Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-02 / 101. szám

1989. május 2., kedd

Mennyibe került a pártértekezlet?

Minden pénzbe kerül manapság. Még a megyei pártértekezlet is. Kérdés csak az, hogy mennyibe és ld fizeti. Kárpáti József, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának gazdálkodási osztályvezetője a következőket válaszolja.

— A sportcsarnok a bérleti díjtól eltekint, de a munkadíjat és egyéb költségeket meg kell téríteni. Mintegy 08 ezer forintról van szó. Az ebédre 36 ezer forintot költöttünk, összesen a sportcsamoki rendezvény a szombati napon 135 ezer forintba kerül, feltéve, ha ezen a napon be is fejeződik az értekezlet.

— És ha nem?

— Akkor másnap az ifjúsági és úttörőházban folytatjuk a munkát.

— Milyen kedvezményeket kaptak?

— Az üdítőipari vállalat az üdítőt, a sütőipari vállalat pedig a pogácsát nagykereskedelmi áron számolta el.

— Ajándék?

— A Békés Megyei Lapkiadó Vállalattól 500 Népújságot ajándékba kapott a megyei értekezlet. A Számprog Kisszövetkezet pedig ingyen végzi a dokumentumok sokszorosítását és a szavazások értékelését.

Délptán fél ötkor döntöttek a küldöttek, hogy az értekezletet egy nap alatt be kell fejezni. Az ifjúsági és úttörőháznak azonban így is ki kell fizetni a bérleti díjat és az előkészítési munkák ellenértékét, mégpedig 12 ezer forintot. Így összesen a megyei pártértekezlet 147 ezer forintba került.

— Ki fizeti a számlát?

— A megyei pártbizottság, de nem a tagdíjakból, hanem saját gazdasági tevékenységéből.

«

(Folytatás a 4. oldalról)

tos a párttagok, a társadalom tagjai bizalmának visz- szaszerzése. A tagság azt várja az új megyei pártbizottságtól, hogy a megfogalmazott célokért tenni kész, a megvalósításban az alapszervezetekre támaszkodó, nem uralkodó, nem kinyilatkoztató, hanem segítőén irányító testület legyen. üli kell fogadnunk és fogadtatnunk, hogy a piacgazdaság nem idegen a társadalmunktól még akkor sem, ha egy vállalkozói rendben az emberek egy része esetleg tönkremegy.

Márk György,

a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára gazdag nemzetiségű megyénk nemzetiségi politikájáról beszélt. A délszlávok, németek, szlovákok és románok letelepedésük óta jó viszonyban élnek a többségi magyar lakossággal. A megye politikai arculatának fontos tényezője a nemzetiségek közérzete, nemzetiségi létük megtartása, nyelvük, kultúrájuk megőrzésének lehetősége. A magyarságtudat, a jogos nemzeti érzések nem csaphatnak át nacionalizmusba. A nemzetiségek egymás iránti kölcsönös megbecsülésének, az értékek kölcsönös tiszteletének lehet csak létjogosultsága.

A nemzetiségek közötti híd építéséről akkor sem kell lemondani, ha vannak olyan időszakok, amikor egy- egy nemzetiség önhibáján

kívül nem tudja maradéktalanul betölteni ezt a szerepet. A magyar—román testvérmegyei kapcsolatok beszűkültek ugyan az utóbbi időben, de nem szabad ezekről teljesen lemondani, kezdeményezni kell. A kisebbségeknek küldetésszerepük van, haladás csak akkor lehetséges, ha a vélt vagy valódi sérelmeket félretéve összefognak magyarok és más nemzetiségek.

Dr. Lovász Matild,

az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára munkaterületének megfelelően a pártmozgalom megújításának lehetőségeiről szólt. „A párttagság szervezésének minden adminisztratíy korlátját le kell rombolni" — fejtette ki hozzászólásában. Az újszerű pártépítésben mindenkit taggá kell fogadni, akinek ez az őszinte szándéka és egyszerűen el kell engedni azt, aki nem ért egyet a politikával. A tagnyilvántartás legyen alapszervezeti feladatkör és legfeljebb évenként készüljön összesítés a létszámról a felsőbb pártszerveknek.

A párt mozgalmi élete ne legyen egyenlő csupán a taggyűlések tartásával, a pártházak váljanak a közösségi programok színtereivé. Változatlanul fontos feladat a kádermunka, de ne legyen minden vezetői funkció a pártszervek hatáskörében. A káderpolitikai tevékenység során meg kell fogalmazni a káderekkel szembeni pártigényt, politikai, emberi követelményeket. A párt vezetőit fel kell készíteni feladataikra. A többpártrendszer keretei között ennek a pártnak még sokoldalúbb, felkészültebb vezetőket kell nevelnie. A korábbi hatásköri listát váltsa fel az újfajta káderpolitika, amelynek alaptétele az alkalmasság, a közvélemény által elismert tekintély, a politikai hozzáértés, helyzetfelismerés, vállalkozókészség, az emberekkel való szoros kapcsolattartás. Hamarosan kezdődik a helyi tanácsi választási kampány, ahol a pártnak már konkrét nevekkel, ajánlásokkal kell igazolnia vezetői felkészítő munkáját. Az MSZMP-nek át kell formálnia kapcsolattartásának gyakorlatát a tömegekkel.

flgócs István,

a Mezőkovácsházi Új Alkotmány Termelőszövetkezet pártbizottságának titkára arról beszélt, hogy a társadalompolitikában beállt lényeges, korszakváltó változást a párttagság döntő többsége nem érzékeli, nem értékeli. Leszoktatták a párttagokat az önálló politizálásról. Szépen megfogalmazott, stilizált jelentéseket küldözgettek a felsőbb pártszervekhez, de az intézkedés többnyire elmaradt. Véleménye szerint a társadalom döntő többsége ma még elfogadja az MSZMP politikáját. A tömeg azt szeretné, hogy a nehézségeket okozó személyek felelnének tetteikért. Az alapszervezetek szerepe növekedett. Ugyanakkor a társadalomban fellelhető és növekvő ellentmondásokat, feszültségeket nem tudjuk levezetni. A mezőgazdaság nagyon fontos ágazat, országos és nemzetközi szinten elismerést váltott ki. Mégis itt van a legtöbb veszteséges üzem és alacsonyak a fizetések. A Központi Bizottság tárgyalt az agrárpolitikáról. Az előterjesztésben, az állásfoglalásban valótlan, a tényeket elferdítő megfogalmazások vannak. Nem közelített a város és a falu egymáshoz. Rosszabbodtak a falusi lakosság életkörülményei. Tárgyalnak, döntenek magas párt- és állami szinten, de a parasztot nem kérdezik, hogy mit akar. Közös gazdaságot" óhajt, vagy egyéni gazdálkodást?

Földes! György,

bucsai pártbizottsági titkár elöljáróban szűkebb pátriája gazdasági elmaradottságáról beszélt. Arról, hogy nincs elegendő munkahely, az ingázók többségének családi élete rendezetlen, a dolgozók jövedelme elmarad a városban élőkétől, fejletlen az infrastruktúra, nincs telefon, rossz az úthálózat, hiányzik az egészséges ivóvíz. A lakosság túlhajszolt, elfáradt. Az évszázados paraszti kultúrát nem tudták megőrizni. Üres a helyi kultúr- ház és a könyvtár. A falusi ember sok esetben vivődik: költözzön vagy maradjon, s ha azt akarjuk, hogy a fiatalok ne hagyják el szülőhelyüket, meg kell szüntetni a város és a községek közötti különbségeket. Eljutottunk odáig, hogy a falvakban sem a fiatalok, sem az értelmiségiek nem maradnak meg. Döntse el a kormány és a párt — mondta —, szükség van-e a magyar kistelepülésekre. Ha igen, dolgozzon ki olyan fejlesztési politikát, amely tartalmazza: az alapvető jogokból mindenki egyenlő eséllyel részesedjék. Kapjanak nagyobb támogatást a falvak — hangsúlyozta —, hogy az ott lakók életkörülményei megközelítsék a városi szintet. Az elmaradottság hibás döntések következménye, a megoldás pedig a kormány kötelessége. *

Fári Gábor,

a Kardoskúti Rákóczi Tsz villanyszerelője.

— Bizonyos dolgokat elmondtak már előttem, ezért én, mivel fizikai állományú dolgozó vagyok, feltétlenül állást szeretnék foglalni egy kérdésben. Ilyen például a pártból való kilépések száma, amely a fizikaiaknál igen nagy számot mutat. A pártvezetők komolyabb vizsgálat alá vették-e, hogy mi ennek az oka? Annál is inkább, mivel a tévében, sajtóban olyat hallani, hogy ez a pártnak a tisztulása. Egy magasabb követelményt nem tudnak ezek az emberek teljesíteni, ezért lépnek ki a pártból. Hát én, mint fizikai dolgozó megkérdezem azt az illetékest, aki ezt mondja, hogy egy fizikai dolgozótól mi volt a magasabb követelmény

mindeddig a kézfelnyújiá- son kívül, esetleg a fejbó- lintás. Ügy gondolom, ennek egészen máshol keresendők az okai. A fizikai állomány nem kellő képviselete a felsőbb pártszervezetekben. Nem véletlen az, hogy ennek a listának én ellene szavaztam. Ezt azért tettem, mert nem magát a delegálási jogot vitatom, hanem ezt az utolsó részt, a foglalkozást, ezt erősen vitatom, mert ha ez így megy tovább, és a megyei pártbizottságot így választjuk, akkor nekünk, dolgozóknak nem marad más lehetősé-; günk csak az, hogy esetleg mi is alakítunk egy tiszta fizikai állományból álló bizottságot, és akkor ez a megyei bizottság kénytelen lesz velünk leülni tárgyalni, mert úgyis leült már a demokrata fórummal, meg a kis cserkészekkel is.

Debreceni Antal zsadányi küldött egyperces reagálása arra vonatkozott, hogy hogyan érezte magát Iványi Pál, amikor a mezőgazdaság témáját terjesztette elő a KB-ülésen. Nem értette azt sem, hogy miért nincs az újonnan megválasztott Politikai Bizottságban a mező- gazdaságnak képviselője. Hogyan fordulhat ez elő? — kérdezte.

Gurmai Gyula,

a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság pártbizottsági titkára.

— Az írásos programtervezetet és a szóbeli előterjesztést alkalmasnak tartjuk a megyei helyzet reális megítéléséhez, és a legfontosabb tennivalók számbavételéhez. Csatlakozva a jelzett előterjesztésekhez, világos számunkra, hogy alapvető feladatunk biztosítani a megye közrendjének, köz- biztonságának kiegyensúlyozottságát, és a békés építő munka feltételeit. Olyan időszakban élünk, amikor a politikai, társadalmi és gazdasági fejlődés, a szélesedő demokratizmus sürgető változásokat igényel Békés megyében is. Az elmúlt hetek, hónapok testületi és taggyűlései, a szakmai tanácskozások tapasztalatai alapján a főkapitányság " párttagsága, de a személyi állomány döntő többsége is rend- és reformpárti, a jelen társadalmi rendszer elkötelezett híve. Az a véleményünk, hogy megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az emberek meggyőzésére, megnyerésére, az MSZMP befolyásának növelésére. Egyszóval a napi politizálásra. Az erőszaktól terhes mai világban megyénk közállapotai minden összehasonlítást kibírnak, még akkor is, ha azt kell tényként megállapítani, hogy az utóbbi időben nálunk is nőtt a bűnözés, romlott a közlekedési morál, szaporodnak a közterület rendjét, lakosságunk közbiztonságát kedvezőtlenül befolyásoló jogsértések.

Befejezésül arról szeretnék szólni, hogy az ember máról holnapra nem tud megváltozni. Nem elég értelemmel felfogni a változások szükségességét, ennek hitbeli meggyőződéssé kell válni.

Dr. Sajti Imre békéscsabai küldött egypercesében azt javasolta: a megyei párt- bizottság ajánlja a Központi Bizottságnak, hogy pontosan határozzák meg a munkásőrség helyét. Már az Országgyűlésben is felvetődött, hogy csatolják a Belügyminisztériumhoz.

Kiss Sándor,

a megyei pártbizottság titkára, Békéscsaba.

— A felelősség kérdése és a feladat végrehajthatóságának lehetősége, ez az a két kérdés, melyről nem árt néhány gondolatot elmondani — kezdte hozzászólását. — Előfordul, hogy olyan kérdésekben is felemlegetjük a felelősséget, amelyekben ez nem egészen megállapítható, nem egészen felróható. Például 1945 után, amikor egy „összetákolt” megyében kezdődött a munka, innen egyre több aktív, fiatal ember (munkaerő) vonult ki, keresett munkát máshol, mert Békésben nem volt mit csinálnia. Így alakult, hogy ez a megye látta el a fél or- • szágot, az iparvidékeket munkaerővel. Itthon viszonylag alacsony technikával kezdtek munkahelyeket teremteni, ezek minimális kenyeret, munkát adtak. Közben — a központi bérszabályozás okán — Budapesten vagy más iparvidéken ugyanazt a munkát más-más órabérért végezte az esztergályos. Mi voltunk az egyéb hely, az alacsonyabb órabér színtere. Az is igaz, hogy kisebb üzemeinket egymás után központosították, beszervezték az országos rendszerbe, nagyvállalatok, trösztök részei lettek. Nos, a felelősség kérdése ! Ezekben olyan sokrétű, hogy nem könnyen állapítható meg.

A továbbiakban más vonatkozásokban is megvizsgálta a felelősség dolgait. „Abban biztos, hogy felelősségünk van — mondotta —, hogy tele vagyunk feszültséggel. Ezek a feszültséggócok: a települések, az ágazatok, az osztályok, rétegek is, például. Szó sincs arról, hogy ezeket elhallgassuk. De ez sem létezik, hogy ennek az itt élő közösségnek nincs közös érdeke!”

— Nagyon fontos — említette —, hogy támogassuk a vállalkozást, de ne általában, hanem konkrétan. Tehát ott, ahol a vállalkozó megjelenik, és ne maradjunk semlegesek.

Végül szorgalmazta, hogy minden eddiginél nagyobb figyelem szükséges az infrastrukturális fejlesztésre, az oktatásügy fejlesztésére és arra, hogy a döntésekben teljesen szuverének legyenek azok, akik döntenek.

(Folytatás a 6. oldalon)

Az önzetlen Számprog

A békéscsabai színhelyű Számprog Kisszövetkezet két fénymásolóval és hat számítógéppel vonult fel az értekezletre. Délelőtt egy órán belül 500 példányban készítették el az első titkár beszámolóját. Az értekezleten elvégezték a jelölőlisták és a jegyzőkönyvek sokszorosítását. A szavazatszámlálás bonyolult feladatát számítógépeken hajtották végre. Mégpedig úgy, hogy a hiba teljesen ki legyen zárva. A gépek ugyanis egymást ellenőrizték. Sem a munkájukért, sem a gépek használatáért nem kértek pénzt.

— Hát ennyire önzetlen a Számprog? — kérdeztem Lányai Lászlót, a kisszövetkezet elnökét.

— őszintén szólva, erre a lépésre üzleti szempontok késztettek minket. Számítunk arra, hogy munkánk, világszínvonalú berendezéseink elnyerik a pártértekezlet résztvevőinek tetszését, és ez a későbbiekben kölcsönösen előnyös üzletek alapja lehet.

— Ilyen jól áll a szövetkezet, hogy megengedheti magának ezeket a lépéseket?

— Két éve számítástechnikával foglalkozunk. Az idén irodatechnikai berendezések forgalmazásához is hozzáláttunk. A világ legnagyobb fénymásológyártó cégének, a Rex-Rotary-nak teljes típusválasztékát kínáljuk. Szövetkezetünkben 20-an dolgozunk. Tavaly az árbevételünk 44 millió forintot tett ki. Ezután adó- és egyéb elvonások címén mintegy 7 millió forintot fizettünk ki.

— Végeredményben a pártértekezlet számítástechnikai és sokszorosítási költsége mennyit tesz ki, ha üzletről lenne szó?

— Szigorú érdekeltségi alapon számítva meghaladná a százezer forintot.