Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-24 / 147. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÚNIUS 24., SZOMBAT , Ara: 5,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM Mai számunkból: Gyón! Géza érmelegítője : szívdobbanás (4. oldal) Hz érdekvédelem közhelyei (5. oldal) Celladam injekciók kiadása (6. oldal) Merre tart az ifjúság? (7. oldal) Könyv, kritika, olvasó (8. oldal) Hli bég telepített szerbeket Battonyára 49. oldal) Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága Kimmel Emil szóvivőhelyettes nyilatkozata Az MSZMP Központi Bizottsága tegnap reggel 9 órakor megkezdte ülését. A kongresszus összehívására és előkészítési rendjére a Po­litikai Bizottság megbízásából Grósz Károly főtitkár tett ja­vaslatot. Kimmel Emil, a párt szóvivőhelyettese az MTI-nek elmondta: a főtitkár beszámolója és az ezt követő vita nem pusztán a kongresszus időpontjáról és annak lebonyolításá­ról szólt, hanem arról is: mit kell tenni azért, hogy a párt legfelsőbb fóruma a megújulás szellemében végezhesse mun­káját. A Központi Bizottság mélyreható elemzés igényével vizs­gálja a belpolitikát, a párt belső helyzetét és azokat a prob­lémákat, amelyek a párttagságot és az egész közvéleményt egyaránt foglalkoztatják. A vitában húsznál többen jelent­keztek hozzászólásra, s a tájékoztatás időpontjáig délután 4 óráig hatan kaptak szót. A feltehetően elhúzódó ülésen már elhangzott hozzászólások szenvedélyességet, elszánt, tisztázó egységkeresést tükröznek. A testület várhatóan nem tárgyalja meg azt a már előre bejelentett témát, amelynek során meg kívánta fogalmazni az MSZMP viszonyát az egyházakhoz és a valláshoz. Ezt egy későbbi időpontra halasztja. Ugyanakkor az első napi­rendi pont keretében véleményt cserélnek annak a bizott­ságnak a jelentéséről, amelyet Fock Jenő vezet, és a meg­üresedett párttisztségekre tesz javaslatot. Tényszerűbb, teljesebb információ, híradás tehát csak szombaton, a vita lezárását és a döntéshozatalt követően lesz. (MTI) Paradox helyzetben A modellváltásra minimális az ország készültsége Gazsó Ferenc előadása Gyulán _ Jó volt hallani az itt-ott olvasott információk rend­szerbe foglalását — mondta Gazsó Ferenc szociológus, egyetemi tanár gyulai elő­adása után, egy Mezőhe­gyesről érkezett résztvevő. Minden bizonnyal vala­mennyi jelenlévő egyetérté­sével találkozott szava, hisz csütörtökön délután igazán átfogó képet kapott a váro­si könyvtárban a hallgató­ság hazánk gazdasági, poli­tikai helyzetéről, szellemi életünkről. — A magyar társadalom jelenlegi helyzete úgy ítél­hető meg, hogy 1989-re vá- laszúthoz érkezett, s a kö­vetkező néhány hónapban sorsdöntő, meghatározó fo­lyamatok zajlanak le Ma­gyarországon. — kezdte elő­adását Gazsó Ferenc. — Va­lószínű, a közeljövőben eldől, sikerül-e az országot olyan pályára téríteni, amely Európához közelebb visz és segít abban, hogy hosszabb távon az ország kilábaljon a mindent átfogó és egyre mélyülő gazdasági, társadal­mi, kulturális és értékvál­ságból. Talán a történelem megadja azt a lehetőséget, hogy Magyarország európai kultúrájú, az európai gazda­sági rendszerhez igazodó, modern, pluralista, politikai kultúrával is rendelkező or­szág lesz. Ennek a lehetősé­gei ma minden korábbinál kedvezőbbek, ugyanakkor nincsen semmiféle biztosí­ték és automatizmus arra, hogy a változás be is kö­vetkezik. Miért kedvezőbbek ma esélyeink? Mert az ország­határokon kívül nincs olyan nemzetközi erő, amely fzt ellenezné, vagy gátolná. A magyar útkeresést egyértel­műen támogatja a Szovjet­unió, a nyugat-európai or­szágok kormányai és az USA. Egyetértenek a társa­dalmi reformmal, egy másik működőképes modell kiala­kításával. — Felfogásom szerint az átalakulás határainkon be­lül dől el — folytatta Gazsó Ferenc, —, a belső erővi­szonyok függvénye. Paradox helyzet, hogy az ország ké­szültsége minimális a mo­dellváltásra. A gazdaság mély válság­ban van, önerőből felemel­kedni nem tud. Számítások szerint a következő öt esz­tendőben mintegy 6 milliárd dollárra lenne szükség, hogy a szerkezetváltás kibonta­kozhasson. Ezzel szemben jelenleg mintegy 320 millió dollárnak megfelelő külföldi tőke van hazánkban. A mű­ködő tőke nagyobb beáram­lása előtt több akadály mutatkozik: nincs közeli le­hetősége a pénz konzervá­lásának, folyamatban van a politikai-hatalmi intézmény- rendszer átalakulása, ami bizonytalanságot szül. Segít­ségnek látszik a kormányok garanciája arra, hogy a be­fektetett tőke megtérül. Az USA, a nyugati országok és Dél-Korea mutat erre je­lenleg hajlandóságot. . To­vábbi akadály, hogy a ma­gyar munkaerő nincs felké­szítve az élenjáró technika alkalmazására. Mindössze 30 százalék alkalmas a nyugati típusú termelésben a rész­vételre. A többségeit nagyará­nyú kiképzéssel és átkép­zéssel alkalmassá lehet ten­ni. Sajnos, egy-egy korosz­tály mintegy harmada funk­cionális analfabéta. A politikai sízféra átala­kítása elvileg kimunkált: egy, a népfelség elvén nyug­vó hatalmi rendszer kifej­lesztése ez, amelyben a nép­felség a többpártrendszer keretei között érvényesül. Hasonló lépésre szocialista ország még nem szánta el magát. Gondöt jelent vi­szont, hogy ma még: csak; pártcsírák alakultak ki, így nagy tömegbefolyású, szi­lárd kolalíciós kormány egyelőre aligha jöhet létre. A továbbiakban az eddig alárendelt, leértékelődött sízellemi tevékenységről volt szó. Az intenzív fejlesz­tés elmaradása folytán a szellemi élet jobbára díszítő elemként létezett. A kultúra a nemzeti jövedelem négy­öt százalékét kapta, az új­raelosztás a társadalom hu­mán oldalára összesen is csak 30 százalékot fordított. Mindenkor a termelő szfé­ráé volt az elsőség. Az in­frastruktúra, a szellemi élet — beleértve a tudományos kutatást is — messze elma­rad egy olyan ország szük­ségletéitől, amely be akar kapcsolódni az európai fej­lődési folyamatba. — Nálunk olyan értelmi­ség nevelkedett fel1, melynek 17 százaléka tud világnyel­veken — mondotta Gazsó Ferenc. — Finnországban például nincs üzleti eladó, aki ne beszélne angolul. Ez alkalmazási feltétel. Nálunk nagy egyetemeken is csak minden ötödik-hatodik em­ber beszél világnyelveken. Még rosszabb a helyzet a fő­iskolákon és a műszaki egye­temeken, ahol pedig az élvo­nalba tartozó információ megszerzése alapvető lenne. A világnyelvek birtoklása egy ország számára nagy ér­téket jelent, ám igényes ok­tatása nagy anyagi befekte­tést is igényel. De nemcsak az idegen nyelveknek, hanem az egész oktatásnak erre lenne szük­sége. A hetvenes évék óta a népesség iskolázottsága ge­nerációról generációra ugyanazt a modellt követi: harmadrészük középiskolába jár, harmaduk szakiskolába, ahol XIX. századi szakmá­kat oktatnak és végül, a maradékból nem lesz sem­mi. Az értelmiségivé válás lehetőségéből egy-egy gene­ráció 90 százaléka kirekesz­tett. Csekély vigasz, hogy 800 magyar kutató dolgozik nyugat-európai intézetekben, s közülük több mint 700-an nemzetközileg jegyzettek. A kultúra maradék elv szerinti juttatása mellett a politika nem tartotta tiszte­iében a szellemi élet auto­nómiáját. Szabadság az al­kotóművészetekben ölthetett testet, de a kultúra közvetí­tésben a prularizmusnak vajmi kevés szerep jutott. Mindezek odavezettek, hogy Magyarországon kis számú értelmiségi van, pedig ki­bontakozás nélkülük elkép­zelhetetlen, mert a pártküz­delmeken felülemelkedve el­sősorban nekik kell az össz- nemzeti érdekeket képvisel­niük. Előadása végén Gazsó Fe­renc igen sok kérdésre vá­laszolt. Hallgatói érdeklőd­tek a reformok fogadtatásá­ról különböző rétegekben, a hatalom várható alakulásá­ról, a tulajdonviszonyok esetleges változásairól, ha­zánk menekültpolitikájáról, a helyi önkormányzatok sze­repéről a kulturális életben, az iskoláik önállóságáról, s végül a Demokratikus Ma­gyarországért mozgalomról. Sz. M. Amikor felcsendül: Bach V. brandenburgi versenye Immár tizenharmadszor... Megnyílt a Békés-Tarhosi Zenei Napok rendezvénysorozata „Napjainkban, amikor a magyar társadalomban együtt van jelen a válság és a kiútkeresés megannyi gyötrelme, a továbbfolytatás és az újrakezdés ezernyi di­lemmája, jóleső érzéssel tölt el, hogy Békés megye zenei életében ismét ünnepnapok kezdődnek.” E gondolattal kezdte megnyitóbeszédét Murányi Miklós, a Békés Megyei Tanács elnöke teg­nap, június 23-án este, a XJHI. Békés-Tarhosi Zenei Napok ünnepélyes megnyi­tóján. Ezt követően szólt a rendezvény helyszínének, Tarhosnak Bartók Bélához és Kodály Zoltánhoz fűződő kapcsolatáról... 1953-ban Kodály avatta fel a zene­pavilont, aki lelkes híve volt mindig a vidéki zenekultúra egyik legelső és azóta is élő „végvárának”, Békés- Tarhosnak. Bartók is sok­szor megfordult e tájon — folytatta Murányi Miklós —, hiszen első felesége Bé­késen lakott. A megnyitó ezt követően méltatta a zenei napok ha­gyományát: „Az a tény, hogy 1976-tól kezdve — ha néhány napra is — újra muzsika tölti be e helyisé­geket, mindennél jobban bi­zonyítja a Békés-Tarhosi Zenei Napok életképességét.” És egyre gazdagabb prog­ram várja az ide érkező­ket ... Murányi Miklós szólt a jövő elképzeléseiről, me­lyeket jónak és támogatan­dónak ítélt. így: a karveze- tő továbbképző intézmény létrehozását, a népfőiskolát melynek keretében, Dékés megyei fiatalok zenei, iro­dalmi és történelmi isme­reteit gyarapítják, a kürt-, a fuvola- és a zongorakur­zus indítását, valamint az éneklő táborok szervezését.. A megnyitó szavakat kö­vetően a „nemes szórako­zás” jegyében díszhangver­senyt hallgathatott a közön­ség. Bach V. brandenburgi versenyét hallottuk először. Az esten fellépett a Buda­pesti vonósok, valamint Szenthelyi Miklós hegedű-, Gyöngyössy Zoltán fuvola-, és Áchim Erzsébet csembaló­művész. A komolyzenekedvelő kö­zönség a zenei napok kere­tében jövő vasárnap hallhat újabb hangversenyt a zene­pavilonban, akkor a Debre­ceni MÁV Filharmonikus Zenekar lép dobogóra, vezé­nyel Takács Miklós (Kana­da). E július 2-i hangver­seny is este 7 órakor kez­dődik. N. A. Az Agrotek aratás ügyelete - hétfőtől Az Agrotek a gabonabetakarításban részt vevő gépek ja­vításához nélkülözhetetlen alkatrészek gyors kiszolgálására ügyeletet tart június 26-átóI, hétfőtől augusztus 6-áig Buda­pesten, a XV. kerületi Cservenka Miklós út 103—105. szám alatt levő raktárában. Munkanapokon 7-től 19 óráig, szom­baton 7-től 17 óráig, vasárnap pedig 7-től 13 óráig várják az ügyfeleket. Megrendeléseket telefonon és telexen is elfogad­nak. -A kombájnalkatrészeket a 637-283; a bálázó- és egyéb mezőgazdasági alkatrészeket a 630-066, a műszaki árukat és csapágyakat a 635-289-es telefonszámon lehet igényelni. A 22-4851-es, a 22-4852-es és a 22-6266-os telexszámokon bár­milyen alkatrész kérbető. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents