Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
1989, június 26., hétfő o Megújító kfsérlet Miért kell(ene) a pedagógusnak szőni és táncolni? — Azt a! ...De jó! —állták körül a békéscsabai nyári napközistábor nebulói az égetésre váró agyagtárgyakat. Az elismerés bizonyára jólesett volna a készítőknek, ha hallják. Ám fültanúi nem lehettek a rögtönzött értékelésnek, hisz valamennyien műhelyekben voltak. A békéscsabai napközistábor a vakációjukat itt töltő gyerekek mellett június 19-től egy héten át egy másik tábor közösségének is helyt adott. Megyénkből a Békés Megyei Pedagógiai Intézet, valamint a Sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola hívására 38 pedagógus és 25 sarkadi középiskolás érkezett ide. A felnőtt résztvevők többségükben iskolai szabadidő-szervezők, pedagógiai asszisztensek, kollégiumi és napközisnevelők, a diákok pedig olyan, 3—4. osztályosok, akik iskolájukban fakultációban tanulják a nevelési alapismereteket. A sarkadi diákok tavaly már részt vehettek a mostanihoz hasonló táborban, a pedagógusoknak ellenben ez az első lehetőség. Mint Sajóén Pálnétól, a tábor egyik vezetőjétől megtudtuk, igen összetett munka folyik itt, azzal a céllal, hogy a résztvevők művészeti ismereteket sajátítsanak el, méghozzá alkotó módon. Az intenzív „tanterv” hat műhelyt alakított ki, irányítóik „hazaiak”: a megyei művelődési központ munkatársai, illetve Békéscsaba és Gyula felkészült .pedagógusai. Hogy a tábor lakói a drámapedagógiában, az agyagozásban, a szövésben, a bábozásban, vagy a néptánc-népzenében mélyülnek el, azt az egyéni érdeklődésre bízták a szervezők. De mi szükségük van a pedagógusainknak az efféle ismeretekre? A kérdést Saj- ben Pálnéval, a pedagógiai intézet munkatársával, Koj- nok Mária pedagógus-bábművésszel, valamint a Gyulai 3. Számú Általános Iskola két tanulni vágyó tanítónőjével, Domokos Zoltánné- val és Bálintné Túrái Erzsébettel boncolgattuk. Koj nők Mária négy felnőtt- és két diákcsoportot készít fel műhelyében, elméletből és gyakorlatból egyaránt. , — Á bábozás eléggé komplex művészeti ág — mondta —, történetében visszanyúlunk egészen a sámánizmusig. amikor még összefonódtak a művészetek. A gyakorlati foglalkozások keretében megtanítom a különböző bábfajták — marionett. vagy új figurák — mozgatási technikáit, sőt elkészítésüket is. Mindenekelőtt azonban szeretném átadni az életre keltés, a bábok kisugárzásának mikéntjét. „Növendékeim” hozzáállásából úgy látom, hisznek a bábozás közösségteremtő erejében, mert e műfajban mindenkinek jut hely: a visszahúzódó és a szerepelni vágyó gyerekeknek epyaránt. Domokos Zoltánné a jövőben itt szerzett drámapedagógiai ismereteivel szeretné bővíteni tanítói „fegyvertárát”. — Bár a színjátszás nem ismeretlen előttem, s van köze a drámapedagógiához, mégis más — magyarázta választását. — Mint itt kiderült, nagy koncentrációt igénylő, ám nagyon érdekes műfajjal ismerkedtem meg. Hogyan lehet érzékletesen szóval leírni dolgokat, vagy tekintettel is ábrázolni?Ügy gondolom, a szituációs játékok — ha felhasználom iskolai munkámban ezeket — mindenképpen edzik majd a gyerekek figyelmét. A mese- alkotást pedig feltétlenül alkalmazni fogom: egy-egyszó köré kell ebben történetet alakítani. Hatalmasnak érzem fantáziafejlesztő erejét. Bálintné Túrái Erzsébet népművelői munkáját váltotta tanítóira. A közművelődésben megszokott nyitottságot. sokféleséget hiányolta az oktatásból: — A tárgyi feltételekről most nem is szólnék, de sajnos. a személyiek sincsenek meg ahhoz, hogy a gyerekek az iskolában sok mindennel megismerkedjenek. A tan- tárgycentrikus oktatás, az egyoldalúság nem nyújt módot a képességek kiteljesítésére. A hagyományos nevelői felfogásban nem derülhet ki — és időben —, hogy ki. miben tehetséges. Az elmúlt években alsós osztályokban dolgoztam, s ebben a korban igen nagy a tanulók mozgásigénye. Hogy ezt ió irányba tereljem. most néptáncot tanulok. Amúgy is hiszem, nemzeti hagyományainkból illő valamennyit bevinni az iskolába. Sajben Pálné nagyon is egyetértett a hallottakkal: — Közoktatási rendszerünkben vannak szférák — benne a tanórán kívüli tevékenységek teljes rendszerével —. melyek a szemléletmód miatt, vagy a feltételek híján hátrányban vannak. A gyakorlati képességek fejlesztésére eddig kevés gondot fordítottunk. Akik itt vannak, valameny- nyien veretnék megújítani a pedagógiát. A komplex neveléshez pedig elengedhetetlen a tanár sokoldalú tudása. A művészetek gyakorlásában rejlő érzelmi nevelő- és képességfejlesztő erőt a jövőben jobban ki kell használnunk, hogy ne legyen nálunk annyi céltalan és kiábrándult fiatal. Remélem. a táborban részt vevők segítenek a tanórán kívüli nevelés becsületének helyreállításában. * * * A békéscsabai nyári napközistáborban hétköznapjaikat töltő gyerekek már megcsodálták a pedagógusok és leendő nevelők elkészült munkáit. Az alkotó-, továbbképző tábor résztvevői azonban nem ilyen célokért szőttek és korongoztak. A gyerekeknek szeretnék átadni szeptembertől mindazt. amit itt megtanultak. Törekvéseik híre a szomszédos Csongrád megyébe is eljutott. Lehetséges, a jövő nyáron a két megye már összefog az oktatás megújításáért? Szőke Margit Bizony, jó lenne ilyen szőtteseket kapni gyerekeinktől... A szálak mestere, Palotai Lászlóné, gyulai pedagógus Kojnok Mária műhelye a bábozás közösségteremtő erejében bízik Aerobic az udvaron. Képünk Békéscsabán, a belvárosi óvodában készült, egy szép napfényes reggelen Fotó: Veress Erzsi Így is lehet... Egy kezdeményezés nyomában A közelmúltban az Orosházi Üveggyár két pártalap- szervezete taggyűlésen elhatározta, hogy feladja az MSZMP üzemi pártbizottsághoz való tartozás jogát, s lakóterületi alapszervezetet alakít. Erről kérdezem Fetser Jánost, a hutai párt- szervezet titkárát, az ötlet szülőatyját. — Miért döntöttek úgy, hogy kimentek a lakóterületre? — Mi úgy gondoljuk, hogy az üzemben elsősorban termelni kell. Helytelennek tartjuk, hogy bármely párt a munkahelyen szerveződhessen, s mivel a lakóterületi szerveződésről jórészt csak beszélünk, mi a tettek mezejére léptünk! Másik lényeges dolog : gondolkodásunk és álláspontunk folyamatos konfliktusveszély forrása a gyárban. Vitatkozni csak úgy tudunk egymással, ha emiatt nem kell tartani a retorziótól. Nem mondjuk azt, hogy reform-alapszerve- zet vagyunk, de az tény: többen közülünk a reformkor alapító tagjai, s ott voltunk Kecskeméten és Szegeden is. — Olvasom az alapító nyilatkozatukban: „... alapszervezetünknek tagja lehet minden politizáló egyén .. .”, tehát nem csak üveggyáriakról van Szó? — Tizenöten vagyunk a gyárból, többnyire fizikai dolgozók. Olyanok, akik taggyűléseiket a folyamatos műszakrend miatt egyébként is csak munkaidő után tarthatták. Szívesen várunk mindenkit magunk közé — hozzáteszem, van érdeklődés a város más üzemeiből is —, lényeg, hogy elfogadja a lakóterületi szerveződés elvét. — Kaptak-e ehhez valahonnan segítséget? Ha igen, kitől? —- A városi pb munkatársai jelentős segítséget adtak: termet biztosítanak, rendezik a dokumentációt, képviselőnk részt vehet a pb ülésein. De magunk mögött tudtuk a helyi reformkor támogatását is. — Nem említette az üveggyári pártbizottságot, nekik mi a véleményük a dologról? — Az üzemi pb két tagja is lemondott tisztségéről és hozzánk csatlakozott. Mások másként ítélik meg: nagy úr a megszokás, többen ragaszkodnak az egy üzem — egy pár talapszervezet felálláshoz. Tiszteletben tartjuk a véleményüket, a mozgalomnak rájuk is szüksége van. Nagyon fontosnak tartjuk a fokozatosságot. — Tudomásuk szerint van-e Orosházán hasonló kezdeményezés? — Igen, szerencsére mások is próbálkoznak: az olajbányászok Lukács László vezetésével jó példával éltek; 91 tag részvételével alapítottak lakóterületi pártszervezetet. — Megfogalmazták az alapítónyilatkozatban, hogy nem fogadják el az MSZMP szervezeti szabályzatát, a demokratikus centralizmust, mint szerveződési elvet. Milyen a szervezetük felépítése? — Mi a horizontális és vertikális szerveződés mellett vagyunk. Tág teret biztosítunk a platformok együttélésének párton belül. Elismerjük a kisebbségi vélemény többségivé válásának aktív jogát. Valljuk, hogy a régi elvek, mint az üzemi szerveződés is elősegíti az MSZMP talajtalansá- gát és hátteret biztosítanak a munkásosztály újkori kizsákmányolásának. Hosszú időn keresztül tiltotta a párt — adminisztratív eszközökkel is — az egyéni vélemények felszínre jövetelét. A gyárban nem egyszer termelési tanácskozássá alakult egy-egy taggyűlés, vagy észrevétlenül átvette a szak- szervezet szerepét, s ezzel hozzájárult, hogy igazi érérdekvédelmi munkáról nem beszélhetünk. Mi szervezeti felépítésünkkel, nyitottságunkkal is szeretnénk valamilyen utat találni a diktatórikus pártból a demokratikusan működő párt felé. — Leszögezi a nyilatkozatban, hogy „... a gazdaságban tovább fokozódik a szűk elit ellenőrizhetetlen uralma ...”. Mit értenek ezen? — Véleményem szerint azt is látni kell, bármilyen szomorú, hogy az MSZMP segítségével, vagy hallgatólagos tudomásul vételével hozzásegítettünk egy középszerű állami „elit” vezetést a hatalomhoz. Ök azok, akik szavakban reformerek, de tettekben konzervatívak, saját jól felfogott érdekeik miatt. Ezek az emberek a gazdaságban éppen középszerűségük és paternalista gondolkodásuk miatt nem „kockáztatnak”, nem keresik az új megoldásokat. Védik egzisztenciájukat. Természetesen ők a hangadói annak is, hogy az MSZMP maradjon csak benn az üzemben — hisz eddig^ is a párt keményen megvédte őket, vagy egyengette a karrierjüket. Addig míg a szerkezet ilyen; sok mozgalomból kikerüllt „elvtárs” jut olyan gazdaságvezetői beosztásba, ahol tenni nem képes, de kárt okozni igen. A gazdaságban csak az érvényesüljön, aiki becsületes munkával ezt kiérdemli. Papp János Felhalmozódott készletek, mérsékelt áruforgalom A Kereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az idén május végéig a kiskereskedelem 303,4 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le, ami folyóáron 18 százalékkal több. mint az elmúlt év azonos időszakában volt. Az átlagnál mérsékeltebb ütemben bővült az élelmiszerek, valamint a ruházati cikkek értékesítése, az iparcikkek forgalma azonban lényegesen nagyobb mértékben — 24 százalékkal — növekedett. Figyelembe véve a magasabb árakat is, a vendéglátás bevétele alig 4,3 százalékkal több. mint ahogyan tavaly alakult ugyanezen időszakban. Változatlan árakon számolva, az öthavi kiskereskedelmi forgalom csak 2,1 százalékkal haladta meg az előző évit. a ruházati cikkek értékesítésénél pedig 5,5 százalékos a csökkenés. A fogyasztási cikkek kereskedelmében a készletek értéke május 31-én 140 milliárd forintot tett ki. Ez mintegy 37 milliárd forinttal, folyóáron 35,8 százalékkal több. mint a múlt év azonos időpontjában, A legnagyobb mértékű — 52,6 százalékos — készletnövekedés a vegyesiparcikkek körében tapasztalható. A jelentés a május havi áruellátásról megállapítja: élelmiszerekből összességében kiegyensúlyozott volt a kínálat, s a keresletben sem következett be lényeges változás. A lakosság a korábbi hónapokhoz hasonlóan számottevően kevesebbet vásárolt tőkehúsból, húskészítményekből, tejtermékekből és • a drágább konzervekből. Figyelemreméltó, hogy az idegenforgalmi szempontból frekventált területeken mind többször hiányzik a boltok polcairól a szalámi, a füstölt hús. s a különféle sajtkészítmények. Ezek a hazai fogyasztók többsége számára^ drágák, ám a külföldiek szívesen vásárolnák. A reggel 9 óra előtti szeszárusítási tilalom feloldása már érzékelhető a vendéglátásban és a bolti kiskereskedelemben : az alkoholos italok forgalma növekszik. A ruházati cikkek iránt májusban is mérsékelt volt a kereslet. A készletek növekedtek. s a forgalom bővítése érdekében több helyütt engedményes akciókat szerveztek á vállalatok.
