Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LOPJA 1989. MÁJUS 11.. CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Minisztereket mentettek fel, új minisztereket választottak Megkezdődött az Országgyűlés májusi ülésszaka Tegnap délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével megnyílt az Országgyűlés májusi ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Megteltek a diplomáciai képviseletek és az újságírók számára fenntartott páholyok is. A Parlament a munkarendjén szereplő napirendi pontok tárgyalása előtt ünnepélyes megemlékezést tartott: a 45 évvel ezelőtti magyarországi deportálásokra emlékezve lerótták kegyeletüket a második világháború magyar áldozatai előtt. Az ünnepi megemlékezés befeiezéseként az ülésteremben felhangzott a Szózat. Az ünnepélyes megemlékezést követően immár a napirenden szereplő kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A képviselők ezután elfogadták az ülésszak tárgysorozatát : 1. személyi javaslatok tárgyalása; 2. az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 3. a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 4. az Országgyűlés házszabályáról szóló 1/1989. számú határozat módosítására vonatkozó országgyűlési határozattervezet; 5. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 6. az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ; 7. a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat; 8. az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július 1-je óta végzett munkájáról; 9. az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének beszámolója az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, s javaslat a további feladatokra; 10. interpellációk és kérdések tárgyalása. Kádár János válaszlevele az MSZMP KB-hoz Tisztelt Központi Bizottság! Hozzám intézett levelüket kézhez vettem. Emberileg bizonyára megértik, hogy nehezen fogtam tollat, de úgy éreztem: kötelességem válaszolni Önöknek. Annál is inkább, mert nem tudom, hogy lesz-e hozzá még egyszer fizikai és lelkierőm. A Testület döntését fegyelmezett kommunistaként is elfogadom, de mint Önök közül sokan tudják, jómagámat is hónapok óta foglalkoztatott a visszavonulás gondolata. November óta orvosaim csak minimális munkavégzést engedélyeztek, áprilistól pedig egészségi állapotom tovább romlott. Ezúton szeretnék köszönetét mondani minden egykori munkatársamnak, elvtársamnak azért a támogatásért, amelyet munkámhoz kaptam tőlük az évtizedek során. Csaknem fél évszázadot dolgoztam a munkásmozgalomban. A politikai munkámban bizonyára követtem el hibákat is. De higy- gyék el, minden tettemet a jószándék vezette; mindenekelőtt a magyar nép, a mozgalom, a párt érdekeit tartottam elsődlegesnek. Köszönöm a bizalmat minden honfitársamnak, aki választópolgárként hitt és segítette a nemzeti megbékélésre és egy jobb, szebb Magyarország megteremtésére irányuló politikát. Ha voltak közösen elért eredményeink, akkor ezek ösz- szegzése majd mások feladata lesz. Engem mostanában inkább saját felelősségem gondolata foglalkoztat. Remélem, önöknek lesz igazuk: a felnövekvő nemzedékek majd tár- gyilagosabban ítélik meg az elmúlt három évtized eredményeit és hibáit. Ügy érzem, köszönettel tartozom azoknak a külföldi elvtársaimnak is, akikkel a nemzetközi munkásmozgalomban együttmunkálkodva és sokszor vitázva kíséreltünk meg egy korszerűbb szocializmusképet és -gyakorlatot kialakítani. Sokan tanúim rá, hogy internacionalizmusomtól soha nem tudtam elválasztani a magyar nép iránti felelősségemet. Néhány sor erejéig Jel kell idéznem azokkal a külföldi politikusokkal folytatott tárgyalásaimat — Keletről és Nyugatról egyaránt —, akikkel az utóbbi évtizedekben találkoztam. Hiszem, hogy barátainkban és eszmei ellenfeleinkben sok gyanakvást és előítéletet oltott ki az emberközpontúnak szánt magyar szocializmus gyakorlata. Belső állapotaink és külpolitikai lépéseink is bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkról kedvező kép alakult ki a nagyvilágban, mindenekelőtt Európában. Tisztelt Központi Bizottság! Befejezésül minden honfitársamnak, pártunk tagjainak és vezetésének sok sikert kívánok azoknak a nehéz feladatoknak a megoldásához, amelyek a magyar nemzet, a társadalom és az MSZMP előtt állnak. Budapest, 1989. május 10. Elvtársi üdvözlettel] Kádár János Megalakult a Békés megyei agrárreformkör Az évforduló alkalmából Szűrös Mátyás mondott az áldozatokra emlékező beszédet. — A nemzet emlékezetét ébren tartani, választott képviselőinek súlyos, felelősségteljes, de megtisztelő kötelessége. Tudjuk, felhőtlen múltú, tévedhetetlen nemzetek nem léteznek. Megkülönböztetni csak aszerint lehet őket: ta- gadják-e hibáikat, vétkeiket, vagy éppen ellenkezőleg, emelt fővel megvallván a történelem ítélőszéke előtt, teljességében vállalják múltjukat, képessé válván az önvizsgálatra, a teljes igazság kimondására, hogy jövőjüket ne fertőzhessék, ne veszélyeztethessék elhallgatott bűnök, nem törlesztett adósságok. Előre kellett bocsátanom ezeket a gondolatokat, hogy világossá tegyem szándékomat és célortiat, emlékeztetve a nemzetet, egy mindnyájunk sorsát mindmáig befolyásoló tragikus esemény 45. évfordulóján. Emlékeztetnünk kell ma innen, az Ország Házából mintegy 600 tezer magyarországi zsidó honpolgárunk embertelen megaláztatására, halálára. Tegnap volt 44 éve annak, hogy az európai harctereken elhallgattak a fegyverek. Ez az évforduló megfelelő alkalom arra, hogy szóljunk másik adósságunkról is. Beszéljünk arról, amiről évtizedékig nem szabadott, mert népünkbe beleégették a bélyeget, hogy a magyar bűnös nemzet, hogy Magyar- ország Hitler utolsó csatlósa volt... Négy évtizedig nem lehetett beszélni arról, hogy a Kárpát-medence és Európa más térségeiben több százezer magyar katona — zömével munkások és pa- rasztlegények — nyugszik jeltelen tömegsírokban, szétszórva a csatamezőkön. Gondoljunk rájuk is ezekben a percekben, s azokra is, akik testileg-lelkileg szétroncsolva ; sebesülten, vagy a hadifogság keserveit megtapasztalva tértek vissza Magyar- országra. Ezek a százezrek ártatlanok, de bűnös az a politikai vezetés, amely a halálba, más nemzetek ellen küldte őket. Szűrös Mátyás beszéde után egyperces néma felállással emlékeztek a képviselők a magyarországi deportáltakra, majd Schöner Alfréd (országos lista) emelkedett szólásra. Elöljáróban hangsúlyozta: egy olyan közösség küldötteként áll most itt, amely közösség átszenvedte a történelem legnagyobb sorscsapását. Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója javasolta: illő volna a második világháború minden áldozatának emlékművet emelni. Itt az ideje végre, hogy megköttessék a lelkekben is a béke, 40-50 évvel a legszömyűbb világégés után. Zsigmond Attila (Budapest. 5. vk.). a Budapest Galéria főigazgatóié elmondta: vészterhes időkre emlékezünk, nemzeti múltunk embert próbáló szakaszára. A fájdalom több. mint négy évtized után is bennünk él. Ez lehet a biztosítéka annak. hoev ilven szömvűség a mi nemzetünk életében többé ne fordulhasson elő. Benjámin Judit (Buda- dapest. 21. vk.). a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának vezetőié felszólalásában a Magvar Zsidó Kulturális Egyesület és a Raoul Wallenberg Egyesület felkérésére, valamint salát maga lelkiismeretére hallgatva emlékeztette a nemzetet a magyar holocaustra. Reger Antal (országos lista), a Magyarországi Németek Szövetségének alelnöke a fájó. szomorú emlékezetű, figyelmeztető évfordulón az Országgyűlésnek nyilatkozat elfogadását, s annak közzétételét javasolta, majd felolvasta a tervezett dokumentum szövegét. Az elnök ezután bejelentette: a Minisztertanács tagjainak felmentéséről, illetve új miniszterek megválasztásáról kell a képviselőknek dönteniük. Az Elnöki Tanács ezzel kapcsolatban átiratot intézett az Országgyűléshez. Eszerint az Országgyűlés ügyrendjéről szóló 1/1989. számú határozat 9. paragrafusa értelmében az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közösen kezdeményezi: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a miniszter felmentésére vagy választására. Miután a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az MSZMP Központi Bizottsága nem kíván élni kezdeményezési jogával, a Minisztertanács elnökének kezdeményezésére — az országgyűlési bizottságok véleméEzután Németh Miklós kért szót. hogy megindokolta a kormányátalakítás szükségességét. A miniszterelnök bevezetőiében megjegyezte: sok n vének ismeretében — az Elnöki Tanács javasolja, hogy az Országgyűlés 1989. május 10-i hatállyal mentse fel Berecz Frigyes ipari minisztert. dr. Czibere Tibor művelődési minisztert, dr. Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Várkonyi Péter külügyminisztert. dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert. Javasolja továbbá az Országgyűlésnek. hogy válassza meg dr. Békési Lászlót pénzügyminiszterré. Glatz Ferencet művelődési miniszterré. Horn Gyulát külügyminiszterré. Horváth Ferencet ipari miniszterré, dr. Hütter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré és dr. Kemenes Ernőt miniszterré. az Országos Tervhivatal elnökévé. Németh Miklós beszéde embernek az a véleménye, hogy a kormányt már korábban át kellett volna alakítani. Az előző hónapok tapasztalatai alapján igazuk van. s talán meg kellett volna fogadni azokat a javaslatokat. amelyek szerint már eleve új kormánnyal vállalja el feladatát a miniszterelnök. Lehet, hogy jobb lett volna — mondotta —. de nem biztos. Eddig ugyanis a miniszterelnök javaslatához nem kérhetett volna támogatást, ma viszont mór igen. mert a párt és az állam funkcióinak szétválásával megkezdődött a kormány és a kormányfő önálló tevékenységének folyamata. — A javasolt személyekkel az Országgyűlés illetékes bizottságai az elmúlt napokban megismerkedhettek, meghallgathatták elképzeléseiket. megtudhatták, hogy a jelöltek milyen felfogásban (Folytatás a 2. oldalon) Békés megye az ország egyik legjelentősebb mező- gazdasági termelőtérsége. Az utóbbi időben egyre több feszültség halmozódott fel a gazdaságokban. amelyeket nem sikerült megoldani az érdekkéDviseleti szervek közreműködésével. Várakozásokkal telve érkeztünk ide. Hunvára — mondta tegnap délután Szűcs Gábor, a Mezőberénvi Aranykalász Tsz főállattenyésztő- ie. a szervezőbizottság egyik tagia a megyei agrárreformkör alakulóülésén, amelyen mintegy 80-an vettek részt. Eljöttek az állami gazdaságok. a téeszek képviselői és a magántermelők közül Is többen vettek részt a tanácskozáson. Petényi Szilárd, a Hunyal Hunyadi Tsz elnöke ismertette a Pest megyei agrárreformkör felhívását, s szólt a Békés megyei saiátossá- gokról is. Kiemelte: az ag- rárreformkör a vártoktól, a kormányzattól és a jelenleg már meglevő, illetve a most szerveződő érdekkévvisele- tektől függetlenül szektorsemlegesen kíván tevékenykedni. Az alulról kezdeményezett viták eredményeként olyan mezőgazdasági programot kíván kidolgozni, amely az agrártermelés nép- gazdasági fontosságát az életszínvonal-politikában és az ellátásban betöltött valós szerepét figyelembe véve megfelelően tükrözi a mezőgazdasági termelők érdéNagyszénás! hét a keit. A szabályozó rendszer egyre nyomasztóbb körülmények közé szorítja az agrártermelőket. A paraszti munka leértékelődött, a halmozottan hátrányos adottsáaú termelőüzemek leszakadtak, elviselhetetlen mértékben megnyílt az agrárolló. A vitában, amely több mint két órán át tartott lien kértek szót. Dr. Filipsz László, a TOT főosztályvezető-helyettese rámutatott: minden szervezettől független mozgalom jön létre az aarárreformkörök megalakulásával. a mezőgazdaságban dolgozók érdekeinek védelmére. Nem kizárt, hogy ez a mozgalom a későbbiekben esetleg párttá alakulhat, de az is elképzelhető, hogy né- hánv hónap után felszámolja önmagát. Gellai Imre, a Gyoma- endrődi Győzelem Tsz elnöke arról beszélt, vegyes érzelmekkel fogadja ezt az úiabb szerveződést. Erősebben kellene hallatni hangunkat — mondotta, hiszen úgy tűnik, az eddigi segélykiáltások nem jutottak el az illetékesek füléig. Éppen ezért csak egy határozott véleményt megfogalmazó agrárreformkör létrejöttét támogatja. A résztvevők döntöttek a Békés megyei agrárreformkör megalakulásáról, s megválasztották azokat a képviselőket. akik május 16-án az országos találkozón képviselik Békés megyét. V. L. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A kormánvalakitás Kétségtelenül ritka (legalábbis eddig az volt), hogy egyszerre hat miniszteri bársonyszék cserél gazdát, az esettel kapcsolatban azonban csupán egy képviselőnek, a Bács-Kiskun megyei Südi Bertalannak volt mondanivalója. Kérdése a miniszterelnökhöz szólt, hogy vajon a most első helyre lépő eddigi „második emberek” (miniszterhelyettesek, államtitkárok) mennyiben jelentenek garanciát, milyen változást hozhatnak, hiszen elgondolásaiknak eddig is érvényesülniük kellett. — A nép új kormányt vár — válaszolta a kormányfő, s manapság nem is olyan könnyű ennek megfelelni. A miniszteri tárca ugyanis ma már bizonytalan egzisztenciát jelent, és nem túlzottan kapkodnak utána. Ugyanakkor Németh Miklós hangsúlyozta, hogy valamennyi, most megválasztandó (illetve megválasztott) tárcavezető jó felkészültségű, kreatív szakember. Ezt feltehetően a képviselők is így értékelték, hiszen szinte egyhangú többséggel szavaztak bizalmat valamennyiüknek. Az országban elsőként a nagyszénási intézet épült szociális otthonnak. Előnye a többivel szemben, hogy a szobákban négyen laknak és van nyolc házaspári szoba is. Jelenleg 200 idős embert gondoznak, 45 lakó ágyban fekvő. A kezdet kezdetén általános jellegű szociális otthon volt a nagyszénási, csak fennjárók lakhatták. Aki megbetegedett, legyengült, az elkerült innen. Azóta sikerült elérni, hogy az időskorúak otthona legyen. Van kórházi jellegű részlegük is, így az ápolás zavartalan. (Lapunk tegnapi számából anyagtorlódás miatt kimaradt.) Erről szól Látogatóban a nagyszénási szociális otthonban című cikkünk lapunk 5. oldalán.
