Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

1989. május 8., kedd Jói felfogott érdekből állunk a reformok pártján Az első interjú az első titkárral Megválasztását követően, valamikor éjfél után, az egyik szünetben kértük be­szélgetésre Szabó Miklós el­ső titkárt. — Hadd kérjem a befejer zéshez közeledő tanácskozás rövid, első összegzésére! — Számomra a tanulság a legfontosabb a mai párt­értekezlet után. A jövőben dolgozni csak ilyen módon lehet, ahogyan itt ma tör­tént. Döntéseket, elhatáro­zásokat hozni csak azok meghallgatásával lehet, akik erre hivatottak. Kik a hiva­tottak? A párttagság vagy az általuk megválasztott küldöttek, akik képviselik, valóban képviselik az ő vé­leményüket. Itt ebben a 12 órás vitában számosán arra hivatkoztak; ragaszkodnak ahhoz, hogy szót kapjanak, mert kétszáz párttag megbí­zásából jöttek ide, az ő vé­leményüket hozták, és azt el akarják mondani. Nekem fájt, hogy tíz-egynéhány hoz­zászóló sajnos nem kapha­tott szót. Ez is egy tanulság. — Milyen konkrét vezetői elképzelései vannak a kö­vetkező időszakra? — Az, amit a pártbizott­ság beszámolójában is el­mondtam: egy olyan straté­giát kell a pártban kialakí­tani, amelyben megyei dön­téseket csak a települések pártértekezletei által hozott döntések ötvözeteként, aka­rataként lehet megfogalmaz­ni. Olyan szervezeti sza­bályzatot kell készíteni eb­ben a pártban, ami ezt le­hetővé teszi. Ne felülről való dirigálás, hanem alul­iról történő építkezés le­gyen, mert a tagság bizal­mát csak így nyerhetjük vissza, csak akkor, ha látja megjelenítve gondolatát, tö­rekvéseit egy megyei prog­ramban. Ezt ma nem tud­tuk teljes mértékben meg­valósítani, csak részben, mert a program nem így ké­szült, viszont a küldöttek őszintén, nyíltan, félelem nélkül mondták el vélemé­nyüket, és ez nekem nagyon tetszett. Még akkor is, ha abban sok volt a jogos kritika, amelyet mi érez­tünk már, amikor előkészí­tettük a pártértekezletet. S nem véletlen az, hogy a be­számolóban a pártbizottsági döntés alapján elismertük a tévedéseinket, azt, hogy mi­ben és mikor vétettünk és hibáztunk, hiszen csak így tudjuk bizonyítani a tagság­nak, hogy hitelesek va­gyunk, hogy hitelesek lehe­tünk a jövőben. — A tanulságok? — Elsősorban arra gondo­lok, hogy nem lehetünk bé- külékenyek, amikor a me­gye érdekeiről van szó. őszintén megmondom, hogy törekedtünk erre eddig is, de nem mindig voltunk kel­lően határozottak és követ­kezetesek. Ma egy új hely­zetben, a lehetőségekkel él­ve még következetesebben vállalni kell az ütközést, egyrészt fölfelé, másrészt a saját lehetőségeinkkel meg- gondoltabban, tehetségeseb­ben és körültekintőbben él­ni. Azért kell nekünk a re­formok pártján állni, mert ez a jól felfogott érdekünk, nem azért, mert ez népsze­rű manapság. Nincs más választásunk, és így nem véletlenül jelent meg a mai pártértekezleten, hogy ne­künk a reformok fő sodrá­ban kell haladnunk. — Várható-e a pártérte- kezlet után nagyobb, úgy­mond látványos változás? — Változásoknak lenniük kell, én úgy gondolom, hogy az itt elhatározott progra­mot nem adminisztratívan, régi gondolkodás alapján, hanem egy új stílusban kell elfogadtatni a megye párt­tagságával. Tehát politikai akcióba kell kezdeni, olyan akcióba, ami hiányzott a múlt év nyarán az országos pártértekezlet után, a me­gyei pártbizottság határoza­ta után. — A közvélemény szerint az első számú vezetők ke­veset vannak az emberek között. Az utóbbi hetekben, amikor jelöltekként bemu­tatkoztak, ugyan más volt a helyzet, de vajon ezután is gyakrabban megfordul­nak munkahelyeken, össze­jöveteleken a megyében? — Ami engem illet, ez ne­kem szent elhatározásom, pontosan a pártértekezle.re való felkészülés tapasztala­tai ból adódóan, mert így is kiderült, hogy a párttagok csak azok iránt vannak bi­zalommal, akiket ismernek, személyes találkozások út­ján is. Tehát nekem nagy tanulság pontosan e válasz­tási küzdelemből, ami az el­múlt másfél, két hónapban lezajlott, hogy csak így le­het dolgozni. Én tehát min­den lehetséges időmet arra fogom fordítani, hogy az emberek között legyek. Egy­részt a szabad idő rovására, másrészt pedig azt is elha­tároztam, amilyen módon csak tudom, a benti írásos kötelezettségeket, a külön­böző, talán néha felesleges­nek tűnő megbeszéléseket, formális összejöveteleket megszüntetem, illetve kez­deményezem a megszünteté­süket. — Mi lesz a programja az első munkanapon, tehát kedden? — Tekintettel arra, hogy ez egy valódi választás volt, és a kimenetele előre nem volt látható — bár a mun­kámat mindig előre szok­tam tervezni —, most nem terveztem, nem tervezhet­tem meg. De azért tennivaló lesz bőven, és nemcsak ked­den. hanem már május 1- ién. hétfőn, a délelőtti fó­rumon is. Egy el nem hangzott felszólalásból Békés megye mai elmaradottságát csak úgy tekinthetjük történelminek, ha an­nak tekintjük az elmúlt 40 évet. Fejlődé­sének legfőbb akadálya abban a gazdasá­gi politikában gyökerezik, amely 40 éven át nem az ország adottságainak alapul­vételével, hanem dogmás, irreális elkép­zelések, politikai és szakértői tévedések útján alakította ki a mai gazdaságszer­kezetet. Ha a gazdaság fejlesztését az or­szág adottságaira alapoztuk volna, akkor ma Borsod megye adottságainak megfe­lelő fejlett iparral, Békés megye pedig adottságainak megfelelő fejlett élelmiszer- gazdasággal rendelkezne, az ország pedig stabil gazdasággal. Ezért javasolom, hogy a pártértekezlet követelje, a kormány vessen véget e 40 éven át folytatott gazdaságfejlesztési kon­cepciónak, és az új gazdaságpolitikában a népgazdaság szerkezetátalakításában kap­jon kiemelt helyet az élelmiszer-gazdaság gyorsütemű fejlesztése. Ez felel meg az ország igazi adottságainak, és ez teszi le­hetővé, hogy legnagyobb természeti kin­csünk, a termőföld optimálisan haszno­suljon. Zalai György llki már élt többpártrendszerben — A párttagság többsége akar és próbál új módon politizálni. Arra kell töre­kedni, hogy minden alap­szervezetbe eljusson ez az akarat, s hogy minden párt­tag kiállhasson a politika színterére. Az eddigi hibá­kon tanulva kell előrelépni — mondta Szarvas András- né országgyűlési képviselő, aki meghívottként vett részt az értekezleten. — ön szerint mennyiben változik az MSZMP megyei első titkárának hatalma, jelentősége a többpártrend­szerben? — Nem hatalomról beszél­nék, hanem inkább arról, hogy új feladata lesz az el­ső titkárnak: meg kell ta­lálni azt a hangot a többi párttal közösen, amely elő­re viszi az egész társadal­mat. Vita lesz köztük, azt biztosan állíthatom. Én már éltem olyan időszakban, amikor többpártrendszer volt. Jói felkészült embe­rekre van szükségünk. Hogy hatalom lesz-e a kezükben? A feladatok lesznek a dön­tőek, úgy gondolom. Nem ellenfélként jöttünk ide Az eredményhirdetés után megkérdeztük Fodorné Bir- gés Katalint, a másik első­titkár jelöltet, hogyan éli meg ezeket az órákat, mi a véleménye a pártértekezlet­ről, a döntésről? — Én úgy érzem, hogy a küldöttértekezlet megfontol­tan döntött, s nehéz leckét kaptak a küldöttek, hiszen három menetben kellett el­ső titkárt választani. Ahogy nyilatkoztam is korábban, a ■küldöttek dolga, hogy el­döntsék, kiben van bizal­muk, és ez a bizalom a kül­döttértekezleten most el­dőlt. Ugyanakkor, köszöne­tét mondok azoknak, akik engem támogattak, és nem voltak kevesen. Ügy érzem tehát, hogy el kellett vállal­nom a jelölést, hiszen na­gyon sokan voltak úgy, hogy az én gondolataimat, néze­Dr, Forrai József Dr. Forrai Józseftől, a me­gyei pártbizottság titkárától hogylétéről érdeklődtünk megválasztása után néhány perccel, majd arról, hogy kikre számít munkájában? — Nagyon örülök a biza­lomnak, ez évekre lendüle­tét ad munkámhoz. Hogy kikre számíthatok? Eddig a pártéletben nemigen visel­tük el az úgynevezett nehéz embereket”. Nos, én éppen ezekre a kezdeményező, ak­tív fiatal értelmiségiekre számítok. Emellett — csak látszólagos az ellentmondás — fogékony vagyok az idő­sek gondjaira, problémáira is. Szeretném megnyerni e korosztály bizalmát irán­tam, s a fiatalok iránt, akikről az előbb beszéltem. Természetesen döntő a jó kapcsolat a központi és a megyei sajtóval. A legsür­getőbb feladat? Meg kell ál­lítani a felbomlási folyama­tot. s ebben nemcsak a kongresszusnak lesz dolga, hanem nekünk is itt a me­gyében. teimet támogatják, és ez megtiszteltetés számomra. Mint máskor is mondot­tam, a szakszervezeti mun­kában kemény feladatok Kiss Sándor Kiss Sándor, a megyei pártbizottság újonnan meg­választott titkára a követ­kezőket mondta a pártérte­kezletről, terveiről. — Számomra sajátos megerősítést adott a mosta­ni megyei pártértekezlet, hi­szen jó másfél esztendővel ezelőtt, 1987 szeptemberében a megyei pártbizottság vá­lasztott titkárának. A jövő­ben is feladataink közép­pontjában maradnak a gaz­dasági problémák. Érezhető a politika és gazdaság köl­csönös egymásra hatása. Megkezdődött a gazdasági programok kidolgozásának folyamata. A párt belső gaz­dálkodásának teljes reform­ja is az elkövetkező időszak feladatai közé tartozik. Nyílt, őszinte tanácskozás volt a megyei pártértekezle­ten. A továbbiakban is fo­lyamatosan számítunk az építő jellegű kritikára. Leg­közvetlenebb feladat a hely­zet megértetése a párttag­sággal, a lakossággal. várnak rám, s ebből a hely­zetből adódóan nyugodt lel­kiismerettel fogok hozzá ahhoz a munkához, ami a közelgő szakszervezeti vá­lasztások előkészítésében rám hárul. Néhány héttel ezelőtt alakítottunk meg egy ideiglenes bizottságot, ami új megyei szakszervezeti szövetség létrehozását ké­szíti elő, a működési sza­bályzaton, a programon dol­gozunk, feladat tehát van bőven. Szabó Miklóssal mi nem ellenfélként jöttünk ide, mindig is együttdolgozva vé­geztük a feladatunkat. Tisz­ta szívből gratuláltam neki ahhoz a nehéz munkához, amelyet a pártértekezlet programja alapján kell el­végezni. Ügy hiszem, kap­csolatunk a jövőben is olyan lesz, mint eddig volt. Nekem vannak feladataim a Köz­ponti Bizottságban, neki pe­dig a megye pártvezetője- ként kell dolgoznia. Dr. Lovász Matild Dr. Lovász Matilddal be­szélgettünk, amikor még csak jelölt volt. A hajnal­ba nyúló szombat éjszakán, a választás napján alig ta­lálom a gratulálok gyűrű­jében: — Korábban is érezte az ember a felelősséget, amely­nek nagysága a választás eredményét megtudva óriá­sira nőtt — mondta az új titkárasszony. — Nehéz helyzetben van a párt, én minden erőmmel azon le­szek, hogy lehetőségeimhez képest hozzájáruljak az ösz- szetartáshoz. A testületek és az alapszervezetek embe­ri közösségekké váljanak, a vezetők és vezetettek köze­lebb kerüljenek egymásnoz. A közelmúlt lecke, amiből tanulni kell, és a hibáit el­kerülni. A jövő még a mai­nál is sókkal több napi munkát jelent, folyamato­san, állandóan az emberek között kell élnünk, dolgoz­nunk. Lehet, hogy a követ­kező választáskor már va­lamivel könnyebb, egyértel­műbb lesz a helyzet... A pártértekezletről tudósítottak: Bede Zsóka, László Erzsébet, Nagy Agnes, Niedzielsky Katalin, Sass Ervin, Seleszt Ferenc, Serédi János, Seres Sándor, Tóth Ibolya, Verasztó Lajos, Veress Erzsi.

Next

/
Thumbnails
Contents