Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

NÉPÚJSÁG o 1989. június 1., csütörtök fl Békéscsabai Városi Tanács üléséről jelentjük Hz MSZMP KB közleménye Nagy Imre és sorstársainak temetéséről (Folytatás az 1. oldalról) lataival kapcsolatos tervezés és szervezés folyik. A diák­tanya kialakítására alapít­vány jött létre, melynek vagyona több mint 1 mil­lió 300 ezer forintot tesz ki. Az alapítvány vagyonát nö­velné az Állami Ifjúsági és Sporthivatal által korábban kiírt pályázaton nyert 1 millió 700 forint, amelynek azonban az a feltétele, hogy megállapodás jöjjön létre a városi tanáccsal a diákta­nya létesítésére. Ellent­mondó vélemények csaptak össze a tanácsülésen. Töb­ben fölvetették, hogy a ki­vitelezés és a fenntartás igen - jelentős összeget kö­vetel. Érveltek az ifjúsági és úttörőházzal, a KISZ- táborral, melyek rendelte- séüknél fogva helyet bizto­síthatnának a fiataloknak. Több fölvetés azonban amel­lett szólt, hogy az erre a célra már megvásárolt Ki­nizsi utcai épület műemlék- jellegű, s rendbetételéhez, működtetéséhez a városnak is érdeke fűződik. Fölszólalt Murányi Miklós megyei ta­nácselnök is, elismerve a fiatalok követelésének jogos­ságát és támogatást is bizto­sított részükre. A tanácsülés végezetül elfogadta az intéz­mény alapításával kapcsola-f tos javaslatot. Az ülésterem7’ karzatán a fiatalok megtap­solták a döntést. A tanácsülésen Fekete Já­nosáé tanácselnök-helyettes bejelentette, hogy nyugdíj­ba szándékozik vonulni. A testület augusztus 31-i ha­tállyal tisztségéből felmen - tette. Kazár János tanács­tag méltatta eddigi tevé­kenységét, s a végrehajtó bi­zottság nevében jutalmat javasolt, munkája elismeré­seként, amit a tanácstagok megszavaztak. Ezután dr. Gally Mihály tanácselnök emelkedett szólásra. Tájé­koztatta a tanácsülést a bun­daügyről, amely még nem fejeződött be. Várható, hogy vádemelésre, majd bírósági tárgyalásra is sor kerül. Ko­rábban a tanácsülés bizal­mat szavazott a tanácsel­nöknek az ügy jogerős be­fejezéséig. Elmondta, hogy tartja magát a korábbi ta­nácsülés döntéséhez és to­vább dolgozik, noha az is megfordult a fejében, hogy lemond. Tekintetbe vette azonban, hogy a tanács ve­zetése nehéz helyzetbe ke­rülne, hiszen a feladatok csak tovább növekednek. Murányi Miklós, aki a me­gyei tanács elnökeként elő­ször vett részt a városi ta­nács ülésén, méltatta Feke­te Jánosné tevékenységét, szólt a soron következő ten­nivalókról, majd elmondta, hogy a tanácsi apparátus dolgozóinak bérét rendezik,, s ebből eredményes munkája alapján a békéscsabai ta­nácselnök — noha hivatalá­ból a megyei tanács fegyel­mi eljárást kezdeményezett — sem maradhat ki. Java­solta, hogy dr. Gally Mihály havi bruttó fizetését 28 ezer 500 forintra, dr. Simon Mi­hály vb-titkárét pedig 23 ezer forintra emeljék. A vá­rosi tanács tagjai egy ellen- szavazattal és egy tartózko­dással a javaslatot elfogad­ták. Végezetül megválasztot­ták a jelölőbizottságot két társadalmi tanácselnök-he­lyettes jelölésére. S. J. Sarkad és térsége gazdaságilag elmaradott Kedden ülést tartott a sar- kadi pártbizottság. Napiren­den a térség gazdasági hely­zetének elemzése szerepelt, melyre az alapszervezetek kezdeményezésére került sor. A szakértőkből álló munkabizottság írásos je­lentése az elemzés közép­pontjába az elmaradottság felszámolásának lehetőségét helyezte, hiszen az itt élők megélhetését, életminőségét nagyban befolyásolja az eb­ből fakadó hátrány. Az elő­terjesztés és a vita is meg­erősítette, hogy a mai gaz­dasági viszonyok között az elmaradottság helyi erőből, összefogásból, mérsékelhető, de felszámolása nem oldható meg. A hozzászólók többsége a mezőgazdaság mai hely­zetével foglalkozott, ugyanis a körzet lakosságának dön­tően a mezőgazdaság bizto­sít munkalehetőséget. Meg­fogalmazódott, hogy a fal­vak népességmegtartó szere­pét a tsz-ek, mezőgazdasági üzemek ma már nem tudják felvállalni, mert ez ellent­mond a hatékony foglalkoz­tatás gyakorlatának. A párt- bizottság állást foglalt ab­ban, hogy a térség minden települését nyilvánítsák gaz­daságilag elmaradottnak. A megyei tanácsnak pedig azt javasolta, hogy a munka­helyteremtést ne csak pá­lyázat útján támogassa, hi­szen a jelenlegi pályázati rendszer hátrányos helyzet­be hozza azokat a települé­seket, ahol minimális a sa­ját erő, de élni, fejlődni akarnak. A pb ezen az ülésén meg­kezdte a kongresszusra, il­letve a választásokra való felkészülést, munkabizottsá­got bízott meg a program kidolgozására és a szerveze­ti előkészületekre. A mun­kabizottságba minden alap- szervezet delegálással jut­tatja képviselőjét. Mitykóné Szabó Zsuzsanna ü Gyulai Reformkor a KB döntéséről Az MSZMP Gyulai Re­formköre legutóbbi összejö­vetelén megvitatott témák­ban kialakult állásfoglalást a Központi Bizottság dönté­séhez igazodóan az alábbiak szerint kívánja nyilvános­ságra hozni: 1. Az MSZMP Gyulai Re­formköre örömmel üdvözli, hogy a Központi Bizottsága párt tagjainak véleményére alapozva pártkongresszus összehívása mellett döntött, s így nincs szükség a reform­korok demonstratív erejű aláírásgyűjtő akciójára. 2. A reformkor a megyei és helyi pártszervek legal­kalmasabb munkamódszeré­nek a nyilvánosságot tekin­ti. Kéri, hogy a pb-üléseket megelőzően vitatézisekben legyen közismert a tárgya­landó témakör és a pb-ta- goknak legyen kötelessége érdeklődő küldőik vélemé­nyét az ülést megelőzően megismerni. 3. A reformkor a megyei pártbizottság mellett kizáró­lag ad hoc szakértői tanács­adó testületeket tud műkö­dőképesnek elképzelni. Sze­mélyi javaslatai: a program- alkotó bizottságba Kiss Já­nos, a történelmi bizottság­ba Erdmann Gyula, az eti­kai bizottságba Ábrahám György Imre. Közbiztonság Mezőhegyesen A Mezőhegyesi Városi Ta­nács május végén tartotta soros ülését Kassai Béla ta­nácselnök vezetésével a he­lyi pártbizottság épületében. A lejárt határidejű határo­zatok és a két ülés között végzett munka értékelése után három igen tartalmas napirendre került sor. Elő­ször az 1988. évi tanácsi költségvetés adatait vizsgál­ták. A beszámoló említi, hogy már a tervezés idősza­kában sejthető volt, hogy az év során pénzellátási gon­dok lesznek. Ebből adódóan több feladatról (tanácsháza bővítése, a Béke téri iskola felújítása, a telefonközpont fejlesztése) le is kellett mon­dani. A nehézségek ellenére az intézmények működése zavartalan volt. Végül a pénzalap bevételeit 113,9 millió, a kiadásait 113,2 mil­lió forintban és 733 ezer fo­rint pénzmaradvánnyal emelték határozattá. Másodikként a város köz- biztonsága volt a téma, kü­lönös tekintettel a vagyon­védelemre, a hétvégi rendez­vények rendjére. A napi­renddel kapcsolatban sok kérdés és vélemény hang­zott el. A közrendre hatás­sal volt a viszonylag gyors fejlődés, a városiasodási fo­lyamat, a lakótelepek nö­vekedése, a majorbeliek be­költözése, a vonzáskörzeti szerep növekedése, valamint az országos és helyi politi­kai, gazdasági folyamatok. Elhangzott, hogy más váro­sokhoz viszonyítva Mezőhe­gyes nem tartozik a bűnö­zéssel fertőzött területek kö­zé, ennek ellenére nőtt a súlyos testi sértések száma, az ittas vezetés, a rongálás és számítani lehet a vagyon elleni bűnesetek számának növekedésére. Több hozzá­szóló kiemelte a város zöld­területeinek a megóvását, a társadalmi és a magántulaj­don fokozottabb védelmé­nek szükségességét. A harmadik'napirend be­számoló volt a településfej­lesztési, szolgáltatási és el­látási bizottság tevékenysé­géről. Ideiglenes bizottságot választottak, amely a kö­vetkező tanácsülésre meg­vizsgálja az önálló kereske­delmi hálózat létrehozásá­nak lehetőségeit. H. M. A Békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Építőipari Üzeme KIEMELT KERESETI LEHETŐSÉGGEL ALKALMAZ MUNKATÁRSAKAT: — kőműves — burkoló —. ács — műköves — építőgép-szerelő — asztalos — autó-motorszerelő munkakörben. Jelentkezés a személyzeti és munkaügyi osztályvezetőnél, Békéscsaba, Kétegyházi út 1. sz. Az MSZMP Központi Bizottsága törté­nelmi, egyúttal szimbolikus jelentőségű eseménynek tekinti Nagy Imre és sors­társainak 1989. június 16-i temetését. A történelmi, erkölcsi jóvátételt, a nemzet kegyeletes emlékezését szolgálja ez a nap. Nagy Imre és sorstársai életútját és sze­repét a hivatalos politika kezdetben igaz- talanul értékelte, ami a legutóbbi időkig fennmaradt. A megújuló MSZMP szüksé­gesnek tartja, hogy a Nagy Imre és társai elleni perben emelt vádak felülvizsgálata mielőbb lezáruljon, igazságot szolgáltatva a megvádolt elítélt politikusoknak. Az MSZMP Központi Bizottsága ter­mészetesnek tartja a társadalom igényét arra, hogy a közelmúlt történetének min­den lényeges kérdésében tisztán láthasson, hiteles információk alapján ítélhessen az eseményekről és azok szereplőiről. Ezért a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja az események objektív feltárására irányu­ló tudományos kutatást, kezdeményezi és elősegíti, hogy a történelmi dokumentu­mok folyamatosan nyilvánosságra kerülje­nek. A maga részéről is tárgyalást kezdett annak érdekében, hogy a külföldön talál­ható források mielőbb hozzáférhetővé vál­janak, feltáruljon a szocializmus demok­ratikus megújításáért vívott küzdelem ko­rábbi története, abban Nagy Imre szerepe. Nagy Imre az 1945 utáni magyar törté­nelem jelentős személyisége. Ütja elvá­laszthatatlan a kommunista mozgalomtól, annak tragikus ellentmondásait is magá­ban hordta. Pályája a Horthy-rendszer el­leni küzdelemtől, az emigrációs évektől ívelt a felszabadulást követő újrakezdés heroikus küzdelméhez, a földosztáshoz, mellyel neve összekapcsolódik. Ezekben az években a félreállítástól az ötvenes évek torz politikájában való közreműködés el­lentmondásán át vezetett ez a pálya az 1953 júniusában kidolgozott, „új sza­kaszáig, különösen az új agrár- és nép­frontpolitika kezdeményezéséig, a szocia­lizmus és a nemzeti szuverenitás szoros összefüggésének felismeréséig. Személye a szocialista reformpolitika szimbólumává vált. Amikor ismételt félreállítása után 1956. októberében visszakerült a miniszterelnö­ki székbe, rendkívüli körülmények között küzdött az ország megmentéséért. Egyszer­re harcolt a magyarországi sztálinizmus megfékezéséért, a nemzeti sérelmek jóvá­tételéért, a külső beavatkozás elhárítása érdekében és a népfelkelés mögött feltá­madt ellenforradalmi cselekményekkel szemben. Ehhez sem pártja, sem koalíciós partnerei nem nyújtottak megfelelő támo­gatást. A sodró eseményekben maga sem mutatott kellő határozottságot, és tévedett külpolitikája nemzetközi feltételeinek és következményeinek megítélésében. Neve azonban összeforrott a nemzeti önállóság talaján, az önigazgatást és a demokrati­kus többpárti pluralizmust elismerő szo­cialista úttal. 1956. november 1—4-e között a külső körülmények megváltoztak, ugyanakkor az MSZMP és a kormány vezetése ketté­szakadt. Nagy Imre nem vállalta az akkori külső és belső körülmények által kikény - szerített kompromisszumokat, nem vállal­ta az akkori külső és belső körülmények által kikényszerített kompromisszumokat, nem vállalta a régi politikai intézmény- rendszer részleges megjavításával elérhe­tő reformokat. Ez vezetett személyes tra­gédiájához, a politikai okokból reászabott igaztalan halálos ítéletig. Az MSZMP Központi Bizottsága tiszte­letben tartja a pártalapításban részt vevő Nagy Imrének és küzdőtársainak emlékét. A párt megújulása során épít az 1956. október végi megalakulásának elveire, nyíltan vállalja az 1953—54-es reform­kezdeményezések örökségét. Az 1956-os eseményekben, a nehéz na­pok ellentmondásos viszonyai között, a szembenálló felek mindegyikének oldalán sotan hősiesen küzdöttek és haltak meg vélt, vagy valós, de egyaránt igaznak hitt céljukért. Sokszázan váltak az események véletlen áldozatává. A tragédia maga test­vérharc volt, annak minden halottja a nemzet vesztesége. Üjabb megrázkódtatáshoz vezetne, ha Nagy Imre és sorstársai temetése a nem­zetet megosztó feszültségek forrásává vál­na. Ezért az MSZMP Központi Bizottsága felhívja a párt tagjait, a magyar állam­polgárokat: felelős magatartással legye­nek méltóak a kegyeleti aktushoz. A temetés legyen memento: a nemzeti megbékélés jelképe. Július közepén ismét pártértekezlet Gyulán Zöldborsószezon a csabai hütöházban A Békéscsabai Hűtőipari Vállalatnál megkezdődött a nyá,ri nagyüzem: a gyorsfa­gyasztó sorokon ebben az évben a szokásosnál vala­mivel korábban kezdték el a zöldborsó feldolgozását. Az első szállítmányok hét­főn érkeztek a fagyasztó­üzembe. A csabai vállálat a környékbeli mezőgazdasági üzemekkel összesen 1300 hektár zöldborsó termelteté­sére szerződött, óvatos becs­lés szerint erről a területről mintegy 6500 tonnát takarí­tanak be. A betakarítást és a szállítást alaposan előké­szítették, megszervezték, biztosították azt, hogy csak jó minőségű borsó kerüljön az üzembe. A csabai zöldborsót szíve­sen vásárolják Európa szin­te mindegyik tőkés országá­ban. Borsót, zöldbabot, ve­reshagymát, gyökérzöldsége­ket, paprikát és paradicso­mot ebben az évben mintegy 5 millió dollárért értékesít konvertibilis elszámolású piacokon a vállalat. A dol­lárt viszonylag olcsón „ter­melik ki” — termékféleség­től függően 55—65 forintért. A tőkés export egyébként az idén már meghaladja az össz­termelés 60 százalékát. A gyorsfagyasztott termé­kek legnagyobb vásárlói az NSZK és Svédország, de az idén jelentősen növekedett a spanyol és az osztrák meg­rendelők érdeklődése is. A kiváló exporteredmé­nyeknek köszönhetően, az önállósága második eszten­dejét élő vállalat számára az Agrobank a közelmúltban 100 millió forintos hitel fo­lyósítását hagyta jóvá. Az összeget exportfejlesztő be­ruházásokra fordítják: első­sorban a tárolókapacitást bő­vítik, fölépítenek egy 3500 tonna termék befogadására alkalmas hűtőtárolót. r A Gyulai Városi Tanács 1984 márciusában fogadta el a 2000-ig szóló távlati fejlesztési programot, ám mint azóta kiderült, ez időn­ként felülvizsgálatra szorul. Szükségessé vált az MSZMP helyi politikai programjának felülvizsgálata is, melyhez nem nélkülözhető a város- fejlődés helyzetelemzése, s a lehetőségek feltárása. Nem véletlen hát, ha a gyulai vá­rosi pártbizottság tegnap délutáni ülésén az első na­pirend címe így hangzott: „Javaslatok Gyula város fej­lesztését megalapozó társa­dalmi prognózis feltárásához és program kialakításához”. A napirend előadója, az ide­iglenes munkabizottság ve­zetője, Hild György szóbeli kiegészítőjében elmondta, fontosnak tartották, hogy a készítendő vitaanyag ellen­őrizhető legyen, középtávon reális célokat, hosszú távon pedig kívánatos fejlődési irányokat rögzítsen. S hogy e témát alaposan — mond­hatni kimerítően — tárgyaló 26 oldalas anyag, gondolat- cserére sarkallta a résztve­vőket, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több mint tízen kértek szót, hogy hangot adjanak vélemé­nyüknek. Volt, aki elmond­ta, hogy e javaslatok egy választási küzdelem háttér­anyagának tekinthetők. Töb­ben szóltak arról, van-e — s miért nincs — haszna a városnak az idegenforga­lomból, mások javasolták, hogy az anyag szerkesztésé­ben kapjanak nagyobb hang­súlyt a város hagyományai, s jó lenne — mondták töb­ben —, ha Gyula önkor­mányzati vagyonnal bírna, melynek növelése érdeke lenne a városnak. Sok min­denről szó esett még. A kul­turális, kommunális és az egészségügyi helyzet javítá­sának fontosságáról, s egy­általán a közérzetjavító in­tézkedések sürgősségéről. A rövid, s a hosszú távú el­képzelésekről szólva sokan felhívták a figyelmet az anyagiak hiányára. Mások bizakodtak, s a vitaanyag" e gondolatát húzták alá: „Ala­kuljon ki olyan lokálpatrió­ta vállalkozói, illetve me­nedzser réteg, mely kész a város érdekében való együttműködésre, egymás kölcsönös segítésére, és a városba jelentkező, az ipar-. hoz szorosan nem tartozó, ♦ de támogatásra érdemes tö­rekvések felkarolására is.” A vitaanyagot a pártbizottság tagjai elfogadták azzal, hogy legyen az a választási program gerince. Ezután ismét hosszas vita következett az újonnan ösz- szehívandó városi pártérte­kezlet előkészítésével kap­csolatos feladatokról. És megszületett a döntés: a pártbizottság vállalja a párt­értekezlet előkészítésének felelősségét. Döntöttek - a pártértekezlet kezdetéről — július 14., délután 3 óra —, valamint napirendi pontjai­ról : először beszámoló hangzik el a pártbizottság januári pártértekezlet óta végzett munkájáról és a választási programról. Mind­ezt a tisztségviselők megvá­lasztása követi. Természete- • sen a tagság igényének meg­felelően bővülhet a pártér­tekezlet programja. Az ügy­rendi munkabizottság és a szerkesztőbizottság megvá­lasztását követően Mihucza József, a városi pártbizott­ság titkára szólt a két párt­bizottsági ülés között vég­zett munkáról, majd köszö­netét mondott sokéves ered­ményes tevékenységéért a pártbizottság nevében dr. Marsi Gyulának, a városi pártbizottság első titkárá­nak, aki június 1-jétől kor- kedvezménnyel nyugdíjba vonul. N. A.

Next

/
Thumbnails
Contents