Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
NÉPÚJSÁG o 1989. június 1., csütörtök fl Békéscsabai Városi Tanács üléséről jelentjük Hz MSZMP KB közleménye Nagy Imre és sorstársainak temetéséről (Folytatás az 1. oldalról) lataival kapcsolatos tervezés és szervezés folyik. A diáktanya kialakítására alapítvány jött létre, melynek vagyona több mint 1 millió 300 ezer forintot tesz ki. Az alapítvány vagyonát növelné az Állami Ifjúsági és Sporthivatal által korábban kiírt pályázaton nyert 1 millió 700 forint, amelynek azonban az a feltétele, hogy megállapodás jöjjön létre a városi tanáccsal a diáktanya létesítésére. Ellentmondó vélemények csaptak össze a tanácsülésen. Többen fölvetették, hogy a kivitelezés és a fenntartás igen - jelentős összeget követel. Érveltek az ifjúsági és úttörőházzal, a KISZ- táborral, melyek rendelte- séüknél fogva helyet biztosíthatnának a fiataloknak. Több fölvetés azonban amellett szólt, hogy az erre a célra már megvásárolt Kinizsi utcai épület műemlék- jellegű, s rendbetételéhez, működtetéséhez a városnak is érdeke fűződik. Fölszólalt Murányi Miklós megyei tanácselnök is, elismerve a fiatalok követelésének jogosságát és támogatást is biztosított részükre. A tanácsülés végezetül elfogadta az intézmény alapításával kapcsola-f tos javaslatot. Az ülésterem7’ karzatán a fiatalok megtapsolták a döntést. A tanácsülésen Fekete Jánosáé tanácselnök-helyettes bejelentette, hogy nyugdíjba szándékozik vonulni. A testület augusztus 31-i hatállyal tisztségéből felmen - tette. Kazár János tanácstag méltatta eddigi tevékenységét, s a végrehajtó bizottság nevében jutalmat javasolt, munkája elismeréseként, amit a tanácstagok megszavaztak. Ezután dr. Gally Mihály tanácselnök emelkedett szólásra. Tájékoztatta a tanácsülést a bundaügyről, amely még nem fejeződött be. Várható, hogy vádemelésre, majd bírósági tárgyalásra is sor kerül. Korábban a tanácsülés bizalmat szavazott a tanácselnöknek az ügy jogerős befejezéséig. Elmondta, hogy tartja magát a korábbi tanácsülés döntéséhez és tovább dolgozik, noha az is megfordult a fejében, hogy lemond. Tekintetbe vette azonban, hogy a tanács vezetése nehéz helyzetbe kerülne, hiszen a feladatok csak tovább növekednek. Murányi Miklós, aki a megyei tanács elnökeként először vett részt a városi tanács ülésén, méltatta Fekete Jánosné tevékenységét, szólt a soron következő tennivalókról, majd elmondta, hogy a tanácsi apparátus dolgozóinak bérét rendezik,, s ebből eredményes munkája alapján a békéscsabai tanácselnök — noha hivatalából a megyei tanács fegyelmi eljárást kezdeményezett — sem maradhat ki. Javasolta, hogy dr. Gally Mihály havi bruttó fizetését 28 ezer 500 forintra, dr. Simon Mihály vb-titkárét pedig 23 ezer forintra emeljék. A városi tanács tagjai egy ellen- szavazattal és egy tartózkodással a javaslatot elfogadták. Végezetül megválasztották a jelölőbizottságot két társadalmi tanácselnök-helyettes jelölésére. S. J. Sarkad és térsége gazdaságilag elmaradott Kedden ülést tartott a sar- kadi pártbizottság. Napirenden a térség gazdasági helyzetének elemzése szerepelt, melyre az alapszervezetek kezdeményezésére került sor. A szakértőkből álló munkabizottság írásos jelentése az elemzés középpontjába az elmaradottság felszámolásának lehetőségét helyezte, hiszen az itt élők megélhetését, életminőségét nagyban befolyásolja az ebből fakadó hátrány. Az előterjesztés és a vita is megerősítette, hogy a mai gazdasági viszonyok között az elmaradottság helyi erőből, összefogásból, mérsékelhető, de felszámolása nem oldható meg. A hozzászólók többsége a mezőgazdaság mai helyzetével foglalkozott, ugyanis a körzet lakosságának döntően a mezőgazdaság biztosít munkalehetőséget. Megfogalmazódott, hogy a falvak népességmegtartó szerepét a tsz-ek, mezőgazdasági üzemek ma már nem tudják felvállalni, mert ez ellentmond a hatékony foglalkoztatás gyakorlatának. A párt- bizottság állást foglalt abban, hogy a térség minden települését nyilvánítsák gazdaságilag elmaradottnak. A megyei tanácsnak pedig azt javasolta, hogy a munkahelyteremtést ne csak pályázat útján támogassa, hiszen a jelenlegi pályázati rendszer hátrányos helyzetbe hozza azokat a településeket, ahol minimális a saját erő, de élni, fejlődni akarnak. A pb ezen az ülésén megkezdte a kongresszusra, illetve a választásokra való felkészülést, munkabizottságot bízott meg a program kidolgozására és a szervezeti előkészületekre. A munkabizottságba minden alap- szervezet delegálással juttatja képviselőjét. Mitykóné Szabó Zsuzsanna ü Gyulai Reformkor a KB döntéséről Az MSZMP Gyulai Reformköre legutóbbi összejövetelén megvitatott témákban kialakult állásfoglalást a Központi Bizottság döntéséhez igazodóan az alábbiak szerint kívánja nyilvánosságra hozni: 1. Az MSZMP Gyulai Reformköre örömmel üdvözli, hogy a Központi Bizottsága párt tagjainak véleményére alapozva pártkongresszus összehívása mellett döntött, s így nincs szükség a reformkorok demonstratív erejű aláírásgyűjtő akciójára. 2. A reformkor a megyei és helyi pártszervek legalkalmasabb munkamódszerének a nyilvánosságot tekinti. Kéri, hogy a pb-üléseket megelőzően vitatézisekben legyen közismert a tárgyalandó témakör és a pb-ta- goknak legyen kötelessége érdeklődő küldőik véleményét az ülést megelőzően megismerni. 3. A reformkor a megyei pártbizottság mellett kizárólag ad hoc szakértői tanácsadó testületeket tud működőképesnek elképzelni. Személyi javaslatai: a program- alkotó bizottságba Kiss János, a történelmi bizottságba Erdmann Gyula, az etikai bizottságba Ábrahám György Imre. Közbiztonság Mezőhegyesen A Mezőhegyesi Városi Tanács május végén tartotta soros ülését Kassai Béla tanácselnök vezetésével a helyi pártbizottság épületében. A lejárt határidejű határozatok és a két ülés között végzett munka értékelése után három igen tartalmas napirendre került sor. Először az 1988. évi tanácsi költségvetés adatait vizsgálták. A beszámoló említi, hogy már a tervezés időszakában sejthető volt, hogy az év során pénzellátási gondok lesznek. Ebből adódóan több feladatról (tanácsháza bővítése, a Béke téri iskola felújítása, a telefonközpont fejlesztése) le is kellett mondani. A nehézségek ellenére az intézmények működése zavartalan volt. Végül a pénzalap bevételeit 113,9 millió, a kiadásait 113,2 millió forintban és 733 ezer forint pénzmaradvánnyal emelték határozattá. Másodikként a város köz- biztonsága volt a téma, különös tekintettel a vagyonvédelemre, a hétvégi rendezvények rendjére. A napirenddel kapcsolatban sok kérdés és vélemény hangzott el. A közrendre hatással volt a viszonylag gyors fejlődés, a városiasodási folyamat, a lakótelepek növekedése, a majorbeliek beköltözése, a vonzáskörzeti szerep növekedése, valamint az országos és helyi politikai, gazdasági folyamatok. Elhangzott, hogy más városokhoz viszonyítva Mezőhegyes nem tartozik a bűnözéssel fertőzött területek közé, ennek ellenére nőtt a súlyos testi sértések száma, az ittas vezetés, a rongálás és számítani lehet a vagyon elleni bűnesetek számának növekedésére. Több hozzászóló kiemelte a város zöldterületeinek a megóvását, a társadalmi és a magántulajdon fokozottabb védelmének szükségességét. A harmadik'napirend beszámoló volt a településfejlesztési, szolgáltatási és ellátási bizottság tevékenységéről. Ideiglenes bizottságot választottak, amely a következő tanácsülésre megvizsgálja az önálló kereskedelmi hálózat létrehozásának lehetőségeit. H. M. A Békéscsabai Városi Tanács Költségvetési Építőipari Üzeme KIEMELT KERESETI LEHETŐSÉGGEL ALKALMAZ MUNKATÁRSAKAT: — kőműves — burkoló —. ács — műköves — építőgép-szerelő — asztalos — autó-motorszerelő munkakörben. Jelentkezés a személyzeti és munkaügyi osztályvezetőnél, Békéscsaba, Kétegyházi út 1. sz. Az MSZMP Központi Bizottsága történelmi, egyúttal szimbolikus jelentőségű eseménynek tekinti Nagy Imre és sorstársainak 1989. június 16-i temetését. A történelmi, erkölcsi jóvátételt, a nemzet kegyeletes emlékezését szolgálja ez a nap. Nagy Imre és sorstársai életútját és szerepét a hivatalos politika kezdetben igaz- talanul értékelte, ami a legutóbbi időkig fennmaradt. A megújuló MSZMP szükségesnek tartja, hogy a Nagy Imre és társai elleni perben emelt vádak felülvizsgálata mielőbb lezáruljon, igazságot szolgáltatva a megvádolt elítélt politikusoknak. Az MSZMP Központi Bizottsága természetesnek tartja a társadalom igényét arra, hogy a közelmúlt történetének minden lényeges kérdésében tisztán láthasson, hiteles információk alapján ítélhessen az eseményekről és azok szereplőiről. Ezért a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja az események objektív feltárására irányuló tudományos kutatást, kezdeményezi és elősegíti, hogy a történelmi dokumentumok folyamatosan nyilvánosságra kerüljenek. A maga részéről is tárgyalást kezdett annak érdekében, hogy a külföldön található források mielőbb hozzáférhetővé váljanak, feltáruljon a szocializmus demokratikus megújításáért vívott küzdelem korábbi története, abban Nagy Imre szerepe. Nagy Imre az 1945 utáni magyar történelem jelentős személyisége. Ütja elválaszthatatlan a kommunista mozgalomtól, annak tragikus ellentmondásait is magában hordta. Pályája a Horthy-rendszer elleni küzdelemtől, az emigrációs évektől ívelt a felszabadulást követő újrakezdés heroikus küzdelméhez, a földosztáshoz, mellyel neve összekapcsolódik. Ezekben az években a félreállítástól az ötvenes évek torz politikájában való közreműködés ellentmondásán át vezetett ez a pálya az 1953 júniusában kidolgozott, „új szakaszáig, különösen az új agrár- és népfrontpolitika kezdeményezéséig, a szocializmus és a nemzeti szuverenitás szoros összefüggésének felismeréséig. Személye a szocialista reformpolitika szimbólumává vált. Amikor ismételt félreállítása után 1956. októberében visszakerült a miniszterelnöki székbe, rendkívüli körülmények között küzdött az ország megmentéséért. Egyszerre harcolt a magyarországi sztálinizmus megfékezéséért, a nemzeti sérelmek jóvátételéért, a külső beavatkozás elhárítása érdekében és a népfelkelés mögött feltámadt ellenforradalmi cselekményekkel szemben. Ehhez sem pártja, sem koalíciós partnerei nem nyújtottak megfelelő támogatást. A sodró eseményekben maga sem mutatott kellő határozottságot, és tévedett külpolitikája nemzetközi feltételeinek és következményeinek megítélésében. Neve azonban összeforrott a nemzeti önállóság talaján, az önigazgatást és a demokratikus többpárti pluralizmust elismerő szocialista úttal. 1956. november 1—4-e között a külső körülmények megváltoztak, ugyanakkor az MSZMP és a kormány vezetése kettészakadt. Nagy Imre nem vállalta az akkori külső és belső körülmények által kikény - szerített kompromisszumokat, nem vállalta az akkori külső és belső körülmények által kikényszerített kompromisszumokat, nem vállalta a régi politikai intézmény- rendszer részleges megjavításával elérhető reformokat. Ez vezetett személyes tragédiájához, a politikai okokból reászabott igaztalan halálos ítéletig. Az MSZMP Központi Bizottsága tiszteletben tartja a pártalapításban részt vevő Nagy Imrének és küzdőtársainak emlékét. A párt megújulása során épít az 1956. október végi megalakulásának elveire, nyíltan vállalja az 1953—54-es reformkezdeményezések örökségét. Az 1956-os eseményekben, a nehéz napok ellentmondásos viszonyai között, a szembenálló felek mindegyikének oldalán sotan hősiesen küzdöttek és haltak meg vélt, vagy valós, de egyaránt igaznak hitt céljukért. Sokszázan váltak az események véletlen áldozatává. A tragédia maga testvérharc volt, annak minden halottja a nemzet vesztesége. Üjabb megrázkódtatáshoz vezetne, ha Nagy Imre és sorstársai temetése a nemzetet megosztó feszültségek forrásává válna. Ezért az MSZMP Központi Bizottsága felhívja a párt tagjait, a magyar állampolgárokat: felelős magatartással legyenek méltóak a kegyeleti aktushoz. A temetés legyen memento: a nemzeti megbékélés jelképe. Július közepén ismét pártértekezlet Gyulán Zöldborsószezon a csabai hütöházban A Békéscsabai Hűtőipari Vállalatnál megkezdődött a nyá,ri nagyüzem: a gyorsfagyasztó sorokon ebben az évben a szokásosnál valamivel korábban kezdték el a zöldborsó feldolgozását. Az első szállítmányok hétfőn érkeztek a fagyasztóüzembe. A csabai vállálat a környékbeli mezőgazdasági üzemekkel összesen 1300 hektár zöldborsó termeltetésére szerződött, óvatos becslés szerint erről a területről mintegy 6500 tonnát takarítanak be. A betakarítást és a szállítást alaposan előkészítették, megszervezték, biztosították azt, hogy csak jó minőségű borsó kerüljön az üzembe. A csabai zöldborsót szívesen vásárolják Európa szinte mindegyik tőkés országában. Borsót, zöldbabot, vereshagymát, gyökérzöldségeket, paprikát és paradicsomot ebben az évben mintegy 5 millió dollárért értékesít konvertibilis elszámolású piacokon a vállalat. A dollárt viszonylag olcsón „termelik ki” — termékféleségtől függően 55—65 forintért. A tőkés export egyébként az idén már meghaladja az össztermelés 60 százalékát. A gyorsfagyasztott termékek legnagyobb vásárlói az NSZK és Svédország, de az idén jelentősen növekedett a spanyol és az osztrák megrendelők érdeklődése is. A kiváló exporteredményeknek köszönhetően, az önállósága második esztendejét élő vállalat számára az Agrobank a közelmúltban 100 millió forintos hitel folyósítását hagyta jóvá. Az összeget exportfejlesztő beruházásokra fordítják: elsősorban a tárolókapacitást bővítik, fölépítenek egy 3500 tonna termék befogadására alkalmas hűtőtárolót. r A Gyulai Városi Tanács 1984 márciusában fogadta el a 2000-ig szóló távlati fejlesztési programot, ám mint azóta kiderült, ez időnként felülvizsgálatra szorul. Szükségessé vált az MSZMP helyi politikai programjának felülvizsgálata is, melyhez nem nélkülözhető a város- fejlődés helyzetelemzése, s a lehetőségek feltárása. Nem véletlen hát, ha a gyulai városi pártbizottság tegnap délutáni ülésén az első napirend címe így hangzott: „Javaslatok Gyula város fejlesztését megalapozó társadalmi prognózis feltárásához és program kialakításához”. A napirend előadója, az ideiglenes munkabizottság vezetője, Hild György szóbeli kiegészítőjében elmondta, fontosnak tartották, hogy a készítendő vitaanyag ellenőrizhető legyen, középtávon reális célokat, hosszú távon pedig kívánatos fejlődési irányokat rögzítsen. S hogy e témát alaposan — mondhatni kimerítően — tárgyaló 26 oldalas anyag, gondolat- cserére sarkallta a résztvevőket, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több mint tízen kértek szót, hogy hangot adjanak véleményüknek. Volt, aki elmondta, hogy e javaslatok egy választási küzdelem háttéranyagának tekinthetők. Többen szóltak arról, van-e — s miért nincs — haszna a városnak az idegenforgalomból, mások javasolták, hogy az anyag szerkesztésében kapjanak nagyobb hangsúlyt a város hagyományai, s jó lenne — mondták többen —, ha Gyula önkormányzati vagyonnal bírna, melynek növelése érdeke lenne a városnak. Sok mindenről szó esett még. A kulturális, kommunális és az egészségügyi helyzet javításának fontosságáról, s egyáltalán a közérzetjavító intézkedések sürgősségéről. A rövid, s a hosszú távú elképzelésekről szólva sokan felhívták a figyelmet az anyagiak hiányára. Mások bizakodtak, s a vitaanyag" e gondolatát húzták alá: „Alakuljon ki olyan lokálpatrióta vállalkozói, illetve menedzser réteg, mely kész a város érdekében való együttműködésre, egymás kölcsönös segítésére, és a városba jelentkező, az ipar-. hoz szorosan nem tartozó, ♦ de támogatásra érdemes törekvések felkarolására is.” A vitaanyagot a pártbizottság tagjai elfogadták azzal, hogy legyen az a választási program gerince. Ezután ismét hosszas vita következett az újonnan ösz- szehívandó városi pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos feladatokról. És megszületett a döntés: a pártbizottság vállalja a pártértekezlet előkészítésének felelősségét. Döntöttek - a pártértekezlet kezdetéről — július 14., délután 3 óra —, valamint napirendi pontjairól : először beszámoló hangzik el a pártbizottság januári pártértekezlet óta végzett munkájáról és a választási programról. Mindezt a tisztségviselők megválasztása követi. Természete- • sen a tagság igényének megfelelően bővülhet a pártértekezlet programja. Az ügyrendi munkabizottság és a szerkesztőbizottság megválasztását követően Mihucza József, a városi pártbizottság titkára szólt a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról, majd köszönetét mondott sokéves eredményes tevékenységéért a pártbizottság nevében dr. Marsi Gyulának, a városi pártbizottság első titkárának, aki június 1-jétől kor- kedvezménnyel nyugdíjba vonul. N. A.
