Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-19 / 142. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÚNIUS 19., HÉTFŐ Ára: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Mai számunkból: Egészségügy, szociálpolitika megyénkben (3. oldal) Kérdések és válaszok Nagyszénásról (4. oldal) „Igyekezett segíteni” (5. oida» Az arany fénye <6. oidaD Újra Únodi Henrietta a mesterfokú tornászbajnok (8. owan Diplomaátadás Szarvason „Nénik” között csak egy volt a „bácsi” Az idén 116 nappali tagozaton végzett óvónő kapott diplomát a Szarvasi Óvónőképző Intézet szombati ünnepi intézeti tanácsülésén, amelyet az Árpád Szálló dísztermében tartottak. Nem csoda, hogy zsúfolásig megtelt a nagyterem szülőkkel, férjekkel, hozzátartozókkal és persze virágokkal. Meg- illetődve hallgatták meg Korom Éva új diplomást, aki az ünnepség kezdetén Váci Mihály: Szimfónia című költeményét mondta el. Az ünnepi esemény résztvevőit dr. Szakács Mihályné főiskolai docens, igazgatóhelyettes üdvözölte, majd dr. Daróczy Erzsébet igazgató, főiskolai tanár mondott ünnepi beszédet, amelyben többek között szólt a szakma, az élethivatás szépségéről és felelősségéről, arról, hogy az emberpalánták nevelése, személyiségük kibontakoztatása mennyivel többet kíván, mint egyszerű pedagógusi munkát. Az intézet történetében a mostani volt a huszonkilen- cedik diplomaátadó ünnepély, és hogy mennyire nincs meg még mindig a régóta követelt egyenjogúság, arra meggyőző bizonyíték, hogy az idén mindössze egy „óvó bácsi” végzett, az is a levelező tagozaton. A diplomák átadása után Török Éva és Pappné Sörös Júlia köszönt el a tanároktól, az iskolától mintegy átadva a stafétabotot az utánuk jövőknek. Szép volt végig az ünnepség, nekem mégis talán azok a pillanatok voltak a meg- hatóbbak, amikor a csöppnyi óvodások köszöntötték az „új óvó néniket”, akik — talán fölösleges is bizonygatnom, valamennyien szépek, csinosak, kedvesek. De hogy boldogok lesznek-e? Mindegyik foglalkozhat-e azzal, amire felesküdött? Nem szónokinak szánom a kérdést. Beszélgettem egy új diplomással, a gyulai Horváth Marikával, aki még nem? tudja, hol lesz a munkahelye. Ahol természetesen legjobban szeretné, Gyulán, jelenleg nincs üres állás. Biztatták azzal, hogy Békéscsabán vagy Eleken talán elhelyezkedhet, de még az sem biztos. Persze ez a bizonytalanság most még nem vet árnyékot a boldog pillanatokra. Most friss diplomával a kézben még minden szép, minden felhőtlen. Bár mindig ilyen lenne az élet! Kép, szöveg: B. O. A művelődési miniszter közleménye Tájékoztató az idegen nyelvek oktatásáról az általános és a középiskolákban A művelődési miniszter közleményt adott ki az idegen nyelvek oktatásáról az alap- és középfokú nevelésioktatási intézményekben. Ebben egyedi megoldásként engedélyezi, hogy az 1989' 90-es tanévtől az intézmények határozzák meg a kötelező tantárgyként oktatott választható idegen nyelveket. Változatlanul kötelező az általános iskolában egy, a középiskolában — az intézmény típusától függően — egy vagy két idegen nyelv oktatása. A szabad nyelvválasztásra való áttérés feltételei a következők : — a választott idegen nyelv bevezetése az általános iskolák 4. (legfeljebb 5.) évfolyamától, szakosított tantervű oktatás esetén a 3. évfolyamtól, illetve a középiskolák 1. évfolyamától felmenő rendszerben történhet; — a nevelési-oktatási intézménnyel munkaviszonyban álló főfoglalkozású orosz nyelv szakos pedagógusok foglalkoztatását biztosítani kell, s lehetővé kell tenni számukra újabb nyelvtanári szak megszerzését. Nyelvoktatásra csak az a pedagógus alkalmazható, aki az adott nyelvből előírt tanári oklevéllel rendelkezik. (A választott idegen nyelvet az általános iskolában taníthatja olyan közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával, tanítói szakkollégiumi végzettséggel rendelkező pedagógus is, aki vállalja a nyelvtanári oklevél megszerzését. A középiskolában olyan felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező nyelv szakos pedagógus is taníthat, aki vállalja, hogy a választott nyelvből is’ megszerzi a nyelvtanári képesítést.) A nyelvválasztásról — az iskola lehetőségeit figyelembe véve, a szülői munkaközösség véleményének kikérésével — a nevelőtestület dönt. A döntésnél az alap- és a középfokú nevelési-oktatási intézményeknek célszerű kölcsönösen figyelembe venni azt, hogy körzetükben milyen idegennyelv-ok- tatás folyik. A választott idegen nyelv oktatására a jelenlegi óratervben előírt órakeret használható fel. Az oktatás a középiskolákban a miniszter által kiadott nevelési-oktatási tervek alapján, az általános iskolában az úgynevezett második idegen nyelvekre érvényest tantervek adaptációjával folyhat. A választott idegen nyelv oktatásához az általános iskolában a szakosított tantervű osztályok számára engedélyezett tankönyveket, valamint a fakultatív foglalkozások idegen nyelvi programjait lehet igénybe venni. A középiskolákban az adott nyelvre jóváhagyott tankönyvet kell használni. A szülők beleegyezésével egyéb nyelvkönyvek is fel- használhatók. Azokban az általános iskolákban, amelyekben jelenleg szakosított tantervű idegennyelv-oktatás folyik, az orosz nyelv órakerete — bármelyik évfolyamon — vagy az adott idegen nyelv, vagy egy másik idegen nyelv oktatására is felhasználható. Ebben az esetben is lehetővé kell tenni az orosz nyelv választhatóságát azon tanulók részére, akik ezt igénylik. A nemzetiségi nyelvet oktató, a nemzetiségi tanítási nyelvű, valamint a kétnyelvű nemzetiségi általános iskolákban az orosz nyelv bármelyik évfolyamon fakultatív tantárgyként tanítható. A felszabaduló órakeret a nemzetiségi nyelvet oktató iskolában a nemzetiségi nyelv óraszámának növelésére, a nemzetiségi tanítási nyelvű, a kétnyelvű nemzetiségi iskolában pedig más idegen nyelv oktatására is fordítható. A Szeretet misszionáriusainak rendje megkezdte magyarországi karitatív tevékenységét. A világszerte ismert misszionáriusukat, a Nobel-díjas kalkuttai Teréz nővért szombaton délelőtt fogadta Pozsgay Imre államminiszter. (Képünkön.) Délután először Érd-parkváros- ban találkozott a hívekkel, majd Budapesten, az Örökimádás templomban részt vett azon a szentmisén, melyet Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek celebrált Fotó: Varga László „Védjük meg az ötkarikás eszmét!” Schmitt Pál lett a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke Dr. Dján Tamás főtitkár: .....nagy a tét előttünk” S zombaton reggeltől estig tartott a május 27-én újjáalakult Magyar Olimpiai Bizottság első ülése, amely az újjáformált alapszabály élfogadása után megválasztotta aMÖB tisztségviselőit, és az elnökséget. Háromfordulós szavazás végén az elnöki tisztet Schmitt (Pál, /a NOB magyar tagja, a (MOB eddigi főtitkára érdemelte ki, míg a főtitkári tisztet dr. (Aján Tamás. iAz átalakított alapszabály ezerint a három alelnöki tiszt közül egy már eleve foglalt volt, amelyet iDeák Gábor, az ÁISH elnöke tölt be, mellé választás útján dr. Pongrácz Antal és dr. Balogh György került. A számvizsgáló bizottság elnöki tisztére egyedül Bíró Mihály pályázott, őt közfelkiáltással választották meg. Ezek után az elnökség tagjaira szavaztak. Hivatalból került a 12 tagú testületbe Bonn Ottó, .hlint a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség főtitkára. Az első fordulóban dr. Géczi István, dr. Istvánfi Csaba, dr. Kamut! Jenő, idr. Spiegl József és Vaskúti István érdemelte ki a bizalmat, míg a másodikban dr. Nádori László, dr. Gyenesei István, "dr. Müllner Jenő, dr. Kárpáti György és idr. Partali László. A szombati munkanap közben 149 fősre növekedett taglétszámú Magyar Olimpiai Bizottság szavazói köre este fél kilencre 73 tagra csökkent, s [ezzel a MOB elvesztette határozathozatali képességét. Emiatt pedig a 12 főre tervezett elnökségben egy hely üresen maradt t— amiért még öten versengtek —, ez a nyitott kérdés eldöntése a MOB következő ülésére vár... Schmitt Pál, a MOB újonnan megválasztott elnöke így tehát a Magyar Olimpiai Bizottság szombati ülése 10 és fél órás munkálkodása végén sem büszkélkedhetett igazából azzal, hogy vállalt feladatait elvégezte volna. Pedig ilyen hosszú és mozgalmas MOB-ülés talán még nem is volt... Délelőtt 10 órakor Schmitt Pál üdvözölte a megjelenteket, aztán Madarász István, MOB-tag, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára, a nemzetközi szövetség tanácsának tagja tett javaslatot az elvégzendőkre: első napirendi pontként az alapszabály módosítására, másodikként pedig a tisztségviselők és az elnökség megválasztására. A névsorolvasásnál megállapították, hogy a 139 tagú Magyar Olimpiai Bizottságból 108-an készek a munkára. Az alapszabály újjáalakítása körül igen hosszú és szenvedélyes vita folyt. Dr. Molnár Istvánnak, a MOB alapszabály-módosítást előkészítő bizottsága elnökének gyakran kellett magyarázattal szolgálnia, vagy bizonyos,. homályosnak tűnő meghatározásokat pontosítania. Éppen ő volt az, aki ez alkalommal is felhívta a figyelmet arra, hogy az átformált alapszabály két nagy újítása a delegálási és visz- szahívási rend megteremtése, illetve a közgyűlés, az elnökség valamint a tisztségviselők hatáskörének igen pontos meghatározása. Hosz- szas vita folyt akörül is, hogy a jövőben ki tölthet be a MOB vezérkarában főfoglalkozású státuszt, illetve arról is, hogy hányán, s kinek a felhatalmazása alapján. Végül is ennek meghatározását a közgyűlés a leendő elnökségre bízta, de annak kikötésével, hogy minden lépéséről, a költségvetést érintő határozatáról időben tájékoztatnia kell a közgyűlést. Számos elvetett és gyorsan leszavazott felvetés után csatát nyertek azok, akik azt kérték, hogy a MOB tiszteletbeli tagjait azonnal vegyék föl a rendes ragok sorába. Ezzel a MOB „menetközben” 139 tagról 149 főre gyarapodott, mondhatni — indokolatlanul — hatalmassá duzzadt. A közgyűlés hosszú vita után nem vétózta meg azt a felvetést, hogy a MOB elnökségének hivatalból tagja (Folytatás a 8. oldalon) Osztálytársnője gratulál Horváth Máriának (jobbról), aki még nem tudja, hol lesz a munkahelye
