott­ságok felállításáról. A mun­kabizottságok pénteken kez- dig meg a politikai egyezte­tő tárgyalások múlt szerdai plenáris ülésén született megállapodásban rögzített politikai témák megvitatását. A felek által kijelölt 5-5 fős munkabizottságok tárgyal­nak az alkotmánymódosítás időszerű tételeiről, a köztár­sasági elnöki intézmény és az alkotmánybíróság kérdései­ről; a politikai pártok mű­ködésének jogi szabályozásá­ról: a választásokkal kap­csolatos kérdésekről és a vá­lasztójogi törvényről ; a Bün­tető Törvénykönyv és a bün­tetőeljárási törvény módosí­tásának elveiről; a tájékoz­tatás és az információ kér- ' déseiről. az új tájékoztatási törvényről; valamint az erő­szakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremté­séről. Fodor Gábor, az Ellenzéki I^erekasztal képviselője a hétfői megbeszélésről közöl­te: az MSZMP küldöttsége nevében Pozsgay Imre ál­lamminiszter elmondta, hogy a kormány a kedden össze­ülő Országgyűlés elé kíván terjeszteni a Büntető Tör­vénykönyv módosításával összefüggő három olyan ja­vaslatot, amelyek témaként szerepelnek a háromoldalú politikai tárgyalásokon: a közveszélyes munkakerülés vétségének hatályon kívül helyezését, a fegyveres szol­gálat megtagadásáért járó büntetések eltörlését és az államellenes bűncselekmé­nyekről szóló fejezetek mó­dosítását. E témák beter­jesztésének jóváhagyását ha­laszthatatlanságukra hivat­kozva kérte az MSZMP de­legációja. Erről rövid vita alakult ki, mert az Ellenzé­ki Kerekasztal sérelmezte, hogy a ..kérés gyorsan jött”, hiszen azonnali döntést igé­nyelt. Végül azonban az EK úgy gondolta, hogy kompro­misszumot kell kötni. Az államellenes bűncselek­mények témakörében viszont nem született megegyezés, így ez a törvénymódosító javaslat nem kerül most a Parlament elé. Fodor Gábor elmondta, hogy a megbeszélésen fel­merült még a nyilvánosság problémája. Az Ellenzéki Ke­rékasztal indítványozta: le­gyen lehetőség arra. hogy a tömegtájékoztatási eszközök igénybevételével mindhárom fél informálhassa a közvéle­ményt a tárgyalások mene­téről, illetőleg vitatkozhas­son a felek által eltérően megítélt témákról. Erről azonban határozat most még nem született. A politikai témákat érin­tő újabb középszintű meg­beszélésre július 6-án kerül sor az MSZ1VJP, az EK és a harmadik oldal delegációi között. E hét csütörtökén pe­dig megtartják az első kö­zépszintű megbeszéléseket a gazdasági tárgyalásokról, amelyen várhatóan meg­egyeznek a munkabizottsá­gok felállításában. Egységesebben keltünk fel, mint ahogy leültünk, a ten­nivalók meghatározásában alapvetően közös álláspontra jutottunk — summázta Nyers Rezső, az MSZMP új­onnan megválasztott elnöke a Központi Bizottság hétvé­gén megtartott kétnapos ülé­séről szerzett benyomásait hétfőn azon a nemzetközi sajtókonferencián, amelyen a párt elnökségének tagjai a tanácskozással kapcsolatos kérdéseket vártak az újság­íróktól. Major László, a párt szóvivője röviden utalt ar­ra. hogy szenvedélyes vita zajlott le a testület ülésén, amely végül is közelebb vitt a különböző áramlatok egy­ségéhez, hogy megerősödve készüljenek az MSZMP ok­tóberi kongresszusára. Hang­súlyozta: ennek érdekében szervezeti-személyi kérdé­sekről is döntött a KB, majd bemutatta a jelenlevőknek az MSZMP újonnan meg­alakított elnökségének tag­jait. Ezután Nyers Rezső rövid nyilatkozatot tett. Kijelentet­te: jelentős, mélyreható vi­ta után egyöntetű álláspont­tal fejeződött be a testület ülése, amelyet a nézetek és az álláspontok szembesülése A Panoráma tegnap esti műsorában még arról lát­hattunk összeállítást, ho­gyan néz ki a magyar—ro­mán határon — természete­sen a túloldalon — húzódó szögesdrót kerítés. Mára, pontosabban az elmúlt hét­végétől változott a kép a magyar—román határ Bé­kés megyei szakaszán. Mint arról tegnapi számunkban gyorshírben beszámoltunk, váratlanul megkezdődött a kerítés bontása, néhol a be­tonoszlopok elszállítása is. A 180 kilométeres Békés megyei határszakasz, mint­egy 60 százalékán húzódott jellemzett. Leszögezte : az MSZMP külpolitikai irány­vonala változatlan, azonban e politika kifejtésére na­gyobb nyilvánosságot kell biztosítani. A belpolitika irányzatát illetően nem for­dulatról folyt a vita. a tes­tület abban határozott, hogy egyértelműbben, következe­tesebben, nagyobb hatással igyekszik érvényesíteni bel­politikai törekvéseit, s en­nek érdekében a vezetés ..csúcsán” nagyobb kóordi- náltságot. a párt tagságával pedig szervezetileg széle­sebb. tartalmasabb érintke­zést kíván megvalósítani. E célt szolgálja, hogy a Poli­tikai Bizottság helyett na­gyobb létszámú Politikai In­téző Bizottságot, a vezetés koordináltsága fokozására pedig 4 tagú elnökséget hoz­tak létre. Ez utóbbi összeté­telénél a KB tekintettel volt arra. hogy tagjai képesek-e az alapvető politikai kérdé­sekben megfelelő egységben dolgozni. A párt vezetése és tevékenysége így szorosabban a reformpolitika, a gazdasá­gi. politikai, ideológiai re­formok megvalósítása felé halad, jelezve. hogy az MSZMP a gyakorlatban is reformpárt kíván lenni, s készen, félkészen és meg­szakításokkal a hosszabb- rövidebb ideje épült szöges- drót kerítés. (Az átlag két méter magas betonoszlopok között 8—15 soros szöges­drót feszült, s az oszlopokat néhol átlósan is összekötöt­ték. (Több helyen tüskés gépkocsiakasztót is elhe­lyeztek.) Mezőhegyes térsé­gében 50 méteres mélység­ben volt kerítés, tegnap dél­utánra itt már csak az osz­lopok <maradtak. A határhoz vezető földutakra homokot szállítottak. Battonyánál egy rövid szakasz kivételével felszedtek mindent. Domb­ebben a szellemben készül az október 7-ére kitűzött kongresszusára. „Nemcsak csoportkép vagyunk, hanem bizakodva mondhatom, hogy politikai egységet kifejező négy személyiség ül itt önök előtt” — jelentette ki Nyers Rezső, majd megadta a kér­dezés lehetőségét az újság­íróknak. akik azonnal feltet­ték a kínálkozó kérdést: ki a főnök? A pártelnök leszögezte : kollektív vezetés jött létre az MSZMP politikai tevékeny­ségének meghatározására, s ezen belül primus inter pa­res — első az egyenlők kö­zött — az elnök. A párt egész apparátusának irányí­tása a főtitkár feladata, s ha köztársaságielnök-vá- lasztásra kerül a sor, véle­ménye szerint Pozsgay Imre lesz a főnök, míg a kor­mányban Németh Miklós. Grósz Károly és Pozsgay Imre lakonikus tömörséggel tette hozzá: egyetért Nyers Rezső körültekintő válaszá­val. „Nem az a kérdés, hogy honnan jövünk, hanem ho­va megyünk” — idézte az Illyés Gyula-i mondást Nyers Rezső arra az észre­vételre: véletlien-e, hogy az (Folytatás a 3. oldalon.) egyházánál 500 méteres mélységben volt drótaka­dály, kevés maradt belőle. Lökösházánál is felszedték, s csak a dróthenger maradt ott. Gyulánál, Kötegyánnál a félkész kerítést is eltávo­lították, Biharugránál a Se­bes-Körös bal partján láttak tegnap mintegy 200 méter hosszan szögesdrót akadályt, összesen 61 kilométeren szedték fel a kerítést. Képünk a gyulai határsza­kaszon készült, - a mene­külők útját megnehezítő, még meglévő szögesdrót akadályról. A kép bal szé­lén a tüskés gépkocsiakasz­tó. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács hétfői ülésén elfogadta a ki- és beván­dorlásról, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvénytervezeteket. A Minisztertanács határozatot hozott az 1949—53 között rendőrhatósági őrizetben fogva tartott személyek munkavi­szonyának és társadalombiztosításának rendezéséről. A kormány úgy döntött, hogy a társadalmi szervekkel történő állami egyeztetés kiszélesítésére, új egyeztetési me­chanizmus intézményes megteremtésére van szükség. A Minisztertanács elfogadta a munkavédelemről szóló tör­vény elveit. A kormány áttekintette a Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítési munkálatait, a szükséges beruházásokat, és ha­tározott az 1992. évi Sevillai Világkiállításon történő rész­vételről. A Minisztertanács határozatot hozott az Állami Egyház­ügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszün­tetésével kapcsolatos szervezeti intézkedésekről.* A kormány elfogadta saját és a Központi Népi Ellenőr- , zési Bizottság II. félévi munkatervét. A Minisztertanács megvitatta az Országos Árhivatal ta­nulmányát a piacgazdaság verseny- és árszabályozásáról. Kerítískörkíp Hatvanegy kilométeren felszedték a szögesdrótot

Next

/
Thumbnails
Contents