Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JŰNIUS 26., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM Mai számunkból: Az MSZMP KB állásfoglalása (3. oldal) Füstölgő buszvezető (4. oldal) Egv kezdeményezés nyomában (5. oldal) Bérkústolgató (6. oldal) Már ma megérkeznek a kubaiak és a KNDK sportolói (8. oldal) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989, június 23—24-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. június 23-än és 24-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a pártimtézetek vezetői, valamint a Budapesti Pártbizottság titkárai. A testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében megvitatta a pártkongresz- szus összehívására és előkészítésére vonatkozó javaslatot, és ezzel összefüggésben áttekintette a párt helyzetét. A Központi Bizottság 1989. október 1-jére Budapestre összehívta az MSZMP kongresszusát. A testület úgy döntött, hogy minden 600 párttag után választható egy kongresszusi küldött. A kongresszuson a KB és a KEB tagjai is szavazati joggal vesznek részt. A küldöttválaisztást 1989. augusztus 27-éig kell befejezni. Ezt követően alakuljanak meg a megyei küldöttcsoportok, és válasszák meg szóvivőjüket. ■ A kongresszus napirendjéről, ügyrendjéről, a Központi Bizottság a következő ülésen foglal állást, ugyanekkor bocsátja vitára a párt programnyilatkozatának téziseit. A kongresszus napirendjére kerülő tervezeteket a tagság véleményére támaszkodva a küldöttekkel történő folyamatos konzultációk útján kell előkészíteni. A kongresszus összehívásával, előkészítésével foglalkozó határozatot a Központi Bizottság nyilvánosságra hozza. Ugyancsak közzéteszi állásfoglalását a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről. A Központi Bizottság az ülésen a politikai irányítás összehangoltsága érdekében szervezd, személyi változásokról döntött. A párt elnökévé választotta Nyers Rezsőt. Kollektív irányító testületként négytagú elnökséget választott. Ennek tagjai: Nyers Rezső, a párt elnöke, Grósz Károly, a párt főtitkára, Németh Miklós és Pozsgay Imre. A Központi Bizottság felmentette titkári tisztségéből Berecz Jánost, aki más pártmegbízatást kap. Köszönetét fejezte ki a párt vezetésiében kifejtett tevékenységiéért. A testület megválasztotta a KB titkárának Barabás Jánost és Kovács Jenőt. Az elnökség javaslatára a Központi Bizottság a Politikai Bizottságot kibővítve 21 tagú Politikai Intéző Bizottságot hozott létre. Az új testület tagjai: Barabás János, a Központi Bizottság titkára, Boros László, a Győr-Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője, Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Dudla József, a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Pártbizottság első titkára, Fejti György, a Központi Bizottság titkára, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Gyu- ricza László, a Veszprém Megyei Pártbizottság első titkára, Hámori Csaba, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára, Hegedűs Lajos, a Hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, Horn Gyula külügyminiszter, Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára, Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Kovács Jenő, a Központi Bizottság ■ titkára, Németh Miklós, miniszterelnök, Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Ormos Mária, a Pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem rektora, Pozsgay Imre államminiszter, Rajki Sándorné, a Gyöngyösi Városi Pártbizottság első titkára, Tatai Ilona, a Taurus vezérigazgatója, Varga László, a Zala Megyei Tanács elnöke és Vastagh Pál, a Cisongrád Megyei Pártbizottság első titkára. A Központi Bizottság állast foglalt, amennyiben az Országgyűlés törvényt fogad el a köztársasági elnöki intézményről, akkor Pozsgay Imrét javasolja a párt köz- társasági elnökjelöltjének. A Központi Bizottság a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő MSZMP-küldöttség vezetőjévé Nyers Rezsőt, tagjaivá Pozsgay Imrét, Fejti Györgyöt és Iványi Pált választotta. (Az ülésen felszólalt Fo- dorné Birgés Katalin, a Központi Bizottság tagja, az SZMT Békés megyei vezető titkára is, akinek hozzászólását a lap 3. oldalán közöljük.) Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. június 23— 24-ei határozata az MSZMP kongresszusának összehívásáról és előkészítésének rendjéről i. 1. A Központi Bizottság 1989. október 7-ére, Budapestre összehívja az MSZMP kongresszusát. 2. A kongresszus szavazati jogú küldöttei: a) a tagság által minden 600 párttag után választott egy- egy küldött; b) a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. 3. A küldöttválasztás helyi rendje mindenütt biztosítsa, hogy a) minden párttag tehessen javaslatot saját küldöttjére, és küldöttként jelölhető legyen; b) minden párttag — közvetlenül vagy az általa közvetlenül ellenőrizhető megbízott útján — részt vehessen kongresszusi küldöttje megválasztásában; c) a párttagság előzetesen megismerhesse a küldöttielöl- tek politikai álláspontjait, és ezek alapján választhasson: d) a párton belül létrejött, nyilvánosan működő platformok támogatottságuknak megfelelő képviselethez jussanak. A helyi (városi, községi, kerületi) pártbizottságok ezen. általánosan kötelező elvek tiszteletben tartásával — a budapesti, a megyei, illetve a megyei jogú pártbizottságok koordinálásával — maguk döntsenek a küldöttválasztás részletes szabályairól, az alkalmazandó módszerekről. Ezekről minden érintett párttag kapjon időben tájékoztatást. A küldöttválasztás általános elvei érvényesülésének garantálására a Központi Bizottság folyamatosan működő mandátumvizsgáló bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Vastagh Pál. A bizottsághoz alapszervezetek, választott testületek és párttagok csoportjai akkor fordulhatnak, ha a küldöttek helyi választása sérti az általánosan kötelező normákat. 4. A kongresszusra — szavazatai jog nélkül — tanácskozási joggal kapjanak meghívást: a) az Országgyűlés MSZMP-csoportjának képviselői. b) a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség képviselői, c) a megyei és a megyei jogú pártbizottságok küldöttnek nem választott első titkárai. 5. A kongresszust úgy kell előkészíteni, hogy a napirendre kerülő dokumentumokról, javaslatokról a tagság véleményt nyilváníthasson, és a küldöttek választóik véleményének ismeretében tanácskozhassanak és dönthessenek. A tagság és a kongresszus előkészítéséért felelős Központi Bizottság között az előkészületek egész időszakában intézményes és folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Ezt elsősorban a tagság által választott küldöttekre kell építeni. Ezért a küldöttek választását 1989. augusztus 27-éig be kell fejezni. Ettől a küldöttválasztásért felelős pártszervek indokolt esetben egyedi elbírálás alapján eltérhetnek. Ezután a dokumentumokat a küldöttekkel folytatott folyamatos egyeztetés útján kell előkészíteni. A budapesti és a megyei küldöttcsoportok alakuló ülésükön három szóvivőt válasszanak: egyet a programnyilatkozat, egyet a szervezeti szabályzat és egyet a személyi javaslatok előkészítésében való részvételre. A szóvivők a küldöttcsoportok véleményét képviseljék az előkészítő tanácskozásokon; a küldöttek pedig rendszeresen tanácskozzanak választóikkal az előkészítő munka során felmerülő problémákról, a lehetséges megoldási módokról. , 6. A Központi Bizottság a kongresszus illetékességébe tartozó fellebbezések vizsgálatára fellebbviteli bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Balogh Sándor. Tagjai: Boros László, Fabriczki András, Márta Ferenc, Takács László, Tőkei Ferenc, Vajda György. II. 1. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus napirendjén a következő kérdések szerepeljenek: 1. A Központi Bizottság beszámolója az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete óta végzett munkáról. 2. Az MSZMP szervezeti szabályzata. 3. Személyi kérdések. 4. Az MSZMP programnyilatkozata. A Központi Bizottság vitára bocsátja a napirendre vonatkozó előzetes javaslatát, az alapszervezetektől és a párt- szervezetektől érkező vélemények figyelembevételével 1989. júliusi ülésén .foglal állást a kongresszus elé terjesztendő napirendi javaslatairól. 2. A Központi Bizottság Pártpolitikai Bizottsága 1989. június 19-én, a Népszabadságban vitára bocsájtotta a szervezeti szabályzat tervezetét és ennek részeként a párt országos vezető és ellenőrző testületéinek jellegére és létrehozásuk módjára vonatkozó alternatív javaslatokat. A Központi Bizottság kéri a párt tagságát, a párttestületeket, hogy fejtsék ki véleményüket ezekről az elgondolásokról. Javaslataik figyelembevételével foglal állást a Központi Bizottság arról, hogy milyen vezető és ellenőrző testületek létrehozását ajánlja a kongresszusnak. III. A Központi Bizottság 1989. júliusi ülése elé kell terjeszteni a következő kérdéseket: 1. Javaslat a kongresszus napirendjére. 2. Javaslat ‘a programnyilatkozat téziseire. 3. Javaslat a kongresszus ügyrendjére. 4. Javaslat a kongresszuson létrehozandó vezető és ellenőrző testületekre, megválasztásuk módjára. 5. Javaslat a kongresszus megrendezésének módjára és költségvetésére. 6. Javaslat a Központi Bizottság által kiküldendő jelölő- bizottság összetételére. Tegnap, vasárnap este a 26. gyulai várszínházi évad kezdődött, látványos megnyitóval. A vár előtt három — a szarvasi Tcssedik, a gyomaendrődi Körösmenti és a gyulai Körös táncegyüttes közreműködésével felvonták a vár falára a Várszínház lobogóját, majd Kozák András előadásában Simon Imre: „Történelmi lecke” című versével megkezdődött a színházi évad. Ezt követően a várban Kocsis Zoltán zongoraművész adott koncertet, amelynek bevételét a gyulai honvédtiszti emlékhely építésére ajánlotta fel. Fotó: Béla Ottó Megalakult a Magyar Nők Szövetsége Szombaton Budapesten az Építők Szakszervezetének kongresszusi termében megkezdődött a IV. országos nőkonferencia. Ezen a hatszáz küldött és számos meghívott részvételével lezajló tanácskozáson határoznak a magyar nőmozgalom fejlődésének irányáról, 'a nőtanács jogutódának megalakításá- Kakucsi Gabriella, a MNOT alelnöke megnyitójában hangsúlyozta: a Magyar Nők Országos Tanácsa évtizedeken át felelősséggel igyekezett betölteni hivatását. Munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és állásfoglalásai szellemében végezte, minden törekvését a társadalom iránt érzett felelősség hatotta át. A magyar társadalomban végbemenő változásokat elemezve azonban arra a felismerésre jutott, hogy a jelenlegi szervezeti formában már nem tudja megfelelően szolgálni a nőtártsadalmat. á nőmozgalam átfogó refomjára, teljes megújítására van szükség. A megújuló mozgalomnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy befogadja az istenhívőt és a materialistát, a fiatalt, a középkorút és az öreget, a háztartásbelit és a munkavállalót, a vezetőt és a beosztottat, a magányost és a családjáért élőt, s ugyanakkor legyen képes arra, hogy elősegítse a gazdasági, társadalmi kibontakozást is. Ezután Duschek Lajosné, a MNOT elnöke emelkedett szólásra. A nőtanács korábbi munkájáról szólva elmondta, hogy a családok, a nők helyzetének romlásáért a nőszervezet is felelős, hiszen részese volt annak a mechanizmusnak, amely nehéz helyzetbe sodorta az országot. Tevékenysége a párt határozatainak a végrehajtására szorítkozott. Felelősségét nem csökkenti, hogy más szervezetek hasonló szerepet töltöttek be. A nő(Folytatás a 3. oldalon.) Lapzártakor kaptuk a bírt: Bontják a szögesdrót kerítést a határon A londoni The Times cikke a közelmúltban röppentette világgá a hírt: Románia falat épít a magyar—román— jugoszláv határon. Nos, azóta kiderült, hogy nem falról, hanem szögesdrót kerítésről van szó, és nemcsak a jelzett területen, hanem másutt is. Mint megtudtuk, a román oldalon a határ Békés megyei szakaszának több pontján, így például Battonya, Dombegyháza, Lökösháza térségében is épült kerítés, vagy teljes egészében, vagy csak részben, illetve szakaszosan készült el. Nem mai keletű a dolog, egy, másfél éve kezdték építeni azzal a nyilvánvaló céllal, hogy fizikai akadályt gördítsenek a menekülők útjába. Tegnap estére azonban jelentős változás történt az ügyben. Mint az orosházi határőrkerület parancsnokságától és a lökösházi határállomástól megtudtuk, tegnap több ponton lebontották a kerítést, és el Is szállították a betonoszlopokat. Lökösházán reggel 7 órakor a szolgálatot teljesítő határőr még azt jelentette, hogy áll a szögesdrót kerítés, estére azonban eltűnt. Értesüléseink szerint nem csupán a Békés megyei határszakaszon, hanem Nagylak, Kiszombor térségében is bontották a kerítést.
