Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-09 / 107. szám
1989. május 9., kedd o IZI3ÜUK7HQ Amióta megszűnt Békéscsabán az Univerzál Áruházzal szembeni ideiglenes nagy parkoló, azóta érzik csak igazán a megyeszékhely autósai, hogy mit is jelent, ha nem találnak megállóhelyet az áruházak, boltok és általában a belváros környékén. Ez ugye nem egészen az Ö hibájuk — de amit a képen látunk, a benyomott betonkerítés a legújabban felkapott hepehupás, üres Munkácsy utcai telken —, az bizony már igen! Miért nem figyelünk jobban a környezetünkre, miért nem gondolunk embertársainkra? Vannak napok, amikor nem lehet az utcán gyalogosan elmenni, mert a járdán is állnak autók. A minap pedig egyik autós társunk nagy lendületében beszaladt az itt lakó idős néni kertjébe. Nem kellene kicsit jobban vigyázni? S nem kellene az illetékeseknek is kicsit jobban odafigyelni? Nem kifejezetten a rendőri szervekre gondolok! Fotó: Veress Erzsi Hagyszínási Október 6. Tsz Önálló vállalkozási egységek A Nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezetet már hetedik éve sújtja az aszály. Az elmúlt három esztendőben veszteséggel zárt a szövetkezet. Ezekben a napokban szorgos munka folyik a nagyszénási határban. Már elvetették a 660 hektár napraforgót és befejezéshez közeledik a szója vetése. Megkezdték a kukorica magjának földbe juttatását is a tsz-ben. Szemenyei Sándor főagronómus az idei kilátásokról a ikövetkezőket mondja: — Úgy tűnik, tovább folytatódik térségünkben a szárazság. A téli csapadékhiány 120-130 milliméter. De ennél súlyosabb a helyzet. Az elmúlt hat évben felhalmozódott 140-150 milliméteres évenkénti vízhiány ma már oda juttatta a tsz-t, hogy földjeink nagy részén a felső 30 centiméteres réteg után teljes vízhiány tapasztalható. Megítélésem szerint, ha ideális eloszlásban hull az eső ebben az évben, akkor is csak egy jó közepes termést takaríthatunk be az őszieknél. Tavaly a legnagyobb kiesést a kukorica okozta, ezért tovább csökkentettük a vetésterületet, mindössze 1100 hektárt termelünk a közösben. Hibrid kukoricát 300 hektáron vetünk, melynek a fele háztáji. Kukorica helyett a szárazságtűrő szemes- cirok-termeléshez kezdünk, mintegy 600 hektáron. Tavaly nagyobb hozamot adott ez a növény, mint a kukorica. — Ügy tudom, az elmúlt esztendőben jelentős öntözésfejlesztéshez kezdtek. Hogyan áll ez a beruházás? — Az elmúlt esztendőben 800 hektár kukoricát öntöztünk. A KITE-től lízingeljük a lineár öntözőberendezést. Ebben az évben további 500 hektárral bővítettük az öntözhető terület nagyságát. Már a próbaüzemnél tartunk és május elején megkezdődhet a kukoricaterület öntözése. — Milyen növényeket választhatnak tagjaik a háztáji területeken? — Rendkívül heterogén a választék. Arra törekszik a szövetkezet vezetése, hogy 750 dolgozó tagunk és a nyugdíjasok megfelelő jövedelemhez jussanak a háztáji révén. Az idén 18-féle növényből válogathatnak tagjaink. Csak néhány a kínálatból: hibrid kukorica, étkezési hagyma, paradicsom- paprika, seprűcirok, paradicsom, kisebb területen különböző vetőmagvak. A tagok részéről kisebb igény jelentkezett a haszonbérletre. Néhány hektár területet adtunk ilyen művelésre ebben az évben. Apáti Nagy Gábor, a termelőszövetkezet elnökhelyettese, főállattenyésztő az elmúlt évben megkezdett belső vállalkozási egységek kialakításáról beszél: — 1988. január elsején alapos előkészítő munkába kezdtünk, s júniusban indítottuk el a belső vállalkozási egységek kidolgozását. Három hónapos demokratikus, tagsági vita után alakítottuk ki az önálló vállalkozási egységeket. Pillanatnyilag nyolc vállalkozási egység működik a szövetkezetben. Ezek^ az egységek a gazdálkodásért, az eredményért anyagilag felelősséget vállalnak, az éves munkadíjuk 20 százalékával. Minden egyes egység önálló tervet kap, s ha a meghatározott fedezeti összeget befizetik, akkor megkapja a 100-százalékos fizetést. Ha nem tudják hozni a tervet, húsz százalékkal csökken a bér. Ha többletteljesítmény keletkezik, azt különböző arányban megosztja a tsz és az illető közösség. Mi úgy gondolkodtunk, hogy az eredményes gazdálkodás lehetőségét érdekeltségi oldalról közelítjük meg. Az első negyedévi eredmények és tapasztalatok kedvezőek. Vártuk a rendeletet, amely végre március 12-én megjelent és lehetőséget ad az átalánydíjas elszámolási rendszer bevezetésére. Most nekünk néhány területen pontosítani kell a korábbi vállalkozási formát, s azután jogilag is szabályozottan mehet ez a rendszer. Elsősorban a könyvelésben, a naplófőkönyvek vezetésében lesz szükség változásra. Ügy gondoljuk, ez az érdekeltségi rendszer tovább ösztönöz a belső tartalékok kihasználására. — Hogyan fogadta a tagság az új rendszert? Milyen a hangulat az Október 6. Tsz-ben? — Ami a munkavégzést illeti, jó a morál. A tsz- ben mindenki teszi a dolgát. Azt is a tagokra bíztuk, hogy mikor mennek el szabadságra, szabadnapra. Például a pulykatelepen, amely korábban is jól szervezett volt, most tovább finomították a rendszert az ott dolgozók. Volt olyan női dolgozó, aki három napot is kint töltött a telepen a gyenge kis pulykák mellett. Bizalom kell az embereknek. Nálunk a demokrácia azt jelenti, hogy a vállalkozások vezetőit titkosan választották meg a dolgozók. A sertés-, a szarvasmarha-, a liba- és a pulykavertikumban valósult meg az állattenyésztésen belül az önálló vállalkozás. Egy nagy, de régi igazságra jutottunk: hagyni kell dolgozni az embereket, természetesen a felelősséggel együtt. A Nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezetben a vezetés a tagsággal közösen keresi a kibontakozás lehetőségét. Most egy olyan új rendszert, az átalánydíjas elszámolást vezették be, amely lehetőséget adhat a tagság nagyobb felelőssége mellett az eredményes gazdálkodásra. A dolgozók erőfeszítései természetesen csak akkor járhatnak sikerrel, há kedvező lesz az időjárás és a szabályozó rendszer a nagyobb teljesítmények elérésére ösztönzi a tagságot. Verasztó Lajos flz elveszett illúziók korszaka Piacgazdaság és versenyszabályozás Van, aki úgy véli: elég már a szóból, van. aki úgy: még mindig nem beszélünk eleget, vagy nem arról, amiről kéne. Persze, mindenkit más és más érdekel, azonban kétségtelen, hogy országunk helyzete és kilátásai a legtöbb magyart foglalkoztatja. A közgazdászok pedig kiváltképp nem unják e témát (nem is unhatják!), amit többek között az elmúlt hétvégi szegedi vándorülés is bizonyít, amelyet a Magyar Közagazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának gazdaságstatisztikai és üzemgazdasági szekciója, valamint az MKT Csongrád megyei szervezete rendezett. Az Info ’89 elnevezést viselő vándorülés tárgya a piacgazdaság és & versenyszabályozás volt. melyről a röpke másfél nap alatt összesen tizennyolc előadó mondta el véleményét, többek között pl. dr. Med- gyessy Péter miniszterelnök-helyettes. Dunai. Imre kereskedelmi miniszterhelyettes. dr. Kádár Béla, a Tervgazdasági Intézet igazgatója, Járai Zsigmond, a Budapest Bank vezérigazgatóhelvettese s még sorolhatnánk az elméleti és gyakorlati szakembereket, akik — akárcsak a szépszámú hallgatóság — többnyire szabad szombatjukat áldozták fel azért, hogy informálódjanak, mi várható a jövőben. Nos. erre a kérdésre aligha adott egyértelmű választ a'vándorülés, legfeljebb az vált bizonyossá, hogy még mindig hiányzik az egységes, komplex, célokat és eszközöket összehangoló program, amely mögé felsorakozhatunk. A diagnózis, a helyzetelemzés már igen jól megv. nemcsak a régmúlt, de a közelmúlt hibáit is feltárjuk, elemezzük. Azt is tudjuk, mit kell tenni, a célok világosak, de a „hogvan”-ra. a megvalósítás módjára úgy tűnik, még sincs megfelelő és konkrét válasz. Azért jó néhány érdekes gondolatot felvetett a konferencia. melyek közül néhányat — csupán címszavakban — felvillanthatunk. Az elveszett illúziók korszakának nevezte a miniszterelnök-helyettes az elmúlt néhány esztendőt. Ma már közismert, hogy súlyos gazdaságpolitikai hibák következtében 1985—87 között megduplázódott az adósságunk. Az utóbbi időszak megalapozatlan gyorsitópolitikája. a dinamizálás, a termelés és az export élénkülése helyett az összeomlás szélére sodorta az országot, melynek következménye az 1988-as drasztikus életszínvonal-csökkentő intézkedéssorozat lett. A ’87-es kormányprogramnak sikerült ugyan a fizetésképtelenséget, a vágtató inflációt és a bénító hiányt meggátolnia, azonban a szakadék az igények és a gazdasági lehetőségek között egyre nagyobb. Nyitottabb lett a magyar gazdaság, némileg enyhítve a rendszer negatívumait, azonban részleges, felemás reformokkal nincs gazdasági kimozdulás. A plurális társadalom létrejötte elengedhetetlen. Az államigazgatás túlsúlya a rendkívül fejlett bürokráciával olyan zsákutca, melyből sürgősen távoznunk kell. A szerkezet- váltásban 1991—92-ig — az adósság megállításával együtt eredményeket kell elérni. A monopóliumok, érdekcsoportok hatalmát meg kell törni. Módfelett szükséges az aktív, igazi tőkepiac megteremtése. Az egyik legfontosabb kérdés: intézményes garanciát teremteni arra. hogy a múltbeli hibák ne ismétlődhessenek meg. nem lehet visszarendeződés. Ahhoz, hogy a reálbérek ne csökkenjenek tovább, legalább két százalékos gazdasági növekedést kell produkálni, a konvertibilis export nagyobb arányú növekedése mellett. Meghatározó a tulajdonosi reform. Annak idején az államosítás eltüntette a tulajdonost. s ezzel együtt az igazi érdekeltséget. Ennek hiánya rossz döntések sorozatát hozta, amit egyetlen ország sem engedhet meg magának. Az állam, mint kizárólagos tulajdonos óriási vagvonfelhal- mozóvá vált. amelynek forrása azonban főként adósság. A költségvetési deficittel kapcsolatban egyébként az a kormány véleménye, hogy nem a befizetések növelésével, hanem elsősorban a kiadások (különféle támogatások) csökkentésével kell az egyensúlyt megteremteni. Az adórendszernek pedig a pénzügyi befektetéseket kell ösztönöznie. Közismert, hogy a KGST-hez való viszonyunk is megváltozik. Az eddigi forma — ezt mindenki elismeri — működésképtelenné vált. A jövő a kétoldalú, nem keretmegállapodásokon alapuló kapcsolatok erősítéséé. A kormány határozott célja — s ezzel a közgazdászok döntő többsége egyetért —. hogy az ország fizetőképességét meg kell őrizni. Az átütemezés — minden ellenkező híreszteléssel szemben — csak hátrányokat szül. ■Régóta, s manapság egyre inkább vitatéma a forint konvertibilitásának megteremtése. Egvesek ezt kiindulópontnak, mások — s talán ők járnak közelebb a valósághoz — következménynek, egy átalakuló, megerősödő gazdaság gyümölcsének tekintik. Abban viszont azt hiszem valamenyíen egyetértünk: jó lenne ezt a ..gyümölcsöt" mihamarabb élvezni... Szatmári Ilona Védekezzünk a gyümölcsfák károsítói ellen! Almafáinkon jelenleg a legnagyobb gondot a varaso- dás fertőzésének erősödése jelenti, védekeznünk kell ezenkívül a lisztharmat, valamint a levéltetvek ellen is. Az almamoly tömegesen rajzik, a lárvák zömének megjelenése két hét múlva várható, ekkor kell védekezni ellene. Körtén szintén a va- rasodás okoz gondot, valamint a körtelevélbolha fertőzések leküzdése miatt újabb védekezésre van szükség. Varasodás ellen Rubigan 12 EC, Soprol, Orthocid, Dit- hane M—45 használható (esők után ismételve) lisztharmat ellen Karathane LC (FW 57), Morestan, Nimród, Rubigan 12 EC használatát javasoljuk. Alma rovarkártevői ellen a Bi 58, az Anthio 33 EC használata lehet eredményes. A készítményeket kombinációban is kijuttathatjuk. Körtén varasodás ellen az említett készítménye- nyeket; levélbolha ellen pedig a Mitác 20, piretroid (De- cis 2,5 EC, Karate, stb.), kombinációit alkalmazzuk. Körtén varasodás ellen perzselés veszélye miatt ne alkalmazzunk rézkészítményeket! őszibarackon a levélfodro- sodás fertőzése rendkívül erős, a teljes károsodás elkerülése miatt a védekezést folytatni kell, megkezdődött a keleti gyümölcsmoly lárvakelése, valamint a levéltetvek elszaporodása. Kajszifáinkat védeni kell a levélbetegségek, a monilia, a keleti gyümölcsmoly ellen. őszibaracknál az Orthocid, az Ortho-Phaltan, Buvi- cid K, vagy Rubigan 12 EC alkalmazását; rovarkártevők ellen a Bi 58 EC, Unitron 40 EC használatát javasoljuk. Kajszi károsítok ellen szintén e készítmények alkalmazhatók. Cseresznye és meggyfáinkat feltétlenül védeni kell a levél betegségek ellen, és különösen a meggyfákat a monilia ellen, ugyanis erős hajtáskárosodás észlelhető. Rajzik a cseresznyelégy, a levéltetvek is felszaporodóban vannak. Gombabetegségek elleni védekezésre javasoljuk a Róni lan 50 WP, a Rov- ral, a Sumilex, az Orthocid használatát; rovarkártevők ellen pedig az Anthio 33 EC, az Unitron 40 EC, a Bi 58 EC alkalmazható. Szilvafáinkat szintén védeni kell a levélbetegségek ellen, az erősen felszaporodott levéltetvek, atkák, és szilvamoly ellen. Gombabetegségek ellen az Orthocid 50 WP, a Buvicid K, a Zi- neb 80, rovarkártevők ellen pedig a Bi 58 EC, az Anthio 33 EC használatát, az Uni- fosz 50 EC-t, javasoljuk. Tatár József, Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Személyés tehergépkocsik flz ALFA elektronikai ADÁSVÉTELE, szaküzlet kínálatából készpénzes és bizományos felvásárlás. Generál Leányvállalata, Békéscsaba, Bartók B. u. 46—50. SANYO M 9704 N rádiós magnó, COMMODORE 128 D számítógép, PHILIPS FS 60 kazetta, POLIMER szigetelőszalag. kedvező arak, széles választéki Ügyintéző: Salamon János. Telefon: 24-788 3. 6800 Hódmezővásárhely, Lenin u. 9. Tel.: (62) 41-301. Telex: 84-305. Tfax: (62) 42-601.
