Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-29 / 124. szám
1989. május 29., hétfő e Megalapozni az értelmiségi létet Új „felállásban" a pedagógus-szakszervezet Kik azok a vadászok, és mif csinálnak? Csakúgy, mint a társadalom és a gazdaság, állandóan változik a vadászat is. Az emberek — érdekeikből kiindulva — keresik a felmerülő kérdésekre a minél jobb megoldást. Mindenki igyekszik meggyőzni másokat álláspontjuk helyességéről. A vadászok többek számára népszerűtlen emberek. Napjainkban a megméretés időszakát éljük. Néhányan közülünk visszaéltek helyzetükkel, és ezért megítélésünk sokat romlott a társadalom szemében. A tisztánlátáshoz, az objektivitáshoz azonban — különösen a mostanihoz hasonló, gyorsan változó helyzetben — elengedhetetlen a tárgyilagosság, a valóság feltárása. De nézzük, kik is vagyunk mi, vadászok? Április közepén tartotta küldöttértekezletét a Pedagógusok Szakszervezetének Békés Megyei Intéző Bizottsága. Az itt elhangzott észrevételek, gondok, kritikák jó útravalót adtak a pedagóguskongresszus megyei küldötteinek, és jutott az útra- valóból a megyei intézőbizottságnak is az elkövetkezendő időszak érdekvédelmi munkájához. Többek között erről beszélgettünk a napokban dr. Szűcs Alajosné megyei titkárral. — A kétszintű tanácsi igazgatás bevezetésével a megye minden településén alapszervezetet hoztunk létre. A középszintű oktatási intézményekben is erőteljes önállósodási folyamat indult. Körükben 16. az egyes településeken pedig további 69 pedagógus-alapszervezet működik. — Az önök tevékenysége hány tagot érint? — Szervezettségünk 95,1 százalékos, így összesen 11 ezer 200 oktatásügyi dolgozó érdekeit fogjuk össze a megyében. — Miért volt szükség a bevezetőjében említett strukturális változásra? — Az oktatási intézmények fenntartási és egyéb költségeit a helyi tanácsok biztosítják. Nos. a fenntartói jog miatt elengedhetetlenné vált, hogy a szakszervezeti partner helyben legyen. Egyébként egy másik strukturális változás is történt, mely személy szerint engem is érint. — Mégpedig? — Régi formájában megszűnt a megyei bizottság. Megyei szinten a jogköröket az alapszervezeti titkárok Már a faluszéli kanyar után feltűnik a hosszú, csuklós autóbusz. Idős, kalapos férfiak és asszonyok várakoznak hátsó lépcsőjénél, kezükben vizsgálati lapjukat szorongatva. A jármű oldalán felirat hirdeti, hogy nem hétköznapi közlekedési eszköz, hanem a megyei tanács egészségügyi osztályának szűrőbusza állomásozik itt, Kevermes központjában. Dr. Spak József, a csoport vezetője mutatja be a „mozgó kórházzá” átalakított járgányt, melyben — délelőtt 11 körül — már 30 fok fölé emelkedik, a hőmérő higanyszála. — A Körös Volántól kaptuk karambolos állapotban, jelképes összegért; a felújítása, felszerelése 3 millió forintba került. Sajnos, ez a megye egyetlen szűrőbusza, Imert másikra nincs pénz. Tavaly tavasszal kezdtük járni a megyét, először néhány nagyvállalatnál, aztán több kisebb településen dolgoztunk. Az idén márciustól október végéig 28 ezer ember komplex szűrését szetanácsa gyakorolja, mint a legmagasabb fórum. A választott megyei titkár felett is ők látják el a munkáltatói jogkört. Ez azt jelenti, hogy nem Pesten és nem a megyei pártbizottságon véleményezik például azt, hogy mennyi fizetést érdemiek munkámért, hanem az alapszervezeti titkárok tanácsában ... Ennek egyébként nagyon örülök. Maradt azonban egy szűk körű — kilenc tagú — intézőbizottságunk, melynek elsősorban a döntések előkészítésében lesz szerepe, hogy azok szakmapoli- tikailag és érdekvédelmi szempontból megalapozottak legyenek. A többi a döntést hozó fórum feladata ... — Ennyit a strukturális kérdésekről. Ha szólna a tartalmi változásokról is! — Nos, mindaz, amiről eddig beszéltünk eleve feltételezi, hogy tartalmilag is meg kell újítani tevékenységünket. A küldöttértekezleten is felvetődött: a szak- szervezettől végre azt várják, hogy markánsan gyakorolja érdekvédelmi funkcióját. — Milyen főbb témakörök vetődtek fel? — Sok vitát váltott ki, hogy az érdekvédelem és az érdekképviselet területén csak az anyagiakat vállaljuk fel, vagy a szakmapolitikai kérdéseket is. Arról nem beszélve, hogy mint minden értelmiségi szakmának, a pedagógusénak is része kell legyen a kulturális érdekvédelem ... — Ça e két utóbbiról, a szakmapolitikai és a kulturális érdekvédelemről bővebben szólna! retnémk elvégezni. Most 11 ezernél tartunk... A kocsi elején kattog a tüdőszűrő röntgengép, beljebb szájüregvizsgáilat folyik, s végül elfüggönyözött nőgyógyászati rendelő várja a betegeket, ötfajta vizsgálatra nyílik itt mód. Tüdőszűrést, vérnyomásmérést, vizelet- és szájüreg-, valamint nőgyógyászati vizsgálatot végez egy szakorvos és hét szakdolgozó. Reggeltől késő délutánig folynak a vizsgálatok tíz napon . keresztül. Naponta 200 ember fordul meg a gyulai tüdőkórház által üzemeltetett szűrőbuszban. Most férfiak vannak benn, így Kari Mi- hálynénak pár percig várakoznia kell. — Jó, hogy van ilyen lehetőség — mondja a vízműnél dolgozó középkorú asz- szony. — Nem kell messzire utazni, egy-két órára pedig a munkahelyről is elengednek. Szívesen jönnék minden évben, hogy megbizonyosodjak arról: egészséges vagyok. A szűrőbuszon mindenféle műszer megtalálható, tikával... Vizsgálnunk kell először is, hogy megvannak-e az oktatási törvény és végrehajtási rendeletéinek tárgyi, illetve személyi feltételei az intézményekben. Mindez befolyásolja az élet- és a munkafeltételeket. Kulturális érdekvédelmen nem csak a színházba és moziba járást értem. A feladat: olyan helyzetbe hozni pedagógusainkat, hogy ha akarják, helyben kielégíthessék kulturális igényeiket. Legyen az szakkönyvvásárlás, vagy más. — De megveszik-e a szakkönyveket? — Az kétségtelen, hogy kevesebbet költenek a kultúrára, de hát az idejük is kevesebb, hiszen plusz munkákat kénytelenek vállalni annak érdekében, hogy élet- színvonalukat szinten tartsák ... — És itt visszatértünk az alapproblémához, az anyagi érdekvédelemhez... — Igen. Az anyagi megbecsülés hiánya átsugárzik a többi kérdéskörre. A megyei küldöttértekezlet résztvevői nem véletlenül sürgették, hogy az oktatás stratégiai ágazat legyen. Ezt, csak költségvetési reformmal tudják elképzelni — az ez évi bérintézkedéseket csak az út kezdetének tekintik — és olyan bérreformmal, mely az értelmiségi létet alapozza meg. így teljes a feladatainkról felvázolt kép. Egyébként az elmúlt hét végén, a Pedagógus Szakszervezet 13. kongresszusán a feladatok hasonlóképpen összegződtek. Szóval, nem lesz könnyű dolgunk a jövőben ... csupán áramra van szükség az üzemeltetésükhöz. Ezt a községi egészségháztól kapják, melynek dolgozói besegítenek a szűrésbe. — Jó megoldás ez a kistelepüléseken, hiszen a lakosságnak nem kell kilométereket utazni, napokat eltölteni különböző rendelő- intézetekben — véli dr. Cs. Tóth Zoltán körzeti főorvos. — Ismeretlen és korai stádiumban levő betegségek fedezhetők így fel: például daganatok, cukorbetegség, magas vérnyomás ... Ha itt találnak valamit, az termé- sizetesen további alapos szakvizsgálatot igényel. A lakosság kötelező tüdőszűrésével elvégezhetők az említett vizsgálatok, minimális plusz szervezéssel, adminisztrációval. A haszna viszont óriási! A kevermesiek örömmel fogadták ezt a lehetőséget, s remélhetőleg ugyanígy vélekedik majd a sorra kerülő települések lakossága is. Jó lenne, ha a megye mind több városába, községébe minél gyakrabban gördülne be a szűrőbusz... G. K. Fotó: Kovács Erzsébet A megyében 2300 sport- és 120 hivatásos vadász van, akik 51 vadásztársaságba tömörülnek. Ezekből 50 rendelkezik vadászterülettel, egy pedig bérkilövő joggal. A közhiedelemmel ellentétben, hobbink korántsem úri passzió, amit bizonyít, hogy tagjaink többsége, pontosan 70 százaléka fizikai munkás és parasztember. Az értelmiségiek és az alkalmazottak részaránya 15-15 százalék. Az abszolút többség vitathatatlanul tisztességes, becsületes, kötelességtudó ember, ami akkor is igaz, ha néhányan megtévedtek, megfeledkeztek a magatartási normák betartásáról. De az sem hallgatható el, hogy közülük nem egy a fegyelmezés után magára talált. íratlan és írott szabályaink jelentős fegyelmező erőt képviselnek ma is. Azt megint kevesen tudják, hogy a fizikai megterhelés és a vadászfegyver használata felelősségre, a jó értelemben vett keménységre és a természeti értékek megbecsülésére neveli a vadászokat. (Nem agresszivitásra és durvaságra.) Kétségtelen, hogy napjainkban mind többen szeretnének hódolni a vadászat szenvedélyének, a vadásztársadalomnak a korábbinál lényegesen nyitottabbá kell válnia. A vadásztársaságokhoz több tucatnyian adták be felvételi kérelmüket. Egyetlenegy kérdés merül föl: meddig bővíthető a vadászok száma? Jelenleg ugyanis egy vadászra valamivel több, mint 200 hektár terület jut, 150-200 hektár alá azonban egyszerűen nem célszerű menni. Nyugat-Eu- rópában és Jugoszláviában például gyakorlatilag bárki vadász lehet, aminek az lett az eredménye, hogy ma már több a vadász, mint a lőhető vad. A természet károsodott, az országok számára elmaradtak a bevételek! Azt hiszem, a megoldást az ésszerűség adta keretek között kell keresnünk. Mit csinálnak a vadászok? Legelőször is gazdálkodnak a vadállománnyal, sportolnak és kereskednek a vaddal, maguk és az egész ország javára. Egy átlagos vadász megyénkben évente 20-25 alkalommal vesz részt valamilyen társas vadászaton, néhányszor segít a külföldiek bérvadásztatásában, vagy az élővad-befogásban. Évente a jogszabályok szerint maximum 60 kilogramm vadhúst kaphatnak, de csak akkor, ha az előírásoknak meefelelően teljesítik feladataikat a vadásztársaság közösségi életében, munkáA féloldalasán bénult betegek mintegy 60 százaléka járni képes a Parestym nevű készülék segítségével. A stimulátor ugyanis a járóizmoknak olyan elektronikus ingert ad, amely pótolni tudja a kiesett funkciókat. A hazánkban kifejlesztett berendezés egyedüli forgalmazójánál, a Pest Megyei Tanács- Gyógyszertári Központjánál elmondták: a készülék használója — a berendezés segítségével kialakított új reflexkörökkel — újra tanulhatja az el' veszített mozgást. A stimujában. Ezenkívül évente kötelesek 5-10 napot térítés- mentesen dolgozni a vadász- társaság javára! Munka van bőven: vadetetés, vadvédelem, a vadászati kellékek elkészítése, felújítása, a vadföldek megművelése, terménybetakarítás, az épületek javítása, terménytárolók bővítése, építése, és sorolhatnánk tovább. Az ilyen célú közösségi munka értéke évente szűkebb hazánkban megközelíti a 10 millió forintot. A vadásztársaságok csak a mezőgazdasági, erdőgazdasági és vízügyi vállalatokkal, szövetkezetekkel, intézményekkel együttműködve képesek eredményeket felmutatni. Ez a jövőben is így lesz. A megyében a társaságok összesen 512 ezer hektáron gazdálkodnak, évente ezért 1 millió 200 ezer forint bérleti díjat fizetnek az államnak, a pénz az országos vadgazdálkodási alapba kerül. A gazdálkodás eredményeként tavaly 210 millió forint árbevételre tettek szert a társaságok, az ország ez irányú bevételeinek egyhatod részére. Az árbevételük 12 százalékkal nagyobb mértékben nőtt, mint a költségek, s a hatékony gazdálkodást tükrözi a 38 millió forint úgynevezett maradvány is. A vadászszövetség megyei intézőbizottságának van egy 8 ezer hektáron gazdálkodó vadgazdasága. Fácánvolie- rünk — zárttéri nevelőhely — 3 nagy teljesítményű keltető- és bújtatógépe évente 250 ezer darab fácántojás keltetésére -képes. A vadgazdaságban lévő vadászházunk vendégek fogadására is alkalmas. A vadásztársaságok összefogással -megépítették Békéscsabán a szövetség székházát, most készül a megye vadászai számára egy futóvadlövő pálya. Több vadásztársaságnak koronglövő- és skeetpályája van. A megye vadgazdálkodásának helyzetét, eredményeit jól jellemzik az 1988-as év adatai: 13 ezer őz található nálunk, az országos populáció 7-8 százaléka, nyúl- állományunk 100 ezer darabra tehető; a nyúl vadásztatás, illetve élőn yú'-befogás 40 millió forint bevételt hozott. Fő vadfajunk a fácán; tavaly 373 ezer darab előnevelt fácánt bocsátottak ki vadászterületükön a vt-k; csaknem másfélszer annyit, mint négy évvel korábban. Az országos fácánteríték fele Békés megyében volt, ami 40 millió forint árbevételt jelent. Fogoly — az élőhely látor érzékelő részét a beteg cipőjének sarkába helyezik, két elektródát tapadócsíkkal felerősítenek a bénult lábra, míg — az egyébként kisméretű — készülék a nyakban, a derékon vagy akár zsebben is hordható. A Parestymet az úgynevezett sarokkapcsoló indítja lépéskor. Ekkor záródik az áramkör, s a stimulátor az elektródákon keresztül ingerli a megfelelő izomcsoportot. Ennek hatására az izmok ösz- szehúzódnak, és a láb megemelkedik. Az inger addig hat, amíg a beteg visszaheromlása miatt — már nagyon kevés van, s a vadkacsa mesterséges nevelésével néhány éve kezdtünk el foglalkozni. Található nálunk még dámvad is, ezenkívül a megye északi térségében vadászaink jelentős segítséget nyújtanak a túzokállomány védelmében. Merre tartunk és mit szeretnénk véghez vinni? Mindenekelőtt megvédeni és továbbfejleszteni elért eredményeinket, javítani a kivívott hazai és nemzetközi megbecsülést. Mindez kizárólag a mezőgazdasági, erdőgazdasági és vízügyi szervekkel, kereskedelmi vállalatokkal, és minden velünk kapcsolatban álló céggel, intézménnyel együttműködve valósítható meg. A társaságok belső rendjét, szervezettségét, demokratizmusát a kor követelményeihez kell igazítani. Elengedhetetlen a vadászok általános és szakmai ismereteinek gyarapítása is. Jelenleg élénk vita folyik a vad tulajdonjogáról, a vadászati jog gyakorlásáról. Az érvényes törvény szerint a vadászati jog az államot illeti meg. A földhasználók a vadat és a vele járó vadászati jogot maguknak kívánják megszerezni. A törekvést tiszteletben kell tartani, ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a jelenlegi „felállás” soha nem látott fejlődést eredményezett a magyar vadgazdálkodásban, vadászatban. Megyénkbe például évente 3 ezer külföldi bérvadász jön el, és fizet konvertibilis valutával a vadászati szolgáltatásokért. Gondolom, a kérdések még tovább érlelődnek a fejekben, és reális, a vad- gazdálkodás ésszerűségét figyelembe vevő döntés születik — az érdekeltek meghallgatásával — az Ország- gyűlésen. Végül néhány gondolat az elengedhetetlen változásokról. Növelni kell a földhasználók gazdasági érdekeltségét a minél eredményesebb vadgazdálkodásban: a föld bérleti díja reális legyen, és a föld használóját illesse meg. Nincs szükség központi vadgazdálkodási előírásokra, de elengedhetetlen «az állami keretszabályozás megfogalmazása a vadvédelem és a vadállomány fejlesztésére. Amennyiben a földhasználók részt vesznek a vadgazdálkodás előmozdításában, joggal illeti meg őket — munkájuk arányában — a bevételek bizonyos százaléka. Fejleszteni kell a vadkereskedelmet; a többcsatornás értékesítési rendszer előnyöket hozott, de a kölcsönös érdekeltség területén még jelentős tartalékok vannak. Év végén, jövő év elején a vadásztársaságok és érdek- képviseleti szerveik számvetést készítenek, megválasztják a következő időszakra új vezetőiket. Ezeket a fórumokat is a vadászat demokratizmusának szélesítésére, a vadászati tevékenység további fejlesztésére kell felhasználni. Csatári Béla, a Mavosz megyei intézőbizottságának elnöke lyezi a lábát a talajra. Üjabb ellépéskor a folyamat elölről kezdődik. Az energiát egy normál 9 voltos elem adja, ez mintegy 30-35 órán át képes a készüléket működtetni. A főleg agyvérzéses lebé- nulás után ajánlott készülék sok esetben már néhány hét alatt is helyreállítja a mozgást. A segédeszközt gyártó Elén kisszövetkezet a berendezés továbbfejlesztésén dolgozik: olyan terméket kívánnak előállítani, amely mindkét bénult láb mozgásba hozására alkalmas. Járókésziilék bénult betegeknek
