Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-13 / 137. szám
X989. június 13., kedd o Bővíti szolgáltatását a Képújság Kft. Gazdaságunk időszerű kérdései Van-e döntő láncszem vagy húzóágazat? Nyugat-európai előzmények után 1982 végétől indult meg Magyarországon a Képújság kísérleti adása, amely 1987-től a dekóder- rel ellátott tv-készülékeken a teljes magyar abc-vel olvasható. Ma már több mint 150 ezer darab készüléken olvassa a magyar közönség. A tévék száma évente 35 ezer darabbal bővül. Az információk megszerzése — beleértve a gazdasági jellegűeket is — egyre inkább a gazdasági élet kulcskérdésévé vált. Ezt felismerve határozták el, hogy a Képújság adását 200 oldalról 600 oldalra bővítik. Ezért létrehozták a Képújság új Porsche kocsiján a szállásunkra. — Hány órát dolgozik naponta? —■ Reggel 9-kor kezdek és éjfél körül végzek, de néha később is. Ahogy az üzlet megkívánja. Ez másképpen nem megy. Nagy a konkurencia az idegenforgalomban. Mayer-Blase úr Ausztriában született, ott tanulta ki a szakmát, de Olaszországban nagyobb fantáziát látott az idegenforgalomban, hát átköltözött. Mindent a vendégért! — ez a jelszava. Persze Ravenna vonzza a turistákat, történelme és műemlékei révén. Rómát már a IV. században elhagyták császárai, s a világváros elkezdett sorvadni. Ekkor lépett a történelem színpadára Ravenna, melynek külvárosa Augustus császár óta a birodalom keleti flottájának hadikikötője volt. A szárazföld Kft.-t, melynek tagjai a Magyar Televízió, a rádió, a Magyar Hitelbank Rt., az Agroinformációs Vállalat és a Szövosz. A kft. alaptőkéje jelenleg 65 millió forint. Célja az államigazgatási, gazdasági, kulturális és magánjellegű információk gyűjtése, nyílt és kódolt terjesztése. A technikai újítások lehetővé teszik az új szolgáltatások bevezetését. 1989. második félévétől — csak új dekóderrel ellátott készülékeken — a szöveg magyar ékezetes betűkkel olvasható. További új lehetőség a pergetett oldalak sugárzása, amellyel az átlagos megjelenési idő lefelől jól védhető hely, környéke mocsaras, lagúnás. Ezért választotta császári székhelyül Theodosius fia, Honorius. Itt lobbant hát utoljára a római kultúra lángja, s ráesett Ravennára az antik művészet utolsó sugara. Ma ennek hallgatag tanúi az ortodox keresztelő templom és az utolsó császárnő, Galla Piacidia mozaikokkal bélelt síremléke. A bizánci korszakban épült az S. Appolinare Naovo bazilika. Az épület külseje egyszerű téglafalaival nem sejteti belső mozaikpompáját. Két hosszanti fala márványoszlopokon nyugszik, melyeket a talaj süppedése miatt megemeltek. A régi épületeknél mindenhol látható a talajsüllyedés nyoma. A nagy gót király, Theodo- rik sírjánál is. Igaz, a tízszögletes, zömök építmény tetejét hatalmas, 33 méter csökken és akár stopgombbal bármikor leállítható. Lehetőség nyílik titkosított oldalak sugárzására is, sőt a tv-készülékhez kapcsolt sornyomtató segítségével a Képújság oldal papírra nyomtatása is. A kft. a Képújság oldalait bérbevételre ajánlja fel a gazdálkodó szervezetek és a lakosság részére, ily módon partnereik a szokásosnál lényegesen kedvezőbb feltételek mellett és nagy terjedelemben tudnak információközlési lehetőséghez jutni, amely •ÿ. reklámcélokon túlmutató érdemi közlendők továbbítására is folyamatosan felhasználható. kerületű, 300 tonna súlyé, egyetlen tömbből faragott kő zárja. A süllyedés oka azonban a talajban keresendő. A középkor elejére a folyók hordaléka lassan feltöl- tötte a lagúnákat. A raven- nai kikötő eliszaposodott. A tengeri, szárazföldi forgalomtól egyaránt kieső város így lassan elvesztette jelentőségét. A világ tekintete akkor fordult ismét Ravennára, amikor a Firenzéből száműzött Daniénak menedéket adott. Itt temették el egy kápolnában, mely mögött ikis harangtornyot létesítettek, ahonnan esténként harangszó hirdeti az olaszok kegyeletét legnagyobb költőjük iránt. A csendet még az autóforgalom sem zavarhatja. Ebbe az utcába tilos behajtani. Annál nagyobb zajjal van a Piazza del Popolo, a város régi árkádos épületektől övezett központi tere. A városházával egybeépült Pa- lozzetto Veneziano loggiás oszlopai a VI. századból származnak, még Theodorik monogramja is látható az egyiken. Az árkádok alatt üzletek és vendéglők sorakoznak. A szabadtéri színpadon zenekar próbál. Jótékonysági előadásra készülnek. A bevételből a mentő- állomást bővítik. Tombola is lesz. A főnyeremény egy legújabb típusú Fiat gépkocsi. A téren nyüzsög a tömeg. Zenét hallgatnak, nagy hanggal vitatkoznak, söröz- getnek, s valamikor , éjfél körül térnek nyugovóra. Siklós Sándor gépkocsivezető szerint, aki évek óta járja az utazási iroda buszával az itáliai utakat, állítja, hogy a vacsora azért olyan kiadós, mert az olaszok későn fekvők. Reggel pedig csak csipegetik az ételt, este szeretnek jókat enni, sokat beszélni és nagyokat nevetni... Serédi János (Folytatjuk) A múlt hibái sokkal lassabban halnak el, mint ahogy szeretnénk megszabadulni tőlük. Ily makacs hibának tartom a döntő láncszem és a húzó ágazatok elvét. Nem olvastam olyan reformelképzelést, amelyben akár megfogalmazottan, akár rejtve ne lenne ott a két „üdvözítő” módszer. Ezért érzem szükségét, hogy szót emeljek ellene. A tervgazdálkodás üdvözítő módszerként való elfogadásában fontos szerepet játszott az a meggyőződés,- hogy a gazdaság a piac hatására anarchikusán fejlődik, a piac nem ismeri fel olyan gyorsan és egyértelműen a struktúraalakító erőket, mint a közgazdaságtudomány, nem is beszélve a műszaki tudományokról. Ahhoz, hogy a gazdaság struktúrája gyorsan és arányosan fejlődjön, tehát nem piacra van szükség, amely sok millió spontán elhatározást integrál, hanem okos közgazdászokra és mérnökökre, akik a tudományra támaszkodva kijelölik a legfontosabb teendőket, azokat a célokat, amelyek megvalósítása maga után fogja húzni a gazdaság egészét. így születhetett a döntő láncszem elve. A tervgazdálkodásnak csupán a döntő láncszemeket kell megragadnia, azok majd magukhoz fogják emelni a többi ágazatot. Ki kell jelölnie és forrásokkal bőven el kell látnia -azokat az ágazatokat, amelyek majd maguk után húzzák az egész gazdaságot. Az elmúlt negyven év során szinte minden célra — döntő láncszemként — így került sor, minden ágazat húzóágazattá vált, ám ahogy az egyikről kiderült, hogy nem döntő, másik célt kellett arra a rangra emelni. Hiába bizonyosodott be mindannyiszor, hogy nem húz a húzó ágazat, ma is ezekkel próbálkozunk. Hamis illúziók Ez a módszerbeli makacsság azért tragikus, mert hamis illúziókat táplál, eltereli a figyelmet a tényleges feladatokról. A nemzetközi gazdasági sikerek azt mutatják, hogy nem annyira a húzó ágazatok teljesítményén múlik egy-egy népgazdaság teljesítménye, hanem a visz- szahúzók minél gyorsabb elhalásán. Minden ország gazdasága gyorsan fejlődik, ha sikerül kiküszöbölni, elsorvasztani a visszahúzó erőket. A húzó ágazatok valóban gyorsan fejlődnek ott, ahol a kiöregedett ágazatok elhalnak, ahol a gazdasági környezet fejlettsége megfelelő, ahol korszerűsödik az egész infrastruktúra, ahol elegendő biztonsággal lehet számítani a szállítókra, az alvállalkozókra, ahol a piac nem veszi fel a rossz minőségű, eladhatatlan termékeket. A probléma megértéséhez a jelenkor egyik általános tapasztalatát kell szem előtt tartani. Mégpedig azt, hogy a vállalkozások hatékonyságát sokkal inkább a környezet, mint a vállalkozás belső adottságai befolyásolják. Ugyanaz a gyógyszergyár, tehát ugyanaz a technikai bázis és szaktudás a harmadik világban az ottani színvonalon, Magyarországon a mi színvonalunkon, az USA-ban pedig amerikai színvonalon termel. Ugyanolyan földön, ugyanolyan felszereltséggel egy azonos képzettségű és tapasztalatú farmercsalád gazdálkodásának hatékonysága teljesen az illető ország színvonalának felel meg. Nálunk a gazdaságfejlesztés szinte kizárólag a kapun belüli feltételek javítására koncentrált, a környezet pedig, mivel azt senki nem tekintette sem döntő láncszemnek, sem húzó ágazatnak, egyre jobban elmaradt. Ebből következett aztán a kor parancsának megfelelően az, hogy ott is tovább tartott a világpiactól való lemaradás, ahova a forrásokat koncentrálták. Visszahúzó erők Nézzük meg hát, hogy nálunk a gazdaság milyen területein legerősebbek a visz- szahúzó erők! Ezek közül emeljünk ki hármat! 1. Mindenekelőtt az infrastruktúra. Ennek hiánya annál nagyobb kárral, költség- növekedéssel jár, minél fejlettebb az alkalmazott technológia, a vállalatok üzem- szervezése. De itt sem arról van szó, hogy az infrastruktúrán belül kell keresni a döntő láncszemet, hanem itt is csak az általános fejlesztésről szabad beszélni. 2. A hatékony nagyvállalati termelés feltétele az is, hogy sok, egymással versengő kis- és középvállalkozás legyen, amelyek megbízható módon teljesítik szállítói, alvállalkozói kötelezettségeiket. Minél fejlettebb az ország gazdasága, minél fejlettebb az alkalmazott technika, annál több alvállalkozói, szállítói kapcsolatra van szükség. Ezért vált jellemzővé, hogy a fejlettebb technika bevezetése és korszerűbb üzemszervezési módszerek alkalmazása nemcsak a költségek növekedésével járt, hanem a vezetők gondjai is szaporodtak. Gondoljunk csak arra, hogy nálunk milyen csőddel járna, ha egy vállalat rátérne a raktár nélküli termelésre, vagyis arra, hogy a szállítási határidőt óráról órára, percről percre a beépítés ütemével egyezteti. Nyugaton ma ez az egyik leghatékonyabb módja a költségek csökkentésének. Nálunk azonban gondolni sem szabad egyelőre ilyen megoldásra. 3. Szinte minden reform- tervezetben fontos helyet foglal el a működő tőke bevonása Nyugatról. Ez egyelőre illúzió. A legoptimistább feltételezéssel sem számíthatunk nagyobb összegre, mint a jelenlegi kamatkötelezettségeink tíz százaléka. Tehát a mi fizetési mérlegünk jobban függhet attól, hogyan alakul a reálkamat a nemzetközi tőkepiacon, mint attól, menynyire kap kedvet a nyugati tőke az idejövetelre. Azt minden középfokú képesítéssel rendelkező közgazdásznak tudnia kellene, hogy a tőke oda áramlik, ahol a hozadéka a nemzetközi átlagnál magasabb, és nagyobb a befektetések biztonsága, vagyis a fennálló politikai és gazdasági feltételek stabilitása. Mi mindkét vonatkozásban elég hátul kullogunk ahhoz, hogy jelentősebb külföldi működő tőkére számíthatnánk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem kell a kis lehetőségeket is megragadnunk. De erre építeni veszélyes. Talán azt ma már elfogadtuk, hogy a politikában nem arra van elsősorban szükség, hogy a fent trónoló karizmatikus vezetők szinte minden állampolgárnak megszabják a feladatát, hanem ennél sokkal több eredményt ígér, ha a politikusok csak addig maradhatnak, amíg igazodnak a nép, a közvélemény akaratához. Sajnos, a gazdaságban még nem jutottunk el idáig. Nem vesszük tudomásul, hogy az a legjobb gazdaságfejlesztési mód, amelyben a gazdasági élet alanyai, a fogyasztók, és a vállalkozók akarata a piacon integrálódik és ezáltal jelölődnek ki a célok. A döntő láncszem a fogyasztók akarata, a húzó ágazat pedig az életszínvonal legyen. Kopátsy Sándor Magyar-amerikai vegyes vállalat A Magyar Optikai Művek, a Magyar Hitelbank Rt. és az amerikai Concord cég képviselői a közelmúltban szándéknyilatkozatot írtak alá Budapesten, fényképezőgépeket összeszerelő, gyártó vegyes vállalat létrehozásáról. Az alaptőke a magyar és az amerikai partnerek között fele-fele részben oszlik meg, nagyságát azonban egyelőre a felek még nem döntötték el. A magyar cég szakemberei a napokban folytatnak üzleti tárgyalásokat egy hongkongi céggel, a gyártáshoz szükséges különféle szerszámgépek beszerzéséről. Az új magyar—amerikai cég kezdetben havonta ötezer fényképezőgépet szerel össze. T Theodorik mauzóleuma Ravennában Telefaxszal rendelkezők, figyelem! A BÉKÉSCSABA 1 25. SZ. NYOMTA! VIDÉKE ÁFÉSZ boltjában . .4": ; (BÉKÉSCSABA, JÓKAI §. 4. SZ.)---------------------:— mk.m m í'" 4§; MKBBBBMV ÆÈKÊKÊKK0r , 50, 100 mm-es telefaxpapírra előrendelést felveszünk A század közepén még korszerűnek számító mezőgazdasági gép, a Hoffer traktor. Ezt az erőgépet az ’50-es években szerveződő termelőszövetkezetekben használták. A felvétel a Karancslapujtői Tsz múzeumának udvarán készült Fotó: H. szabó Sándor
