Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám

NÉPÚJSÁG 1989. május 10., szerda MDF-sajtótájékoztató Megalakult a békéscsabai ellenzéki kerek asztal Mit akarnak a demokraták? Kedden délelőtt Békéscsabán, a Körös Szálló különtermében sajtótájékoztatót tartott a Magyar Demokrata Fórum bé­késcsabai szervezete. Az országos, a kör­zeti. a megyei, a városi sajtó képvise­lőit Szokolay Zoltán elnökségi tag kö­szöntötte. Elmondotta többek között: a tavaly októberben megalakult városi szervezet mára megérett arra, hogy részt vegyen a helyi közélet alakításában, ál­lásfoglalást dolgozzon ki a jövőt ille­tően. Sajátos helyzetben vannak, hiszen tagjaik között többségben vannak a fizi­kai dolgozók. Sorra alakulnak a vidéki szervezetek, kapcsolatot tartanak az új pártokkal, ellenzéki csoportokkal. Beje­lentette: május 8-án az MDF és még öt független politikai párt, illetve alterna­tiv szervezet létrehozta a békéscsabai ellenzéki kerek asztalt. De mit is akarnak a csa­bai demokraták? Az írásos tájékoztatóból és a válaszok­ból kiderült: az MDF erő- szakmentesen, törvényes tár­sadalmi eszközökkel akar politizálni. Azt szeretnék, ha a Békés megyében élő em­berek minél többen felis­mernék saját érdekeiket, ha kiemelkednének a közöm­bösségből, az alattvalói né­maságból. Az erőszakmen­tesség. példája lehetne, ha az országban elsőként a Bé­kés megyei munkásőrök ön­ként letennék a fegyvert, és politikai előjogok alapján sem lehetne fegyver magán­kézben. Az MSZMP megyei és területi szervezetei má­jus 15-ig hozzák nyilvános­ságra és szüntessék meg a hatásköri listákat. A veze­tők kiválasztásában csak a szaktudás, a tehetség, az eredményes munka és az erkölcsi tisztaság érvénye- süliön. Szerintük sajtósza­badság nélkül megyénkben sem lesz nvilvánosság. de­mokrácia. Szűniön meg a megyei és a városi sajtó közvetlen. vagy közvetett MSZMP-iránvítása. A Nép- úiság pártlapból váljon a megye népének napilapjává. Szó esett a sajtótájékoz­tatón a Parlament szerepé­ről. az országgyűlési képvi­selők és a tanácstagok vá­lasztásáról. Az MDF helyi szervezete összetételénél fogva nem tartja alkalmas­nak a jelenlegi Országgyű­lést az alkotmányozásra. Or­szágosan. a képviselők 77. Békés megyében majdnem 100 százaléka MS7MP-tag. illetve ennek a pártnak az érdekeit képviseli a Parla­mentben. Az egyik kérdés­re válaszolva elmondották: nem értenek egvet a Szeg­halmi Állami Gazdaság ál­tal közzétett felhívással. amely védelmébe veszi Ma- róthy László országgyűlési képviselőt, környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisz­tert. mert több olyan kör­nyezetvédelmi intézkedés fű­ződik a nevéhez, amelv kér­désessé teszi további műkö­dését a tárca élén. Egyéb­ként az MDF készül a vá­lasztásokra. saját jelölteket ámítanak országgyűlési kép­viselőknek. tanácstagoknak. Számítógépes lista alapján számba veszik a megyében levő MDF-tagokat. abban a körzetben, ahol nem lakik ilyen ember, más független jelöltet támogatnak. A re­formkommunistákról az a véleményük : kevesen van­nak a megyében. Ugyanis megálltak a reformfolyama­tok. ió példa erre a megyei MSZMP-pártértekezlet. A gazdaságról az a véle­ményük, hogy Békés megyé­ben is a politika korlátozta, torzította a’ gazdaság műkö­dését, ésszerű programok helyett rövid távú politikai érdekek, operatív intézkedé­sek érvényesültek. Álláspont­juk szerint, a jelenlegi ál­lapotból a vegyes tulajdonú gazdaság kialakítása, a tu­lajdonformák esélyegyenlősé­gének és a vállalkozás sza­badságának garantálása, a korszerű szociális piacgazda­ság megteremtése révén jut­hatunk ki. Ezért a politikai pártok és szervezetek vo­nuljanak ki a gazdaságból. Az oszthatatlan állami tulaj­don minél nagyobb hányada váljék valóban társadalmi tulajdonná. Szűnjön meg megyénkben az állami tu­lajdon tékozlása. A gazda­sági szerkezetváltás érdeké­ben regionális bankot, ke­reskedőházakat, helyi külke­reskedelmi vállalatokat hoz­zanak létre. A megye na­gyobb városaiban létesítse­nek városi vállalkozói ka­marát. Szorgalmazzák, hogy a vállalatok, szövetkezetek irányításába beleszólhassa­nak a munkavállalók. Tulaj­donosi mivoltukat, felelőssé­güket erősíthetik a munkás- tanácsok, az ipartestületek, a gazdakörök. Többen érdeklődtek arról is: miként képzeli el az MDF a szociálpolitikát. Ki­fejtették, hogy családelle­nes árpolitikával nem ala­pozható meg a kibontako­zás. A válság árát ne a la­kossággal fizettesse meg a kormányzat. A költségvetési kiadásokat csökkenteni le­hetne az ésszerűtlen és gi- gantomán beruházások le­állításával, a katonai kiadá­sok mérséklésével, a bürok­ratikus államapparátus le­építésével. Az igazságérzet azt követeli: szüntessék meg a kiemelt nyugdíjakat, tö­röljék el a felső vezetők ki­váltságait. A katonai kiadá­sok radikális csökkentése ré­vén például európai színvo­nalra lehetne emelni az egészségügyet. Sajnálatos, hogy megyénk országgyűlé­si képviselői egyik költség- vetési vita során sem szó­laltak fel ennek érdekében. Végül kifejtették vélemé­nyüket a nemzetiségi kér­désről, az erdélyi menekül­tekről. Megvalósíthatónak látják, hogy a békéscsabai Tanítóképző Főiskolán meg­kezdődjön a nemzetiségi ta­nítóképzés. Javasolták: a vá­rosi tanács Garzon és Feny­ves Szállója adjon otthont a romániai menekülteknek. Ugyanakkor Békéscsaba lép­jen testvérvárosi kapcsolat­ba Székelyudvarhellyel, test­vérmegyénk pedig legyen Hargita megye. (seres) Közlemény A Magyar Demokrata Fórum békéscsabai Szervezete, a Független Kisgazda- és Polgári Párt békéscsabai csoportja, a Bajcsy-zsilinsz- ky Endre Baráti Társaság békéscsabai cso­portja, a Fiatal Demokraták Szövetsége békés­csabai csoportja, a Szabad Demokraták Szövet­ségének békéscsabai tagjai és a Politikai Fog­lyok Szövetségének békéscsabai tagjai 1989. május 8-án megalakították a BÉKÉSCSABAI ellenzéki kerek asztalt. A békéscsabai ellenzéki kerek asztal célja, a tömörült pártok, szervezetek és mozgalmak egyeztetett és közös erőfeszítéseit képviselni. Az ellenzéki kerek asztal résztvevői önálló ar­culatú társadalmi szervezetek, de lényegi kér­désekben közös álláspontot alakítanak ki és tárgyalásokon együtt lépnek fel. A békéscsabai ellenzéki kerek asztal biztosí­tani szeretné Békéscsabán az alábbi társadal­mi-politikai célok érvényesülését: 1. A szabad és nyilvános politizálás esély- egyenlőségének megteremtése Békéscsabán és a megye minden településén. 2. Az állampolgári-, személyiség- és szabad­ságjogok teljes körű tlszteletbentartása; a hát­rányos megkülönböztetés minden formájának kiiktatása a város és a megye életéből. 3. A korrupció, a jogtalan előnyszerzés, az alaptalanul fenntartott előjogok (így pl. a fegyvertartási jog) nyilvános, és mielőbbi fel­számolása. 4. A népfelség elvének maradéktalan és pártérdekektől mentes betartása, betartatása. Beleszólási jog a közpénzek és a népvagyon bármilyen formában történő felhasználásába. 5. Provokációktól és a közvélemény mani­pulálásától mentes békés átmenet biztosítása az egypártrendszerböl a többpártrendszerbe, itt, Békés megyében is. 6. Esélyegyenlőséget az informálódásban. Szabad tájékozódást minden olyan kérdésben, amely elengedhetetlen a helyi közéletbe való bekapcsolódáshoz, és a választási programok elkészítéséhez. 7. Sajtószabadság, pártatlan nyilvánosság, valódi közösségi televíziók működése Békés­csabán és Békés megyében Is. 8. A jelenlegi országgyűlési képviselők se­gítsék és ne akadályozzák a valódi jogállami­ság létrejöttét. Ne szavazhassanak olyan elő­terjesztésre, amely az állampolgárok alapvető érdekeit vagy a társadalom egészének Igazság­érzetét sérti. 9. A jelenlegi helyzethez képest radikálisan csökkentett létszámú MSZMP-, Demisz- (volt KISZ)- és államigazgatási apparátust, éssze­rűbben és szakszerűbben működő tanácsi szer­vezetet, valódi önállóságot a helyi közösségek­nek. 10. A munkahelyekről vonuljanak ki a poli­tikai szervezetek. A politizálás színtere a lakó­hely, ideje a szabadidő legyen. Az MSZMP városi és megyei bizottságai május 15-ig hoz­zák nyilvánosságra és szüntessék meg hatás­köri listáikat. 11. Szűnjön meg a hatalmat gyakorlók fet- fegyverzettsége, szolgáltassa be fegyvereit a Munkásőrség. 12. A békéscsabai ellenzéki kerek asqtal nyi­tott szervezet. Örömmel fogadja minden olyan szervezet, mozgalom, csoport csatlakozását, amely céljainkkal egyetért, azokért cselekedni is hajlandó, s ezzel politizáló partnerré minő­síti önmagát. A békéscsabai ellenzéki kerek asztal részt­vevői úgy vélik, hogy az MSZMP Békés me­gyében egyelőre pártértekezletei ellenére sem tett semmit a sztálinista struktúra felszámolá­sa érdekében. A reformfolyamatok fönnakad­tak a megyehatáron, térségünk elmaradottsá­ga már nemcsak gazdasági, hanem politikai is. A békéscsabai ellenzéki kerek asztal haté­konyan közreműködni kíván az elmaradottság leküzdésében, a demokratikus helyi közélet megteremtésében. A BÉKÉSCSABAI ELLENZÉKI KEREK ASZTAL RÉSZTVEVŐI Békéscsaba, 1989. május 8-án Szállás, pénz, munka — Eddig csaknem ezerötszáz menekült telepedett le — Növekszik a román nemzetiségű és a cigány áttelepülök száma Beszélgetés Fodor Gézával, a megyei tanács osztályvezetőjével Megyénk közvéleményét változatlanul foglalkoztatja a Romániából menekültek sorsa. olvasóink gyakran tesznek fel a menekültek számára. elhelyezésükre, munkába állítására, a Vö­röskereszt. az egyházak tá­mogatására. a tervezett bé­késcsabai befogadóállomás­ra vonatkozó kérdéseket. Mindezekről beszélgettünk Fodor Gézával, a Békés me­gyei tanács osztályvezetőié­vel. r — Milyen szervezeti kere­tek között, kik aondoskod- nak a megyénkbe érkező menekültekről, és egyálta- lán. mennyien telepedtek le eddip? — A menekültügyi felada­tokat megyénkben egy e célra alakított koordinációs bizottság irányítja. Ennek tagjai a következők: a me­gyei tanács szakigazgatási szerveinek képviselői : a Ha­zafias Népfront, a Vöröske­reszt: az ifjúsági szervezet: az egyházak : Békéscsaba. Gyula és Békés város: a megyei rendőr-főkapitány­ság. valamint a határőrség képviselői. A .mindennapi tennivalókat a megyei ta­nács vb-titkárság gazdasági osztálya végzi. Megyénkben eddig 3030 romániai mene­kült kapott tartózkodási en­gedélyt. közülük 1475-en te­lepedtek itt le. Harmadik országba továbbutaztak, il­letve utazni szándékoznak 435-en. Magyarország más vidékeire települtek 1120-an. Természetesen ezek a szá­mok naponta változnak. — Milyen módon történik az áttelepültek ügyeinek in­tézése? — Háromféleképpen. Azok. akik más országba kívánnak továbbutazni, átmeneti szál­lást kapnak, ahol teljes el­látásban részesülnek. Ez a szállás eleddig Békés-Dán- fokon volt. máius közepétől pedig átköltözik Mezőko- vácsházára. Más módon kell foglalkoznunk az ország kü­lönböző megyéibe tovább­utazói szándékozókkal, őket ellátjuk útiköltséggel és élelmezési költséggel. ha szükséges. egv-két napra szállást kapnak, hogy kipi­henhessék magukat. Továb­bi gondozásuk a letelepedé­si helv szerinti illetékes ta­nács feladata. A legtöbb fel­adatot természetszerűleg a megyében letelepülni szán­dékozók jelentik. — ök milyen segítséget kapnak? — A megyei tanács sze­mélyenként háromezer fo­rint rendkívüli szociális se­gélyben részesíti a megyé­ben letelepedni szándékozó­kat. Tulajdonképpen ebből a segélyből, és a Vöröske­reszt. valamint az egyházak által adott 500-1000 forintos támogatásból kell fenntart taniuk magukat addig, amíg úi munkahelyükön megkap­ják az első fizetésüket. Ez­zel egyidőben. a munkaerő­szolgálati iroda segítségével, és a munkáltatók által jel­zett igények alapién — mun­kahelyet ajánlunk a mene­külteknek. Amennyiben az ajánlatot elfogadják, dolgoz­ni kezdenek. Ha szállásuk is rendeződött — rokonoknál, albérletben. munkásszállá­son —. a területileg illeté­kes helyi tanács átveszi to­vábbi ügyek intézését. — Ott milyen támogatásra számíthatnak? — A helyi tanács jelentős segítséget nvúit a gyerme­kes családoknak : gyerme­kenként 12-14 ezer forint egyszeri letelepedési segély­ben részesíti őket. Ezzel ter­mészetesen nincs befejezve a gondoskodás, további hét­köznapi ügyes-bajos dol­gaikban is számíthatnak a helvi tanácsokra. — Ahogyan elmondta, je­lentős anyagi segítséget kap­nak a menekültek. Milyen forrásból van erre a helyi tanácsoknak pénze? — Szeretném egyértelmű­en leszögezni, hogy a mene­kültek segélyezésének, ellá­tásának költségei nem ter­helik a helyi tanácsokat. Ezeket a központi letelepe­dési alapból megtérítik mind a megyei, mind a helvi ta­nácsok számára. — Mi jelenti a legtöbb gondot a hazánkban letele­pedni kívánókkal kapcsola­tosan? — Mint már említettem, megyénkben eddig csaknem 1500 menekült telepedett le. Ez azt jelenti, hogy a vál­lalatok. intézmények nagy segítséget nyújtottak az át­települtek elhelyezésében és foglalkoztatásában. Feltétle­nül indokolt azonban, hogy országosan koordinálják a további áttelepültek más megyékbe való irányítását. Az elmúlt egy-másfél hó­napban egyébként minőségi változás állt be az áttele­pültek szakmai végzettsége és nemzetisége tekintetében. Például: áprilisban 227-en települtek át. közülük 57 magyar. 147 román nemzeti­ségű. (közülük 61 cigány­származású). 23 pedig né­met nemzetiségű. Az utóbbi három hónapban érkezettek túlnyomó többségének nincs szakmája. szinte elvétve akad közöttük szakmunkás. A román nemzetiségűek nem tudnak magyarul. így fog­lalkoztatásuk nehezen szer­vezhető. Természetesen min­den eszközzel igyekszünk ezeket a problémákat meg­oldani, de egyre nehezebb helyzetben vagyunk. — Mi lehet a megoldás? — Az említett gondok megoldását jelenti a befo­gadóállomások megnyitása. Ezeken az állomásokon le­hetőség lesz az alaposabb éa átgondoltabb ügyintézésre, a menekültek szervezett lete­lepítésére az ország egész területén. — A tervek szerint Békés­csabán is lesz ilyen befoga­dóállomás. Mondana erről valami közelebbit? — Valóban, a békéscsabai befogadóállomás kérdésében előzetes állásfoglalás már született. Erről a közvéle­ményt az önök lapja is tá­jékoztatta. A befogadóállo­mást a Kétegvházi úton ala­kítanák ki. erre a célra a Békés Megyei Építőipari Szövetkezet telepét tervez­zük igénybe venni. Az állo­más maximum 14 napi tar­tózkodási időt hagyva, köz­ponti támogatással fog mű­ködni. — Végül még egy kérdés: milyen az együttműködés az önök munkáját segítőkkel? — A kérdés lehetőséget ad arra. hogy ezúton is köszö­netét mondjak mindazok­nak. akiknek segítsége nél­kül feladatunkat nem tud­nánk ellátni. Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy a Békés Megyei Rendőr-főka- pitánvsággal és a határőr­séggel együttműködésünk ki­fogástalan. Mindkét szerve­zet nagy hozzáértéssel, rend­kívül humánusan látia el nem könnyű feladatát. Nél­külözhetetlen anvagi és er­kölcsi segítséget kannak a menekültek az egyházaktól, a Vöröskereszttől, ugyancsak segítenek az ifjúsági szerve­zetek. a népfront, és nem utolsósorban a nagycsaládo­sok megyei szervezete. Kü­lön meg kell említenem a Máltai Lovagrend Szeretet Szolgálatának értékes segít­ségét. velük kapcsolataink bővítésére törekszünk. Ter­mészetesen nincs mód itt részletesen szólni a sokféle segítségről. de mindany- nyiunk számára egyértelmű, hogy ezeket a feladatokat a jövőben is csak ilyen össze­fogással és együttműködéssel tudjuk megoldani. T. I. Támogatják a kutatómunkát Erdei Ferenc szövetkezeti alapítvány Az Erdei Ferenc szövetke­zeti alapítvány 1988. máju­sában kezdte meg működé­sét Budapesten, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A kuratórium el­nöke: dr. Csáki Csaba aka­démikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem rektora. Társelnöke: Lerner Jenő, az alapítvány létrehozója, a szigetszent- miklósi Ferrokomplex Ipari Kisszövetkezet elnöke, vala­mint dr. Kovács István, az alapítvány létrehozója, az Economix Egyetemi Kisszö- vetkézet elnöke. Az alapítvány célja, hogy elősegítse a szövetkezetek és vállalatok szakképzett köz­gazdász-utánpótlásának biz- biztosítását. Közreműködik a hallgatók és az oktatók kö­rében szövetkezetelméleti oktató-kutató munka meg­szervezésében, tanulmányok, tapasztalatcserék finanszí­rozásában. Pályázatokat hirdet szövetkezetelméleti témák kidolgozására a hazai szövetkezeti élet új tenden­ciájának feltárására, szak- dolgozatok, doktori érteke­zések közreadására. Az alapítvány céljairól tartottak tegnap, kedden saj­tótájékoztatót Budapesten. Elhangzott: hogy az’ alapít­vány vagyona jelenleg m T haladja az egymillió forin­tot. Pályázatot hirdettek meg szövetkezetelméleti egyetemi tankönyv megírá­sára. Ebben a tanulmány­ban kifejtésre vár a tagsági viszony alakulása, a demok­ratikus önkormányzat lé­nyege és szervezeti keretei, az érdekeltségi viszonyok te­vékenységet fokozó változa­tai. Szükséges áttekinteni és újraértelmezni az állam és a szövetkezetek viszonyát, a szövetkezeti típusok, formák, társulások várható alakulá­sát, valamint a szövetkezeti érdekképviselet, mint a po­litikai intézményrendszer szerepét. A szövetkezeti szakma legkiválóbb terjesztőinek, il­letve képviselőinek a kura­tórium évente tízezer forin­tot ajánl fel. A díj odaíté­léséről a TOT, a Szövosz és az Okisz képviselőivel tör­ténő konzultáció után dön­tenek. v I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents