Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-23 / 146. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LOPJA 1989. JÚNIUS 23., PÉNTEK Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM Mai számunkból: Japán professzor Gyulán (3. oldal) Felhívás (3. oldal) Kórházi alapítvány Orosházán (4. oldal) Jövő heti rádió- és tévéműsor (5—6. oldal) Oravecz aranyérmes (8. oldal) Pénz körül forgó maratoni tanácsülés Szervezeti korszerűsítés kérdésekkel — Költségvetés és revízió —15 millió forintos bemutatkozás a BNV-n — Felemás kompromisszumok — Ingyen tankönyv a rászorulóknak — Bérkiegészítés az egészségügyieknek Békés Megye Tanácsa — Murányi Miklós tanácselnök vezetésével — tegnap Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban ülést tartott. Minden eddiginél több érdeklődő jött el, s bár számuk az idő múlásával csökkent, így is sokan végighallgatták az eseményekben bővelkedő, több mint hat órán át tartó ülést. Ott voltak az alternatív szervezetek képviselői, akik előre megkapták az anyagot, és többen közülük fel is szólaltak. A napirend a következő volt: — a megyei tanácstagok tevékenysége, különös tekintettel a megválasztó helyi tanácsok érdekeinek képviseletére — a megyei szakigazgatási szervezet korszerűsítésének lehetőségei — Békés megye 1988. évi költségvetésének végrehajtása — bejelentések. Az első napirendet vita nélkül fogadta el a testület, a második téma azonban már élénk eszmecserét hozott. Mint ismert, a május 25-i tanácsülésen a megyei tanács hivatali szervezete korszerűsítésére vonatkozó előterjesztést első fordulóban tárgyalta a tesltület és határozatában az átszervezés gyorsított változata mellett voksolt. A mostani előterjesztés az azóta történt változások. a főhatóságokká! való' egyeztetés alapján több ponton módosítást javasolt, így például az egészségügyi, művelődési, ifjúsági és sport- feladatokat ellátó egységes társadalompolitikai osztály helyett egészségügyi-szociálpolitikai, illetve művelődési, ifjúsági és sportosztályt, az eredetileg hatósági és törvényességi osztály helyett — melybe minden hatósági feladat beletartozna — egyelőre a hagyományos igazgatási osztályt. A vitában — melyben felszólalt Antal Mihály, Becsei József, Borbola László, Goda Péter, Komáromi Gábor, Krattin- ger Márton, Murányi Miklós, Pataki István, Soós Tibor, Sümeghy Csaba, Szilágyi Menyhért, Takács Lőrinc — pro és kontra vélemények egyaránt elhangzottak. Főként azt nem értették a tanácstagok, miért kell újra abba a helyzetbe kerülni, hogy egy röviddel ezelőtti döntést módosítanak, miért nem egységes az elképzelés a szervezeti felépítésről, s legfőképpen menynyivel lesz könnyebb ezáltal az állampolgár dolga. Végül a testület a korábban elvetett, a fokozatosságot szem előtt tartó változatot fogadta el kisebb módosításokkal. A harmadik napirendi pontban a Kovács Mihály pénzügyi osztályvezető és Bereczki András tervosztályvezető által összeállított beszámolót vitatták meg az 1988. évi tanácsi tervek végrehajtáséról. Kovács Mihály szóbeli kiegészítővel tette érthetőbbé a beszámolót. Hallottuk, hogy a középtávú tervből már három évet magunk mögött tudhatunk. Az előzetes központi ígéret azt sejtette, hogy a tervidőszak második felére a lehetőségek gazdagabbak lesznek. Az eredetileg számításba vett feladatok pénzfedezetéből eddig 764 milliót vontak el, míg az új feladatok megvalósítására több mint egymil- liárd forint pótlólagos támogatásban részesült a megye. Már nem az eredeti középtávú tervek keretein belül gazdálkodnak, de a főbb irányok és célkitűzések érvényesek, bár a megvalósítás üteme lelassult. A megyei intézményhálózat, bár nem kifogástalanul, de működik. A megye jelentős beruházásokkal is gazdagodott, amelyek hozzájárultak az ellátási színvonal, és talán a közhangulat javításához is. Bár megyénk hátrányos helyzetben van, 1981-ben a 17. helyen álltunk, napjainkra sikerült a 10. helyre kerülnünk. Jelentős lakossági és gazdálikodószervi áldozat- vállalásról beszélhetünk az eredmények felsorolásakor. Az elmúlt évben jelentős pénzmaradványokról adhatott számot a költségvetés, ez azonban az utolsó hónapban befizetett személyi jövedelemadók és egyéb adók következménye. A Békés Megyei Főügyészség indítványára a Legfőbb Ügyészség átiratban kérte a Pénzügyminisztériumot, végeztesse el a Békés Megyei Tanács pénzgazdálkodásának célvizsgálatóit. (A revízió főbb megállapításait Szilágyi Menyhért, az ügyrendi bizottság elnöke ismertette meg a testülettel. A revízió tanulságairól és következtetéseiről lapunk június 3-i, szombati számában részletesen tájékoztattuk olvasóinkat.) A revízió szakemberei a feltárt hiányosságok és jogellenes gyakorlat megszüntetése érdekében célratörő javaslatokat is megfogalmaztak. Murányi Miklós tájékoztatta a jelenlevőket, hogy a vizsgálat lezártakor rendkívüli vb-ülésen ezt az anyagot már ismertették és az ügyben érintettekkel szemben elrendelték a fegyelmi vizsgálatot. Gonda Károly, a szám- vizsgáló és tervgazdasági bizottság képviseletében szólt a tanácsi gazdálkodás elmúlt esztendejéről. A tanácsoknak a múlt évben is több új és váratlan feladatot kellett megoldaniuk, a helyi önkormányzat kiszélesítéséhez azonban a pénz nem állt rendelkezésükre. Szabályozott bevételi forrásuk lett a jövedelemadó és a földadó. Jelentősen növekedett az érdekeltségi, hitel- és kötvénybevételek aránya a tanácsi források között. • Azok a tanácsok, amelyek a változó körülményekhez megfelelő időben tudtak alkalmazkodni, eredményes évet zártak. A tanácstagok felszólalásának sorát Soós Tibor azzal kezdte, hogy kifejezte megdöbbenését az elhangzott összegek (a közel félmilliárd forint elköltése) nagyságrendje miatt. Míg a tanács 100 ezer forinton késhegyig menő vitákat folytat, más területeken a tervezett milliók négyszeresét költik el. Korábbi felmérései alapján 1993_94-ig eladósodottnak tudja Békés megyét, sajnos feltételezései egyre jobban beigazolódnak. Végezetül kérte, hogy a pénzügyi revízió vizsgálati anyagában említettek vonják le a következtetést, mondjanak le tisztségükről és megyei tanácstagságukról. Győrfi Károly a Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatkozó Békés megye eseménysorozatának tanulságaira hívta fel a figyelmet. A tervezett négymillió forint helyett ez a program 15 millióba került a megyének. Hogyan lehet ez? — kérdezte. A számlák valódiságát is meg kellene vizsgálni. Más témában a tanácstörvény mihamarabbi módosítását javasolta. Murányi Miklós tájékoztatta a testületet, hogy a Belügyminisztérium illetékeseivel egyeztetett, és úgy döntöttek, hogy a BNV-n történtekkel kapcsolatos anyagot tájékoztatóként ismertetik a testülettel. Adatok és dokumentumok állnak a belső revizor rendelkezésére ahhoz, hogy a szeptemberi tanácsülésen a testületet a vizsgálat eredményéről részletesen tudják tájékoztatni. Zsíros Géza magánvállalkozó a kisiparosok által befizetett magas adók fel- használásának tisztázatlanságát kifogásolta. Sok pénzzel járulnak az állami költségvetéshez, joguk van tudni, mire fordítják a pénzt. Szokolay Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum vezetőségének képviseletében és a megyében működő ellenzéki szervezetek vélemé(Folytatás a 3. oldalon.) Ha nem esik, aratnak Nem „ritka búza, ritka árpa”, de ritka sok kártevő Aratják, illetve aratnák most már az őszi árpát a mezőgazdasági nagyüzemek — már ahol foglalkoznak ezzel a gabonafélével —, de az időjárás gyakran beleszól a tervekbe. Már a múlt héten elkezdték az árpa vágását a gyulavári határban, a héten pedig arról kaptunk hírt, hogy megindultak a kombájnok a Kardoskúti Rákóczi Tsz tábláin is. A megyében 12 ezer hektáron terem őszi árpa, amely az idén a szokásosnál korábban érett kasza alá. A mostani hűvös, csapadékos napok viszont hátravetették a munkát, mint ahogyan késleltetik a búza érését is. Ennek ugyanakkor megvannak az előnyei is, hiszen jobban ki tud fejlődni a szem. Azt, viszont szintén a párás, csapadékos idő rovására írható, hogy megjelentek a kártevők, a vegyszeres növény- védelem pedig nem olcsó dolog, őszi búzát ebben az esztendőben mintegy 124 ezer hektáron termesztenek megyénkben. Biztató a határ, jó termés ígérkezik. Ugyanakkor évről évre nagyobb gondot jelent a gazdaságokban a munkagépek állapota, egyre kevesebb a jó kombájn, és kevés a szállítójármű is —, az elöregedett gépek pótlására', újak vásárlására nemigen jut pénz. Így maradd az együttműködés lehetősége; egy-egy térség termelőszövetkezetei összefognak, kölcsönösen segítik egymást. A jelenlegi legnagyobb munka a határban a megyei szinten összesen 4 ezer hektár zöldborsó betakarítása, amely érési szakaszonként történik, összességében jó közepesnek ígérkezik a termés, helyenként ennél is biztatóbb. A hűvös, esős idő nehezíti a gazdaságok dolgát. (Folytatás a 3. oldalon.) Döntő lépés a kongresszus előkészítésére Pozsgav Imre a mai KB-iilésröl Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter válaszolt az MTI munkatársának a június 23-i, mai központi bizottsági üléssel kapcsolatos kérdéseire. Elmondta: a KB-ülés legnagyobb jelentőségét abban látja, hogy az MSZMP döntő lépést tesz a kongresszus előkészítésére, s egy demokratikusan választott és -hiteles pártfórum létrehozására. A kongresszus időpontjául a szeptember végi időpontot tartja megfelelőnek. Véleménye szerint az lenne a legjobb, ha a kongresszusi küldötteket közvetlenül választaná meg a párttagság, s ha lehetséges, akkor a helyi platformviták figyelem- bevételével. Fontos, hogy ne legyenek olyan közbeeső gyűlések, amelyek eltérítenék a kongresszusi küldötteket eredeti megbízatásuktól. Szólt arról is, hogy a Központi Bizottság várhatóan ismét meghatározza a pártelnöki tiszt szerepét és funkcióját. Az elnök személyére javaslatot a Fock Jenő által vezetett jelölőbizottság tesz majd. Pozsgay Imre szerint több szervezeti kérdésben várható vita. Mint mondta, a párttagok joga és kötelessége is, hogy egy korábbi gyakorlattal szembefordulva személyes véleményükkel is segítsék a Központi Bizottság ülését, mert át kellene hidalni azt a hézagot, amely a KB döntései és a pártközvélemény megítélése között támadt. Ezt a problémát azonban várhatóan csak a kongresszus fogja megnyugtatóan megoldani. Természetesen senki nem vonhatja kétségbe: a párt működőképességéhez az is hozzátartozik, hogy a körülményeknek és az új kihívásoknak megfelelő személyi politikát folytasson. Mint mondta, a pénteki ülés előtt nincs olyan terv, hogy a pártfőtitkár személyéről is döntés szülessen. A jelölőbizottságnak a pártelnöki funkción kívül néhány megüresedett KB-titkári poszt betöltésére is javaslatot kell majd tennie. Ugyanakkor ebben a változékony politikai világban vannak váratlan tényezők, s így előfordulhat, hogy nem csak az előzetesen elhatározott napirendeket vitatják meg, hanem felmerülhetnek kérdések a párt vezetőire vonatkozóan, s a Politikai Bizottság összetételét illetően is. Egyébként az a javaslat, ho°v Grósz Károly főtitkár a kongresszusig mindenképpen az MSZMP főtitkára maradjon. Hozzátette: bizonyos fokú legitimációs válság a pártban is van, ami azt is jelenti, hogy végleges és tartós megoldások kidolgozását most a Központi Bizottság talán nem is tudja vállalni. Az MSZMP PB tagja a KB feladatát inkább abban látja, hogy szerencsésen elvezesse a pártot a kongresszusig, amely autentikus döntéseket tud majd hozni. n hét végén: országos nőkonferencia Uj népesedéspolitikát javasolnak Utoljára hét esztendővel ezelőtt. 1982-ben rendeztek nőkonferenciát hazánkban, s most, a hét végén június 24 —25-én egy korszak lezárásához készül a nőmozgalom, egyben zászlajára tűzi a megújulást, a politikai-gazdasági reformfolyamatban való alkotó részvételt. A Magyar Nők Országos Tanácsa mind teljesebb és reálisabb összegzést igyekszik a konferencia elé tárni ; beszámolójában emlékeztet alapvető feladataira, többek között a nők egyenjogúságának, társadalmi helyzetének figyelemmel kísérésére, ám nem hallgatja el azt sem, hogy észrevételeiket, kezdeményezéseiket a törvényhozásban és egyéb döntések előkészítésénél nem mindig vették figyelembe. Tény viszont. hogy a politikai intézményrendszerből következően a nőmozgalom hatásköre és mozgástere szűkre szabott volt. Nem kapott kellő nyilvánosságot az MNOT számtalan kezdeményezése, így ha sikerült a családok, az anyák, a kereső nők helyzetén javítani, az a paternalista állam hírnevét öregbítette. A hazai nőmozgalom új programmal, tervekkel és feladatokkal készül, s nemcsak a konferenciára, hanem egy — várhatóan — sokkal változóbb, demokra- tizálódóbb időszakra. Olyan programot kívánnak a nők és a velük együttműködő szervezetek elé bocsátani, amely számol a nők igényeivel. a társadalom és a család gazdasági, erkölcsi, kulturális erőinek állapotával, s vallja, hogy az esélyegyenlőség nélkülözhetetlen feltétele egy emberközpontú társadalom fejlődésének. Valós értékrend kialakításán fáradoznak. amelyben az emberiesség. az önzetlenség, az egymás iránti tolerancia, a családi összetartozás alapelvként szerepel. A célok között fogalmazzák meg többek között a nők személyiségi jogainak védelmét, az anyaság erkölcsi és anyagi megbecsülését. Olyan új népesedéspolitika kidolgozását javasolják, amely alkalmas az eltorzult népesedési folyamatok megállítására, és kedvező tendenciák kialakítására. A szombaton délelőtt kezdődő. IV. országon nőkonferencián nemcsak a múlt értékelésével. s a jövő feladatainak körvonalazásával foglalkoznak majd a küldöttek; megvitatják az új alapszabály-tervezetet — várhatóan új elnevezést is kap az Országos Tanács — és tisztújítással fejezik be a kétnapos tanácskozást.
