Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-12 / 110. szám
1989. május 12., péntek o A továbbiakban arról szólt, hogy különösen fontos a tehetséges fiatalokkal való foglalkozás programjának kidolgozása. Fel kell ismerni azt is, hogy a fiatalok sportjára, edzettségére, testi nevelésére fordított összegek is többszörösen - megtérülnek, mind a teherbíró-képesség, mind a személyiségfejlődés eredményeiben. szervezeteivel a folyamatos párbeszéd mechanizmusát, fórumait. Ezt az elvet értelemszerűen a közigazgatás minden szintjén érdemes érvényesíteni. Végezetül kérte a képviselőket: támogassák azt a javaslatot, hogy a gyermek- és ifjúsági jogok a jogrendszer egészében, s ne egy külön törvényben jelenjenek meg. Az ifjúsági törvény hatályon kívül helyezésére azonban csak akkor kerüljön sor, amikor az alkotmá- nyozó munka előrehaladása ezt indokolttá teszi. A többórás vitában felszólalt Sebesi Lászlóné (Békés m., 6. vk.) nyugdíjas pedagógus. Az ifjúság legrosszabb helyzetben levő rétegeinek, a szülő nélkül nevelkedők védelmében állami támogatással hozzá kell járulni önálló életkezdésükhöz. Ennek kidolgozása halaszthatatlan idei feladat — mondta az ál- ‘ lamtitkár. Az ifjúságpolitika csak akkor lehet eredményes, ha segíti a fiatalok közéleti tevékenységét, politikai gyakorlatát, és rendszeres a párbeszéd az állam és a fiatalok között — hangoztatta. Az ÁISH csaknem hároméves működésére visszatekintve a szervezet hibájaként ismerte el, hogy nem kezdeményezett eleget, bátortalan volt egyes kérdésekben. Tevékenysége, kormányzati vitái a közvélemény előtt rejtve maradtak. Az államtitkár kijelentette: az ÁISH a jelenlegi formájában nem képes megnyugtatóan, kellő eredményességgel ellátni ifjúságpolitikai feladatait. Szerinte a jövőbeni új kormányszervet olyan helyzetbe kell hozni, hogy érdemben tudjon hatni a fontos kormányzati döntésekre, funkcióit és hatáskörét, eszközeit egymással összhangban kell megállapítani. Fontos az is, hogy a kormány megteremtse, kiépítse az ifjúsági társadalmi érdekképviseleti, politikai Sebesi Lászlóné felszólalása Arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor az Országgyűlés az ifjúság helyzetéről tárgyal, nem feledkezhet meg azokról, akik nem tagjai egyetlen ifjúsági szerveződésnek sem, illetve a társadalom perifériájára szorultak. A falu és a város közötti különbség felszámolása csak óhaj maradt, sőt szűkítettek a munkavállalási lehetőségek is. Békés megye is ilyen gondokkal küzd, a megyében a munkalehetőségek hiánya miatt az elmúlt években több tízezerrel csökkent a népesség. Ezért kérte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint az Ipari Minisztérium illetékeseit, hogy az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztésével teremtsenek több munkalehetőséget. A képviselő kifogásolta a kistelepülések iskoláinak esetenkénti túlerőszakolt körzetesítését, amely sok kisdiákot bejáróvá kényszerí- tett, kollégiumi sorsra kárhoztatott. Szerinte a kisiskolások esetében szükség lenne a kistelepülések iskoláinak újbóli megnyitására. Az ifjúsági törvénnyel kapcsolatban hangoztatta, hogy a magas szintű jogszaA munkavállalók érdekében A szerdán megnyílt ülésszak egyik szünetében újabb parlamenti szekció alakult, mégpedig a szakszervezeti. Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével, őt kérdeztük arról, hogy a szaporodó szekciók (agráros. modernizációs., páirtonkívüli stb.) sorában mit szeretnének elérni: — Valóban egyre több a szekció, de véleményem szerint ez nem osztla meg az erőket. A mi célunk a munkavállalói érdekek szervezett megjelenítése a magyar Parlamentben. Ez a forma a tájékoztatásban, információban, felkészülésben nyújthat többet, ebben lehet az ereje. — Milyen érdeklődés volt iránta? — Eddig 33 képviselő jegyeztette be magát, én ezt szép induló létszámnak tekintem. — Az egyes csoportok igényei és a gazdasági lehetőségek között egyre nagyobb a szakadék. Gyakran éri a szakszervezetet is ez a vád, hgoy követelései megalapozatlanok ■.. — Ezt a legkönnyebb mondani. Mi viszont úgy véljük, a gazdasági lehetőségek és a (rossz) döntések között nagy a szakadék. S azt jobban megsínyli az ország, mint a megalapozatlan követeléseket, amiről egyébként részünkről szó sem lehet a most május 17-én sorra kerülő SZOT—MT (Minisztertanácsi) találkozón. — A romló gazdaságtól leginkább sújtott nyugdíjasok érdekében is szelni kívánnak. — Természetesen, ezt eddig is megtettük. Úgy vélem, az aktív dolgozók érdekvédelme sem lehet hatékony enélkül. A közeli találkozón egyébként a legtöbb követelést a nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében fogalmazzuk meg. bály azért is teljes felújításra szorul, mert az ifjúság emberséges életfeltételeit állampolgári jog alapján kell biztosítani. Deák Gábor a beszámoló vitáját összefoglalva hangoztatta: jó döntés volt, hogy az Országgyűlés két fordulóban tárgyal az ifjúság ügyéről. Végül a határozati javaslattervezet szövegének módosítását indítványozta. Eszerint az Országgyűlés a Minisztertanács jelentését azon véleményének fenntartásával venné tudomásul, hogy a kormány az elhangzott javaslatokat építse be hároméves munkaprogramjának végleges változatába. A hosszúra —• csaknem kétórásra — nyúlt szünet után az új változatot a foghíjassá vált padsorokban még jelen lévő képviselők 15 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett elfogadták. Eszerint: az Országgyűlés a kormány jelentését — fenntartásokkal — tudomásul veszi, és felhívja a kormányt, hogy az elhangzott véleményeket, javaslatokat vegye figyelembe a három évre szóló munkaprogramjának kidolgozásakor. Ez utóbbi tárgyalásakor a kormány adjon érdemi tájékoztatást a kormányzat ifjúság- politikára vonatkozó főbb elgondolásairól. Az Ország- gyűlés indokoltnak tartja, hogy — a társadalompolitikáért felelős államminiszter irányításával — 1989. december 31-ig dolgozzák ki az új állami ifjúságpolitikát. Az elfogadott javaslat leszögezi: az ifjúsági törvény hatályon kívül helyezésére csak akkor kerüljön sor, ha az alkotmány és az alkotmányos törvények tartalmazzák a kor követelményeihez igazított gyermek- és ifjúsági jogokat, sajátos kötelezettségeket, valamint az állami kötelezettségvállalást, s a társadalmi feladatokat. Ezzel az Országgyűlés májusi ülésszakának második munkanapja— amelyen Szűrös Mátyás, Horváth í,ajos és Jakab Róbertné felváltva elnökölt — befejeződött. Pénteken, ma reggel 9 órakor interpellációkkal folytatja munkáját az Országgyűlés. A parlamenti tudósításokat készítették: Homok Ernő, Rákóczi Gabriella, Szatmári Ilona és Veress Erzsi. Öregeket segítenek - fiatalos lendülettel Ha megyénk nyugdíjasközösségeinek körében, amolyan közvélemény-kutatást kezdeményeznénk, a nagy- szénási Czabán Samu Művelődési Ház bizonyára e lista élére kerülne. Nem véletlen, hiszen... De erről beszéljen a ház vezetője, Já- vorcsik Béla: — A Békés Megyei Művelődési Központ a ’70-es években elhatározta, hogy létrehozza a bázisszervek hálózatát. Az elképzelés az volt: ki, miben tudós, azt művelje. Nekünk is kitaláltak egy bázist „Reklám és propaganda a közművelődésben” címmel. Egy évig próbálkoztunk, de valahogy sehogy sem ment. Aztán eszembe jutott, hogy a megyében az idős emberek közreműködésével senki nem foglalkozik. Miért ne lehetnénk nyugdíjasbázis? — Tehát így kezdődött. A szárnypróbálgatások mikorra tehetőek? — A hetvenes évek végére, mikor elkezdtünk kisebb körzeti nyugdíjas-ösz- szejöveteleket szervezni. — Aztán meghirdették az első megyei Ki mit tud?-ot az idős emberek részére. — Igen. Egyrészt szerettük volna az összes létező csoportot összehozni, másrészt elő akartuk csalogatni az idősekben szunnyadó képességeket. A békéscsabai Trefort utcai művelődési házban tartottuk meg az első ilyen rendezvényt, aztán hamar kinőttük az épületet, hisz 680-ra, meg 960-ra növekedett a résztvevők száma, így amellett döntöttünk, hogy maradjunk itt a házban. — Ki hinné, hogy így szeretnek szerepelni a nyugdíjasok? — Én hittem, hogy így lesz. A múlt évben például 98 műsorszámot mutattak be versenyzőink, öt kategóriában. Éhben aztán volt jelenet, szólóének, szavalat és hadd ne soroljam még mi minden. És azt hiszem, még több is van ezekben az emberekben, de sajnos ehhez nem egy, meg két közművelő kellene (mert ma ez a helyzet), hanem sokkal több. Akkor aztán rendezhetnénk mesel^ázakat, összehozhatnánk a különböző nemzedékeket ... Lenne mit átadniuk. De hát egyelőre ennyit győzünk. — Mennyit? A Ki mit tud?-ról már szólt. De kiállításokat is szerveznek ... — Igen, ezek a megyei összejövetelek jó alkalmat adnak a kiállításra szánt anyagok zsűriztetésére is. — És aki nem farag, nem szaval és nincsenek egyéb előadói képességei? — Nos, van, aki verset, prózát ír. Számukra is évek óta hirdetünk pályázatot. Az idei eredményhirdetés májusban lesz. És ott vannak a majálisok ... Három esztendeje gondoltunk először arra: ha bent a házban csak szűkösen fér meg ennyi ember, és ha szeretnek ezek a klubok kirándulni... Miért ne hirdessünk egy rendezvényt a szabadban? Előbb Tótkomlóson az Erzsébet ligetben, aztán Gyo- maendrődön a sportpályán volt a majális. Most augusztus 26-án az Orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet lóversenypályáján lesz az újabb „randevú”, reméljük sikerrel. — Nagy lelkesedéssel mesél minderről! — Tudja, a mi szakmánkban ritkán adatik meg, hogy ennyi embert mozgatni tudunk ... Annak meg külön örülök, hogy egy folyamatot sikerült felgyorsítani. — Mire gondol? — Az ilyen közösségek számának gyarapodására, s arra, hogy példánkon okulva, már az ország más területein is rendeznek a mienkhez hasonló nyugdíjasösszejöveteleket. Egyébként, hogy a kedvező folyamatot felgyorsítsuk, „társadalmasí- tani” kívántuk e tevékenységet. Mostanában sokat beszélünk az alulról jövő kezdeményezésekről. Nos, a csabacsüdi nyugdíjasklub vezetője javasolta egyszer, hogy hozzunk létre nyugdíjastanácsot. S lön ... Szerencsére, mert nagyon lelkes támogatókra találtam e tanács tagjaiban. — Kik ők? — Az idősek klubjainak (a régi ÖNO-knak), illetve a nyugdíjaskluboknak néhány vezetője. Egyébként a felállás is mutatja, két szekcióban dolgozunk, s bekapcsolódik munkánkba néhány szociális otthon aktív képviselője is; 11-11 választott képviselőnk van, akik körzetenként. figyelemmel kísérik a klubokat, s jelzik, ha kérés, probléma merül fel. A rendszeres összejövetelek aztán segítik az eszmecserét, lehetőséget biztosítanak az egyes kezdeményezések megvitatására, s a tapasztalatcserére. Egy ilyen összejövetelen született meg például a vers- és prózaíró pályázat ötlete ... — Tudja, az mind nagyon szép, amit elmondott, ám a gondom az, hogy éppen a leggyámoltalanabbak maradnak ki az önök gondoskodásából és a legaktívabbaknak van lehetőségük még gazdagabbá tenni nyugdíjas napjaikat. S akkor még e korosztály életszínvonalának süllyedéséről nem is beszéltem... — Hadd kezdjem a választ ez utóbbi észrevételnél. Ezek az emberek — mert megtanulták —, tudnak spórolni. Időben tájékoztatjuk őket rendezvényeinkről, és ők előtte hetekkel, hónapokkal félretesznek (s lehet, hogy utána is ösz- szébb húzzák a nadrágszíjat), hogy itt ne kelljen meggondolniuk egy üveg sört, vagy egy üdítőt. Ami pedig az előző megjegyzését illeti. A népművelőknek sok mindennel foglalkozniuk kell, de nem mindennel! Nem hinném, hogy a mi feladatunk lenne az érdekvédelem. Örömmel hallom, hogy Gyulán már alakult egy nyugdíjas érdekvédelmi szövetség. Mi pedig maradunk annál a rétegnél, amely igényli, s él a közösségi szabadidős, szórakozási lehetőségekkel... — Végül még egy kérdésem lenne. Akadnak segítői a nyugdíjastanácson kívül is e tevékenységben? — Ha itt anyagiakra gondol, évi 30 ezer forint bázistámogatást kapunk a Megyei Művelődési Központtól és lehetőségeihez mérten segíti munkánkat a megyei tanács művelődési osztálya is. Egyébként sokszor találkozhatunk az emberek segítőkészségével. A majálisokon például a fellépők nem kérnek tiszteletdíjat. Ilyen és ehhez hasonló tapasztalataink vannak. Ha arra gondol, hogy az egyes településeken, hogyan segítik a nyugdíjasklubokat, már nehezebb a válaszom, hiszen nem szeretek általánosítani. Akik pozitívan állnak a kérdéshez azoknak sértő, akik negatívan, azoknak felemelő lenne, ha azt mondanám, megfelelően. Ilyen is és olyan is van. — Akkor hát mi mást kívánhatnánk e beszélgetés végén? Sikerüljön minél több települést, intézményt és munkahelyet megnyerni ügyüknek... Nagy Ágnes A képeket — sikeres rendezvényekről — a művelődési ház fotóalbumából reprozta: Fotó: Fazekas Ferenc