Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
1989. május 11., csütörtök Sebesi Lászlóné nem hiába készült felszólalásra A ma már kétségtelenül akkut problémákat is hordozó ifjúsági törvény végrehajtásáról, egyáltalán az ifjúságpolitikáról ezen az ülésszakon tárgyalnak a honatyák. Ugyanis hosszas vita után eredeti szándékuk mellett döntöttek. Így megyei képviselőnk, Sebesi Lászlóné sem hiába készült elmondani hozzászólásában a vidéki ifjúság, az oktatás és családalapítással kapcsolatos észrevételeit, javaslatait. — Megpróbáltam röviden és tartalmasán felvázolni a legfeszítőbb gondokat. Mert úgy ítélem meg, a deklarált paragrafusokról kár vitatkozni, hiszen senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy az ifjúsági törvény csupán formailag létezik, ám valójában képtelen volt megvédeni a fiatalokat az inflációtól, s egyre több gazdasági problémától. Például ma egyáltalán nem a gazdasági igényekhez igazodik az oktatás, és hát a végzős fiatalok jó része olyan szakmával rendelkezik, melyre a munkaadónak valójában nincs ás szüksége. Jóllehet miközben egyre több fórumon elismerjük, az általános iskolák körzetesítése ésszerűtlen volt, addig még csak lépéseket sem tettünk annak érdekében, hogy ezek az igazán embert formáló kis közösségek újra életre keljenek. Nem kevésbé akkut probléma ma a fiatalság eladósodása, s a növekvő infláció ellentmondása. Ennek ellenére módszeresen szinte a legtöbb fórumon felvetjük a kedvezményes, 3 százalékos OTP-hitelek kamatemelésének lehetőségét, de szinte sokkoljuk vele a fiatalokat. Mintha csupán ezen múlna az ország fizetőképessége. Meggyőződésem, hogy a fiatal családok nagyobb teherviselésre képtelenek lennének. Javaslom, döntsön a parlament abban, hogy egyszer és mindenkorra végleg vegyük le a napirendről ezt a kérdést. Ügy gondolom, pénzügyi szakembereink varrnak olyan találékonyak, hogy képesek más forrásokra lelni .. . milliárd dollár hitelt csak azért, hogy adósságunk terheit fizetni tudjuk, és ebből fejlesztésre semmi nem jut! Ebben a helyzetben minden felelős erőnek ösz- szefogva kell a múlt örökségét vállalni úgy, hogy ugyanakkor egyértelműen elhatároljuk magunkat a múlt hibáitól. Ez lesz a feladat a Bős— Nagymaros erőmű sorsa feletti döntés során is. Mindnyájan tudjuk: itt már rég nem csupán az erőműről van szó. Bős—Nagymaros egy meghaladásra ítélt modell szimbóluma lett. Teljesen érthetően. A hetvenes évek közepétől ugyanis a politikai vezetés megismételte az ötvenes évek gazdaságpolitikai hibáit. Sok állami nagy- beruházás — amelyet a szűk pártvezetés határozott el, illetve szentesített — csődöt mondott. A bős—nagymarosi vízierőmű feletti döntés is ebbe a sorba illeszkedik. Ezt a döntést antidemokratikus módon hozták. Mindenkinek igaza van, aki ezt kifogásolja és velük együtt mondom azt, hogy végérvényesen szakítani kell ezzel a rossz döntési mechanizmussal — hangoztatta a miniszterelnök. Németh Miklós ezután szólt azokról a kritikákról is, amelyek az Állami Ifjúsági és Sporthivatal tevékenységét értél?, különösen az utóbbi időben. — Egyértelműen megállapítható, s nyíltan ki kell mondani, hogy az Állami Ifjúsági és Sporthivatal létrehozása hibás döntés volt — mondotta a kormányfő. — A hivatal nem tudott megfelelni az előzetes várakozásoknak. A jövő felnőtt generációját jelentő réteg sajátos helyzetére minden területen, valamennyi . központi szervnek figyelemmel kell lenni, amikor intézkedéseket dolgoznak ki. Az ifjúság gondjait csak komplex, állami tevékenységgel lehet orvosolni. A miniszterelnök felszólalásában kitért a központi gazdaságirányítás szervezeti változtatásának szükségességére is, összhangban a piac- gazdaság követelményrendszerével. Ennek első lépéseként a költségvetési és a tervezési reform részleteit ez év végéig kidolgozza a kormány. — Az új összetételű kormány határozottan és felelősségtudattal kíván szembenézni a helyzettel, s tenni akar a romlási folyamatok megállításáért. Ügy kívánja társadalmunk működőképességét megőrizni, hogy egyidejűleg elinduljunk az új fejlődési pályán — hangoztatta Németh Miklós, majd a következőket mondta: — Nem akarok részese lenni semmiféle egyéni vagy csoportérdektől vezérelt hatalmi harcnak, de áldozata sem! Meg kell akadályoznunk, hogy az egymásért és a népért tenni tudó erők egymás ellen forduljanak. Ez a nép megérdemli, és joggal követeli a felelős politizálást. Természetesen nemcsak az Országgyűléstől és a neki felelős kormánytól, hanem minden más politikai erőtől is. — Felelősségünk közös. Ezért felhívom önöket: ne hagyjuk kifolyni kezünk közül a múló időt! Ragadjuk meg együtt a történelmi esélyt, és demokratikus keretek között, egymás iránti bizalommal és felelősséggel, a nemzet legjobb erőit magunk köré gyűjtve tegyük meg, amit nemzetünk érdeke megkövetel ! — fejezte be beszédét a kormányfő. A kormányfő beszámolóját követően Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi Mgtsz MSZMP-bizottságának titkára kért szót. Mint mondotta, az államtitkároknak, miniszterhelyetteseknek aligha lett volna életterük a minisztériumban, ha nem támogatják maradéktalanul elődeik koncepcióit. Németh Miklós rögtön reagált a képviselő felszólalására. Utalt arra, hogy a mai politikai helyzetet még nem koalíciós viszonyok jellemzik. Ezért az eltérő érdekeket a formálódó pártok vagy erők akarata ellenére — Esküt tettek az Az Országgyűlés ezután — az Elnöki Tanács javaslata alapján — a' Miniszter- tanács tagjainak felmentéséről nyílt szavazással döntött. A testület Berecz Frigyes ipari minisztert 2 ellenszavazattal és 9 tartózkodással: Czibere Tibor művelődési minisztert 3 ellenszavazattal és 16 tartózkodással: Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét 5 ellenszavazattal és 14 tartózkodással: Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert 84 ellenszavazattal és 27 tartózkodással: Várkonyi Péter külügyminisztert 45 ellenszavazattal és 37 tartózkodással: Villányi Miklós pénzügyminisztert 11 ellenszavazattal és 41 tartózkodással felmentette tisztségéből. Szűrös Mátyás maga és képviselőtársai nevében kö- ' szünetet mondott a Minisztertanács most felmentett tagjainak tevékenységükért. A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az újonnan megválasztandó miniszterekre vonatkozó titkos szavazás eredményét. Mint mondotta, összesen 352-en még ha a kormány, vagy bárki más szeretné is — nem lehet érvényesíteni. Szólt arról is, hogy ő maga a tárcák élére három-négy személyt is javasolt volna, ám a közelgő választások miatt — főként egzisztenciális okokra hivatkozva — többen elálltak a jelöléstől. A miniszterelnök kijelentette: jelöltjei kreatív személyiségek, felkészültek a feladatra, politikailag egyikük sem kompromittálódott. új miniszterek adták le szavazatukat. Békési László pénzügyminiszterré történő megválasztása mellet 313-an voksoltak, ellene 39-en. Glatz Ferenc művelődési miniszterré történő megválasztása mellett 330-an voltak. 22-en ellene szavaztak. Horn Gyula külügyminiszterré történő megválasztására 326 igen és 26 nem szavazat érkezett. Horváth Ferenc ipari miniszterré történő megválasztása mellett 292-en. ellene 60-an voksoltak. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterré történő megválasztását 313-an támogatták, ellene 39-en szavaztak. Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnökévé történő megválasztásával 339-en értettek egyet. 13-an nemmel szavaztak. Szűrös Mátyás felkérte az újonnan megválasztott minisztereket. hogy — a magyar parlamenti gyakorlatban elsőként — az Országgyűlés plénuma előtt tegyék le ünnepélyes esküjüket. Az eskütétel után az új miniszterek elfoglalták helyüket a miniszteri székekben. Az Országgyűlés ezután — a soros elnök, Horváth Lajos indítványára — együtt tárgyalt az Alkotmány módosításáról szóló törvényjaHorváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a javaslatok előterjesztője felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég csupán a gyakorlatban megvalósítani a hatalmi ágak megosztásának elvét, hanem az elkülönült ágak egymás közötti egyensúlyát is meg kell teremteni. Erre garanciát jelenthet a Parlament és a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány között — a bizalmi viszony megrendülése esetére — a bizalmatlanság, illetve a bizalom felvetésének jogilag szabályozott intézménye. Nem abszolút számban, hanem a képviselőház létszámának hányadában határozza meg az indítvány érvényes előterjeszthetőségének módját. (A két változat a képviselők egyötödét, illetve egynegyedét jelöli meg szükséges arányként.) A tervezet a mérték tekintetében nem kíván különbséget tenni aközött, hogy a bizalmatlan- sági indítványt a Miniszter- tanács elnökével szemben, s ezáltal az egész kormányra kiterjedő hatállyal, vagy csupán valamely miniszterrel kapcsolatban terjesztették elő. A javasolt megoldás a jogintézmény jelentőségét azzal erősíti, hogy az nem egyszerű képviselői indítványként, hanem csak a képviselők meghatározott arányában előterjeszthető kollektív indítványként szabályozza. A bizottság szerint a hosszú ideig tartó bizonytalanság sem tartható, ezért indokolt a javaslatban eredetileg 30 napban meghatározott maximális idő 15 napra való korlátozása. Ez a parlament által felvetett bizalmatlansági, illetve a kormány által előterjesztett bizalmi indítvány tárgyalására egyaránt vonatkozik. A beterjesztett javaslat a Minisztertanács egészére kiterjedő bizalommegvonás esetén meghatározza az úgynevezett ügyvezetői kormány feladatait; hatáskörét csak a folyamatos tevékenység biztosításához feltétlenül szükséges lehetőségekre korlátozza. A javaslat azonos időpontot határoz meg az új kormány megválasztására és programjának elfogadására. Azt 60 napra mérsékli azzal, hogy elsőként a programot kell előterjeszteni, s csak utána kerülhet sor az új miniszterelnök és a miniszterek megválasztására. A Minisztertanács elnökének és tagjainak megválasztása ezáltal az előterjesztett program elfogadását is jelenti. Ezzel elkerülhető, hogy a Parlament a miniszterelnök és a Minisztertanács tagjaívaslatról, valamint a Minisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény- módosító javaslatról. nak megválasztásakor ismeretlen, csak később előterjesztendő programra adjon biankó-csekket — mondta végezetül. A testület tagjai a vitát követően végül is 275 igenlő szavazattal amellett döntöttek, hogy a képviselők legalább egyötödének kell írásban benyújtaniuk .a bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal vagy valamely tagjával szemben. A Minisztertanács elnökével szembeni bizalmatlansági indítványt a Minisztertanácscsal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Az Országgyűlés ezután az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot részleteiben és egészében — 3o9 szavazattal és 3 tartózkodással — elfogadta. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosítását egyhangúlag szavazták meg. * * * Az Országgyűlés ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően —, rátért a parlamenti házszabályok módosításáról szóló határozattervezet megvitatására. Az ügyrend-előkészítő bizottságtól a tervezetet a képviselők a korábbihoz képest több helyen módosított és kiegészített változatban kapták meg, ez már figyelembe vette az a kormánymódosítás néhány rendelkezését is. A tervezetet az ad hoc bizottság nevében dr. Kereszti Csaba terjesztette elő. Miután az Országgyűlés hivatali szervei vezetőinek kinevezése, munkakörük részletesebb meghatározása az Országgyűlés elnökének jogköre, ezért indokolt, a házszabály idevonatkozó bekezdésének a kiegészítése is. A Házszabályok módosítása feletti vitában két képviselő jelentkezett szólásra, majd az elnök szavazásra bocsátotta a bizottság jelentését. A képviselők közül 114-en értettek egyet azzal, hogy nincs szükség harmadik alelnökre, 128-an nem fogadták el a jelentést, 15-en pedig tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Az elnök így arra kérte a bizottságot: folytassa munkáját. Ezzel az Országgyűlés májusi ülésszakának első munkanapja — amelyen Szűrös Mátyás és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. Az elfogadott napirendnek megfelelően az ülésszak ma 9 órakor folytatódik. parlamenti tudósításunkat készítették: Szatmári Ilona, Rákóczi Gabriella, Homok Emö és Veress Erzsi Berecz utóljára, Horváth előszűr... Tegnap délelőtt, az ülésszak első szünetében a parlamenti folyosókon egyedül sétálgató Berecz Frigyes — ipari miniszterségének utolsó perceit taposva — a meglehetősen sértődött ember benyomását keltette. Megkérdeztük: mikor értesült először arról, hogy meg kell válnia miniszteri székétől: — Hivatalosan két hónapja, nem hivatalosan már jóval előbb tudomásomra jutott... — Mit gondol, miért vonták meg öntől a bizalmat? — Erről nem kívánok nyilatkozni... Időközben a csengő a szünet végét jelezte, majd alig egy óra múlva a képviselők elfogadták az ipari miniszter felmentését. így történt, hogy Berecz Frigyes miniszterként utoljára lapunknak adott interjút. * * * Az ipari tárca új vezetője, Horváth Ferenc miniszterségének viszont első interjúját adta a Békés Megyei Népújságnak, s már a bemutatkozásnál kiderült, hogy erős szállal kötődik megyénkhez, hiszen — mint mondta — felesége Békésből származik. — Immáron öt éve dolgozik az Ipari Minisztériumban. Milyennek ítéli az apparátus munkáját? — Ügy vélem, nem rosszabb, mint a központi állam- igazgatás nívója, de a minisztériumi gárda fölfogásában, személyi állományában sok javítanivaló van. Mindenképp szükséges javítani a minisztérium javaslattevő képességét. Egy kisebb létszámú, de jobban megfizetett csapattal kívánok dolgozni. — Melyek az ipar előtt álló legfontosabb feladatok? — Mindenekelőtt az exportteljesítmény és a piaci alkalmazkodóképesség növelése a cél. Ezt a tulajdonlás reformjával látom megvalósulni, ugyanakkor elemi követelmény a külföldi tőke bevonásának, valamint a kis- és középvállalatok működésének serkentése. De elsősorban fegyelmezett munkára van szükség ... Horváth Jenő előterjesztése