Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
NÉPÚJSÁG 1989, június 26., hétfő Megalakult a Magyar Nők Szövetsége (Folytatás az 1. oldalról.) mozgalom, a MNOT nem tudja érdemben befolyásolni a nők számára kedvezőtlen gazdasági és politikai folyamatokat. A nők a következő évtizedek átalakuló világában az eddiginél fontosabb szerepet töltenek majd be — mondotta Glatz Ferenc művelődési miniszter, aki a kormány, a művelődési tárca, s a maga nevében üdvözölte a nőkonferencia tagjait. A kormány nevében megígérte, hogy a nők az eddigieknél sokkal nagyobb megbecsülést kapnak. Az esély- egyenlőségről szólva kifejtette: a kormány a női munkát a férfiakéval egyenértékűnek kívánja elismertetni. Ehhez véleménye szerint szükséges, hogy létrejöjjön a kormány mellett működő nőtitkárság. Ez a testület felmérné a parlament elé kerülő — a nőket, családokat érintő — törvények hatását, illetve továbbítaná a nőmozgalom javaslatait a kormánynak. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a kormány jó partneri viszonyt tud kialakítani a nőmozgalommal, amennyiben az erre a kritikus és állandó felülvizsgáló szerepre vállalkozik — mondotta Glatz Ferenc. Andics Jenő, az MSZMP KB társadalompolitikai osztályának vezetője a Központi Bizottság képviseletében köszöntötte a konferencia résztvevőit. Elmondta: tudomásul kell venni, hogy miközben a létrejövő új szervezetekkel javulnak az érdekképviselet lehetőségei, •nem javulnak ilyen ütemben és ilyen mértékben az érdekek egyeztetésének, kielégítésének reális gazdasági feltételei. Ezért fennáll a veszély, hogy a megalakuló demokratizálódó mozgalom a feszültségek láttán zavarba kerülhet, még ingerültebbé válik, úgy érzi, hogy nem teljesítheti funkcióját. Ennek ellenére lényeges kérdésekben — s nemcsak átmenetileg — reális lépéseket lehet tenni a nők helyzetének javítására is. Hangsúlyozta: az MSZMP olyan haladó, baloldali, demokratikus nőmozgalommal számol, amelyben, részt vesznek mindazok, akik az MSZMP által vallott, most megújuló politikai értékeket is magukévá teszik. Abban a reményben kívánt jó munkát a konferenciának, hogy életképes nőszövetség kialakulásának alapelveit, fő irányait fogalmazzák meg. A vitában felszólalók hangsúlyozták: a nőtanács történelmi küldetése befejeződött, jól-rosszul teljesítette érdekképviseleti szerepét. A nőmozgalom a régi szervezeti keretek között nem tevékenykedhet hatékonyan. Olyan nőszervezetre van szükség, amelyet a magyar nők többsége támogat. Ez azonban csak akkor képviselheti eredményesen a nő- társadalom érdekeit, ha átalakítják az érdekképviseleti rendszert. Egyetértettek a megújuló nőmozgalom programtervezetével, és kifejezték: készek annak megvalósításáért munkálkodni. Újonnan alakult nőszerveződések képviselői elmondták: csatlakoznak a szövetséghez, fontos viszont, hogy az új szervezet működését ne rendelje alá a nagypolitikának. Némelyek fenntartással viszonyultak a megalakuló szövetséghez: mi szavatolja, hogy ez eredményesebben képviseli majd a nők érdekeit, mint ahogy a nőtanács képviselte? — kérdezték. A nőszövetség megalakításának hívei vagyunk — mondották mások —, de felhívták a figyelmet arra: legalább egy év szükséges az életképes szervezet kialakításához. Vasárnap megalakult a Magyar Nők. Szövetsége az építők szakszervezetének kongresszusi termében tartott IV. Országos Nőkonferencia második napján, amikor is folytatódott az élénk vita. Ebben több mint százan szólaltak fel. A Magyar Nők Országos Tanácsa jogutódának kialakítására vonatkozó ellentmondó vélemények egyeztetése után a küldöttek többsége független demokratikus, az egész magyar nőtársadalom érdekeit képviselő politikai, kulturális szervezet megalakítására voksolt. Elfogadták a javaslatokkal kiegészített programtervezetet. Ebben egyértelműen megfogalmazták: a szövetség alkotón kíván részt venni az országosan végbemenő politikai, gazdasági reformfolyamatban. Fellép a nők politikai, gazdasági, kulturális és szociális jogainak érvényesítéséért, mindenfajta hátrányos társadalmi megkülönböztetése ellen. Programjának rendezőelvei: emberiesség, önzetlenség, együttműködés, egymás iránti tolerancia, családi összetartozás, becsületesség. A szövetség célja: a nők teljes társadalmi egyenjogúságának, esélyegyenlőségének, az anyaság erkölcsi és anyagi megbecsülésének elősegítése. A szervezet azon munkálkodik majd, hogy a társadalom anyagilag is megfelelően ismerje el a gyermeknevelést. Javasolja olyan népesedési politika kidolgozását. amelynek érvényesítése megakadályozhatja a kedvezőtlen népesedési folyamatot. Sürgeti hosszú távú szociálpolitikai koncepció, a családok biztos megélhetését szavatoló anya- és gyermekellátási rendszer kialakítását, szorgalmazza a társadalombiztosítási rendszer átformálását, a nyugdíj- rendszer mielőbbi korszerűsítését is. A nyugdíjkorhatár felemelését viszont ellenzi. Olyan foglalkoztatáspolitika kialakítását ajánlja, amely elősegíti, hogy megfelelő munkahelyek létesítésével, átképzéssel a minimálisra csökkentsék a munkanélküliséget, számol a nő anyai hivatásából következő sajátos munkavállalási igényével. Indítványozza a falusi lakosság életkörülményeinek javítását is. A programban aláhúzták : szükséges városi, kerületi, községi nőmozgalmi közösségek -életre hívása. A szövetség nyitott: tagjai közé vár minden társadalmi szervezetet, pártot, egyesületet, amely a nők társadalmi fel- emelkedéséért, a családok helyzetének javításáért kíván munkálkodni — húzták alá a programban. Megfogalmazták azt is, hogy a szövetség bekapcsolódik a politikai, gazdasági, társadalmi érdekegyeztető fórumok munkájába. Erősíti kapcsolatait a kormánnyal, az országos hatáskörű és érdekképviseleti szervekkel. Olyan kormányszerv létesítését ajánlja, amely összehangolja a nők érdekeit és az állami feladatokat. Felveszi a kapcsolatot mindazokkal a külföldi nőszervezetekkel, amelyek tapasztalatainak hasznosítása elősegítheti a szervezet céljainak elérését. A küldöttek elfogadták az alapszabályt, amelyben rögzítették a szövetség céljait, feladatait. A leköszönő tanácstagi*, elnökségi tage* azzal a reménnyel adták át a stafétabotot utódaiknak, hogy erejük, hitük, tenniakarásuk a mozgalom megújulását szolgálja majd. A konferencián a 27 tag- szervezet és 503 személy lépett be az új szövetségbe. Ezután a konferencián megválasztották a tagszervezetek és helyi szervezetek által nem delegált választmányi tagokat, valamint a szövetség társadalmi elnökét, alelnökeit, és függetlenített titkárát. A társadalmi elnök dr. Asbóthné Thorma Judit, a1 függetlenített titkár dr. Vas Györgyné lett. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről i. A párt az 1988. májusi országos értekezlete óta megindult az eleven politikai mozgalommá válás útján. Határozott lépéseket tesz a politikai rendszer demokratizálása, a jogállamiság felé. Ez összhangban áll a nemzet érdekével. Elhatározta a gazdasági reformok felgyorsítását: ez az új piacgazdasági modellt megalapozó törvények kidolgozásában is kifejeződik. Kezdeményezte a reális szembenézést az elmúlt évtizedekkel, abból a célból, hogy hiteles képet alakíthasson ki nemzeti történelmünkről és benne saját szerepéről, felelősségéről. Felismerte az információ szabadságának jelentőségét, és maga is sokat tett a demokratikus nyilvánosság megteremtéséért. A gyökeres átalakulás együtt jár azzal, hogy a párton belül újabb feszültségek jelentkeznek elsősorban a változások jellegének, ütemének és következményeinek eltérő megítélése miatt. A feszültségeket tehát nem az eltérő áramlatok nyílt megjelenése okozza, hanem az, hogy ezek között mindeddig nem jött létre politikai szintézis. A Központi Bizottságban és a Politikai Bizottságban elmaradt fontos elvi, politikai kérdések tisztázása. II. A Központi Bizottság alapvető fontosságúnak tartja, hogy a pártban, a hazai és a nemzetközi közvéleményben helyesen értelmezzék a megújuló magyar politikát. Az MSZMP-nek erőt és biztatást ad az a körülmény, hogy erőfeszítéseink egybevágnak több kommunista párt és szocialista ország tevékenységével, továbbá az a tény, hogy a nemzetközi közvélemény tekintélyes része helyesli politikánk irányát. Ugyanez elmondható a magyar társadalomnak a demokratikus szocializmust igenlő nagy többségéről. Párttagságunk körében mindazonáltal felbukkannak olyan nézetek is, melyek a szocializmus elkerülhetetlen modellváltását a szocializmus feladásának tekintik. Egyes csoportosulások ellenzik a többpártrendszerű képviseleti demokráciát, a szocialista típusú vegyes tulajdonú gazdaságot, megkérdőjelezik a széles körű világgazdasági kapcsolatok, a további nyitás szükségességét. Azt a téves felfogást hirdetik, hogy gazdaságunk problémái kizárólag a szocialista országokkal való kapcsolatok révén oldhatók meg. Nem fogadjuk el egyes külföldi politikusok és sajtóorgánumok olyan minősítését. amelyek szerint a politikai pluralizmus. a vegyes tulajdonú piacgazdaságra való átmenet a szocializmus elárulása, valamiféle ..békés ellenforradalom”. Az MSZMP világosan megkülönbözteti a szocializmus értékeinek védelmét az erőszakos eszközöktől sem visszariadó hatalomféltéstől. A Központi Bizottság megerősíti a politikai egyeztető tárgyalásokon vállalt kötelezettséget, hogy a demokratikus ámenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszakmentes úton történhet. A Központi Bizottság nem hagyhatja szó nélkül azokat a jobboldali, esetenként szélsőségesen uszító megnyilatkozásokat, melyek különösen az elmúlt hetekben a társadalom széles köreiben is visszatetszést keltettek. A leghatározottabban elítéli az ország érdekeit veszélyeztető szovjetellenes nézeteket; azt, hogy egyesek a nemzeti igazságtételt a megbékélés szellemével ellentétes célokra használták fel. Elveti azt a nemzetinek hirdetett egyoldalú érdekfelfogást, amely országunkat szembe akarja fordítani szomszédaival. Magyarország jövőjét csakis a szomszédos országokkal és Európával, illetve az egész világgal kapcsolatot építő politikára alapozhatjuk. Akik olcsó népszerűségre törekedve más politikát ajánlanak, gyanakvást keltenek országunk iránt, és veszélybe sodorják népünket. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris a Szovjetunióban kibontakozó reformokkal, a gorbacsovi törekvésekkel, amelyek a magyar megújulás folyamatát is erősítik. Elutasítjuk azokat az igaztalan, antikommunista nézeteket, melyek az MSZMP-t a demokratikus átalakulás akadályozójaként tüntetik fel. Történelmi tény. hogy az MSZMP a hatvanas évektől haladó irányú, nemzetközileg is elismert reformlépéseket tett. Minden politikai erő történelmi felelőssége, hogy segítsen elhárítani a szélsőséges törekvések oly sokszor megrázkódtatást okozó veszélyeit. Ebben az MSZMP együttműködést ajánl minden politikai pártnak és erőnek, hogy elkerülhessük az újabb nemzeti tragédiát. III. A Központi Bizottság megerősíti, hogy a szocializmus Magyarországon csak új gazdasági és politikai modell keretei között valósulhat meg. Célunk: a demokratikus szocializmus, a jogállamiság, a többpártrendszerre épülő parlamentáris demokrácia, a közösségi tulajdon meghatározó szerepén alapuló piacgazdaság. Az MSZMP elkötelezettje a marxizmus értékeinek, a baloldali. szocialista, humanista eszméknek. Nyitott a századvég globális problémáinak megoldását célzó új megközelítések iránt. Megújuló pártunk arra törekszik, hogy a kommunista és szociáldemokrata értékek úi szintézisét valló, a munkásság és az egész nemzet érdekeit szolgáló erővé váljon. Eleven politikai mozgalomként, a társadalmi-gazdasági gondok megoldására összpontosító pártként kíván működni. szabad választásokon elnyerve az ehhez szükséges népi felhatalmazást. A párt nélkülözhetetlennek tartja, hogy a különböző nézeteket valló platformokból előremutató viták eredményeként formálódjon a többség véleményét tükröző politikai cselekvés. A Központi Bizottság támogatja a nemzeti érdekeket szolgáló. a nemzetközi realitásokkal számoló külpolitikai irányvonalat. Álláspontja szerint hazánknak a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok között a Varsói Szerződés tagjaként kell munkálkodnia a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséért, a katonai tömbök egyidejű felszámolásáért. Alapvető fontosságúnak tartja, hogy Magyarország folytassa nemzetközi kapcsolatainak sokirányú és kiegyensúlyozott építését, szorosabban kapcsolódjon a világ, különösen Európa gazdasági és szellemi fejlődéséhez. * * * Pártunk számít a magyar társadalom haladó erőinek támogatására. A Központi Bizottság felhívja a párt tagjait, hogy cselekvőén vegyenek részt e törekvések megvalósításában. Fodorné Birgés Katalin felszólalása a Központi Biznttság ülésén Tisztelt Központi Bizottság! Óriási felelősség hárul a Központi Bizottságra. Olyan döntéseket kell hoznunk, melyek többségével azonosul a párttagság. Alapvető feladat, hogy a párt helyzetéről, állapotáról reális értékelést végezzünk. Őszintén szembe kell nézni azzal, hogy folyamatosan csökken a taglétszám, a siziervezeti élet stagnál, a párttagok fegyelme lényegesen csökkent, nem egyedi jelenség a pártvezetők kilépése a pártból, egész alap- szervezetek egyszerre szűnnek meg, bizonytalanok a pártapparátusok és körükben is belső harc főijük. A párttagok nagy többsége várakozó állásponton van. Türelmetlenül várják, hogy legyen határozott irányítása a pártnak. Ma úgy látják, nincs vezetése a pártnak, a belső viták, a hatalmi harc felőrli az erőket, a tagság jó szívvel, meggyőződéssel egyetlen pártvezető mögé sem tud felsorakozni. A párt reformprogramjának szóbeli támogatása megtörténik a pártalapszerveze- tekben, de már az ezekből következő gyakorlati intézkedésekkel, jelenségekkel, pölitikai folyamatokkal nagyon sokan nem értenek egyet; bírálják, támadják azt. A pártnak nagy szüksége van arra a politikai erőre, amely a reformkörökbe tömörül, hiszen a mi pártunkat akarják megújítani, belülről politizálnak. Igaz, akadnak közöttük szélsőségesek, akiit nézeteikkel károkat okoznak a reformerők számára is. A reformerőknek mielőbb meg kell találniuk az utat a megújulást akaró szélesebb pártközvéleményhez, mert különben elszigetelődnek. Káros jelenségnek tartom a párt számára, hogy sokan határozottan elutasítják, mások eleve fenntartással fogadják a markáns refarmgondolkodó- kat, holott maguk inkább csendes szemlélői a folyamatnak. A párton belül kialakult válság miatt számomra úgy tűnik, hogy csak tiszta lappal lehet visszahódítani pártunk tagjainak bizalmát, és mások bizalmát pártunk iránt. Javaslóm, hogy a kongresszuson új névvel szervezzük újjá a pártot. Továbbá a kongresszusra egyértelmű reformprogramot terjesszünk elő, s azt előtte a tagság vitassa meg. A kongresszus teremtse meg a személyi garanciákat, s e programhoz szervezzük újjá a pártot. Minden MSZMP-tag lelkiismerete, önértékelése, politikai szándéka szerint nyilatkozzon, akar-e a párt tagja lenni, felzárkózik-e ehhez a programhoz, részt kíván-e venni végrehajtásában. Végül: az új párt tagjai 'minden szinten válasszanak új tisztségviselőket. Javaslatom indokai a következők. Meggyőződésem, hogy akik a mai reformfolyamatokat túl lassúnak tartják, és akik ugyanerről azt mondják, hogy ez fegyver nélküli, par- lamentális ellenforradalom, azok hosszú távon egy pártban nem maradhatnak. Itt már nem platformszabadságról, hanem lényegesen eltérő politikai nézetekről' van szó. Kedves Elvtársak! A párt számára nagy felelősség a társadalom megújítása, a modellváltás mielőbbi megvalósítása. Ám ennek még komoly akadályai vannak. Többek között, hogy az ideológiai korlátok mélyen beivódtak a vidéki emberek gondolkodásába is. Körükben az új elfogadása, készségük a változtatásra csak akkor erősödik fel, ha letisztultabb, biztosabb utat mutatnak számukra. A reformok megvalósításához ezért óvatosabban kezdenek hozzá. Ezzel a politikának számolnia kell! A különböző szintű intézményekben, hatalmi struktúrában dolgozó apparátusok nem érdekeltek a változások gyorsításában, mert saját érdekeik (állásuk, egzisztenciájuk) kerülne veszélybe. Az emberekben többiránjní félelem él (nemzetközi jelenségek, belső vállalati függőség), melyek óvatossá teszik őket. Kedves Elvtársak! Az előterjesztésben jelzett kongresszusi napirendeken (1. Szervezeti szabályzat; 2. Személyi kérdések; 3. Prog- ramnyilatkozat) túl szerintem két lényeges kérdéssel kell foglalkozni. Az egyik a múlt értékelése, mert a hibáktól való elhatárolódás nélkül nem lehet kongresz- szus. Fel kell tárni, és őszintén beszélni a történelmi realitásokról. Én magam is megrendülve, olykor értetlenül állok a feltárt múlt előtt. A mi korosztályunk óriási csalódást él meg napjainkban és gyermekeink is tudni akarják, hogy a történelemkönyvhöz viszonjrítva mi a valóság. Erre a kongresz- szusnak feleletet kell adnia. A másik a gazdasági helyzet értékelése, mely nélkül nem lehet kongresszus. Ma az embereket, köztük a párttagokat is elsősorban az érdekli, mi lesz a magyar gazdasággal, miből és hogyan fogunk megélni? Nagy hibának tartom, hogy a Központi Bizottság tavaly óta átfogó gazdaságpolitikai kérdésekkel nem foglalkozott Egyetértek azzal, hogy a párt és az állam funkcióit, döntéseit teljes mértékben szétválasszuk. De ha ma kormányzópárt vagyunk, akkor lehetőségünk és kötelességünk, hogy vizsgáljuk az állami, gazdasági döntések politikai hatásait, és foglalkozzunk azokkaj 32 aktuális gazdaságpolitikai kérdésekkel, melyek a tagságot én- deklik, érintik. Állást kell foglalnunk a kormány gazdasági programjáról, a munkanélküliségről, a szociális és bérreformról, a lakás- helyzetről, a nyugdíjrendszerről. A párttagok, az emberek elsősorban ebben várnak határozott állásfoglalást tőlünk. A párt jövője szempontjából és a választások előtt e kérdésekben legyen határozott véleményünk, melyet a kongresszusnak, kell megerősíteni.
