Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
1989. május 31., szerda NÉPÚJSÁG Rima vagy Budapest? Temperamentumos, olaszos autótülkölés zavarta meg a belváros monoton közlekedési zaját tegnap délután. A hangok még az Országház vastag falain is áthallatszottak. Vajon mi történik? Újabb demonstráció, csakhogy most nem Bős—Nagymaros ellen, hanem mellett. Több száz hatalmas teherautó vonult el a rakparton, igy adva tudomásul a kormánynak, mit jelent az építkezésen és egyáltalán a vízlépcső építésével kapcsolatos munkálatokat végző dolgozók számára a stop. Vélhetően, több ezer ember marad munka nélkül. Az eladatlan berendezések, az építésben érdekelt jó néhány vállalatnál is. egyelőre raktáron vannak. Bevétel nincs, s vélhetően így munkabérre sem jut. „Reformot és vízlépcsőt!" — adta tudtul az egyik transzparens a kárvallottak véleményét. Ám valójában reform és szociális biztonság kellene, s a vízlépcső építésének folytatását, avagy leállítását inkább a tudósokra, s avatott közgazdászokra lenne tanácsos bízni. (Folytatás az 1. oldalról) gi szervezet vagyonát nem kell szétosztani, az átalakulás következtében nem kell adót és illetéket fizetni, nem kell betartani az alapítás valamennyi, bürokratikus részletszabályát, hanem gyorsan és olcsón lehet átmenni az egyik szervezeti formából a másikba. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: az átalakulási törvény iogi értelemben valóban technikai jogszabály, amely a szervezeti formaváltás szükségképpen nagyon bonyolult módszertanát rendezi, csökkentve ezzel a visszaéléseket, az eddigi zavaros. kvázi-átalakulásokat. Kulcsár Kálmán hangsúllyal szólt arról, hogy az átalakulási törvény arra a kivételes esetre vonatkozik, amikor az egész állami vállalat, illetőleg szövetkezet alakul át a társasági törvényben meghatározott valamilyen szervezeti formává. A gazdálkodó szervezetek ilven jellegű teljes átalakulása kivételes eset. Nincs tehát alapja annak a félelemnek, hogy a törvény nyomán minden vállalatnak és szövetkezetnek azonnal át kellene alakulnia. Ez tévedés. Átalakulási kampányra, kényszerre nincs szükség. A kormány nem átalakítási, hanem átalakulási — az önkéntes átalakulást lehetővé tevő — törvényt terjeszt az Országgyűlés elé — szögezte le. A most előterjesztett törvénycsomag kedvező hatásai közé tartozik az is, hogy az állami szektorban is előrelépést hoz a reformok irányába. A vállalatok önállóságát sértő, piacellenes beavatkozások egyik fő csatornája volt az utóbbi időben a minisztériumok és a tanácsok törvényességi felügyeleti jogköre. Ezt most a vállalati törvény módosítása megszünteti, s a jóval szű- kebb tartalmú törvényességi felügyeletet a cégbírósághoz helyezi. Ezzel együtt megvalósul a vállalati mérlegek nyilvánossága is. Kulcsár Kálmán megállapította: a társasági törvény volt az első jogszabály Magyarországon, amely konszernszabályozással kívánt fellépni a piacellenes vállalatcsoportosulásokkal szemben. s ehhez most az átalakulási törvény a fúziókont- rollt is hozzácsatolja. Az eddigi szabályozatlansággal szemben az átalakulási törvény az első, amely fellép az úgynevezett postavállalatokkal szemben, kimondva: ha egy vállalat vagyonát több mint 50 százalékban gazdasági társasá-. gokban való részesedéssé alakítja át, köteles maga is bizonyos időn belül átalakulni. összességében nem az átalakulási törvény elfogadása, hanem annak elvetése vagy elhalasztása erősítené a magyar gazdaságban a versenyellenes összefonódásokat. Az Országos Árhivatalban már kidolgozták az új versenytörvény közgazdasági koncepcióját, s ennek alapján egy szakértőkből álló munkacsoport dolgozik a versenytörvényen, amelyet egy éven belül az Ország- gyűlés elé terjesztenek. Ebbe beépítik majd azokat a javaslatokat, amelyek a nagyvállalaton belüli gyáregységek önállóságának erősebb jogi garanciáját sürgetik. Olyan rendelkezést terveznek, amely kimondaná: ha a gyáregységek többsége az önállósulást kezdeményezi, indokolt esetben a versenyhatóság felbonthatja a nagyvállalatot. Az igazságügy-miniszter ezután azokra a véleményekre válaszolt, amelyek az állami vállalatok áralakulása kapcsán a népvagyon, felosztásával, a közvagyon kiárusításával, a gazdasági hatalom átjátszásával vádolták a törvény-előkészítőket. Egyébként a törvényjavaslatba számos, a vagyonértékeléssel kapcsolatos garanciális szabály is megtalálható. A vállalat vagyonmérlegében eltérhet az adómérlegétől, figyelembe veheti a szellemi értékeket, a piaci tényezőket is. A vállalati vagyonmérleget független könyvvizsgálóval is jóvá kell hagyatni, aki teljes anyagi felelősséggel tartozik. Az átalakulást nyilvánosan közzé kell tenni, s a hitelezők biztosítékokat is követelhetnek. Az állami tulajdon körében további biztosítékok is gáltatások terén maradjon fenn. A valódi esélyegyenlőséghez az élelmiszergazdaságban szükséges, hogy a termelők és feldolgozók működési, szervezeti egységének megteremtését az állam preferálja, normatív eszközökkel is szorgalmazza. A piaci szereplők közül a termelők nem rendelkeznek a szükséges pénzzel. Az agrárvertikumban gyorsított decentralizálásra van szükség. A termelők az állami tulajdon részvényeinek megvásárlásához nem rendelkeznek tőkével, tehát ezt elvárni tőlük méltánytalan lenne. A reformok mai szakaszában nem ismétlődhet meg a múlt, vagyis, hogy a termelők másodszor is kifizessék a vertikumépítés költségeit anélkül, hogy részesei legyenek a tulajdon működtetésének. Javaslatom tehát arra irányul, hogy az élelmiszer-gazdaságban a termelőkkel szerződéses kapcsolatban álló feldolgozó vállalatok társasággá alakulásának ösztönzése legyen kiemelt kormányzati program. Illetve a termelők azokkal a vállalatokkal szeretnék kiépíteni az integrációt, amelyekkel élő, szoros kapcsolatuk van. Véleményem szerint az általam javasolt struktúra kiépítését, mint ahogy a Közös Piac országaiban is történt, az államnak támogatni, ösztönözni kellene. Ennek áz egyik útját kínálja az átalakulási törvény, az ingyenes, meghitelezett részvénymegtalálhatók. Így, ha a vállalat húsz százaléknál nagyobb mértékben kívánja leértékelni vagyonát, úgy az átalakulással szemben állami vétójogra van lehetőség. Jelentős vállalati vagyonvesztés esetében az alapító megszüntetheti a vállalatot, átalakíthatja társasággá. Mivel az átalakuló vállalatnál legalább húsz százalék állami részvény keletkezik, ennek révén az állam a részvények névérték alatti eladásával szemben — élve részvényesi jogaival — felléphet. Külföldi partner a társaságokban csak úgy kerülhet többségi pozícióba, ha ehhez a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter hozzájárul. Végül pedig kivételes esetben a Miniszter- tanács megszüntetheti a vállalati önkormányzást. Mivel minden átalakulást be kell jelenteni. így az állami érdekek érvényesítésére maradéktalanul mód van. összegezve az elmondottakat. Kulcsár Kálmán leszögezte: az átalakulási törvény nem hoz létre vállalati, menedzsertulajdont. Éppen ellenkezőleg, ha végbemegy az átalakulás és a tulajdonosi, illetve a vállalatvezetői pozíciók következetesen elválnak, a vállalatvezetés a jelenleginél jóval erősebb tulajdonosi kontroll alá kerül. Az átalakulási törvény további halogatása jelentős hátrányokat okozna a kisvállalkozásoknak, lefékezné a szövetkezetek belső demokratizálódását, valamint az állami vállalatok szervezeti pluralitásának erősítését. Jelentős károkat okozna a külföldi befektetésekben is, hiszen a külföldiek még arra az egyértelmű kérdésre sem kaphatnának egyértelmű választ, milyen magyar partnerrel kell tárgyalniuk, ha befektetni kíbánnak hazánkban. Végezetül arra a sajtóban megjelent vádra válaszolt az igazságügyminiszter, amely szerint „minél európaibb módon dolgozza ki a minisztérium a hatalom akaratának megfelelő szabályozást, annál inkább alkalmassá válik ez a tevékenység az igazság eltakarására”. — Indulatokkal és sajátos érdekekkel termászetesen nehéz vitázni — mondotta. — De feltételezem, hogy még az idézett és hasonló nézetek mögött is felelősség áll. Elvárom tehát, hogy feltételezzék az igazságügyi kormányzat felelősségét is az ország és a nemzet iránt, és ne jelenjen meg egyre sűrűbben a legjobb szándékú • és színvonalú jogalkotással szemben az elutasítás egyetlen indokaként annak puszta kijelentése, hogy a kormány így akarja átmenteni az MSZMP hatalmát, vagy valamilyen politikai, gazdasági elit hatalmát, vagy ki tudja. mit! Indoknak ez gyenge, attitűdnek félelmetes, egyben sajnálatos és nélkülözi azt a kompromisz- szumkészséget. amelyre mostanában a legnagyobb szükségünk van. Az igazságügyi kormányzat nem mond le eltökéltségéről, hogy alkotmányos jogállamot építsünk! Véleményem szerint a beterjesztett három törvényjavaslat ezt a célt, a gazdaság alkotmányos jogkereteinek kiépítését szoglálja — fejezte be expozéját Kulcsár Kálmán. A miniszter expozéját követően az elnöklő Szűrös Mátyás bejelnetette, hogy a törvénycsomaghoz több képviselő módosító javaslatokat nyújtott be, amelyeket a Parlament jogi bizottsága megtárgyalt, és véleményezett. Az erről szóló jelentést a képviselők megkapták, akik ezután bekapcsolódtak a vitába. Közöttük volt Ele- ki János, a TOT főtitkára. Békés megye 7. választókörzetének képviselője is. Dr. Elek! lános felszólalása Tisztelt Országgyűlés! A gazdálkodó szervék és társaságok átalakulási törvénytervezetéhez módosító indítványt tettem. Ezt a javaslatot a mezőgazdasági bizottság támogatta, a jogi és igazgatási bizottság elvetette, így most tisztelettel fordulok az Országgyűléshez indítványommal. A termelői érdekektől, kapacitásoktól elrugaszkodó, gigantomániás, felüliről vezérelt fejlesztések valósultak meg a mezőgazdasági termelőktől elvont pénzeken, de állami tulajdonba szervezve. Ezek a vállalatik nemcsak a termelői érdekektől függetlenítették magukat, de termelési költségeik nem utolsósorban a bürokratikus állami irányítás miatt, magasabb a társadalmilag indokoltnál. Véleményem szerint a valódi piacépítés útjának alap- követelménye az állami tulajdonhoz fűzött hamis ideológiák szétoszlatása, a hatékony működtetés érdekében a tulajdonnak akár a reprivatizálása, szövetkezeti, vagy társasági úton való hasznosítása. Az állami vagyonkezelés csak szűk körben, elsősorban a közszol0 néphadsereg átvette... ... na nem a hatalmat a Parlamentben, hanem az étterem és a büfé üzemeltetését. Mert tudniillik a korábban felszolgáló Gundel Étterem felmondta a szerződést. így máról holnapra azonnali intézkedésre kényszerült az Országgyűlési Hivatal, hogy a honatyák nehogy étlen-szomjan. esetleg kétes kimenetelű döntést hozzanak. S mivel ilyen rövid idő alatt lehetetlen volt bármilyen vendéglátóipari vállalattal is dűlőre jutni, végül Szűrös Mátyás, mint országgyűlési elnök, személyesen Németh Miklós miniszterelnöktől kért segítséget. S mit tehet ilyenkor, válságos helyzetben egy kormányfő? Elrendel! Így került a Honvédelmi Minisztérium ellátási részlege az ország házába. A változás kétségtelenül észrevehető, gyors, udvarias a kiszolgálás, s az sem elhanyagolható, hogy az árak kissé alacsonyabbak. Bár. a választék nem kevés kívánnivalót hagy maga után. — Kénytelenek voltunk ilyen rövid idő alatt felkészülni arra, hogy ugyanazt az ételválasztékot nyújtsuk vendégeinknek, mint előzőleg a Gundel — magyarázza Csóli Károly százados, a stáb vezetője. — A néphadsereg ideiglenesen megbízott vendéglátósai mindenesetre rugalmasan áthidalják a gondokat. S vélhetően, ha bővül a választék, s az árak változatlanul szerények maradnak. a honatyáknak és a vendégeknek esetleg eszükbe sem jut visszasírni a patinás Gundelt. Kifürkészhetetlen? Mindenképpen sarkos és meglehetősen összetett kérdést intézett a békéscsabai MDF elnöksége Beck Tamás kereskedelmi miniszterhez abban a levélben, melyet a város országgyűlési képviselőinek postázott. Nevezetesen, hogy folytat-e tárgyalásokat, illetve tervezi-e a magyar kormány, hoigy a Szovjetunióval szembeni baráti adósságokat valamilyen formában behajtsa? — Mit tehet ilyenkor a képviselő? — kérdeztük Szarvas Andrásáét és Hankó Mihályt a szünetben. — A levelet továbbítottuk a megfelelő helyre, s reméljük. a válasz sem marad el. Az utóbbi időkben egyre több alternatív szervezet, csoportosulás fordul hozzánk különböző kérésekkel, kérdésekkel, amivel alapjában nem is lenne gond. Azzal viszont már igen. hogy sok esetben lehetetlen kifürkészni, vajon egy-egy kérdés, illetve probléma felvetése mögött hánv ember áll. Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy csupán egy-két személyről van szó. Ügy gondoljuk, számunkra mindenek felett választópolgáraink az elsődlegesek. Bár. nem zárkózunk el az alternatív szervezetektől sem. Természetesen azonban csak akkor, ha tudjuk, hogy valóban a közvéleménynek adnak hangot. Kevés az írott szó Pillanatnyilag úgy tűnik, a Parlamentben az írott szó kevés, és inkább az a valószínű, hogy elvész a bürokrácia útvesztőjében, mielőtt foganatja lenne. Legalábbis ez a véleménye Vass Józsefné megyei képviselőnknek, aki levélben tiltakozott az elmúlt héten a kormány egységes benzináremelése ügyében, védve az eddig is kiszolgáltatott vidéki lakosság érdekeit. — Értesülésem szerint az illetékes tárca illetékes osztályához — közlekedési, építésügyi és hírközlési minisztérium — továbbították tiltakozó levelem. Gondolom, néhány héten belül választ is kapok, bár nagy a valószínűsége, hogy ettől még a benzin ára változatlan marad — fejti ki véleményét a képviselőnő. — Dilemmázok. Talán, ha itt, most a Parlamentben interpellálnék, számítva a vidéki képviselő társaim rokonszenvé- re, talán kisebb lenne a valószínűsége annak, hogy az ügy ellaposodik.
